Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-06 / 64. szám

Dunámul! napló 1979. március 6., kedd Pécsi televíziósok Újvidéken Nemzetközi gyermekév Sokrétű külföldi és hazai program Szolidaritási bazár, gyermekdalok és -játékok gyűjtése Az MTV pécsi körzeti stúdió­jának három munkatársa a kö­zelmúltban Jugoszláviába uta­zott tapasztalatcserére. Popo- vics István, a szerb-horvát adá­sok szerkesztője, Székelyhídi At­tila, a műszaki osztály vezetője és Wollart lános, a német adá­sok szerkesztője elsőként az RTV Zagreb eszéki körzeti stú­diójába látogatott Az eszéki stúdió új épületet kapott, eb­ben az évben szerelik be a technikát, így korszerű körülmé­nyek között kerül sor majd a magyar nyelvű műsorok készí­tésére is. Ez a stúdió fokozato­san egyre nagyobb önállóságot kap, és feladatait a pécsi stú­dióhoz hasonló módon oldja majd meg. A látogatás tulajdonképpeni célja az újvidéki stúdió megis­merése volt. A pécsi televízió­sokat többek között Fejős Ist­ván, a magyar nyelvű informá­ciós és dokumentumműsorok főszerkesztője, a magyar műsor­osztály vezetője tájékoztatta az ott folyó munkáról. Elmondta, hogy általában egyetemet vég­zett munkatársakkal dolgoznak, akik Zágrábban, Belgrádban és Magyarországon sajátítják el a televíziózás szakmai tudomá­nyát. A pécsiek végignézték egy nap két magyar nyelvű tv- híradójának készítését is. Természetesen meglátogatták a szerb-horvát szerkesztőséget, ahol felajánlották, hogy szívesen küldenének Pécsre szerb-horvát lektort, és a két stúdióban ké­szült filmek cseréjére is indít­vány született. Tájékozódtak a külföldi műsorok szerkesztősé­gében, ahol a külföldön dolgo­zók részére készítenek műsoro­kat, és a közös nemzetiségi szer­kesztőségében, ahol ruszin, szlovák és román nyelven ké­szítenek tájékoztató, dokumen­tum- és ri pórim ű sorokat. b. I. Már mintegy ötmillió forin­tot fizettek be az általános- és középiskolások az idén meg­nyitott gyermekszolidaritási alapra — tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Szolidaritási Bizottságnál. A magyar fiatalok szőtteseit, fa­ragásait, a kézimunkákat, em­léktárgyakat, játékokat iskolai rendezvényeken, bazárokon ér­tékesítik, s az értük kapott forintokkal elsősorban a fejlő­dő országok gyermekeit támo­gatják. A nemzetközi gyermekév egész világot átfogó prog­ramjának magyarországi sike­réhez számos rendezvénnyel, kezdeményezéssel kíván hozzá­járulni a Népfront, az Orszá­gos Béketanács, valamint az UNICEF Magyar Bizottsága is. A Népfront megyei, városi, községi és körzeti aktívái — a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságához csatla­kozva — óvodák, bölcsődék, parkok, játszóterek, sportpályák építésére hívják a lakosságot. A tervek szerint Magyarorszá­gon 1979-ben társadalmi mun­kával több mint száz gyer­mekintézményt alakítanak ki, s a bejáratnál emléktáblán örö­kítik meg a városok, a falvak lakóinak összefogását. Néprajzi értékű, az apák, nagyapák szellemét, ügyessé­gét is hordozó gyermekdalok és gyermekjátékok gyűjtésére hív fel a Népfront országos honismereti mozgalma. Remé­lik, hogy sok, már-már fele­désbe merülő dallamot, s fa­ragott játékot, illetve társas­játék! szokást sikerül megmen­teni a feledéstől. Ugyancsak a nemzetközi gyermekév jegyé­ben több mint 4500 fiatalt várnak az idei olvasótáborok­ba. Ezekben a napokban összeg­zik az Országos Béketanács­nál a február végi, a gyerme­kek jogaival és védelmével, a magyarországi eredményekkel és teendőkkel foglalkozott tu­dományos tanácskozás anya­gát. A tapasztalatokat hasz­nosítják a júniusra Budapesten összehívott nagyszabású nem­zetközi tanácskozás előkészí­tésében is. A magyar béke­mozgalom tagjai a májusi bé­ke és barátsági hónap rendez­vényein, valamint a nyári if­júsági táborokban fórumokra hívják a fiatalokat. A találko­zókon párbeszédet folytatnak a résztvevőkkel a béke, a le­szerelés