Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-11 / 69. szám

2 Dunántúli napló 1979. március 11., vasárnap Dr. Kozma Ferenc professzor tartott előadást Pécsett Dr. Kozma Ferenc professzor (jobbról) bőrgyári látogatásán Cseri László felvétele 11 Magyar Tudományos akadémia Pécsi akadémiai Bizottságának 1979. évi pályázati kiírása A baranyai műszaki és tu­dományos hetek keretében teg­nap délelőtt a pécsi Technika Házában a távlati fejlesztési feladatokról és a külgazdasá­gi kapcsolatokról dr. Kozma Ferenc, a közgazdaságtudomá­nyok doktora tartott előadást, Nem volt könnyű, sót: egye­nesen életveszélyes „mérkőzés" volt. Már reggel fél 6-kor meg­jelentek tegnap a szakembe­rek Pécsett, a Széchenyi téren, hogy eldöntessék: megbirkózik-e KATÓ a megyei tanács épüle­tének homlokzatát díszítő két- tonnás hölgyekkel, a homok­kőből jó pár évtizeddel ezelőtt született szobrokkal. majd válaszolt a kérdésekre. A Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezete nagy érdeklődéssel kísért rendezvé­nyén megjelent Czégény József, a megyei párt-vb tagja, a Ba­ranya megyei Pártbizottság titkára és dr. Dányi Pál, a tár­saság megyei alelnöke, megyei A munka dandárját a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat szakemberei végezték, akik fel­tűnő gyengédséggel kezelték az „amazonokat”. A hatalmas szobrok anyaga ugyanis gyen­gélkedett, s attól lehetett tar­tani, hogy a bontás során ri- pityára mennek, veszélybe so­dorva a magasban dolgozó szakembereket is. tanácselnök-helyettes. Kozma professzor ezt követően Czé­gény József és dr. Dányi Pál kíséretében a Pécsi Bőrgyárba látogatott, ahol Csendes Lász­ló igazgató fogadta: délután pedig a Dunántúli Napló szer­kesztőségében beszélgetett az újságírókkal. Éppen ez tette — mint már meg is írtuk — szükségessé, hogy a Széchenyi tér járókelőit megóvják a magasból lezuha­nó „testrészektől”. A szobrokat életveszélyesnek nyilvánították. Ezért volt szükség KATO-ra, a Baranya megyei Állami Építő ipari Vállalat japán gyártmá­nyú darujára. Pontosan 8 óra volt, amikor az első szobor, a Széchenyi téri homlokzatról le­kerülve szép csendesen elfe­küdt egy hirtelen ott termett gépkocsi platóján. A szobro­kat a Modern Magyar Képtár udvarába szállították, termé­szetesen nem látványosságnak. Mint a megyei tanácson meg­tudtuk: a talapzatukról leemelt szobrokat pótolni fogják, még­pedig akkor, ha sor kerül az épület teljes felújítására. Tartozunk még azzal, hogy elmondjuk: hány évesek isvol­tak a KATO-val szemben vesz­tes amazonok? Pontos dátum ugyan nincsen, de ha megpró­báljuk kideríteni, mennyit is jelent az §pület homlokzatán olvasható római szám, (min­den bizonnyal 1897-ről van szó), akkor már hozzátehetjük: egyidősek lévén az épülettel, szép kort értek meg. Erre bi­zonyíték az is, hogy amikor a műveletben ugyancsak résztve­vő DÉDÁSZ egyik szakembere nyakát kifordítva figyelte, ho­gyan ereszkedik lassan lefelé a nehéz szobor, így szólította meg: — Na, gyere, te vénség! Török parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Az országgyűlés meghívásá­ra dr. Cahit Karakas-nak, a nemzetgyűlés elnökének 'Veze­tésével szombaton hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett a Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttsége. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta. Je­len volt Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagy­követe. Diákok művészeti bemutatója Középiskolások szállták meg tegnap Pécsett az Ifjúsági Há­zat és a Doktor Sándor Műve­lődési Központot; az országos diáknapok megyei művészeti bemutatóinak résztvevői. Az Ifjúsági Ház nagytermében Sá­nc Ernőné, a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága első titkárának megnyitó szavai után a szóló­ének, szólóhangszer, kamara­ének, kamarazenekar és pol- beat kategóriák közel száz in­dulója közül a Janus Pannonius Szakközépiskola kamarazeneka­ra kezdte meq a vetélkedőt. Az emeleti klubszobában hatvan vers- és prózamondó műsorában Jánics Ágnes, az 502. sz. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet növendéke volt az első szavaló. A Doktor Sándor Művelődési Központban nyolc néptánccso­port és ugyancsak nyolc irodal­mi színpad vetélkedett az arany, ezüst és bronz minősí­tésért. Érthetően a legnagyobb izgalom az arany minősítésért történt, hiszen a legjobbak kö­zül kerülnek ki annak a kü­lönvonatnak az utasai, akik az április 28-án kezdődő keszthe­lyi Helikon-ünnepségen a me­gyét képviselik. Lomtalanítás Pécsett A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat ötödik esz­tendeje hirdeti meg a lomtala­nítási akciót. Március 12-től három héten keresztül járják a teherautók a várost, hogy a la­kók által előre — a vállalat te­lefonszámán (13-411) — beje­lentett limlomot elszállítsák. Az első héten az újmecsekaljai részt keresik fel, innen szokták összeszedni a legtöbbet. Ez­után a volt második kerület kö­vetkezik, végül végigjárják a meszesi részt. A tavaszi nagy lomeltakarí­táson kívül idén még három al­kalommal szerveznek hasonló akciót, hogy a tűzveszélyes ka- cattárolókat megszüntessék, és a vegyszeres rovar- és rágcsá­lóirtáshoz szabaddá tegyék a helyiségeket. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága és a Ba­ranya megyei Tanács 1979. évre a következő témakörökben hirdet pá­lyázatot: PÁLYÁZATI TÉMÁK SZAKBIZOTTSÁGONKÉNT FILOZÓFIAI. PEDAGÓIAI. PSZICHOLÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG 1. „A szocialista tudat fejlődésé­nek kérdései hazánkban (e témakö­rön belül a filozófia, szociológia, valláselmélet, etika, esztétika által vizsgálható konkrét probléma elem­zése).” 2. ,,Az oktató-nevelőmunka korsze­rűsítése az általános iskolában vagy a szakmunkásképzésben, külö­nös tekintettel a gyermekre.” 3. ,,A képességfejlesztés pedagó­giai, illetve pszichológiai kérdései az iskolai oktatásban (hátrányos helyzetű, illetve tehetséges, illetve cigánygyermekeknél).” BARANYA MEGYE TANACSANAK MEGHIRDETETT PÁLYÁZATI TÉMÁI: 1. ,,A személyi adottságoknak megfelelő pályaválasztás Baranya megyében.” GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁG 1. ,,A települések közötti gazdasá­gi és igazgatási kapcsolatok vizsgá­lata.” 2. ,,Együttműködési formák közgaz­dasági és jogi szempontú vizsgálata Dél-Dunántúl élelmiszergazdaságá­ban.” 3. „A biztosítási jog továbbfejlesz­tésének közgazdasági és jogi kér­dései.” 4. „A szabadságelvonással nem járó büntetések.” 5. ,,A népgazdasági és vállalati igazgatási rendszer összefüggése, továbbfejlesztésük lehetőségei.” BARANYA MEGYE TANACSANAK MEGHIRDETETT PÁLYÁZATI TÉMÁI: 1. „Baranya megye termelő üze­mei közti kooperációs kapcsolatok bővítésének lehetőségei.” 2. ,.Ipari üzemek, telepek térbeli elhelyezkedése.” 3. „Demográfiai viszonyainak fő jellemzői, hatásuk a társadalmi-gaz­dasági fejlődésre.” 4. „A tanácsok gazdasági döntési rendszere.” 5. „Gazdaságunk korszerűsítésének lehetőségei a foglalkoztatási struk­túra függvényében.” 6. „A termelő és kereskedelmi vállalatok szerződéses kapcsolataiban mutatkozó feszültségek és ezek fel­oldásában rejlő gazdasági tartalé­kok.” 7. „Az áru útjának racionalizálása (szállítási és szerződéses viszo- nyok).” 8. „Területünk idegenforgalmának hatása az árustruktúrára.” 9. „A városok és vonzáskörzetük társadalmi, állami és gazdasági szervezeti kapcsolatrendszerének fej­lesztési lehetőségei Baranya megyé­ben.” MŰSZAKI, KÉMIAI ÉS FOLDTUDOMANYOK SZAKBIZOTTSÁGA 1. „Távlati regionális vízellátó rendszer kialakítása a Balaton—Du­na—Dráva térségében.” 2. „Biológiailag aktív vegyületek és anyagok előállítása és szerkezet- vizsgálata.” 3. „Mélybányák várható klímavi­szonyok számítási módszereinek ki­dolgozása.” 4. „Dél-Dunántúl ásványkincsei ku­tatásának lehetőségei és hatékony módszerei.” 5. „Bányában előforduló sújtólég- és szénporrobbanások lokalizálásá­nak új módszere.” 6. „Dél-Dunántúl energiaellátás (villamos, hő stb.) fejlesztésének műszaki-gazdasági távlatai.” BIOLÓGIAI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZAKBIZOTTSÁG 1. „A reprodukciós teljesítmény nö­velésének lehetőségei az iparrend­szerű nagyüzemi állattenyésztő tele­peken.” 2.^ „Az állattartó telepeken terme­lődő hígtrágya gazdaságos hasznosí­tásának módszerei.” 3’„ hatékonyság javításának le­hetőségei a nagyüzemek takarmány- gazdálkodásában.” 4. „A fólia alatti zöldtermesztés fejlesztésének lehetőségei és mód­szerei Dél-Dunántúlon.” .5. „Néhány fontosabb termesztett növényünk szövettenyésztési vizsgála­ta, különös tekintettel a nemesítés! célkitűzésekre.” BARANYA MEGYE TANACSANAK MEGHIRDETETT PÁLYÁZATI TÉMÁI: 1. „Baranya megye hidrológiai vi­szonyai és a hasznosítás lehetősé­gei.” 2. „A mezőgazdasági-műszaki fej­lesztés szervezési és humán ténye­zői.” KLINIKAI KUTATÁSI SZAKBIZOTTSÁG 1. „10 évnél régebben gyomor- resecalt betegek állapotfelmérése.” 2. „Környezettanulmány malignus lymphoma esetekben (vírus, kémiai, genetikai expositio).” 3. „Gyógyszerrendelési problémák a körzeti orvosi gyakorlatban idős betegeknél.” 4. „Az összes kórházi haláleset elemzése gyógyszer okozta toxicus reakció szempontjából.” 5. „Az érgondozás tapasztalatai a dél-dunántúli területen.” 6. „Perinatalis mortalitás, vala­mint magzati és anyai morbiditás összehasonlító vizsgálata koraszülé­seknél, az aktívan és konzervatívon kezelt időelőtti burokrepedés során.” 7. „Gyógyszeres károsodás aetio- lógiai szerepe chronicus hepatitisek keletkezésében.” 8. „Az emlőrák-szűrés eredményes­sége a klinikai és a röntgenvizsgá­latok tükrében.” 9^ „A malignus lymphomák idő­szerű epédemiológiai, phatológiai és klinikai kérdései.” 10. „A tréning effektus megítélése szívbetegeknél noninvasiv módszerek­kel.” BARANYA MEGYE TANACSANAK MEGHIRDETETT PÁLYÁZATI TÉMÁI: .»*E9®s«égügyi intézményeinek szociológiai vizsgálata (módszerek, tapasztalatok).” SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Terület- és településfejlesztés­sel kapcsolatos számitógépes adat- feldolgozás, értékelés vagy modelte- xés kutatása, eredményeinek ismer­tetése.” 2. „Számítógépi szolgáltatások színvonalának növelésével kapcsola­tos kutatások eredményei különös te­kintettel a software fejlesztésre.” BARANYA MEGYE TANACSANAK MEGHIRDETETT PÁLYÁZATI TÉMÁI: 1. „A számítástechnikai eredmények adaptálása.” KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS URBANISZTIKAI SZAKBIZOTTSÁG 1. „A közlekedés környezetszeny- nyezésének csökkentésére irányuló megoldások.” 2. „Egy táj madár vagy emlős faunája, tekintettel a természetvédel­mi rendeletekre.” 3. „A pécsi Pintér-kert dendrológiai és mecseki fajok populációinak is­mertetése.” 4. „A környezetvédelmi tervezés modellezésének lehetőségei.” BARANYA MEGYE TANACSANAK MEGHIRDETETT PÁLYÁZATI TÉMÁI: 1. „A környezeti tényezők (levegő, víz, talaj és éghajlat) szerepe a te­lepülésfejlesztésben.” IRODALOM, NYELVÉSZET ÉS TORTÉNELEMTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁG ^1. „Valamely dél-dunántúli műve­lődéstörténeti probléma részletes ki­fejtése; intézmény vagy alkotó mű­vész elemzése (az irodalom- és ze­netörténet íárgyköróből).” 2. „Dél-Dunántúl területére vonat­kozó névtipológiai vizsgálatok vagy Dél-Dunántúl egyik nyelvjárásának leíró nyelvtani feldolgozása.” 3. „Dél-Dunántúlra vonatkozóan a művelődés történetének egy-e£y te­rületi problémája (nemzetiségek mű­velődéstörténete, intézménytörténet stb.).” 4. „A hagyományos népi kultúra és felbomlásának tükröződése egy- egy kisebb egység (család, falu, táj) anyagi műveltségében.” 5. „A két világháború közötti ma­gyar építőművészet dél-dunántúli vo­natkozásai.” 6. „A dél-dunántúli terület komp­lex gazdasági feladatainak nyelvi vonatkozásai, s az ezekből szármázd nyelvoktatási igények.” BARANYA MEGYE TANACSANAK MEGHIRDETETT PÁLYÁZATI TÉMÁI: 1. „A népművészeti és népi ipar- művészeti hagyományok iparszerű fel- használásának lehetőségei Baranya megyében.” Beküldési határidő: 1979. októ­ber 1. A pályázatokat három példányban, JELIGÉSEN kell beküldeni. A pályá­zó a benyújtott pályaművét csak 1980. január 1. után használhatja fel más célra. A pályázatok értékelése: 1979. de­cember 15. I. díj 5000 Ft II. díj 3000 Ft III. díj 2000 Ft Kollektívák és kiemelkedő pálya­munkák esetében az I. díj 10 000 Ft- lg emelhető. A pályázat benyújtási helye: Pé­csi AJcadémiai Bizottság, Pécs, Juri- sics M. u. 44. 7624 A holdbéli csónakos bemutatója alkalmából, szombaton baráti beszélgetésen találkoztak a Pannónia szállóban a mű szerzői, Martyn Ferenc, Weöres Sándor, Takács Jenő és a rendező, Sík Fe­renc. M. A. Találkozó a díjazottakkal a pécsi akadémiai bizottságon Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága múlt évi pályáza­tának díjazottjait látta ven­dégül pénteken délután Bi­hari Ottó elnök és Tigyi Jó­zsef alelnök, akadémikusok, a PAB Jurisics Miklós úti székházában. Bihari Ottó bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a sze­mélyes kapcsolatfelvételen túl azért is kérték e találkozóra a díjazottakat, hogy észre­vételeikkel, javaslataikkal se­gítsék a PAB ez irányú szer­vező tevékenységét. Ezekből nem is volt hiány, sokan méltatták és egészítették ki javaslatokkal a PAB azon tö- v rekvését, hogy a megyei ta­nácsokkal közösen elhatáro­zott témákat is meghirdet­tek, elősegítve így a pályá­zati munkák gyakorlati hasz­nosulását is. Szó volt arról, hogy a továbbfejleszthető, ■már díjazott pályázatok ké­szítőit a jövőben megbízá­sos alapon kérné fel a PAB az adott téma alapos ki­fejtésére. Míg korábban szinte csak Pécsről érkeztek pályamun­kák, az elmúlt évben örven­detesen gyarapodott a ré­gióhoz tartozó négy megyé­ből érkezettek száma, me­lyekből elsősorban az alap- tudományokat gazdagítok je­lentősek. A jövőben is az a PAB törekvése, hogy a tár­sadalomtudományi és alap- kutatási témákat szorgalmaz­za, hiszen az alkalmazott kutatási eredmények haszno­sításának megvannak a ki­alakult szervezeti formái. Ezzel összefüggésben mondták el a résztvevők. hogy a PAB-pályázat díja­zása nem is annyira anyagi, mint erkölcsi szempontból jelentős számukra, hiszen míg itt hatezer forint volt az első díj, vállalati kutatási té­mák százezres nagyságrendű­ek. Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának pályázatán részt venni azonban tudományos rangot is jelent, ha nem is jár tudományos fokozat el­nyerésével. Tervek hangzottak el a PAB-pályázatokon díjazott munkák publikálásáról. Ad­dig is, a nyertes pályamun­kákat a PAB az érdeklődő vállalatok, intézmények ren­delkezésére bocsátja, hiszen az a cél, hogy az új ered­mények a gyakorlati életben kamatozzanak, s ne szek­rényben porosodjanak. b. I. Kéttonnős szobrok távoztok KATÓ legyőzte az „amazonoka

Next

/
Thumbnails
Contents