Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-15 / 103. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Konferencia Leningrádban a szocialista munkaversenyről Győri Imre felszólalása S zombaton véget ért Leningrádban az a tudományos-gya­korlati tanácskozás, amelyet a szocialista munkaverseny­ről, a versenynek a kommunista emberformálásban be­töltött szerepéről rendeztek. A konferencián szovjet párt-, álla­mi és szakszervezeti vezetőkkel a szocialista munkaverseny leg­jobbjaival együtt, a szocialista országok küldöttségei is részt vettek. A szombati befejező tanácskozáson felszólaltak a szocialista országok küldöttei, elsőnek Győri Imre, az MSZMP KB titkára. XXXVI. évfolyam, 103. szám 1979. április 15., vasárnap Ara: 1,60 Ft Nagy sikere van annak a különjáratnak, amelyet a 12-es Volán minden szombaton indít a Kossuth térről a Dömörkapuig kisgyer­mekes papák, mamák és a gyerekek számára. Felvételünk tegnap készült a buszon, a Kossuth téri indulás előtti pillanatokban. Kevesebb gázt és villamos energiát használunk Mibe kerül a tavasz? ■avHaHBHnaBBBHnaaaBnHBBnBi Több millió forint az ntkárok megszüntetésére Csinosodnak a város álcái, parkjai Takarékoskodjunk a vízzel! Elöljáróban Győri Imre át­adta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának üdvözletét a tanácsko­zás részvevőinek, majd rámu­tatott: országainkban a szocia­lista munkaverseny életerős, szüntelenül megújuló és egyre nagyobb tömegeket átfogó ön­kéntes társadalmi mozgalom. A munkaversenyben nyújtott többletteljesítmény kifejezi a benne részt vevők érdekeltsé­gét a pártjaink politikájában testet öltő, az országaink fel­emelkedését szolgáló célok el­érésében. — Történelmi utunk során a munkaverseny, amelyről Le­nin még mint a nyomor és elmaradottság felszámolá­sának egyik eszközéről szólt, napjainkra, az első kommu­nista szombat 60. évfordulójá­ra, a népeinkről való sokol­dalú gondoskodásnak, a jólét növelésének fontos segítőjévé vált. A verseny hazánkban is — a társadalmi fejlődés része­ként, azt előmozdítva — mind tartalmában, mind formájában gazdagodott. A mozgalom lényege Az ötvenes évek végére ho­nosodott meg hazánkban a munkaverseny új, hatékony kol­lektív formája, a szocialista brigádmozgalom. A mozgalom lényegét, fő társadalmi törek­vését programadóan fejezi ki jelszava: Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. A szo­cialista brigádmozgalom, ame­lyet a magyar munkásosztály legöntudatosabb tagjai indítot­tak el, az elmúlt húsz eszten­dő alatt nagy utat tett meg. Népmozgalommá szélesedett. Ma már átfogja az egész nép­gazdaságot. A mintegy 160 ezer szocialista és munkabri­gádban csaknem kétmillió munkás, termelőszövetkezeti paraszt, értelmiségi, alkalma­zott és kisipari szövetkezeti tag, különböző világnézetű em­ber, párttag és pártonkívüli dolgozik a közös szocialista célokért, amelyeket vállal, s amelyeknek elérését a minden­napos helytállásával támogat­ja. A mozgalom új vonósa, hogy erősödik a munkások, műsza­kiak együttes részvétele a ver­senyben, mind több komplex brigád alakul. Ezek a kollektí­vák igen hasznosan segítik a racionális termelést, a gyári termékszerkezet fejlesztését, a gyártmányok minőségének ja­vítását, új műszaki megoldá­sok, szervezési intézkedések bevezetését, végső soron a mű­szaki haladást. A szocialista brigádoknak fontos és egyre nagyobb sze­repük van a szocialista maga­tartás, életvitel, a munkásha- gyományokra támaszkodó és a szocialista fejlődéssel együtt bontakozó munka- és munkás­erkölcs formálásában, terjesz­tésében. A brigádok pozitív hatást gyakorolnak tagjaik mindennapi életére, gondolko­dására. Erősítik bennük az egymásrautaltság, a kölcsönös segítés, a kollektivizmus szelle­mét. Mind szélesebb körben veszik fel a harcot az olyan negatív jelenségekkel, mint a közömbösség, az individualiz­mus, az anyagiasság vagy a közélettől való elzárkózás, az egyéni törekvések érvényesíté­se a közösség rovására. Külö­nösen jelentős a szocialista brigádok befolyása a pálya­kezdő fiatalokra, segítik szak­mai, erkölcsi, emberi fejlődé­süket. Közügyek vállalása A kollektív munkateljesít­mény, a munkában elért közös sikerek, az együttes tevékeny­ség élménye egyben forrása a közéletrségnek, a közügyek vál­lalásának is. A szocialista bri­gádok jó iskolái a demokrati­kus jogok gyakorlásának; az üzemi demokrácia fórumai kö­zött fontos helyet foglal el a brigádvezetők tanácskozása. Ugyanakkor a brigád a jogok mellett a kötelességek válla­lását is tudatosítja, erre neveli tagjait. Hazánk ifjúsága is cselekvő részese a munkaverseny-moz- galomnak. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség termelési akciói, szakmai versenymozgalmai egyaránt szolgálják a fiatalok minden rétegének a munkára nevelését, szakmai felkészültsé­gének növelését és mozgósítá­sát az országépítő munkára. A szocialista munkaversenymoz- galom mind erőteljesebben kife. jezésre jutó vonása az inter­nacionalizmus. Ennek egyik be­szédes megnyilvánulása volt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának tiszteletére Csepelen kezdemé­nyezett munkaverseny, amely rövid idő alatt országos moz­galommá vált és más szocia­lista országokban is visszhang­ra talált, mélyítette valameny- nyi résztvevő internacionalista érzését, új lendületet adott a versenynek, előrevitte hazánk­ban a szocialista építés ügyét. A szocialista országok sok­oldalú együttműködését a nép- gazdasági tervek egyeztetésé­vel, a komplex programban meghatározott feladatok végre­hajtásával és az államközi szerződések teljesítésével ala­pozzuk meg. Ehhez -mind na­gyobb segítséget nyújthat és nyújt a munkások, a dolgozók önálló kezdeményezése. Ezt az utóbbi évek tapasztalatai szemléletesen alátámasztják. A közös beruházások kivitelezését érzékelhetően előmozdították az építkezésen együtt dolgozó különböző nemzetiségű brigá­dok vállalásai, többletteljesít­ményei. Kiemelkedő példái en­nek az olyan közös erőfeszíté­sek, mint a Szövetség Gázve­zeték, a vinnyica—albertirsai villamos távvezeték, vagy az Uszty-llimszk Cellulózfeldolgo­zó Kombinát építése. De említ­hetjük az NDK-ban magyar munkások által épített haldens- lebeni ipari-kerámia üzemet, vagy a lengyel barátaink rész­vételével épülő magyarországi, kábái cukorgyárat. Ez is jól pél­dázza, hogy a munkaverseny- mozgalom mindinkább túlnő az országhatárokon, egyre erősödő internacionalista jelleget ölt. A feltételek biztosítása Munkaverseny-mozgalmunk to­vábbfejlesztésében jelenleg ab­ban látjuk fő feladatunkat — és ez egyben a fő gondunk is — hogy a mozgalmat, benne a szocialista brigádokat még- inkább az intenzív gazdasági fejlődés, a minőség, a haté­konyság javításának szolgála­tára ösztönözzük. Ez azt is igényli, hogy az általánosságo­kat szorítsuk vissza, a vállalá­sok a lehető legkonkrétabbak legyenek. Arra törekszünk, hogy a vál­lalati kollektívák, szocialista brigádok kezdeményezései, fel­ajánlásai, teljesítményei fő gazdaságpolitikai céljaink he­Kínai kormány­küldöttség Hanoiban A VSZK kormányának meg­hívására Han Nien-lunk külügy. miniszter-helyettes vezetésével szombaton kínai kormánykül­döttség érkezett Hanoiba. A delegációt Phan Hien, a VSZK külügyminiszter-helyettese fo­gadta a hanoi repülőtéren. A VSZK külügyminisztériuma egy órával a kínai küldöttség érkezése előtt kiadott nyilat­kozatában teljes egészében visszautasította azokat a Viet­namot rágalmazó propaganda- állításokat és alaptalan kínai követeléseket, amelyeket a kí­nai külügyminisztérium pénte­ki jegyzékében juttatott el' Ha­noiba. A kínai jegyzék teljesen alaptalanul „határprovoká­ciók elkövetésével" vádolta a vietnami felet, egy nappal a VSZK által kezdeményezett tár­gyalások megkezdése előtt. Világosan rá kelj mutatnunk arra - hangoztatta a vietnami válasz —, hogy a külügyminisz­ter-helyettesi eszmecserék meg­kezdése előtt ez a kínai maga­tartás a szándékok komolyta­lanságára utal, bonyolítja a helyzetet a tárgyalásokon, ellen­tétes a világ és Délkelet Ázsia békeszereto népeinek óhajával, amely a béke és a stabilitás mi­előbbi helyreállítását igényli a térségben. Phan Hien vietnami külügy­miniszter-helyettes a repülőté­ren kézfogással üdvözölte kí­nai kollégáját és bemutatta a VSZK tárgyalóküldöttségének taqjait, köztük Hoang Anh Tuan vezérőrnagyot, a miniszterelnöki hivatal irodájának helyettes ve­zetőjét és Nguyen Tient, a kül­ügyminisztérium kínai főosztá­lyának vezetőjét. A 8 főből