Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-13 / 101. szám

2 Dunantüli napló 1979. április 13., péntek Multivíziós bemutató Pécsett Szarvasmarha­tenyésztési vitaülés Kaposváron A tudomány és gyakorlat hasznos eszmecseréje A megfelelő takarmányozási rendszer Nem mindennapos élmény­ben lesz részük azoknak, akik április végén megtekintik a pécsi Ifjúsági Házban azt a kétrészes műsort, melynek tar­talma és technikája egyaránt vonzó. A történelmi eseménye­ket - kiemelten a Tanácsköz­társaság 133 napját a szá­zadfordulótól napjainkig be­mutató műsor ugyanis multi­víziós technikai rendszerű. Ez a legkorszerűbb technikai rendszer, tulajdonképpen audiovizuális bemutató mód­szert is jelent. Hazánkban nemrégen — két évvel ezelőtt honosodott meg. A multivíziós rendszer egyedi diák össze­hangolt sugárzásából áll, az egyes képeknek a másik kép­ibe történő áttűnésével, átúsz- tatásával. A sugárzás a hát­térből történik a 3 méter 60 centiméteres hosszú, 2 méter 40 centiméter magas képer­nyőre, amely egyébként kilenc képmezőre van osztva. Egy- egy képmező 120x80 centi­méter nagyságú. Minden egyes képmező mö­gé két darab Kodak Carousel SAV-2000 típusú diasugárzó automatát állítanak, melyek közé áttűnő, átúsztató egysé­get iktatnak. A teljes beren­dezés tehát 18 Kodak Ca- rouselből és 9 áttűnő egység­ből, valamint egy vezérlő kom­puterből, a komputert vezérlő pilot magnóból, hangerősítők­ből és hangfalakból áll. Ez a berendezés 28-féle képvariá­ciót tesz lehetővé. A kétszer húszperces műsor, amely dokumentumképek alap­ján mutatja be az első világ­háborút megelőző, az első vi­lágháborús eseményeket, a munkás- és parasztmozgalma­kat, a Tanácsköztársaság vív­mányait, a II. világháborút megelőző politikai, gazdasági helyzetet, a hitleri fasizmus fe­letti győzelmet, hazánk újjá­építésének időszakát, nap­jainkig - egy része fekete­fehér diákból áll. Ezeket ala­pos előkészítés — retusálás ba- ritálási eljárással való színe­zés — után használták fel. Az öt történelmi fejezetből álló műsor egyes részeit azonos színtónussal készítették. A szí­nes diák, nagyjából azoktól a percektől láthatók, amikor a szemünk kissé fáradni kezd. A rendkívül látványos és gazdag műsort az MSZMP KB agitációs és propaganda osz­tályának felkérésére készítette a Nemzetközi Újságíró Szer­vezet INTERPRESS Kiadó és Nyomdavállalat kollektívája Sándor Géza ' vezetésével. Mindezt Dénes Sándortól, az INTERPRESS főosztályvezető­jétől tudtuk meg, aki tegnap Pécsett tartózkodott, hogy a bemutatóval kapcsolatos kér­déseket megbeszélje. A multi­víziós technikai rendszerű mű­sort, melyet a megyei és a Pécs városi Pártbizottság szer­vező munkájának eredménye­ként mutatnak be Pécsett — április 27-től láthatják majd az érdeklődők. (Tudósítónk jelenti) 1976 óta minden év áprilisá­ban tudományos vitaülést szer­vez a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és az Agrártudományi Egyesület Somogy megyei Szer­vezete egy-egy időszerű, orszá­gos jelentőségű témáról. Hasz. nos és jelentős hagyományt te­remtett ezzel a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésében eddig is nagy érdemeket szerzett ok­tatási és kutatási intézet. Koncentráció, specializáció Az ország tudományos és gyakorlati szakemberei, nagy­üzemi vezetők, ágazati irányí­tók szerdán negyedik alkalom­mal gyűltek össze Kaposváron a Latinka Művelődési Házban, hogy egy napjainkban nagyon fontos témát, a szarvasmarha­tenyésztés koncentrációjával és specializációjával kapcsolatos kérdéseket vitassanak meg. A nagy számú hazai érdek­lődő mellett részt vett az ülés­szakon a Wroclawi