Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-05 / 63. szám
Központok és központosok Túlzsúfolt vonalak Sír a telefon... Megkezdték a városi vonalak bővítésének igényfelmérését t ' Mindennapos élmény, hogy ha az ember telefonálni akar, perceket vár városi vonalra. Tárcsáz, és a hívott fél vagy foglaltat jelez, vagy nem veszik fel a hallgatót. Mint például a POTE központjában. Szabad háromszor-négyszer tárcsázni a 11-122-t, vagy a 15-522-t, míg a vonal másik végén meghalljuk, hogy „egyetem”. A huzamos várakozásért, meddő tárcsázgatá- sokért kárpótol a központos segítőkészsége: kapásból nem tudja, hogy az illető, akit név- szerint keresek, melyik osztályon dolgozik, de türelmet kér, kapcsol ide, kapcsol oda, érdeklődik, aztán visszaszól, hogy X. Y. a 228-as melléken található és máris adja. Ezen a délutánon Balázs Józsefné és Dénesné Török Márta dolgozik a POTE telefonközpontjában, illetve a telex mellett. Balázsné tapasztalt telefon- központos, 34 éve van az egyetemen: — Most valóban nehéz megkapni bennünket - mondja.de mi igyekszünk minden vonalat felvenni. Néha mégis türelmetlenek és udvariatlanok a hívóink. Nem vitatkozunk, elnézést kérünk. Az udvariasság — főként, ha kölcsönös — enyhítheti a tele- fon-stresszeinket. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat központosa rendszeresen így jelentkezik: „Élelmiszer, jó napot kívánok.” A 20 éves Sasvári Zsolt 1975 óta telefonközpontosként dolgozik. Csökkent látóképességű — speciális iskolában tanult: — Nagyon sok embert megismerek a hangjáról — mondja. — örülök, ha segíthetek megtalálni azt, akit keresnek. Gyakran vissza is tárcsázom azt a számot, ahonnét hívtak valakit, de az illető épp akkor nem volt bent. — A köszönést nem tartja időhúzásnak? — Nem. Jól is esik, ha visz- szaköszönnek. De a többség takarékoskodik az idővel. Nem véletlenül, hiszen a pécsi 284 vállalati intézményi telefonalközpont nagy része túlterhelt. Mint Búzás István, a Posta Pécs városi Távközlési üzemének vezetője elmondta, elsősorban a főáramkörökből, vagyis a városi vonalakból van kevés az alközpontokban. Ezeket nemcsak a „kívülről” jövő, hanem a házi mellékállomások is lefoglalják. Ilyenkor foglaltat jelez a hívott szám, vagy a központ helyett mellékállomással kapcsolódunk össze. A posta azonban már megkezdte a városi vonalak bővítésének igényfelmérését, mivel a főközpont bővítésével lehetőség lesz plusz főáramkörök bekapcsolására. Minderre a vállalatok anyagi hozzájárulásával — 1979-1980-ban kerül sor. T. É. □Hétfői Itt a Cezanne, hol a Cezanne? Magángyűjtők kincsei „A hazai műkincsállomány egy és oszthatatlan99 műgyűjtés manapság nem főúri nyavalya, vallja dr. Szíj Rezső, a nemrég megalakult Budapesti Műgyűjtők és Műbarátok Egyesületének főtitkára. A közösségnek jelenleg 150 v, tagja van, de az érdeklődök száma ennél jóval nagyobb.- Mi az egyesület leiadata? — Alapvető és legfontosabb munkánk, hogy a műgyűjteményekkel való törődést társadalmi üggyé tegyük. Ma még felbecsülni sem tudjuk, hogy Magyarországon hány magán- mügyűjtemény van, és milyen irodalmi, zenei, képzőművészeti értékek „rejtőznek” ezekben. Mi e gyűjteményeket fel szeretnénk tárni, mert a hazai mű- kincsóllomány egy és oszthatatlan, Sajnos, rengeteg előítélettel kell megbirkóznunk, mert sok gyűjtő azt hiszi, ha például egyik festményét védetté nyilvánítják, akkor valami kár éri. Pedig éppen ellenkezőleg: a műtárgy értéke csak nő ebben az esetben. A másik dolog pedig, hogy különféle • aggályaik miatt a gyűjtők nem szívesen tárják fel gyűjteményüket idegenek előtt, nem mindenki mondja meg, hogy mije van. Nagyon fontos feladatunknak tartjuk az általunk ismert gyűjtemények sorsának alakulását figyelemmel kísérni. Nem szabad megengednünk, hogy nemzeti értékek elkallódjanak. Ezért valamennyi múzeummal kapcsolatban állunk — mondja dr. Szíj Rezső.