Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-11 / 69. szám
1979. MÁRCIUS I I. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Optimális jöuedelmezoseget! Együttműködés az élelmiszertermelésben Kiaknázzuk a termelési rendszerek lehetőségeit - Napirenden az előfeldnlgozás Hosszú éveknek tűnik, pedig mindössze hat esztendő, hogy az utolsó építőmunkások is elhagyták a BCM-et. A gyár azóta szürke hétköznapokat él, amelyek során évről évre nagyobb mennyiségű, jó minőségű, gazdaságosan előállított cementet termel. nek a lengyelek, és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai is dolgoznak már a dél-baranyai községben. A lengyelek jelenleg az üzemi épületek földmunkáit és az irodaházat építik. A BÉV a 120 fős, korszerű munkásszállót építi. A Baranya megyei mezőgazdasági üzemek 1978-ban mérsékeltebb eredményeket értek el. A több vonatkozásban kedvezőtlen időjárás hatásainak csökkentésére nagy erőfeszítéseket kellett tenni azért, hogy végül is állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben teljesülhessenek az 1978. évre kitűzött célok. Hőit a iállatállomány Több év óta dinamikus fejlődésről adhatunk számot a növény- termesztésben, ahol az 1978-as alacsonyabb hőmennyiség és Megnevezés: Állami gazdaságok Termelőszövetkezetek Háztáji és egyéb Összesen: A szántóföldi növények területi arányában az utóbbi években jelentős változás nem történt. E növények többségükben az országos átlagot meghaladó eredményt hoztak. így búzából 45,52, kukoricából 58,8, napraforgóból 15,5, cukorrépából 340,6 burgonyából 296,5 q/ha átlagtermést értek el a mező- gazdasági üzemek. Zöldségfélékből valamelyest kevesebbet termeltek mennyiségileg azonos területen. Oka hogy a meleg igényes növények — paprika, paradicsom — a klimatikus viszonyok miatt nem hozhattak megfelelő termés- eredményt. Jó volt a szőlőtermés mennyiségileg, de minősége nem kielégítő. Nőtt a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a baromfiállomány. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy a szarvasmarha összlétszám meghaladta a százezret, továbbá azt, hogy a juhállomány az előző évieknél gyorsabban nőtt 1978-ban. Teljesültek a sertéstenyésztéssel és hizlalással kapcsolatos célkitűzéseink is, s mindennek eredményeként a vágóállat és állati termék felvásárlás kedvező eredményeket hozott. Vágómarhából 9,3 százalékkal, vágósertésből 7,7 százalékkal, tehéntejből 5,9 százalékkal értékesült több, mint az előző évben. Jelentősen nőtt a baromfihús termelés. A vágóbaromfiból 29,3 százalékkal termeltek többet megyénk üzemei, mint 1977- ben. Az 1979. évi búzatermesztés megalapozása — sajnos — nem a legjobban sikerült. Az ősszel időben elvetett búzák nem keltek ki, az aszály szinte a tél beálltáig fennállt, s csak a január végi, február eleji enyhe tél csapadéka teremtette meg azokat a feltételeket, melyek a búza kikelését elősegítették. A búzák fejlettségi állapota és növényi állománya az utóbbi 20 évben egyszer sem volt ilyen gyenge, mint most. Ilyen okok miatt, ha meg akarjuk ismételni az előző évi szintű termelést, azt most a tavasz folyamán csak még nagyobb ráfordítással érhetjük el. A búza sokoldalú ápolást igényel, s mindenütt ahol arra lehetőség van, a kétszeri tápanyag-utánpótlást meg kell valósítani, Az eddigi tapasztalatok szerint a kora tavaszi nitrogén fejtrágyázóst a 'kalászba induláskor a növényeknél indokolt megismételni, de csak azokban az üzemekben, ahol repülőgép is rendelkezésre áll. A népgazdaság egészében, de a mezőgazdasági üzemekben is a legfőbb feladatunk, hogy a ráfordítást, a költségeket csak olyan mértékben növeljük, amelynek eredményeiként optimális jövedelmezőség a kevesebb napfény hatására mérsékeltebb eredmények születtek. Az állattenyésztés területén 1978-ban - első ízben — mezőgazdasági üzemeink ösz- szességében gyorsabb ütemű fejlődésről számolhattunk. A termelési költségek a termelésnél nagyobb arányban nőttek, s így végül is a gazdálkodás összeredménye, pénzbeli jövedelme mintegy 8,5 százalékkal alacsonyabb, mint 1977- ben volt. Ugyanis a holmozat- lan termelési költség 5,8 százalékkor nőtt. A termelési érték szektoronkénti alakulása (millió forintban) az alábbi: 1977. 1978. % 2478 2613 105,4 5273 5532 104,9 2200 2200 100,0 9951 10345 103,96 várható. Továbbá minden olyan termék termelésére gondot kell fordítani, amelyre a megye lakosságának szüksége van, folyamatosan biztosítani kell az itt működő élelmiszerfeldolgozó üzemek nyersanyag ellátását. A mezőgazdasági nagyüzemek rendelkeznek mindazokkal az állóeszközökkel és forgóeszközökkel, amelyek lehetővé teszik a termelés magas szintű megismétlését. Átmenetileg nagyobb beruházások megvalósítását nem kezdeményezzük, de mindenképpen indokoltnak tartjuk, hogy a képződő fejlesztési alapból gépesítésre, az üzemen belül megvalósítható műszaki fejlesztésre az eddiginél is nagyobb gondot fordítsanak. Ahol mégis elengedhetetlen az új állóeszközök létesítése, törekedni kell arra, hogy lehetőleg olcsó kivitelű, egyszerű anyagokból készüljenek azok. A termelőerők állapota és fejlettsége a gazdaságok együttműködését igényli annak érdekében, hogy a termelőerők hatékonyabban működjenek. A termelés egyes feladatait több gazdaság együttműködésével hatékonyabban lehet megoldani. Ezek közé tartozik többek között a repülőgépes növény- védelem, amelynek szervezeti kereteit az agrokémiai központok jelentik. Az élelmiszeripari és mező- gazdasági üzemek együttműködése alapvetően megoldott. A jövőt illetően az együttműködés különböző formáinak továbbfejlesztését tartjuk szükségesnek, mindenekelőtt az olyan jellegű élelmiszeripari és mezőgazda- sági üzemi együttműködést, amelyek kölcsönösen a termelési feladatok megvalósításához nyújtanak segítséget gépekben, technológiában, genetikailag értékes vetőmagvakban, tenyészállatokban stb. Fontos népgazdasági érdek, hoqy a mezőgazdasági üzemek előfeldolgozást végezzenek. Hosszú távon is érdeke az élelmiszeriparnak és a mezőgazdaságnak, hogy kölcsönösen fejlessze és létrehozza közös fejlesztési alapjából azt a technikai bázist, amely lehetővé teszi az egyes termékek előfeldolgo- zását. Ily módon a csúcsidőszak a gyárakon belül valamelyest csökkenthető, és hosszabb időn keresztül egyenletesebbé válhat a termék feldolgozása is. Az ilyenkor jelentkező feladatok megoldásához a mezőgazdasági üzemekben munkaerő is jobban áll rendelkezésre. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar közös vállalataként működik Baranya megyében a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat E vállalat gazdasági szervezőmunkájának eredménye, hoav a mezőgazdasági üzemek baromfihús-termelése jelentősen nőtt. Tevékenységével elősegítette a mezőgazdasági üzemek szakosodását. Ily módon a megyei baromfiágazat valóban nagyüzemi, korszerű termelési módja valósulhat meg. A sásdi termelőszövetkezet liba-, a mágocsi pulyka-, a lip- pói csirkeelőállítással foglalkozik: egy-egy mezőgazdasági üzem 200—300 vagon árut termel. A mezőgazdasági üzemek a közös vállalat működtetése során pontosan tájékozódhatnak a piaci helyzetről, a belföldi fogyasztói igényekről, az ex- portlehetőséaekről. A közös vállalat munkájával a termelést befolyásolhatja és biztonságossá teszi az előállított termékek feldolgozását, értékesítését. Nagyon jók a tapasztalataink az agrokémia területén létrehozott közös tevékenységet folytató szövetkezetek esetében is. Közös raktárt építettek a műtrágya és a növényvédőszerek tárolására, közösen vásároltak repülőgépet, közösen foglalkoztatják azokat a szakembereket, akik a növényvédelemmel kapcsolatos feladatokat végrehajtják. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédelmi tevékenységgel Baranya megyében is jelentős értéket mentünk meg. A közelmúltban a zöldség- termesztés feladatai teljesítését szolgáló palántanevelésben és primőrárutermelésben jött létre együttműködés. Ennek keretében Szigetváron épül a palánta- és primőráru-termelő telep körülbelül 80 millió forint értékben. E bázis megépítésétől azt várjuk, hogy a megye zöldségtermesztése tovább javul, választéka bővül. Az együttműködés szervezeti formáit abból a szempontból indokolt megválasztani, hogy milyen cél érdekében hozzuk létre. Formái elméletileg is nagyon különbözők lehetnek. Az együttműködés továbbfejlesztése - a kedvező tapasztalatok alapján - indokolt. Főbb területeit a következőkben határozhatjuk meg: — a növénytermesztésben a termesztési rendszereket bővíteni szükséges. Egyrészt minden fontosabb növényre kiterjedően, másrészt a különböző növények kombinációjával az egyes rendszeren belül: — a mezőgazdasági üzemek egyre több vegyianyagol használnak fel. A létrejött agrokémiai társulások jó működését és újabbak szervezését támogatjuk: — az állattenyésztési termelési rendszerek területén még csak kezdeti eredményeink vannak. Az állattenyésztési feladatok megoldása megköveteli, hogy az e téren levő lemaradást megszüntessük; — a mezőgazdasági termékek feldolgozását kiemelt feladatként kezeljük. Ebben az élelmiszeripari és a mezőgazdasági üzemek együttműködését szorgalmazzuk, például a konzervgyár egyes termékeinek előfeldolgozását. Takarékos gazdálkodást! A gazdasági élet irányítása és feladatainak teljesítése szempontjából munkánk előtérben áll; — a tervszerűség érvényesítésének igénye — a gazdálkodás minden szintjén a hatékonyság érvényesítése, ami a munkatermelékenység növelését eredményezi — a takarékos gazdálkodás a munkaerőalappal, az álló-, forgóeszközökkel — az anyag- és energiatakarékosság Gondoskodunk arról, hogy az együttműködésben érdekelt szervezetek a kölcsönös érdekek figyelembevételével, fegyelmezetten tartsák be megállapodásaikat. Nagy figyelmet fordítunk a tágan és a szűkebben értelmezett emberi környezetre. Különösen fontos az élet- és a munkakörülményekkel kapcsolatos feladatok maradéktalan ellátása. Gondoskodunk arról, hogy egyre több szociálpolitikai és az életszínvonalat pozitív irányban befolyásoló intézkedés valósuljon . meg a gazdaságokban is. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese Az elmúlt év nyarán azonban ismét építők szállták meg az üzemet, lengyel munkások érkeztek, hogy felépítsék a csaknem egymilliárdos költségű, évente 140 000 tonna égetett meszet, és 64 000 tonna kőlisztet előállító új mészüzemet. Amikor 1978 szilveszterére hazamentek, a tervezéssel és felvonulással együtt 40 milliós értéket már létrehoztak. Az idén csaknem 500 milliós feladat vár rájuk, jelenleg ugyan még csak hetvenen dolgoznak a beruházáson, az év végéig azonban 360-an leszAz 1979 első negyedévében a törő, az osztályozó és a transzformátorház építése, valamint a szociális létesítmények kötik le a legnagyobb erőket. Ebben az évben kell megépíteni teljes egészében a viz és csatornahálózatot. Ez ugyancsak most kezdődik Az idén kezdődnek a mész- vertikum és a cementgyár összekötését szolgáló, kapcsolódó létesítmények, a villamosenergia-, a gőz- és pakuraellátás, valamint az összekötő utak kialakítása is. L. J. istálló Borodpüsztán Egy tehénférőhely 7000 forint Hőfokszabályozós önitatók a szabad ég alatt Wisconsini Kell-e a tehénnek betonpalota, aminek az építése férőhelyenként ma már 100—120 ezer forintba kerül? Nem kell, legalábbis az Amerikából importált Holstein-friz fajtának. Wisconsin állam farmjait járta dr. Németh Lajos, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatója és a meglehetősen északi fekvésű államban, háromfalú, elöl nyitott szerfás istállónál egyebet nem is látott. Akkor határozta el, hogy hazaérve az OTÁF egyik vizsgáló állomásán, kísérleti jelleggel meg- építtettnek egy „wisconsini modellt". A választás Baranya megyére esett. 1978.. április 1-én vonultak fel Borodpüsztán az építők az állomás saját építőbrigádjának tagjai, és február 20-án megtörtént a műszaki átadás. Novemberben már álltak a falak. Falak? Ezekben a falakban egyetlen tégla, egyetlen gramm beton sincs. Az egész hatalmas, 86 m hosszú, 4 m magas és 15 m 60 cm széles épületet akácoszlopokból állították fel, amelyet viszont a szomszédos gödrei Béke Tsz erdeiben vágtak ki. Az akác köztudottan az egyik legkeményebb, legidőtállóbb, amellett Magyarországon az egyik legközönségesebb fa. A vassal szemben az olcsóságán kívül még az előnye is megvan, hogy nem korrodálódik. Az épület elöl, a délkeleti oldalán teljesen nyitott. A három oldalról zárt belső térben, tekintettel a széles fesztávolságra a légmozgás ideális, 3 méter másodpercenként, ammóniaszag gyakorlatilag nincs. Az épület természetesen padlás nélküli, teteje hullámpala, falai nyers akácdeszkából készültek. A deszkát is a gödrei tsz szállította. A falakra ablakot nem vágtak, de ezt helyettesítendő 120 centiméter magasságban egy áttetsző poliészter hullámlemezt iktattak be, ami körülfut az épületben. Ez kellő világosságot biztosít, a tehén ugyanis nem kedveli a sötétet. Megfigyelték, hogy a kötetlenül tartott Holstéin-frizek mindig ez istálló világosabb részeiben tömörülnek vagy inkább kinn maradnak a karámban. Mivel kísérletről van szó, az istálló egy részét fekvő boxos, a másik felét szabad, mélyalmos rendszerben alakították ki. A 150 fekvő box is akácfából készült. A boxok 2,20 méter hosz- szúak és 1,10 méter szélesek. Az épületben az állatok lényegében csak pihennek — az etetés, itatás a karámban történik. Az istálló klímája kellemes és megfelelő védelmet nyújt a téli viharkárok ellen. Kellően meleg is, igaz a borodiak nem sajnálják az alomszalmát. A trágyát egy kis traktorra szerelt tolószerkezettel távolítják el. Az istálló szerves része a betonkifutó, amely igen tágas, itt egy állatra 5 négyzetméter mozgástér jut. A karámnak nincs külön kerítése, ezt lényegében az ugyancsak akácfából készült etető jászlak helyettesítik. A jászolrendszert olyan hosszúságban alakították ki, hogy etetéskor minden állat egyszerre odaférhessen. A szi- lózst, a takarmánygranulátumot és a szénát géppel adagolják, kívülről. Az igazan „modern" technikát csak a hőfokszabályozóval ellátott önitatók képviselik. Ezek is a kifutóban, tehát szabad ég alatt vannak elhelyezve, de a vizüket elektromos árammal fűtik fel, hogy ne fagyjon be és mindig a kívánt hőfokon maradjon. Ez a legolcsóbb épület, amit Borodpüsztán valaha is felépítettek, A 400 férőhelyes istálló összesen 2,8 millió forintba került, ami azt jelenti, hogy egy tehénférőhelyet durván 7000 forintból tudtak kihozni. Az épület többcélú, alkalmas növendékmarha-, tehén, és juhtartásra is. Ha tehéntartásra építik, akkor természetesen megnöveli a költségeket a fejőház. A kemény idei tél ellenére a fekete-tarka Holstein-friz állomány kondíciója kifogástalan, szemmel láthatóan jól viselik a szabadtartást, mégcsak a szőrük sem nőtt meg a nyárihoz képest. Az átadás napján dr. Németh Lajos főigazgató a megyei vezetőkkel és az állattenyésztés megyei irányítóival megtekintette az épületet és kijelentette: Jelenleg ez a legolcsóbban épült szarvasmarhaistálló az országban, amely az idei tél próbáját már lényegében kiállta, s nyári üzemeltetése elé is optimizmussal tekintenek. Az teszi igazán olcsóvá — mondotta, hogy nem kell iparilag előregyártani. A csaknem mindenütt megtalálható akácerdő fájából, igen egyszerű, szinte primitív módszerekkel könnyen előállítható. A Baranya megyei Tanács a közeljövőben bemutatót szervez Borodpusztára, ahol a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, szakemberei megtekinthetik a ma és a holnap egyik lehetséges istállótípusát. — Rné — Egyszerűen, célszerűen, élesén! líj mészüzem épül Beremenden