és a gyermekek hely­zetének összefüggő kérdései­ről, még tágabbra tárva a fia­talok előtt a „világra nyíló" ablakot. Sokrétű halai és nemzetközi programot állított össze az egyesült nemzetek gyermekek­kel foglalkozó szervezetének, az UNICEF-nek magyar tago­zata is. Egyebek között a ma­gyarországi pályázaton győztes két dalt neveznek be az UNI­CEF nemzetközi gyermekdal pályázatára, amelynek gálaest­jén, 1979 végén az egyik eu­rópai nagyvárosban 24 művet mutatnak be. Franciaországod otthont a „Gyermek és tech­nológia” kiállításnak, amelyen az Oktatási Minisztérium szak­mai közreműködésével az is­kolai gyakorlati oktatás eszkö­zeit, valamint a munkára ne­velés tapasztalatait bemutató anyaggal vesz részt az UNI­CEF magyar tagozata. A forgalomszabályozás további teendői Forgalomtechnikai tanfolyam Siklóson Az ország valamennyi közúti igazgatóságán dolgozó forga­lomtechnikusok, a megyei rendőr-főkapitányságok, a me­gyei, illetve kiemelt városi ta­nácsok forgalomszervezési szak­emberei részére ötnapos to­vábbképzés kezdődött tegnap a siklósi várban. A rendez­vénysorozat célja az, hogy a szakemberek országosan egy­séges forgalomtechnikai szem­léletet alakítsanak ki, egymást segítsék a feladatok megoldá­sában és áttekintsék a forga­lomszabályozás további teen­dőit. A KPM Közúti Főosztály ál­tal szervezett tanfolyam meg­nyitóját Törőcsik Frigyes, a KPM Közúti Főosztály osztály- vezetője tartotta, aki áttekin­tést adott a magyarországi közúthálózat jelenlegi helyze­téről, a VI. ötéves terv idevo­natkozó célkitűzéseiről, tervké­szítési szempontjairól, értékelte a tavalyi forgalomtechnikai munkát. Utána Szalai Béla, a minisztérium főmérnöke adott tájékoztatást a közúti igazga­tóságok forgalomtechnikai te­vékenységéről, tennivalóiról. A résztvevők az elkövetke­zendő napokban előadásokat hallgatnak meg, konzultáció­kon, gyakorlati bemutatókon vesznek részt, részükre filmve­títéseket tartanak. A csaknem 100 szakembert mozgósító tanfolyam március 9-én forgalomtechnikai fórum­mal zárul. Ak alapitaslöl napjainkig Kesztyűgyári krónika Több éves gyűjtőmunka eredménye a tetszetős kivitelű monográfia A vándorkönyv személyle­írása szerint középtermetű, kerek arcú, barna hajú fia­talember volt Hamerli János. Négy évig járta a világot az ifjú majd hazatérte után ké­relemmel fordult a város ta­nácsához: „Bátorkodom alá­zatos kérésemet a Tettes Ta­nács elé terjeszteni, ugyanis kegyeskednék a kesztyűs mes­terségem űzhetőségét meg­engedni ...” A tanácsülés a kérést el­utasította, mivel a kérelmező nagykorúságát még nem ér­te el. Ffamerli a döntésbe nem nyugodott bele és leg­közelebbi beadványában már nagykorúsítását kérte. Vé­gül is, 1861. október 4-én, Pécs város tanácsa engedé­lyezi Hamerli Jánosnak, hogy a kesztyűs mesterséget gyako­rolhassa. E naptól datálódik az ország máig is egyetlen kesztyűgyárának története. Az alapítástól napjainkig dolgozta fel a gyár törté­netét Déri János, Jancsi Gyu­la és dr. Gungl Ferenc. A szerzőkollektíva több éves ku­tató- és gyűjtőmunkája ered­ményeképpen a közelmúltban hagyta el a nyomdát a „A pécsi kesztyűgyár története” címet viselő, tetszetős kivi­telű monográfia. A vaskos kötet legfőbb erénye a korrektség. Szívós munkával előbányászott do­kumentumok, elmélyült elem­zést kívánó szociográfiai meg­figyelések szövik át a könyvet, A kívül álló számára a leg­olvasmányosabb a régmúlt története. Nemcsak a szak­máját megszállottan szerető, szerencséskezű cégalapító portréja rajzolódik ki markán­san, hanem a századforduló pécsi munkásának helyzete, a kapitalizálódó Pécs képe is. Az államosítás utáni és nap­jainkig tartó korszak bemu­tatása kicsit szárazabbra si­került. (Pedig ebből az idő­szakból alighanem gazda­gabb forrásanyag állt rendel­kezésre.) Szociográfiai megközelítés­sel és a témához méltó igé­nyességgel mutatja be dr. Gungl Ferenc a mai gyár munkásainak társadalmi ré­tegződését, életmódját, a kesztyűsök részvételét a dél­dunántúli munkásmozgalom­ban. A gazdagon illusztrált mű 5000 példányban jelent meg. E. „Zengjen a dalunk’ A szakmunkástanulók énekkarainak területi be­mutatóját tartották vasár­nap délelőtt Nagykanizsán a város új művelődési há­zában „Zengjen a dalunk” címmel. Baranya megyéből 5 kórus lépett pódiumra: a Pécsváradi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet leánykara, (kórusvezető: Csordás József), a Pécsi Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkáskép­ző Iskola kórusa (karnagy Szauer Dezső), a pécsi 506-os számú Ipari Szak­munkásképző Intézet fiúka­ra (kórusvezető Kocsis Fe­renc), a mohácsi 502. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet leánykara (kórusve­zető Winternitz Ferencné) és a Pécsi 500-as számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet vegyeskara (karnagy Pécsi Géza). A hangver­senyt értékelő zsűri elisme­réssel szólt a baranyai énekkarok teljesítményéről. Villamos vezetékek a falakon kivel ■ Külföldi cégek szerelési eljárásai m Uj lakástípusokat alakítanak ki ■ Kísérleti szerelések a Siklósi városrészben Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium műszaki fej­lesztési osztálya megbízásából kísérleteket kezdtek meg Buda­pesten és Pécsett a lakásokon belüji villamosvezeték-hálózat új szereléstechnológiájának meghonosítására, ami külföldön már széleskörűen, iparosított jelleggel elterjedt. A budapes­ti 43-as Állami Építőipari Vál­lalat és a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat építke­zésein tíz, zömmel nyugat­Nőnapi ünnepség a HNF-nél Krasznai Antal köszöntötte a meghívottakat és adta át a kitün­tetéseket Kiváló társadalmi munkások kitüntetése A közelgő nemzetközi nő­nap alkalmából tegnap dél­után ünnepséget rendeztek Pé­csett, a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottságán. Az ünnepségen jelen volt Krasz­nai Antal, a HNF Baranya me­gyei Bizottsága titkára, vala­mint Kádár Német Béláné, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága munkatársa. A megyei Népfront elnöksé­ge nevében dr, Pilaszanovich Imréné a lel nők köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Krasznai Antal mondott ünne­pi beszédet. Beszéde elején megemléke­zett azokról az amerikai blúz­varrónőkről, akik 1908. március 8-án harcba kezdtek a nők emberi jogaiért, a munka jo­gáért. Az 1910-ben Koppenhá­gában tartott II. nemzetközi nőkonferencián Klara Zetkin javaslatára nemzetközi ünnep­pé, a nők napjává nyilvánítot­ták március 8-át, az Egyesült Államok-beli nőtüntetés dátu­mát. A mozgalom folytatása­ként a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség 1945-ben Pá­rizsban megtartott alakuló kongresszusán 41 ország kül­döttei a háború megpróbálta­tásaiban szenvedő asszonyok milliói nevében tettek fogadal­mat. Az alakuló kongresszus résztvevői kimondták: 81 millió nő nevében ünnepélyesen meg­fogadják, hogy megvédik a nők gazdasági, politikai, jogi és társadalmi érdekeit. Az említett kongresszuson el- határozottak elsősorban a szocialista országokban való­sultak meg, ahol a nők hely­zetében is jelentősek azok a kedvező változások, amelyek a társadalom egészére jellemző­ek. Az egyenjogúvá válás tö­rekvése azonban visszájára is fordulhat, a nők nagy része már jelentős többletterheket hordoz ahhoz képest, mint amit az egyenjogúság tényle­gesen jelenthet. Nem véletlen az, hogy a HNF VI. kongresszusa és az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága a sokirányú feladatok között a család szocialista vo­násainak fejlesztését hangsú­lyozza, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli családban a házas­társak nemcsak egyenjogúak, hanem egyenlőek is lesznek. Beszéde végén Krasznai An­tal azokat a tendenciákat is­mertette és foglalta össze, amelyek a nők tényleges egyenlőségének minden olda­lú biztosításában egyre erőtel­jesebben hatnak, érvényesül­nek társadalmunkban. Az ünnepség befejezéseként a HNF megyei titkára a Ki­váló Társadalmi Munkás kitün­tető jelvényt nyújtotta át Mol­nár Lajosnénak, Csokonya Györgynének, Udvardi János­áénak, Emesz Józsefnének, Papp Ferencnének, Bit a Józsefnének, dr, Máthé Győzönének, dr. Zentai Máriának, dr. Sólymos Sárának, Kovács Jánosáénak, Csirke Erzsébetnek, dr. Sági Mihálynénak, Gyarmati László- nénak és szocialista brigádjá­nak (Sellyéi Agrokémia Szövet­kezet November 7. szocialista brigádja), Földesi Kátmánné- nak, Taubert Gyulánénak, An­tal Sándornénak, Régért Jó­zsefnének, Erdősi Lászlánénak, Gerber Józsefnének, Bikali Mi­hálynénak, Szentgyörgyi Lajos­nénak, Garai Gyulánénak, Győrfi Kadisánénak, László Jó­zseféé - dr.-nak, Béres László- nénak, Eszenyi Józsefnének és Somsich Lászlánénak. B. K. európai cég mutatja be szerelé­si eljárásait. Pécsett, a Siklósi városrészben épülő lakásokban a Gilflex és az Egatube Ltd angol, valamint a Brodomaterial jugoszláv és az NSZK-beli Tehalit GmbH cég képviselőinek irányításával a szerelők új módszerrel, nem a panelekbe előregyártott hor­nyokba, villamos védőcsövekbe, hanem a falakon kívüli, mű­anyag védőcsatornákba építik a szerelvényeket. Tegnap az egyik angol szakember irányításával kezdték meg a munkát, s egy hét alatt hórom lakást szerel­nek fel az új technológiával, majd hetente váltja egymást a többi cég.- Mi az új eljárás előnye, milyen lakástípusok kialakítá­sára ad lehetőséget? — Számunkra még szokatlan ez a technológia, hiszen furcsa, hogy a műanyag csövek a fa­lakon kívül futnak. A külföldi szakemberek szerint ez náluk már természetes, nem zavarja a lakók esztétikai érzékét. Ha si­kerül nálunk is meghonosítani, akkor elsősorban a házgyárak termelése gyorsul, mert a vil­lanyszerelés miatt nem kell kü­lön műveletet végezni a fal­elemeken, lerövidül a lakások építésének időtartama is. Egy-, ben megalapozzuk a jövő la­kásainak kialakítását is. A kö­vetkező ötéves tervben változ­tatható lakásokat tervezünk, ahol a lakók a saját elképzelé­seiknek megfelelően mozgathat­ják a belső falakat, s például a villanykapcsolókat, a duga- szoló aljzatokat oda helyez­tetik, ahol a bútorzatuknak leg­jobban megfelel, mert mi ed­dig egy elképzelt bútorozáshoz építettük be ezeket. Távolabbi célunk félkész lakások előállí­tása, melyeket a tulajdonosaik előbb és olcsóbban kaphatnak meg, s a belső szakipari mun­kák egy részét saját igényeik­nek megfelelően végeztethetik el. De ennek az új szerelési módnak nagy előnye van a la­kásfelújításoknál is, mert a sze­relőknek nem kell vésniük, gyor­sabb. egyszerűbb az elörege­dett vezetékek cseréje. Jól hasz­nosítható a középületeknél és a családi házas építkezésnél is — mondta Mészáros Miklós, a PTV tervezője. A kísérleti szerelés egy hóna­pig tart, s ez alatt 15 lakás­ba vezetik be a villanyt az új eljárással. A kivitelező szakem­berek naplóban vezetik és fil­mezik is az egyes munkafolya­matokat. Április-májusban az elemző viták során dől majd el, hogy ez a szerelési mód megfelel-e az építőknek, bevó- lik-e a hazai viszonyok között, s a házgyárak a későbbiekben miként állnak át a termékvál­tásra. S ekkor választják ki azt a céget is. akinek az „áruja" a legmegfelelőbb, és a további együttműködésre kapcsolatot lé­tesítenek vele - tájékoztatott Kálmán Árpád építésvezető. G. M. Uj tantárgy a pedagógus- jelölteknek Uj tantárgyat: állampolgári és jogi ismereteket oktatnak szeptembertől az egyetemekés főiskolák tanárszakos és szak­oktatóképzésben résztvevő, va­lamint a tanítóképző főiskolák és az óvónőképző intézetek hallgatóinak. A tárgyat a har­madéves hallgatók egy féléven át heti két — a történelem szakosok heti három — órá­ban tanulják és féléves be­számolóval, illetve kollokvium­mal zárják.

Next

/
Thumbnails
Contents