- A kortárs művészek alkotásait is figyelemmel kisérik? — Természetesen. Minden héten három művész alkotásaiból, egy estére szóló bemutatót rendezünk Budapesten, a Der- kovits teremben. Így a közönség egyrészt megismeri a bemutatkozó művészeket, azok munkáit, valamint kedvet kap a vásárlásra, s talán gyűjtőtársakat is toborzunk. De szervezünk különféle műterem látogatásokat is. — Mi kell ahhoz, hogy valaki műgyűjtő legyen? — A szép művészet szerete- tén túl az, hogy tudjon gazdálkodni a pénzével. Akik nem gyűjtenek, főleg azok mondják, hogy a gyűjtéshez sok pénz kell. Nekem egy 7000 kötetes, válogatott anyagból álló könyvtáram van, valamint egy 3000 darabos képzőművészeti gyűjteményem, mely az ex libris-tői a festményekig terjed. Jövedelem dolgában mégis szegény embernek vallom magam. Ha egy gyűjtemény nagyon gazdag is, a gyűjtője lehet szegény. Én mindig olyanra adtam a filléreket, pengőket, forintokat, ami után maradt is valami. Ezek most itt vannak a lakásomban.- Milyen lehetőségek állnak azok előtt, akik most kívánnak belépni a műgyűjtők táborába? ■ — A mi egyesületünk a budapesti név ellenére vidéki intézményekkel, gyűjtőkkel is szakmai kapcsolatban áll. s szakmailag a kezdő gyűjtőknek is minden segítséget megadunk. A lehetőségek korlátlanok, hisz ma is nagyon sok remek művész dolgozik hazánkban, akiktől igen szép dolgokat lehet vásárolni. Azt hiszem, ki kell hangsúlyoznom, hogy gyűjtésről akkor beszélünk, ha az a szükséglet kielégítésén túl tudatosan, tervszerűen, célratörően történik. Hogy ki mit gyűjt, azt mindenki maga dönti el. Ha valaki képeket vásárol szobái falára, az még nem gyűjtés, hanem lakberendezés...- Milyen művek vannak hazánkban magángyűjteményekben? — Ez is még felderítésre vár, de hogy mást ne említsek, nagyon sok Csontváry kép is magángyűjtemény tulajdona. Soá Rezső akadémikusnak volt egy csodálatos képe, melyet Leonardo da Vinci egyik tanítványa festett, de ezt a Szép- művészeti Múzeumnak ajándékozta. De sok Rippl-Rónai, Der- kovits, Szőnyi festmény is magántulajdonban van. Azt hiszem, egy Cezane is van magángyűjtőnél . . . Roszprim Nándor A „Nemzeti Érdemrend Tisztje Telefoninterjú >> Vasarelyvel A „Nemzeti érdemrend Tisztje" — „Officier de l’Ordre National du Mérite” címmel ruházta fel február 28-án Michel d'Ornano francia környezetvédelmi miniszter Vidor Vasarelyt. A kitüntetés átadásakor jelen volt Veress Péter, hazánk párizsi nagykövete, Eve Barre, a francia miniszter- elnök felesége és Pompidou volt köztársasági elnök özvegye is. Köszöntőjében a miniszter hangsúlyozta, hogy sokat vár Vasarely elméleti kutatásaitól, amelyek a szín és forma egységére vonatkoznak, és annak ipari alkalmazását is szolgálják. Eddig a hír, amelynek vétele után telefonon felhívtuk Párizs környéki lakásán a művészt, hogy gratuláljunk a magas kitüntetéshez. — Ami engem illet, én nem nagyon szeretem ezeket a kitüntetési ünnepségeket — kezdte a beszélgetést a Pécsett született mester. — Mindenki szépnek tartotta ezt a medáliát, bár szerintem egy kicsit elavult dolog ezt kitűzni a gomblyukba. így, mihelyst vége lett az ünnepségnek, rögtön levettem. Most majd bekeretezzük és a többi a feleségem dolga, aki egy szobában gyűjti a kitüntetéseimet. Amit azonban a kitüntetésnél fontosabbnak tartok, azaz a tény, hogy egyre nagyobb teret hódít a színes város gondolata. Most például szó van arról, hogy Dél-Amerikában egy 600 ezer lakosú új város építését kezdik meg, ahol a legkorszerűbb szellemben oldják meg ezt a kérdést. Ebben az én munkám is benne van és benne lesz. Arról is szó van, hogy több amerikai nagyvárosban, mint például Chicha- gó vagy New York, átépítik azokat a kerületeket, amelyeket már teljesen elöntött a csúfság. Franciaországban is igen erőteljesen dolgoznak nemcsak a lakóterületek, hanem az üzemek megszépítéséért. Jól példázza ezt az atomerőművek kivitelezése. A lakosság egy bizonyos fokig fél a rádióaktivitástól és azt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy tetszetős, színes épületekben helyezik el a reaktorokat és harmonikus környezetet alakítanak ki mellette. Hozzám fordultak, hogy ilyen megoldásokat javasoljak. Nagyon remélem, hogy a szín és a forma egységéért végzett munkásságomból egyre többet hasznosít majd Magyarország is. Remélem, hogy Magyarországon is szorosabbá válik a kapcsolat a vasbetonnal dolgozó építészek és a művészek között.- ön melyik várost tartja ma a legszínesebbnek?- Főleg Észak-Európában, Svédországban és Norvégiában talál az ember ilyen negyedeket, ahol igazán színesek az épületek. Ennek többek között az az oka, hogy ezeken a tájakon az ég nem kék és erősebb az emberek színéhsége. Ahol több a napsütés, mint például Dél-Franciaországban, ott az emberek jobban elviselik a színekben szegényebb épületeket; a fehéret, a szürkét. A zöld fák és szikrázó napfény kielégíti a szem szükségét. — Mi a vasárnapi programja Vidor Vasarelynek? — írni fogok. Párizs Város Tanácsa — melynek Chirac áll az élén - felkért arra, hogy a hagyományos párizsi vásár idején felállított pavilonjukat tervezzem meg. Tulajdonképpen az építés, a díszítés is a vásárlátogatók szeme láttára történik majd. Ezzel kapcsolatos tervemet írom le. Kőkemény, egy centiméter vastag színes kartonok képezik majd a homlokzatot, melyeket naponta lehet variálni. A délután még látogatókat is várok. — Mikor üdvözölhetjük ismét szülővárosában? — Hamarosan. Magyarországról több felkérést is kaptam különböző munkákra vonatkozóan, és az új győri színházat is szeretném minél előbb megnézni. Néhány hónapon belül ismét otthon leszek. Erdős Á. Foglalkozása: textiltörténész Készül a koronázási palást leírása Ha az igazán ritka foglalkozások között versenyt rendeznének, a textiltörténész „szakma” minden bizonnyal elvinné a pálmát. De mi is a munkája egy textiltörténésznek, kérdeztem dr. Ember Máriától, a Nemzeti Múzeum nyugdíjas textiltörténészétől.- Művészettörténetből szereztem diplomát az egyetemen, és, utána szakosodtam a textíliák és viseletek vizsgálatára. Huszonöt éven keresztül a múzeum régi szöveteit, hímzéseit, ruháit tanulmányoztam. Olyan óriási a Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye, hogy rendbentartása, leírása, katalógusba foglalása szinte befe- jezhetetlen munka, csak abbahagyni lehetne.- Milyen ritkaságokkal foglalkozott a múzeumban?- Vizsgáltam Mátyás király trónkárpitját, mely egyedülálló a világon. Az arany-brokát kárpit méretre készült Firenzében, Antonio Polaivolo tervei alapján Francesco Malocchi műhelyében. Csodálatosan szép alkotás, egyszerűen lenyűgözi az embert. Nagyon érdekes munka volt II. Lajos király és felesége Mária 1522-ből való esküvői ruhájának tanulmányozása. Mária ruhája könnyű selyemdamasztból készült, mig a király köpenye súlyos arany- és ezüst-brokátból. Ez a legkorábbi teljes öltözet, ami fennmaradt Magyarországon.- Mit árul el egy szövet vagy ruha a korról?- Mindent. Azt, hogy mikor, hol és miből készült. Kideríthető szál-analízissel az anyaga, a sodrásból pedig a technikája. A ruhák, melyekben születésünktől halálunkig élünk, „elmondják", hogy melyik társadalmi osztályba tartozott viselője, milyen termetű volt és feltárja előttünk a kor ízléseit, szokásait.- Mi a legújabb feladata?- A Magyar Tudományos Akadémia létrehozott egy bizottságot, mely a koronázási ékszereket tanulmányozza. Én az egyik csoportban a koronázási palást leírását csinálom. Most már biztos, hogy a palást Szent István király udvari műhelyében készült 1031-ben, majd később a székesfehérvári templomnak ajándékozták. Az egész palást színarany. Nagyon érdekes iko- nológiai és dogmatikai vonathozásban, hogy mit jelképez. A nagy alakok mellett kisalakok vannak a paláston, az akkori élet mindennapi szereplői .. . E csodálatos munkán túl a Nemzeti Múzeum textilkincsei címmel írok egy könyvet, melynek az első kötetét már leadtam. Most a másodikon dolgozom. "" R. N. A „forró kutya karrierje Budán csak egyszer volt kutyavásár. Pécsett ezentúl viszont minden nap lesz, ugyanis a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat a Kossuth Lajos utcában árusítani kezdte a hot dogot, azaz magyarra szószerint lefordítva a forró kutyát, vagyis a kiflibe bújtatott forró virslit. Egy félbe vágott óriáskifli, fél szál virsli, csípős mustárral ízesítve — ezt jelenti a hot dog, amelynek baranyai bemutatkozása sikeresnek bizonyult. Naponta ezer adagot is eladnak belőie. Egyelőre itt, a Kóssuth Lajos utcában, de később árusítják majd Pécs más pontján és Harkányvan, valamint o Paksi Atomerőmű építkezésénél is. Erre minden remény megvan, hiszen a vállalat önerőből kikísérletezte és előállította a virsli kiflibe bújtatásához szükséges berendezést, így semmi akadálya annak, hogy a Kossuth Lajos utcában járókon kívül mások is megkóstolhassák a gyorsan népszerűvé vált készítményt — hl —