álló kínai tárgyalóküldöttségben he­lyet kapott Jang Kong-su, a KNK hanoi nagykövete, ajci ja­nuár elején távozott állomáshe­lyéről és Sao Tien-sen, a kínai külügyminisztérium nemzetközi szervezetekkel foglalkozó főosz­tályának helyettes vezetője. Han Nien-lung kínai küldött­ségvezető a repülőtéren rövid nyilatkozatot tett, melyben „fegyveres konfliktusnak" minő­sítette a VSZK ellen februárban elkövetett kínai agressziót, s azt állította, hogy Kína azoknak a súlyos ellentéteknek a megol­dására törekszik, amelyek az el­múlt években a két ország vi­szonyában keletkeztek. Készültünk a tavaszra. Ügy, ahogy évről évre szoktuk, idén is szómbavettük, hogy mik azok a költségek, amik a tavasz be­köszöntésével megnövekednek, illetve csökkennek, netán el is maradnak. Arra a kérdésre, hogy drágább, avagy olcsóbb-e ez az évszak, mint a tél, való­színű, hogy családonként más­más véleményt kapnánk. Ugyanígy eltérnek egymástól a vállalati, üzemi válaszok. Jólle­het, hogy a melegebb napok beköszöntésével a Pécsi Távfű­tő Vállalat pécsi forróvizes rendszerét tekintve a tavaszi hónapokban már jelentősen csökken a hőenergia-költség, hogy a téli 150 000-ről 100 000- re esik vissza a gázfogyasztás, hogy a nyári közvilágítási villa- mosenergia-felhasználás ötven százaléka a télinek, mégis van­nak olyan „közös kiadások", fo­gyasztások, melyek megnöveke­dése a tavaszi, illetve nyári hó­napokra jellemző. A Pécsi Vízmű Vállalat mór érzi a vízfogyasztás nyári csúcs­hoz vezető előszelét: napi öt­hatezer köbméterrel emelkedett a vízfogyasztásunk. Ezekben a napokban, pontosabban éjsza­kánként, amikor könnyebb nél­külözni a termelésből — végzik a különböző gépek, berendezé­sek javítását, karbantartását, a fő és elosztó szerelvények sza­bályozását. Mindezt a nyárra való felkészülés jegyében teszik. Egyértelműen költségesebb­nek minősíti a tavaszt a KPM Közúti Igazgatósága, hiszen a tél okozta károk helyreállításá­nak költséqei ekkor jelentkez­nek. Az idén a főútvonalak út­burkolati kárainak megszünte­tésére százezer, az alsóbbrendű utókéra pediq csaknem négy­millió forint értékű munkára és anyagra van szükség. A padkák javítása is több mint fél millióba kerül. Ugyanígy vélekedik a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Mindenekelőtt „nagy takarítást" csináltak a város­ban. Csaknem ötezer köbméter­nyi — a télről ittmaradt — sa­rat és szemetet, illetve ötszáz köbméternyi limlomot szállítot­tak el q város fő és mellékút­jairól, utcáiból. Hozzákezdtek az utak javításához is. A kátyú­zásokra több mint egymillió forintot költenek. Igaz, hoqy nemcsak a tavaszra vonatkozik, hanem egész éves költség, de érdemes megemlíteni: Pécs köz­területeinek tisztántartása 11 millió forintba kerül. Az elmúlt hetekben csinoso- dott is a város. Kizöldült a te­rek, utcák pázsitja, szirmot bon­tottak a tulipánok. A Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat dolgozóinak munkáját dicséri ez a tavaszi színesedés, akik emellett újrafestett padokkal, játszóterekkel, gyöngykaviccsal vörös salakkal, zúzott kővel meqszórt sétányokkal, rendbe- tették a szökő, és ivókútakat, kőtálakba ültetett virágokat, igyekeztek szebbé tenni Pécset. Való, hogy mindannyiunk tet­szésére munkálkodnak, ám az mégsem járja, hogy egy-két ember olyannyira sajátjának ér­zi ezeket a virágokat — főként a jácintokat —, hogy virágüzlet helyett a kőtálakból „vásárol”. A mindannyiunk érdekeit szol­gáló vállalati, üzemi kiadáso­kat még az ilyen látszólag cse­kély eqyéni hasznot hozó ösz- szeggel sem „illik” növelni! T. É. (Folytatás a 13. oldalon) A nyúlok a pécsi Rózsakert­ben hétfő este hatig tekint­hetők meg, ahol megnyílott a hagyományos húsvéti kisállat- kiállitás. A gyerekeknek ingye­nes a belépő. A Bikali Állami Gazdaság húsz pár tenyész- nyulat és kétféle új ketrecet mutat be, de látható Kérész, tes József pécsi tenyésztő vándorserleggel jutalmazott újzélandi fehér fajtája is. Ba­ranya megyében 1961 óta te­nyésztenek háztájiban nyula- kat, ezalatt hatmillió db-ot vettek át az áfészek, ami súly­ban 1500 vagon tételnek fe­lel meg. Élő állat főként Olaszországba, míg vágott Svájcba, az NSZK-ba és Fran. ciaországba jutott el.

Next

/
Thumbnails
Contents