Mezőgazda- sági Akadémia állattenyésztési intézetének küldöttsége dr. Jer­zy Juszczak professzor vezeté­sével, valamint az eszéki Okta­tási és Kutatási Központ mező- gazdasági karának nyolc tagú küldöttsége dr. Antun Petrovics professzor, egyetemi tanár veze­tésével. Dr. Guba Sándor, a főiskola főigazgatója bevezető előadásá­ban tömören összegezte azokat a mélyreható változásokat, me­lyek az elmúlt évtizedekben vég­bementek mezőgazdaságunk­ban. Egyértelműen rávilágított arra, hogy amíg a növényterme­lési főágazatban nagyarányú koncentráció és specializáció ment végbe, a szarvasmarha­ágazatokban ez a folyamat nem valósult meg. A fejlődésbeli el­térés, aránytalanság egyre fe­szítőbb ellentmondásokat hozott magával. A növénytermelésben például előtérbe került a ma- gosfokúan gépesített árunövény­termelés, ugyanakkor a takar­mánytermelés színvonala ala­csony, gépesítettsége nem ki­elégítő, nagyfokú a mellékter­mék pazarlás, nem beszélve az értékes gyepek elhanyagoltsá­gáról. Fontos és sürgető fel­adatként határozta meg az elő­adó a növénytermelés és a szarvasmarha-ágazatok közötti összhang megteremtését, hang­súlyozva, hogy mielőbb el kell hárítani az akadályokat a szarvasmarha-ágazatok kon­centrációja és specializációja elől. A tennivalókról, a feladatok­ról, a módszerekről a tudomány és a gyakorlat szakemberei rendkívül sokoldalúan, összefüg­géseiben tárgyaltak (szerdán), összesen hat előadás és tizen­két korreferátum hangzott el". A legjobb hazai és külföldi kuta­tási eredmények, az ezekből adódó következtetések és hasz­nosítható javaslatok mellett jó- néhány korreferátum értékes gyakorlati tapasztalatokat tárt az érdeklődők elé. Nagy érdek­lődéssel kísért korreferátumot mondott többek között Kasó Jó­zsef, a Szigetvári Állami Gaz­daság igazgatója a takarmá­nyozás gyakorlati kérdéseivel foglalkozva. Dr. Kakuk Tibor főiskolai ta­nár tudományos igényű előadá­sához kapcsolódva a Szigetvári Állami Gazdaság szarvasmarha, ágazatának több mint egy év­tizedes fejlődését ismertette, őszintén feltárva azokat a ta­karmányozási gondokat, bukta­tókat, melyeken „átesett” a nagyüzem, míg a tudomány se­gítségével sikerült megtalálni a megfelelő takarmányozási rend­szert. Gyakorlati példákkal Nemcsak Kasó József, hanem több, az ország különböző gaz­daságaiból érkezett vezető tá­masztotta alá saját gyakorlati példával, az eredmények ismer­tetésével az előadásokban el­hangzott tudományos megálla­pítások igazát. A vitaülésnek ez az „életkö- zelség” külön értéket adott, és méltán hangzott el a megálla­pítás: a tudomány és a gyakor­lat nélkülözhetetlenül fontos eszmecseréjének is tekinthető ez a rendezvény. A téma sok­oldalú megvitatása arra is rá­világított, hogy rendkívül össze­tett, sokrétű tennivalót kíván a szarvasmarha-ágazat céltuda­tos gazdaságos fejesztése, kon­centrációja és specializációja. Kétségtelen azonban, hogy a feladat elvégzéséhez jól hasz­nosítható szellemi segítséget adott ez a tudományos vita­ülés. Vörös Márta Sikeres helyi kezdeményezés Tanácsok előzetes elgondolásai a hatodik ötéves tervre Komíó, Mohács, Szigetvár és Siklós után tegnap a Pécs városkörnyéki községek hato­dik ötéves tervre vonatkozó előzetes elgondolásairól foly­tattak eszmecserét a pécsi vá­rosháza tanácstermében ta­nácselnökök és megyei szak- igazgatási szervek vezetői. A tanácskozáson, amelyet dr. Dánfyi Pál megyei tanócsel- nök-helyett(V>**vezetett, részt vettek az országgyűlési kép­viselők, pécsi tanácstagok és a városi tanács szakigazgatási szerveinek vezetői. Először a megye településhálózat-fejlesz­tési tervének szükséges