Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-12 / 100. szám
2 ✓ 1979. április 12., csütörtök Befejeződött az úttörővezetők VII. országos konferenciája (Munkatársunk telelonjelen- tése) Bárányéból több távirat is érkezett szerdán Kecskemétre: a konferenciát üdvözölték Pécs és Komló úttörővezetői, a mozgalom pártolói, valamint a Mecseki Ércbányászati Vállalat KISZ-bizottsága. Kedden szekciókban vitatták meg az első nap előadásait, beszámolóit, szerdán ismét plenáris ülésen folytatódott a tanácskozás. A felszólalók között volt Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára is. Elmondta, bogy a VI. konferencia és az ifjúsági törvény megjelenése óto valóban változott a szemlélet: többet törődnek a különböző szervezetek, vállalatok, üzemek a gyermekekkel. Megemlítette a KISZ KB egyik új kezdeményezésének tervét; eszerint a következő ötéves tervidőszakban javasolják, hogy az úttörőlétesítmények számának emelése mellett minden művelődési intézmény nyújtson programot a gyerekeknek is. Államunk 33 milliárd forintot költ évente a gyerekekre. Idén is 200 különféle gyermekintézményt adnak át. Lényeges, Hogy a gyerekekkel való törődés ne csak erre az évre, kampányjelleggel, szorítkozzék. Hanem ez az igény belső, erkölcsi parancsa legyen mindenkinek. Or. Ábel László vezérőrnagy, a Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácsának is tagja. Többek között beszélt az úttörőgárda szerepéről. Az úttörőgárda tavaly alakult meg és az Úttörő Szövetség tagjainak egyötöde be is lépett a gárdába. Javasolta, hogy még több úttörő közlekedési szakalegységet alakítsanak a gárdisták bevonásával. Ajánlotta: bízzák a táborozást és egyéb akciók szervezését is az úttörőgárdára. A szünet után a szerkesztő bizottság beszámolt a szekciók munkájáról és Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára összefoglalta a viták eredményét. A konferencia ezután újrafogalmazta, pontosította az Úttörő Szövetség működési szabályzatát és határozatot fogadtak el a szövetség időszerű feladatairól. Megállapították, hogy a párt gyermekszervezete alapvető kötelességének tartja, hogy hozzájáruljon az MSZMP XI. kongresszusa programnyilatkozatában megfogalmazott szocialista elkötelezettségű, közösségi, közéleti, cselekvő ember formálásához. A szövetség előtt álló feladatok megvalósításának alapvető feltétele a szövetség cselekvési programjának, tevékenységének fejlesztése. Kiemelték az úttörőszövetségnek a KISZ-szel és a többi társadalmi szervezetekkel, intézményekkel, vállalatokkal, iskolákkal és a családdal való jobb kapcsolat fontosságát. A küldöttek újjáválasztották a Magyar Úttörők Szövetsége 107 tagú országos tanácsát. Az országos tanács megtartotta első ülését és megválasztotta az elnökséget, valamint a tisztségviselőket. A Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácsának főtitkárává újra Szűcs Istvánnét választották. Titkároknak Molnárné Kozma Erzsébetet és Feith Bencét. Baranyából négyen kerültek be az országos tanácsba. Mőrcz Robertné, a pécsi Fehérhegyi úttörőcsapat vezetője, Kóczión Erzsébet, a Pécsi Úttörőház igazgatója, dr. Kovács Sándor főiskolai docens és Pestalikné Sárossy Ilona járási úttörőelnök. Ezzel befejeződött az úttörővezetők VII. országos konferenciája, melyet példaszerűen rendeztek meg a kecskemétiek. . 5 >. * í X * 5 y V >' , Dunántúlt naplö Feszítő gondok az építőiparban (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban arról szólt Czégény József, hogy a növekvő feladatokat azonos vagy csökkenő létszám mellett kell teljesíteni. Ez kettős kötelezettséget ró a vállalatok, szövetkezetek vezetőire, kollektíváira. Egyrészt a műszaki színvonal emelése mellett részben a meglévő munkaerővel való gazdálkodóst kell javítani, másrészt a megfelelő, jó munkahelyi feltételek, munkahelyi légkör biztosítására is nagyobb gondot kell fordítani. Nagyobb mérvű fejlesztés A vitában elsőként Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára szólalt fel. Kiemelte, hogy a következő tervidőszak tervezésénél a népgazdasági helyzetből, a megye és Pécs város építési szükségletei-' bői kell kiindulni és ennek megfelelően létre kell hozni azt az eszközrendszert, amely az építési feladatok megoldásához szükséges. Az 1980-ig terjedő tervidőszakban jelentős eredményeket értünk el az építőipar fejlődésében, a beruházásokban érdekelt szervek együttműködésében, legalább féltucatnyi külmegyei cég dolgozik a városban, de a kapcsolódó létesítmények építése még mindig egy-másfél évvel később valósul meg, mint ahogy a lakások elkészülnek. Lukács János hangsúlyozta, hogy Baranya építőiparának feljesztési üteme megkívánja, hogy az nagyobb mérvű legyen, mint a tárca átlaga. Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója főként azokkal a tervezett intézkedésekkel foglalkozott, amelyek enyhíthetik a feszültségeket. Kiemelte, hogy mindehhez a megye építőipori szervezeteinek jobb együttműködésére van szükség, beleértve a kapacitások összehangolását is. Elmondta, hogy jelenleg az építőipari szervezetek nem ismerik azt, hogy adott helyzetben ki rendelkezik szabad kapacitással. Ha ezt feltárnánk, önmagában ez az intézkedés is nagy előrelépést jelenthetne. Végezetül bejelentette, hogy a PTV-vel közösen olyan építési rendszer kialakításán dolgozik, amely a korszerű lakásépítéshez hasonlóan jelentősen meggyorsíthatná a kommunális létesítmények kivitelezését. Lantos László, az MSZMP KB munkatársa utalt arra, hogy a Központi Bizottság az elmúlt másfél évben számos nagy jelentőségű határozatot hozott, többek között az építőiparra vonatkozóan is. A feladatokat illetően hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni az épületek felújítási, fenntartási munkáira: a cél az, hogy ez a tevékenység az építés rangjára emelkedjen. Ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik az építés gépesítése, a szervezettség, a munka- fegyelem javítása, a minőségi munkavégzés. A vitában Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes is szót kért. Elmondta, hogy 1990-re két és félszeresére kell növelni a hazai építőipar kapacitását, amely az építőipar komplex iparosítását tételezi fel. Utalt arra, hogy az építésügyi ágazat vezetői részletesen ismerik azokat a gondokát, amelyek Baranya építőiparára jellemzőek és tudják, hogy a budapesti, valamint a borsodi agglomerációi követően Baranya megyében legnagyobb az építőipart feszítő gond. A pécsi házgyárral kapcsolatban elmondta, hogy a tárca vezetői rövidesen — a megye vezetőinek bevonásával — döntenek a leendő házgyár sorsáról. A miniszterhelyettes végezetül, a feladatokat tekintve o következőket mondotta: — Nagy fontosságot tulajdo. nítunk annak, hogy az építőiparban dolgozók minél előbb elsajátítsák a korszerű technika kezelését. Javítani szükséges a tervező és beruházó szervek együttműködését, ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy az építőipari vállalatok is rendelkezzenek főként a technológiai tervezéshez szükséges bizonyos tervezői kapacitással. Az építőipari szervezetek jobb együttműködésével, gazdasági társulások alakításával tovább javítható e tevékenység. Természetesen, a gyors és hatékony kivitelezésnek igen fontos része, alapja a területelőkészítés, az előközművesítés — mondotta befejezésül a miniszterhelyettes. A pártbizottság határozatot fogadott el az építő- és építőanyag-ipar távlati fejlesztésének feladatairól, majd meghallgatta dr. Nagy József beszámolóját a Központi Bizottság március 28-i üléséről. Tudományos diákköri hírek, eredmények A konferencia résztvevőinek egy csoportja a megnyitón Tolóhajók szovjet megrendelésre Egy hónap múlva adják át a századik, szovjet megrendelésre készülő tolóhajót a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében. A kétezer lóerős korszerű hajók a szibériai vizeken közlekednek, teljesítményükre jellemző, hogy gyakran nyolc-tíz uszályt tolnak maguk előtt, 20— 25 ezer tonna teherrel megrakva. Ez különleges vezetői tudást is igényel. A szovjet hajósok munkáját megkönnyíti, hogy automata vezérléssel kormányozható a hajó, a hagyományos kormányállást egy vezérlőpult helyettesíti. A hajó azért tolja maga előtt az uszályokat és nem vontatja, mert így gazdaságosabb az üzemanyagfelhasználás, a hajócsavarok által felkavart víz ugyanis fékezi a vontató mögé kötött uszályok haladását. Évente 6—7 ilyen tolóhajó készül a szovjet partnereknek. Az idén még ötöt adnak át az ideutazó szovjet személyzetnek. liegso búcsú Zalka Mátétól Szerdán Budapesten, a Mező Imre úti temetőben katonai díszpompával, sok ezer tiszteletadó mély részvéte mellett helyezték örök nyugovóra a spanyol polgárhgború legendás- hírű tábornoka, Zalka Máté hamvait. A Mező Imre úti temető díszravatalozója előtt díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval, s a ravatalozóban — ahol bíborpárnákon helyezték el a nemzetközi brigádok hírneves Lukács tábornokának kitüntetéseit — koszorúkkal övezett koporsója körül veteránok, egykori harcostársai álltak díszőrséget. Ravatalánál fejet hajtottak o Központi Bizottság, a Minisztertanács, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront, a Magyar Pad'zán Szövetség, az írószövetség, szülőföldje: Szabolcs-Szatmár megye képviselői, a Magyar Néphadsereg, s a társ-fegyveres testületek parancsnoki karának számos tábornoka és tisztje. Részt vettek a gyászszertartáson a Szovjetunió budapesti nagy- követségének képviselői, valamint Zalka Máté lánya, Natalia Zalka és hozzátartozói is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter búcsúzott a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosától, a magyar nép hűséges fiától, a kimagasló katonai vezetőtől, a forradalom ügye iránt elkötelezett írótól: — A sokat próbált kommunista forradalmár, az oly sok győztes csatát vívott katona, szent eszméinkért, a nemzetközi munkásosztály ügyéért életét áldozó internacionalista, évtizedek után végleg hazatért szülőhazájába, s hamvait visszaadjuk a szülőföldnek, amelyet szíve utolsó dobbanásáig lángolón szeretett. — A hazától, a szülőföldtől sok ezer kilométerre élte ót a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új rendet teremtő viharát. Százezernyi magyar hadifogolytársával együtt őt is magával ragadta a Nagy Október; orosz osztólytestvérei, a bátor harcosok sorába állt, s a 20 esztendős Zalka Máté, mint a szibériai és távol-keleti hadifogoly-táborok lelkes propagandistáin. elindult a forradalmárok útján. Fegyvert fogott a fiatal szovjet hatalom védelmében, a Vörös Hadsereg katoná. ja, egvik legendás hírű parancsnoka lett. Igaz internacionalistaként, mint a magyar vörösgárdista egységek, majd a nemzetközi ezred parancsnoka végigharcolta a polaárháborút, a szibériai tajaáktól Ukrajna földién át a Fekete-tengerig. Mélyen átérezte, hogy orosz földön a magyar haza szabadságáért és függetlenségéért, a magyar munkások és parasztok hatalmáért is harcol. Az októberi forradalom után tevékenységét egész életén át a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség mély érzése vezette. — Zalka Máté a forradalom tüzében, az intervenciósok és fehérgárdisták elleni kemény csatákban edződött harcos kommunistává, s vált kimagasló parancsnokká. Kiemelkedő katonai érdemeiért, példamutató bátorságáért és hősiességéért a szovjet kormány 1926-ban az akkori idők legmagasabb elismerésével, a Vörös Zászló renddel tüntette ki - mondotta, majd így folytatta: — Az elsők között ismerte fel, értette meg a nemzetközi méretekben előretörő fasizmus veszélyét, s megfékezésére minden áldozatra kész volt. Zalka Máté Spanyol- országba Lukács Pál néven érkezett, megérkezését követően rövid időn belül a nemzetközi brigád parancsnoka lett, a köztársasági kormány tábornokká nevezte ki. Lukács tábornoknak, mint a 12. nemzetközi brigád, majd a 45. hadosztály parancsnokának neve összeforrt a spanyol nép szabadságának sorsfordulóival, győztes csatáival. A parancsnoki gépkocsijában oltotta ki életét a fasiszták gránátja 1937. június 11-én Huesca alatt. — Egész életpályája, ma már legendás hősi harcai, kiemelkedő elkötelezett írói munkássága, maradandó alkotásai a szocialista hazaszeretet és a proletár internacionalizmus kimeríthetetlen forrósait jelenti hazánkban és határainkon túl is a mai és a további generációk számára. Zalka Máté egész harcos élete tanúságtétel, s mindig arra tanító példa, hogy az igaz hazaszeretet, a szocialista rendért folyó küzdelem és a nemzetközi proletariátus ügye, az internacionalizmus elválaszthatatlan egymástól. Czinege Lajos beszédét követően a Spanyol Köztársaság védelmében fegyvert fogott harcostársak nevében Gyáros László idézte a szüntelen ádáz csatákban a spanyol és a magyar néa, valamint a világ valamennyi elnyomott népének szabadságáért, a fasizmus ellen harcoló hős emlékét. Felsorolta azokat a fontosabb és nagyobb hadműveleteket, amelyekben részt vett és amelyekben csodálatra méltó személyes bátorságot, kiemelkedő hadvezetői képésséget tanúsított. Emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás után a spanyol- országi nemzetközi brigádok 246 volt magyar önkéntese tért haza, hogy részt vegyenek a szocialista haza felépítésében. Ma már csak kilencvenen élnek közülük, az ő nevükben búcsúzott a magyar nép hős fiától. szeretett parancsnokától, Lukács tábornoktól és valamennyi hősi halált halt nemzetközi önkéntestől. Zalka Máté koporsóját a Magyar Néphadsereg hat ezredese helyezte a vörös drapériával borított páncélautó vontatta ágyútalpra, majd ünnepélyes gyászzenével díszőrség kísérte végső nyughelyére, a Munkásmozgalmi Pantheon sír- sétányához, ahol díszlövések közepette temették el. Sírját elborították a kegyelet, á megbecsülés és az emlékezés virágai. A keaveletes esemény az Internacionálé hangjait követően a Zalka Máté emléke előtt tisztelaő díszzászlóalj díszmenetével fejeződött be. Az orvosi mellett a XIV. országos tudományos diákköri konferencia állam- és jogtudományi szekciójának is Pécs ad otthont. A Tudományegyetem jogi karán szerdán délben nyitotta meg a konferenciát dr. Földvári József, az egyetem rektora. Tíz alszekcióban az Eötvös Loránd, a József Attila és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Rendőrtiszti Főiskola hallgatóinak hetven dolgozata vesz részt a konferencián, amelynek zárására — központi ünnepség keretében — pénteken délelőtt kerül sor. A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatói tdk-dol- gozataikkal a Győrben megrendezett műszaki szekció ülésein vettek részt, és a következő eredményeket érték el: első díjat kapott Varga István és kollektívája, második díjat Varga István, Bartha Miklós, Domonkos László és Farkas Péter, harmadik díjat pedig Pál Attila, Kopnivanacz János, Czinkon István és Való János. Megváltozik a Duna menti táj Gabcsikovó Nagymaros A gabcsikovó—nagymarosi vízlépcsőrendszer területi hatásairól rendeztek ankétot szerdán Győrött hat tudományos egyesület szervezésében, mintegy 200 szakember részvételével. Ismeretes, hogy a hazánk és Csehszlovákia közös beruházásával 1990-ig megépülő vízlépcsőrendszer előmunkálatai Szigetköznél a magyar, s Csallóköznél a csehszlovák oldalon már megkezdődtek. A vízlépcsőrendszert elsősorban az energianyerés céljából, s a hajózás biztonsága miatt építik meg - de mint az ankéton elmondták — jelentős hatással lesz a közvetlen környezetre is. Magyar területen, különösen Szigetköznél és Pilismarót térségében alaposan megváltozik a táj arculata. Szigetköznél a jelenlegi Duna-meder több mint 20 kilométeres szakaszát kikapcsolják a hajózásból. A hajóút a csehszlovák oldalon megépülő üzemvízcsatorna lesz. Ennek következtében a Duna jelenlegi árterében a talajvízszint annyira lecsökken, hogy a gazdag ártéri erdők kipusztulnak. Ezért olyan tervet dolgoztak ki, amely szerint szárazságtűrő fákkal cserélik ki az ártéri faállományt. A Pozsony alatti hrusovi— dunakiliti tározó-tó, valamint a Nagymaros és Esztergom közötti pilismaróti tározó-tó kialakítása lehetővé teszi, hogy mintegy 40—50 ezer ember egyidejű pihenésére alkalmas üdülőterületet alakítsanak ki. Hasznosítására a szakemberek nem parcellázást javasolnak, hanem a közösségi létesítménnyel - vállalati és szakszervezeti üdülők, kempingek, szállodák — építését szorgalmazzák. A vízlépcsőrendszer megépítésével egyidőben célszerű összehangolni a két parton szemben levő városok, Esztergom és Sturovo, illetve Komárom és Komarnó fejlesztését. A közös fejlesztési terveken már dolgoznak a két ország tervezői. Javaslatokat dolgoznak ki a szakemberek a két vízlépcső térségében található hatalmas kavicsvagyon megmentésére. B. A.
