Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-11 / 69. szám
» Világ proletárjai, egyesüljetek! Egy szakaszáról már vizet kap Pécs A komlói 501. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet mongol származású tanulói, akik három műsort állítottak össze nemzetük népdalaiból (Tudósitás a 2. oldalon) Fotó: Erb János Két jubileum — az NDK és a KGST megalapításának 30. évfordulója — jegyében nyílik meg ma reggel Lipcsében az idei tavaszi vásár. A világ legnagyobb méretű idei szakvásárán több mint 60 országból mintegy 9 ezer kiállító vesz részt. A magyar népgazdaság az eddigi legnagyobb kiállítási területen — 4 ezer négyzetméteren — 35 külkereskedelmi vállalattal képviselteti magát. A vásárra mintegy 100 országból érkeznek vendégek, elsősorban szakemberek. Csak a szocialista országokból 70 ezer gazdasági, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi szakember jelentette be jövetelét A lipcsei vásárral párhuzamosan megnyílik ma a hagyományos nmzetközi könyvvásár, amelyen a magyar könyvkiadás gazdag anyaggal képviselteti magát. Közhangulat és ügyintézés V annak íratlan törvények, amelyeket a tapasztalatok formálnak következetesen érvényesülő igazsággá. Ilyen törvényszigo. rú igazság az is, hogy a közhangulat alakításában és alakulásában kulcsszerepük van a tanácsoknak. Figyelmes törődésüktől, a bürokráciamentes, érdemi ügyintézéstől függ a hétköznapi életben az állampolgárok nyugalma, kedélyállapota, kiegyensúlyozottsága. Nem túlzás így beszélni a tanácsi munkáról. A valamikori közigazgatási „idézést” a nép nyelve „időzésnek” nevezte. Ebben benne foglaltatott az a sok keserű, megalázó tapasztalat, amelynek nyomán egyértelmű volt a minősítés: az államigazgatás nem az emberekért, hanem az emberek ellen van. Zaklatja az állampolgárokat, rabolja idejét, pénzét és nyugalmát. Ez a vélemény nem változott meg máról holnapra. Ma mégis azt mondhatjuk, hogy bár az emberek általában idegenkednek a hivatalos ügyintézéstől, mégis könnyebb szívvel, nagyobb bizalommal keresik fel a tanácsok dolgozóit. A tanácsok feladatköre a kormányzati intézkedések hatására terebélyesedik, így munkájuk növekvő hatással befolyásolja a települések fejlődését, a lakosság ellátását. Maradjunk az ügyintézésnél, vagy ahogyan szaknyelven nevezik. a hatósági tevékenységnél. Talán kevesen gondolnák, hogy a tanácsi köztisztviselők évente öt és fél millió beadvánnyal foglalkoznak, két és fél millió ügyben hoznak határozatot és mintegy 30 millió esetben foglalkoznak a hozzájuk fordulókkal. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak — beleértve a csecsemőket is — évente legalább 3 esetben van hivatalos ügye. A tanácsok általában megnyugtatóan intézkednek, az ügyek 95 százalékát az előírt határidőn belül zárják le. Létrehozták az ügyfélszolgálati irodákat. írásos útmutatók, tájékoztatók készülnek, munkaidőn túl is fogadják az ügyfeleket. A bürokrácia azonban ma is kísértő rém. De nem hétfejű sárkány, amelyet nem lehet legyőzni. Igaz, azt sem mondhatjuk, hogy nincs szükség állandó küzdelemre. Azt mondtuk az előbb, hogy a tanácsok az ügyek 95 százalékát határidőre intézik el. Ám akinek az ügye éppen az öt százalékban foglaltatik, azt aligha vigasztalja a 95 százalékos eredmény. A követelmény a százszázalékos ügyintézés. Rögtön azt is hozzáfűzhetjük, hogy a meny- nyiségi, formai teljesítés csak alapkövetelmény Sokkal fontosabb az ügyek érdemi intézése. az ügyintézés jogpolitikai elveinek következetes alkalmazása. A kulturáltság, a gyorsaság, a törvényszerűség, .a méltányosság elválaszthatatlan egymástól. Különösen a méltányosság körül vannak zavarok. Az igaz, hogy ezzel csak a jogszabály keretei között lehet élni, de fontos, hogy a jogszabályok módot adjanak a méltányosságra. Olyan gyakorlatra van szükség az államigazgatásban, ami az ügyeket megoldja és nem csupán formálisan zárja le. Azt persze figyelembe kell venni, hogy minden ügy, a magánügy is — ha például két szomszéd pereskedik egymással — két szemben álló felet jelent. Olyan döntés elképzelhetetlen, hogy az államigazgatás mind a két félnek igazat adjon. De megnyugtató, törvényes megoldásra mód van és az ilyen következetes döntés nemcsak lezárhatja az ügyet, hanem a demokratikus jogérzetet is erősítheti mind a két ügyfélben. A jó ügyintézéshez hozzátartozik az alapos és következetes hatósági ellenőrzés, főleg a szövetkezetek törvényességi felügyelete, az árellenőrzés, a munkaerő-gazdálkodás és a környezetvédelem ellenőrzése. Nem az állampolgárokra tartozik elsősorban, de meg kell jegyezni, hogy a jobb ügyintézés érdekében javítani kell a tanácsi munka tárgyi adottságait: kisgépek alkalmazásával, a nyomtatványok korszerűsítésével, a munkát gyorsító technikai eszközök elterjeszté. sével. A tanácsok egyre több állampolgárt vonnak be az ügyek intézésébe, mint véleményezőket, mint javaslattevőket. Hasznosak az úgynevezett tanácsi bizottságok; mintegy 16 ezer tagjuk között nemcsak tanácstagok vannak. Ezeket a bizottságokat persze nem lehet a szocialista demokrácia egyedüli letéteményeseinek tekinteni. Nem megnyugtató tapasztalat az, hogy az utóbbi időben túlságosan elszaporodtak a különféle szakbizottságok. Van néhány megyei' tanács, ahol a tanácsi bizottságok mellett vagy negyven szakbizottság működik. Szinte törvényszerű, hogy ilyen esetben sok a formalitás és a párhuzamosság. Lábrakapott például olyan felfogás is, hogy több szerv együttműködését csak társadalmi bizottságok szabályozhatják. Ez így nem igaz. A bizottságok, amelyekben kiváló szakemberek foglalnak helyet, hasznos tanácsokat adhatnak, jó javaslatokat terjeszthetnek a hivatásos ügyintézők elé, de semmiféle bizottság nem vállalhatja át az apparátus, a kinevezett vezetők vagy választott tisztségviselők feladatát. ■ bizottságok nem dolgozhatnak a tanácsok helyett. így például különböző intézmények koordinációját csak a hivatásos vezetők láthatják el, akiknek erre hatáskörük, hivatalos befolyásuk van. A bizottsági munka tehát a demokrácia fontos eleme, és ha ezt komolyan gondoljuk, akkor le kell hántani róla a demokratizmus ellen ható formális elemeket. A legfontosabb feladat a munka minőségének javítása, ehhez kell megteremteni a kedvező feltételeket, s mindinkább bevonni a lakosságot az élet ezerfajta dolgának intézésébe. Soltész István a két ország között ■nSIBHHnHHnBHBnMDHBDBnni A vietnami nép elleni háború nemzetközi bűncselekmény Az indiai fővárosban tartózkodó Alekszej Köszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke tisztelelére Új-Delhi városa fogadóst adott, amelyen beszédet mondott Morar- dzsi Deszai indiai miniszterelnök. Az indiai kormányfő megállapította, hogy az elmúlt'két évben erősödtek a baráti kötelékek, és a gazdasági kapcsolatok is jelentősen bővültek a két ország között. Az indiai miniszterelnök hangot adott annak a reményének, hogy ez az együttműködés a jövőb°n tovább mélyül, és egyben köszönetét fejezte ki a Szovjetuniónak azért a segítségért, amellyel hozzájárul India fejlődéséhez. Alekszej Koszigin válaszában a többi között kijelentette: A szovjet—indiai barátság azért is szilárd, mert mind a két ország a békés egymás mellett élés politikáját folytatja, ami korunkban a békéhez, a baráti együttműködéshez vezető egyetlen helyes politika. A nemzetközi helyzetet érintve, a szovjet kormányfő rámutatott: a békeszerető szocialista Vietnam nyílt kínai agresz- szió áldozata lett. Vietnam népe, kormánya, a Vietnami Kommunista Párt nem akarta ezt a háborút. Kétségtelen, hogy a kínai nép sem akarta. A békés szocialista országot ért támadás felelősségének teljes súlyát a kínai vezetőknek kell viselniük. A vietnami nép elleni háború nemzetközi bűncselekmény, és a bűnösök nem húzhatják ki magukat a felelős- ségrevonós alól — mondotta a szovjet kormányfő. A továbbiakban Koszigin méltatta azt a pozitív szerepet, amelyet India tölt be nemzetközi ügyekben, majd hangoztatta: most, amikor a béke ellenségei is választás elé állítják az embereket, hogy erősítsék, védelmezzék-e az enyhülést, vagy pedig megengedjék a militarizmusnak és az agressziónak a helyzet élezését, egyre kevesebb ország marad ki az enyhülésért folyó aktív küzdelemből, s a népek mind erélyesebben követelik a háború elutasítását. A szovjet—indiai viszony a legjobb példa rá, h-gy a Szovjetunió hogyan képzeli el kapcsolatai kiépítését olyan országokkal, amelyek ugyan eltérő politikai rendszerűek, de a békét a nemzetközi élet kizárólagos feltételének tekintik. * Alekszej Koszigin szombaton megkoszorúzta az indiai nép nagy fia, Mahatma Gandhi elhamvasztásának helyét. Felkereste az India szabadságáért és függetlenségéért vívott harc szellemi irányítójának emlékmúzeumát, beírta nevét a vendégkönyvbe s facsemetét ültetett Mahatma Gandhi emlékére. A szovjet miniszterelnök elhelyezte koszorúját Dzsava- har-lal Nehru, az indiai állam létrehozójának elhamvasztási helyénél is. * Szombaton folytatta tárgyalásait Alekszej Koszigin és Mo- rardzsi Deszai. A baráti és tárgyszerű légkörben lezajlott megbeszéléseken a felek a kétoldalú kapcsolatok jelenét és jövőjét érintő kérdések széles körét tekintették át. A tolózáras aknát betonozzák a Duna II. víztávvezetéken, a mohácsi út mellett Szederkényig elkészült a Duna II. vízvezeték Folytatódik a csőfektetés A tolózáras akna földmunkáit fejezték be a héten a DÉL- VIÉP Mező Miklós brigádjának tagjai Belvárdgyula közelében. Ezekkel a szakaszoló aknákkal biztosítják a pécs—mohácsi víztávvezeték működtetését. Hétfőtől nekilátnak a zsaluzásnak, majd a munka végeztével Szederkény határában megkezdik a földmunkákat a további csőfektetéshez. Az elmúlt két évben a távvezeték építésének első üteméből — ami Pécs—Versend határáig húzódik, s teljes hossza 22 kilométer — 16 600 méteren fektették le az építők az egymé- ter átmérőjű, ötméter hosszú, három és fél tonna súlyú feszített betoncsöveket, összesen 3320 darabot. A mohácsi út mellett üszög- puszta és Belvárdgyula között a szántóföldeken csak egy sö- tétebb földcsík jelzi, hogy hol húzódik a vízvezeték. Néhány helyen még visszatérítésre vár a föld, a vonalat néhol a kis betonsapkák, a tolózáras aknák törik meg. Ezt látjuk most az építkezésből, de sokkal hangosabb erre az élet, amikor fektetik a csöveket Erről beszélt Egyed Róbert, a DÉLVIÉP főépítésvezetője. — Általában egy hosszabb árokszakaszt készítünk elő. A földmunka első lépéseként hu- muszolunk, a termőtalajt dóAz MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 69. szám 1979. március 11., vasárnap Ara; 1,60 Ft Köszigin látogatása Indiában Erősödtek a baráti és gazdasági kapcsolatok zerrel oldalra kinyomjuk, hogy a munkák végeztével visszatérítve megmentsük az értékes talajrészt a mezőgazdasági termelésnek. Majd nagyteljesítményű kotrógéppel kiássuk o munkaárkot, mintegy három méter mélyre. Ezután elkészítjük a 30 centiméteres, vastag homokos-kavicságyazatot, majd beemelik a betoncsöveket, amiket műszerekkel állítunk a helyükre, s gumigyűrűs kötéssel illesztjük össze. A fektetés után a csöveket körültömörítjük, később csővállig feltöltjük, majd ez árkot is visszatöltjük, természetesen a visszatöltött anyag szakszerű tömörítésével. Az utolsó fázisban a humuszréteget terítjük le. Következhet az újabb szakasz, — mondta Egyed Róbert.- Mit valósítottak meg 1977- től, az indulástól eddig? — Tovaly üzembe helyeztük az első 5200 méteres szakaszt, innen már az új vezetéken kapják a pécsiek a vizet, összesen 16 600 méteren fektettünk le csöveket Szederkény határáig. Gyulapusztánál vissza van még egy 600 méteres szakasz, ide acélból készül a vezeték, a terepviszonyok miatt. Gáldonyi Magdolna Ma nyílik a lipcsei vásár