módo­sításairól, a városkörnyéki köz­ségeket érintő szerepköri vál­tozásokról tárgyaltak. A mó­dosításokat a megye városhá­lózatának kialakulása, a nagy­községek rendszerének meg­erősödése, a gazdasági élet­ben végbement változások in­dokolják, de szükség van a meglévő — és sokszor zavaró — átfedések kiküszöbölésére is. A középtávú tervkészítéssel kapcsolatos baranyai kezde­ményezés, hogy a megye elő­zetes tervjavaslat — elgondo­lás - összeállítására kérte fel a helyi tanácsokat. Minthogy ennek előzménye nem volt, hiányzott sok esetben a nél­külözhetetlen helyzetfeltárás is — a tegnapi tanácskozáson egyebek közt ezekre is felhív­ta a figyelmet. Az előzetes el­gondolások alapján máris tisz­tázni lehetett több vitás kér­dést, amivel a tervkészítés kö­vetkező fázisaiban könnyítik meg a munkát. így például a helyi tanácsok előzetes el­gondolásaik kidolgozásánál túlzottan saját magukra fi­gyeltek, jóllehet az igazgatá­suk alá tartozó terület komplex fejlesztésével kellett volna fog­lalkozni, nem megfeledkezve a szomszédos tanáccsal való együttműködésről, a feladatok összehangolásáról sem. Eszperantó barátsági program Gdanski napok Népművészeti kiállítás a Helyőrségi Művelődési Otthonban Vontatható fúró­berendezés Vontatható fúróberen­dezés prototípusát készí­tették e| az Országos Ku­tató és Fúró Vállalat me­cseki üzemvezetőségének dolgozói. A vállalat mű- szakfejlesztési osztályá­nak tervei alapján egy szovjet fúróberendezés­hez alakítottak ki egy pót­kocsit és egy fúrótornyot. Az így elkészült fúróbe­rendezésekkel 800 méteres mélységig lehet lefúrni. Nagy előnye, hogy könnyen és gyorsan sze­relhető, mozgatható. Amennyiben a berende­zéssel folytatott kísérletek jó eredményeket hoznak, úgy az Országos Kutató és Fúró Vállalót mecseki üzemvezetőségében elkez­dik a sorozatgyártást. Harmadik alkalommal rende­zik meg Pécsett a gdanski na­pokat. Ez annak az együttmű­ködési szerződésnek az egyik megnyilvánulási formája, ame­lyet 1977-ben kötött a Lengyel és a Magyar Eszperantó Szö­vetség gdanski vajdasági és pécsi területi bizottsága. Koós Lászlóné, az SZMT tit­kára nyitotta meg a kasuby-i terület népművészeti kiállítását tegnap délután. Fafaragások, evőeszközök, használati tárgyak es festett szobrok mellett népi kerámiák, hímzések szerepelnek a Helyőrségi Művelődési Ott­honban lévő tárlaton. A köszön­tő szavak után Jadwiga Greger, a lengyel területi eszperantó­titkár tartott tárlatvezetést, majd a Kasuby Táncegyüttes mutatkozott be andalító és pezsdítő ritmusú táncaival. Az ötven fős együttes amatőr tag. jai pécsi szereplésük előtt Sze­geden és Hódmezővásárhelyen léptek színpadra első magyar- országi turnéjukon. Táncaikat ismerik már Svájcban, Bulgáriá­ban, az NDK-ban és az NSZK- ban is. A gdanski napok viszonzására októberben kerül sor, akkor a lengyel nagyvárosban rendezik meg a pécsi napokat. A lengyel népművészet be­mutatása mellett a következő Szép színesre, hímesre Tojás festő diákok Ma a 2. sz. Gyermekkönyvtárban folytatódik a verseny Locsolkodó legényeket illő szépen díszített tojással meg­jutalmazni, a húsvéti szokások így kívánják. A tojásfestésnek számtalan módja van. A leg­egyszerűbbek egyike, hogy hagyma héjával tesszük fel főzni, ettől a tojás szép rozs­davörös színt kap. Ennél bo­nyolultabbat gyakoroltak teg­nap délelőtt az Építők úti is­kolában levő Gyermekkönyv­tárban. No, nem viasszal írták a mintákat^ hanem vízfesték­kel és filctollal. A Városi Könyvtár szervezte két gyermekkönyvtárban a to- jásfestő-versenyt, s az első na­pon bizony szűknek bizonyult az Építők úti terem: féltucat­nyi általános iskola több tu­catnyi diákja versengett a ju­talomkönyvekért, füzetekért. A vetélkedés izgalmasságára mi sem jellemzőbb, hogy némely­gyerek elejtette a tojást. Még szerencse, hogy főtt állapotá­ban jelentett az csak verseny- képességet, így ugyan repe­dezett, hiányos burkon, de változatlan buzgalommal íród­tak a minták. S noha a hímestojás adása leányfoglalatosság, fiúk is szé­pen voltak a versenyzők kö­zött, ki édesanyjának, ki lány­testvérének segít így az aján­dékozásban. A verseny végeztére néme­lyik résztvevő ugyan „híme- sebb” volt a festés következ­tében, mint a tojás, a bíráló pedagógusok mégis nehezen döntötték el, kié lett a leg­szebb: így hát valamilyen ajándékot mindenki kapott. Ma délelőtt tíz órától a Kos­suth Lajos utcai Gyermek- könyvtárban lesztojásfestő-ver- seny. A belépti díjat itt is a keményre főtt tojások jelentik, amit természetesen haza is vi­hetnek — immár kipingálva — a gyerekek. napokban négy gdanski eszpe- rantista keresi fel a pécsi esz­perantóklubokat, ahol előadá­sokat tartanak, s eszmecserét folytatnak pécsi barátaikkal. b. Robbanás­fojtó vízzár a szénbányákban A magyar szénbányászat va­lamennyi robbanásveszélyes bányáját ellátják idén a me­cseki kutatók által kidolgozott röbbanásfojtó vízzárral. Áz el­járás lényege, hogy vízzel töl­tött törékeny műanyag edénye­ket helyeznek a vágat felső részébe. A szénpor robbaná­sa esetén a léglökés szétzúzza az edényeket és a felszaba­duló víz elfojtja a robbanást, megakadályozza kiterjedését. Eddig kőport használtak ha­sonló célra. Hosszú kísérleti munka eredménye a hatéko­nyabb, gazdaságosabb vízzár, amelyhez a speciális edénye­ket a hazai műanyagipar gyártja 80 és 40 literes válto­zatban. A nagyobból 16 000, a kisebből 8000 darabot sze­relnek fel a robbanásveszélyes bányák vágataiban az év vé- géig. A nagy jelentőségű, a biz­tonságot fokozó módszert és hatását kísérleti robbantás ke­retében csütörtökön bemutat­ták a Mecseki Szénbányák vál­lalati párt-végrehajtóbizottsá­gának, amely kihelyezett ülé­sen a huszonöt éve fennálló kutatási osztály helyzetét, főbb feladatait tárgyalta meg. Hné Mentesítő vonatok, buszjáratok Már csütörtökön este indít egy-egy mentesítő vonatot a Keleti és a Nyu­gati pályaudvarról a MÁV, amely a húsvéti nagyobb forgalom zavartalan lebonyolítására 133 mentesítő vonatot tervezett, s szükség esetére a nagy pályaudvarokon további szerelvénye­ket is tartalékol. A forgalmi csúcsot péntekre és szombatra várják, amikor 33, illetve 36 mentesítő vonatot indítanak. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a MÁV megerősíti pénztári és informá­ciós szolgálatát, ezenkívül a nagy pályaudvarokon karszalagos vasuta­sok igazítják el az utasokat, adnak tájékoztatást a menetrend szerint és az azokon felül közlekedő vonatok­ról. Az ünnepi forgalom kezdetét pén­tekre várja a Volán Tröszt is, amely­nek vállalatai országosan 120-130 ezer többletutasra számítanak, s az ünnepekre mintegy 2500 kisegítő já­ratot állítottak be. Az ünnepi forgalom immár elma­radhatatlan társaként üzembe állít­ják a Szent István téri pótpályaudvart, ahol tartalékolják és felkészítik az útra a kisegítő járatokat, s oda ér­keznek pénteken és szombaton dél­után a vidéki távolsági járatok. Mind a vasút, mind a Volán gon­doskodott az utasok visszaszállításá­ról is. Hétfőn 36 mentesítő vonat, s mintegy száz kisegítő buszjárat köz­lekedik, s még kedden is — figyelem­be véve a húsvéti iskolai szünet vé­gét — indítanak szükség szerint men­tesítő szerelvényeket és buszjárato­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents