Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-13 / 101. szám

1979. április 13., péntek Dunántúli napló 3 Nagy hatásfokú szigetelő- anyagok az építőiparban ~E lektron-szaküzlet nyílott Pécsett Hatmillió forintos árukészlet A világszerte jelentkező nagy­arányú energiaigény, az ener­giahordozók világpiaci árának évről évre történő emelkedése a világot óvatosságra inti, energiatakarékosságra kénysze­ríti. Meg kell ragadni minden olyan új módszert és eszközt, amelyet hosszú távon alkalmaz­va, jelentős energiamegtaka­rítást érhetünk el. Az Építésügyi Tájékoztató Központ pécsi információs iro­dája rendezésében a Könnyű­beton és Szigetelőanyagipari Vállalat tartott bemutatót a Zsolnay Művelődési Házban az építőiparban alkalmazható leg­újabb — és sajnos még nem eléggé ismert és használt — hő- és hangszigetelő anyagok­ról. A kőzetgyapot termékcsalád különböző típusait — például ömlesztett kőzetgyapot, kőzet­gyapotpaplan, műanyagkötésű kőzetgyapotlemezek — a több­szintes, valamint családi há­zak építésénél egyaránt alkal­masak födémek, aljzatok vala­mint oldalfalak szigetelésére. Előnye: sokkal könnyebb az eddig használt hagyományos födémszigetelőknél (pl. salak), hajlítható, rugalmas, éghetet­len és víztaszító. A perlit alapanyagú szige­telőanyagok ugyancsak födém- szigetelésre, illetve a perlitha- barcs, gipszperlit változatai kül­ső-belső vakolásra alkalmasak. Felhasználásuk igen gazda­ságos, mert igen jó hőszigetelő és akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik. A gázszilikát falazóelemekkel épített épületekben két és fél­szer nagyobb hőszigetelést ér­hetnek el, mint az eddig hasz­nált bármilyen téglatípussal, emellett a súlya lényegesen ki­sebb. Az érdeklődés egyre inkább az új nagyhatású építőipari szigetelőanyagok felé fordul, bár felhasználásuknak a költ­sége pillanatnyilag 5—10 szá­zalékkal több mint a hagyomá­nyos építőanyagoké, de hosz- szútávon e költség bőven meg­térül. Nemcsak a fűtésre fel­használt energiát csökkenti, de jobb védelmet nyújt a lakások nyári felmelegedése ellen is. Az építőipari hőszigetelő anyagok bemutatóját követően a ráckevei Aranykalász Mgtsz új termékeiről, a konténer fa­házról és a konténer szaunáról tartott ismertető előadást. Az előbbit hétvégi háznak, ideig­lenes munkásszállásnak, iroda­háznak egyaránt lehet hasz­nálni, s a szövetkezet a vásár­lók igényei szerinti méretben és minőségben előre összesze­relve a kívánt helyre szállítja. Az ún. konténer szauna szin­tén bárhol azonnal felállítható, hiszen használatra kész álla­potban szállítják. A szaunában, a kívánt hőfokra hevített gőz­ben egyszerre tíz ember is el­fér, s a mellé épített hideg­vizes fakád, illetve zuhanyozó biztosítja a szaunázás klasszi­kus feltételeit. S. Zs. A kereskedelem hatékony­ságának növelésére bevált „újítás”, hogy a gyárak vagy a nagykereskedelmi vállala­tok maguk nyitnak boltot, vagy betársulnak. Az ilyen ér­dekházasságok igazi nyerte­se csak a vásárló lehet. Újrafestve, a régi profillal nyitotta meg a BARANYAKER és a RAVILL az első közös üzemeltetésű Elektron boltját a pécsi Kossuth Lajos és a Zetkin Klára utca sarkán lé­vő rádió—tv és híradástech­nikai szaküzlet helyén. Pap Tamás üzletvezető a nyitás után elmondotta: — Hatmillió Ft-os árukész­letünk a RAVILL-é, mely az ország legnagyobb nagyke­reskedelmi vállalata. Az áruinkat a korábbi 5-6 nagy­kereskedelmi vállalat helyett ezután a RAVILL-tól szerezzük be, reméljük, hogy gyorsab­ban és több fajta terméket kínálhatunk a vevőinknek. Emellett forgalmunk egytize- déig helyben, a Titántól is rendelhetünk. A vaskos árukatalógusban cikkízám szerint, kódolva so­rakoznak a rádiók, magnók, tv-k, egyéb elektromos és híradástechnikai cikkek, ezek alapján vqlóban egyszerűb­ben és gyorsabban lehet fel­adni a rendelést. Ezzel csak a vevő jár jobban, hamarabb hozzájuthat még a nagyon kapós árukhoz is. Nagyobb árukínálattal a bolt forgalma is növekszik. 162 millió a veszély elhárítására Háromszáz pince- beavatkozás 1979-ben Mi lesz a használatba adható pincék sorsa? „Egyedül is megállnák a lábukon” Fiatal házasok élete falun 162 600 000 forint! Minden eddigit meghaladó nagyságú összeggel rendelkezik 1979-ben Pécs a soron követke­ző, pincékkel kapcsolatos teen­dők elvégzésére. 25 millióval több ez a tavalyinál — ennyivel nagyobb a lehetőség is arra, hogy még közelebb kerüljünk a problémák végleges megoldá­sához. Pincék, közművek, utak — mint évek óta, most is ezek az akciók fő irányai, s míg né­hány éve az alvilág támadott, most az ember támadja terv­szerű céltudatossággal, a kor­szerű technika felvonultatásá­val az alvilágot. Az idei program - amit az illetékes hatóságok és az érde­kelt vállalatok véleménynyilvá­nítása után a közelmúltban ha­gyott jóvá a pécsi Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága — 18 millió forintot szán az előkészí­tő munkákra — geodéziai és építésföldtani térképezésre, üregkutatásra és feltárásra —, csaknem 103 millió forintot a megerősítésekre és megszünte­tésekre, valamint az ezekhez kapcsolódó munkákra, 41 mil­liót pedig az utak és közművek korszerűsítésére, rekonstrukció­jára. A tavalyi felénél kevesebbet — 8 millió forintot — irányoz elő a terv épületek szanálására és területelőkészítésre, viszont 13 millióval többet a tényleges beavatkozásokra. 1978-ban 258 pincében végeztek megerősíté­si és megszüntetési munkákat, idén kb. 300 pincénél számol­ják fel a veszélyhelyzetet. A ta­valy már helyesnek és eredmé­nyesnek bizonyult gyakorlatot folytatják idén is: egyes utcák­ban, illetve jól behatárolt terü­leteken koncentráltan végzik a munkát. Az Ady Endre utcában pl. 33, a Felsővámhóz utcában 21, a Rudas László utcában 20, a Dugonics utcában 17, a Sör­ház utcában 15, a Vöröskereszt utcában 14, a Katalin utcában és a Majtényi utcában 13-13, a Vince utcában 12, a Könyök utcában és a Kossuth Lajos ut­cában 10—10 beavatkozásra ke­rül sor. Az idei munkák érdekessége, hogy a megerősítésre, megszün­tetésre tervezett pincék többsé­ge a belváros északkeleti ne­gyedétől északra és keletre he­lyezkedik el. Miért? A tavaly végzett kutatások nyomán vált ismeretessé, hogy a Damjanich utca, Székely Bertalan út, Surányi Miklós út, Kalinyin út, Tettye utca, Vak Bottyán utca, Aradi Vértanúk útja által határolt városrész is sűrűn és veszélyesen alápincé­zett, ezért végrehajtó bizottsági határozattal e városrészt is be­vonták a veszélyeztetett terüle­tek sorába. Igen sok pince van a rekonstrukció alá vont Budai városrészben is, itt a tervezett építkezések indítása előtt kell véglegesen tiszta helyzetet te­remteni. Természetesen tovább folytatódik a tervszerű megelő­ző veszélyelhárítás a történel­mi városközpont területén is. A közműrekonstrukciókra ter­vezett 25 millió forintból foly­nak a Káptalan utcai munkák, végzik a Székely Bertalan út közműfelújítását, a Sallai és Líceum utcák közműveinek fel­újítását, s építenek mélyvezeté­sű csatornát a Zetkin Klára ut­ca alatt. Idén tovább gyarapszik a hasznosításba adható pincék száma, s ezzel megnő a velük való gond is. A pincékkel kap­csolatos alapvető álláspont kezdettől fogva az, hogy a pin­cék a nemzeti vagyon részei, ennél fogva a munkáknál nem a mindenáron való megszünte­tésre, hanem a megerősítésre és a használhatóvá tételre kell törekedni. Jelenleg már egy 47 pincét tartalmazó lista áll az érdeklődők rendelkezésére, kü­lönféle célokra — raktár, klub, vendéglátó egyséq stb. — lehet válogatni közülük. Csak vala­hogy nehezen megy a váloga­tás, de maga az érdeklődés is gyér. Nehéz megemészteni ugyanis, hogy a megerősített pince ugyanolyan objektum, mint egy ház, amit bizonyos költségráfordítással lehet a célnak megfelelően használha­tóvá tenni. Az állam tevékeny­sége addig terjed, hogy a pin­céket műszakilag biztonságos állapotba hozza, a többi viszont már a felhasználó dolga. Hársfai István H a Lippó felől érkezünk Majsra, az országút jobboldalán rögtön az első ház Kalaposéké. A kertben rózsatövek, tulipánok sorakoznak. A ház mögötti disznóólakban kismalacok. Az istálló csendes. Dél felé jár az idő, otthon találjuk a háziakat. Végig­vezetnek a konyhán, és a há­rom szobán. A legbelsőben, a gyerekek szobájában tele­pedünk le. Mindketten fiata­lok. A férfi 31, felesége 29 •éves. Itt születtek Majson, itt jártak általános iskolába, in­nét indult Kalapos József Komlóra, hogy kitanulja a te­tőfedő-szigetelő szakmát, s ide jött vissza a termelőszövetke­zetbe. Betanított gépi fejőként kezdett dolgozni, később el­végezte a gépi fejő tan folya­mot. A felesége ekkor még a pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben tanult, de hazajött gyakorlat­ra. így ismerkedtek meg. Ti­zenegy évvel ezelőtt megszü­letett az első gyermekük Zol­tán, 1971-ben Bernadett, két év múlva Erzsébet, s újabb két év múlva Andrea. Ezekben az években még az asszony szüleinél laktak egy szobában. Aztán kölcsön­kértek negyvenezer forintot és vettek egy házat. Kaptak tehenet is - kölcsönbe. így indultak önálló életüknek. A ház öreg volt és vizes. Lett egy kis megtakarított pénzük, emellé kértek kölcsön is pár ezer forintot és elmen­tek az Alföldre bikaborjakat venni. Istállójuk nem volt, ta­vasztól őszig disznóólakban tartották a bikákat. Közben építettek istállót. A házat négy éve kezdték építeni. Vettek építési anya­gokat, és a barátok, rokonok segítségével annyira fölhúzták, hogy az OTP-től is felvehették a további építéshez szükséges kölcsönt. Ez év augusztusában lesz három éve, hogy beköl­töztek. Azóta vettek bútort és berendezték a lakást. A kö­vetkező években a központi fűtésre, a tapétázásra, a par­kettacsiszolásra, az új bútorra kell a pénz. De Kalaposéknál holnap is háromnegyed négykor csörög majd az óra, indulnak a te­henészetbe. Az asszony hat órára visszaér, ébreszti a gye­rekeket, reggelit készít. Amíg a gyerekek készülődnek, meg­fejj a teheneket, megetet, s a legnagyobb gyerek, Zoltán iskolába menet viszi a tejet a csarnokba. Kalaposné délelőttönként mos, főz, takarít. A mosás mindennapos feladata. Azt mondja, kevés ruhájuk van, s ami ma a szennyesbe kerül, arra holnapután már szükség lesz. Ebédre hazajön a férje és Zoltán fia. Ebéd után együtt kávéznak, újságot ol­vasnak, aztán indulnak visz- sza, dolgozni. Este érnek ha­za. Ellátják az állatokat, kö­vetkezik a vacsora és tv-né- zés. De minden héten legalább egy este nincsenek otthon: előadást hallgatnak vagy gyűlésen vannak. Mindketten párttagok. A többnyire hétvé­gekre eső társadalmi munkák­ból is kiveszik a részüket. * Majs 1600 lakosa közül leg­többen a termelőszövetkezet­ben dolgoznak. A nők nagy Kalaposék házuk kertjében részének is a tsz a munkahe­lye. Egy másik nagy csoport­juk pedig a Szekszárdi Szabó Szövetkezet varrodájában ta­lált munkát. Közöttük Panda józsefné, akit a munkahelyén kerestünk meg. Bezedeken született, Majsra jött férjhez. A Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum ki­helyezett tagozatán ismerke­dett meg a férjével. Férje Sem tősgyökeres maj- si. A Felvidékről jött az édes­anyjával. A villanyszerelő szak­mát tanulta. Az esküvő után rokonokhoz költöztek, de külön háztartást vezettek. Baromfit, disznót tar­tottak, a háztájiban gazdál­kodtak. Gyűjtötték a forintokat az önálló lakásra. A fiúk szü­letéséig a felesége a Bólyi Ál­lami Gazdaságban dolgozott. Nemsokára megszületett a kis­lányuk is, akivel otthon ma­radt gyesen. Köziben ő is, fér­je is kézhez kapott egy na­gyobb összeget — a szülői ház rájuk eső örökségét - hozzá­tették a megtakarított pénzü­ket, telket vettek és elkezdték az építkezést. Háromszobás, padlásteres, központi fűtéses házzá változ­tatták az álmukat. Mellette egy kisebb épület is helyet kapott: itt van a kazán, a fő­zőkonyha. Pandáné időközben ismét dolgozni kezdett, de már itt a varrodában adminisztrá­torként. Állatokat ma is tartanak. Kell a pénz az újabb tervek megvalósítására: a ház vako­lására, az új bútorra, és egy szép' tölgyfalépcsőre, ami majd a padlástérbe vezet. A munkahelyén zárkózott, szűkszavú asszonyka szívélyes háziasszonyként fogad ottho­nában. A parkettát perzsasző­nyeg borítja, az egyik sarok tele van zöldnövényekkel. Itt van az a bútor, amit a be­költözéskor újonnan vettek. Az élénkpiros színű heverőkkel szemben háromrészes nagytü­kör áll, mellette az egyik ol­dalon tv, a másikon dióbarna szekrénysor. — Gyakran járunk vendég­ségbe, hozzánk is gyakran jönnek — magyarázza Pandá­né. — Mi nagyon szeretjük a társaságot, minden bálban ott vagyunk, de szívesen megyünk moziba is. Általában Mohács­ra szoktunk bejárni. — Sokat utaznak? — Minden nyáron elme­gyünk valamerre. Legtöbbször Csehszlovákiába, a férjem ro­konaihoz. Leningrádban is vol­tunk. Hétvégeken inkább csak itt a megyében járunk egyet. — A feleségem is vezet, könnyű a dolgom - mosolyog a férj — és kell a kikapcsoló­dás. Persze, ha munka van, akkor itthon maradunk. Mos­tanában pezseg a mi falunk, járdát építünk, az óvodát bő­vítettük, most meg az ifjúsági ház van o soron, szóval min­dig lehet magunkon segíteni. Felmegyünk a padlástérbe. A házat kívülről nézve nem mertem volna gondolni, hogy bent minden tágas, s minden talpalatnyi helyet kihasznál­nak. Az egyik helyiségben ru­hák száradnak, a másikban kolbászok, sonkák lógnak. A következőt jelenleg lomtár­nak használják, de a negye­dik be van bútorozva. * I dős László Antallal a halas­tavak mellett találkoztunk. Az elsők között lépett be a termelőszövetkezetbe. Nem­sokára nyugdíjba megy: — Nekünk nem voltak olyan támaszaink, mint mi vagyunk a gyermekeinknek — mondja. — Én egy életen át dolgoztam a házamért, öregkoromra tud­tam venni autót. A lányomat taníttattam és segítettem ne­kik a lakásvásárlásban, öröm­mel adok nekik mindenből, ami nekünk van, de azt is lá­tom, hogy nem a mi segítsé­günkből boldogulnak. Egyedül is megállnak a lábukon. Török Éva Panda József és családja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents