Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-29 / 87. szám

1979 március 29., csütörtök Dunántúli napló 3 Onkológusok a tüdőszűrő körutakon Nap mint nap hallunk, olva­sunk arról a harcról, amit or- voskollektívák vívnak a rákkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a daganatos betegeknek annál nagyobb a gyógyulási esélyük, minél koraibb szakasz­ban fedezik fel a rosszindulatú elváltozásokat.' A megelőzés fontos része a rákszűrés. A tü­dőszűrő és rákszűrő vizsgálato­kat végző szakorvosok éves terv szerint keresik fel a megye vá­rosait, nagyobb településeit, főként azokat, ahol a higiénés teltételek biztosítottak. A nő- gyógyászati vizsgálatokat vég­ző orvosok — egyelőre a méh- és a melldaganatokkal foglal­kozunk -, 80-100 teljesen ste­ril műszert visznek magukkal egy-egy alkalommal, s minden jelentkezőt külön eszközzel vizs­gálnak meg. — Milyen eredményeket hoz­tak az eddigi vizsgálatok? — Míg két éve mindössze két­ezer nő vett részt a rákszűré­seken a pécsi járásban, úgy ta­valy már háromszor annyian je­lentek meg. A hatezerből tizen­négy esetben egyértelműen rá­kos beteget szűrtünk ki, tizen­kilenc gyanús beteget utóvizs­gálatra rendeltünk be, és 983 esetben kisebb gyulladásos be­tegséget fedeztünk fel, ami esetleg komolyabb baj előidé­zője lehet a későbbiekben. A megyében tavaly tízezer emlő­szűrést végeztünk, ebből 12 egy­értelműen rákos beteget talál­tunk és 331 egyéb mellbeteg­ségben szenvedő nőre bukkan­tunk. A vizsgálatokat az onko­lógusok mellett nőgyógyászok és sebészek végezték. — Sokan nem jelentkeznek a berendelésre. Miért? — Csak egy oka lehet, félnek a bizonyosságtól. Pedig nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy a panaszmentes állapot­ban — tehát akkor, amikor a beteg még nem észlel tünete­ket — felfedezett betegség gyó­gyítható. A pécsi járásban hatezer nő jelentkezett vizsgálatra Nagy szükség van az orvoskollektívák támogatására Mivel egyelőre a tüdőszűrés az egyetlen kötelező tömegszű­rő vizsgálat, az onkológiai szű­rések nem jártak a várt ered­ménnyel, kevesen jelentek meg. Néhány éve született az elhatá­rozás, hogy ott kutatják fel a betegeket, ahol szinte mindenki megjelenik, a tüdőszűréseken. Dr. Kancsár László főorvost, a Megyei Kórház rendelőintézeti egység főigazgató-helyettesét kérdeztük:- Milyen munkaropgram alapján végzik a közös tüdő- és rákszűréseket? — Két éve határoztuk el a kö­zös tüdőszűrő és rákszűrő vizs­gálatok megszervezését. Pél­dául az öt éven túl élő tüdőrá­kos betegek mindegyikét idő­ben megoperálták.- Hogyan fejlesztik tovább a közös munkatervet? — Az egész megyére kiter­jesztjük az egységes szervezési és irányítási formát, amit a pé­csi járásban már megvalósítot­tunk. Idén huszonhét, a volt pé­csi járásbeli községet keresünk fel, de ellátogatunk a pécsi üze­mekbe is. A célunk az, hogy a jövőben lehetőleg mindenki két­évenként rákszűrő vizsgálaton essen át, és tervezzük a férfiak szűrésének megszervezését is. Munkánkban nagy szükségünk van az orvoskollektívák támoga­tására, mert ahhoz, hogy min­denhova eljussunk, több szak­embernek kell bekapcsolódnia. S nemcsak onkológusok támo­gatásáról van szó, mert terveink között szerepel a vérnyomás és vizeletvizsgálatok kiterjesztése szélesebb körben, s ebben már számítunk a körzeti orvosok munkájára is. A technikai fel­tételeink adottak, s azzal a fe­lelősségérzettel végezzük a szű­réseket, hogy betegeinknek megfelelő kórházi ellátást tu­dunk biztosítani. Gáldonyi Magdolna Új hajók a Balatonon Két korszerű vízijárművel gaz­dagodik az idén a Balaton ha­jóparkja. A Szovjetunióból már megérkezett a fekete-tengeri parti hajózásban jól bevált 200 személyes motoros, amely a „Lelle” nevet kapta. A nyári szezonra elkészül a MAHART újpesti hajójavító üze­mében épülő második katama­rán is. Az első példány, a ,,Sió­fok" elnevezésű 400 személyes kísérleti hajó tavaly 280 ezer utast szállított Fonyód és Bada­csony között. A MAHART Bala­toni Hajózási üzemigazgatósá­ga az idén 440 személy befoga­dóképességű régi hajót selejtez ki. így ebben az évben az új hajókkal a tavalyinál egyszerre 160-nal több utast vehet fedél­zetére a balatoni hajópark. Nyugdíj és adómentesség Fehér foltok a város peremén A vállalatok egy része elzárkózik a javító szolgáltatás engedélyezésétől A kontárok ügyében nem sikerült előrébb jutni A gondok lényegében né­hány év múlva jelentkeznek igazán. Éspedig abból eredően, hogy Pécsett a kisiparosok „korfája’’ kedvezőtlen képet mutat: nagyon sok közöttük az 400000 négyzetméter fóliasátor Ezekbeh a napokban fejező­dött be a fóliasátrak felállítása a baranyai kertekben. Pontos adat még nincs, de a szakembe­rek mintegy 400 ezer négyzet- méterre becsülik a fóliával fe­dett termőterületet. Ez pedig csaknem a háromszorosa annak, amit az ötödik ötéves tervben előirányoztak. A kizárólag nap­energiával fűtött sátrakban most ültetik az előnevelt palán­tákat, amelyek május végén vagy június elején hoznak ter­mést. Azok a kertészek pedig, akik olajfűtéssel egészítik ki a napsugárzást, már megkezdték az első primőrök — zöldpaprika, fejessaláta, hónaposretek sze­dését. Ennek alapján várható, hogy az idén a kellő mennyiségben és jó minőségben termelnek primőröket a baranyai kisgaz­daságok, de a termelési költsé­gek még magasak, a primőrök drágák. Sokba kerül ugyanis a fóliasátrak fűtéséhez használt olaj. Ezért most mind több he­lyen térnek vissza a napenergiás hajtatáshoz, csökkentve a mes­terséges energia felhasználá­sát. »ssp »111 iltlIllilllSil A szakmát mindenkinek tisztelnie kell Sehol nem éreztem annyira, mint itt, a hetven éves mester­nél, hogy egy szakma eltűnik mindennapjainkból. Egy ősi szakma, ami jellemző volt vala­mikor Pécs kézműiparára. Az ember még utánakapna, szeret­né megőrizni, hiszen még a Felsőmalom utcai tímárházra is úgy néz: de jó lenne, ha itt a régi mesterek dolgoznának. ígért János, Pécs utolsó tímá­ra pizsamakabátban fogad. Beteg az idős mester. Hagyo­mánya volt náluk a bőrös szakmának: a nagy hírű Ha- merli család rokonaként kezdte tanulni a szakmát, de még most, amikor már letette a ka­parókést, most is azt mondja: a tímármesterséget nem lehet megtanulni . . . — Tudja, uram, ha én most el akarnám önnek mondani a szakma főbb fogásait, akkor kötetekre való ismereteket Ír­hatna le. Ám egy példával érdemes ér­zékeltetni, milyen bonyolult fo­lyamat vége a megpuhult, to­vábbi felhasználásra alkalmas bőr. Egy napig tiszta, hideg vízben ázik a bőr, majd egy napig meszesben. Ezt követően kenik be a kénnátriumos anyaggal, ami néhány óra alatt fellazítja a szőrtüszőket. Utána jön az a bizonyos tompa élű kaparókés, ami teljesen letisz­títja a bőrt. További 8—10 nap meszes vízben, majd mésztele- níteni kell, mert „tudja fiatal­ember, ha meszes bőrt kezdünk el cserezni, akkor olyan lesz, mint a csont!". Vegyszeres, langyos fürdőbe kerül a bőr, ahol a „leiter" forgatja —, de ez már a cserzés első fázisa. Mindent összevetve egy hó­nap alatt készül el a finom, puha bőr, mondjuk a spanyol Társadalmimunka-szerződések a tiszta Beremendért Végigjárjuk Beremendet. Tiszta, ápolt a falu. A házak előtt frissen metszett fák, vi­rágágyások, az udvarok ren­dezettek, hangulatosak. Ugyan a BCM-ből induló ha­talmas cementszállító jármű­vek gyakran keresztezik a nagyközséget, sarat, port hagyva maguk után, a belső utakon ennek semmi ^mara­dandó nyoma. Köztisztasági rendelettel is kötelezhetik a lakókat a köz­területek gondozására, de a nagyközségi tanács vezetői tavaly úgy döntöttek, nem a hatóság eszközével hívják fel a beremendiek figyelmét ott­honaik, környezetük ápolásá­ra, hanem társadalmi mun­kaszerződéseket kötöttek a falubeliekkel, s egyben segít­séget kértek a járdaépítések­ben, a vízelvezető árkok tisz­tításában, a közterületek par­kosításában. A szerződések alapján végzik el a famet­széseket, virág ültetéseket, az árokoldalak kaszálását is. Szüllő László, a tanácsel­nöke mondja: — Tavaly májusban kilenc­száz szerződést kötöttünk a falu lakóival a nagyközség 255 hektáros belterületének „karbantartására". A járdák felújítását például úgy oldot­tuk meg, hogy a rendelke­zésre bocsátott anyagból mindenki megépítette a háza előtti járdaszakaszt. Enyhültek a tanács gondjai is, mert iBeremend közterülete ugyan egyre nő - ma már 4825 hektár a nagyközség közigaz­gatási területe — de az erre fordítható pénzösszeg . évről évre ugyanannyi. Sokminden­ről le kellett volna monda­nunk ... A Baranya megyei Tanács által meghirdetett társadalmi munkaversenyben második lett Beremend. Tavaly a lakók 4 800 000 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek, 2 900 000 forinttal többet tel­jesítettek az előző évinél. A iBCM és a termelőszövetkezet brigádjai is önkéntes támo­gatásukkal segítik a falu fej­lesztését. Idén például játszó­udvart alakítanak ki az isko­la mellett, karbantartják a Jó­zsef Attila úti lakótelep ját­szószereit, s a Barta Lajos téri ■ dzsungel is hamarosan megszűnik. G. M. báránybőr, ami a legalkalma­sabb kesztyűnek. Persze, hogy mi mindenből készülhet kesz­tyű, azt a hozzá nem értők aligha sejtik. Vagy kabát. Pél­dául — kutyából. — Egy időben tilos volt bá­rány- és őzbőrt is feldolgozni. Kutyákkal pótoltuk ezeket. Ki­tűnő kabátok készültek a bő­rükből. Nem ezekkel a jószá­gokkal kezdtük, hanem kígyó­val meg békával. Ebben azon­ban nem volt pénz ... — Melyik állat bőrével a legkellemesebb dolgozni? — Több mint 50 éven keresz­tül gyakoroltam a szakmát, de ha egy-egy munka elkészült, s a kezembe vettem a puha, bár­sonyos bőrt, én bizony nem tudtam azt mondani, hogy az őzéből szebbet lehet csinálni, mint a borjúéból. — Úgy tudom, feldolgozta egzotikus állatok bőreit is. — Egyet-kettőt. Szép feladat volt. Kezembe került oroszlán is — gyönyörű volt. Hát még a medve! Amikor elkészültünk a hatalmas bőrrel, fényesen, sely­mesen ragyogott a szőre, olyan volt valósággal, mint a selyem­perzsa. De szép volt. . . A bőr: kényes. Az idő mond­ja meg, jól dolgozott-e kiké­szítője. Ha nem kezd el hullani a szőr, ha egyenletesen vékony a bőr, rugalmas, mindenütt pu­ha, akkor az ítélet egyértelmű: értette nagyon a szakmát a tí­már. Mennyi sót tett a lenyú­zott bőrre, jól víztelenítette-e, nem maradt-e benne mész, és így tovább. — A szakmát, uram, minden­kinek a magáét — tisztelni kell. Nem akarok túlozni, higgye el, de mi mindvégig becsületesen dolgoztunk. Házuk, messze kint a város szélen, szemben a BÉV épülő telepével, teljesen egyedül áll a dombok lábánál. Mészáros Attila idős szakember, akik vagy még nem kérték a nyugdíjaztatásu­kat, vagy ugyan már kérték, de néhány évre még kiváltották a működési engedélyt Amiért ez a gond ismét na­pirendre került, annak oka az, hogy amikor a múlt évben a város - és elsősorban a perem­területek — kisipari szolgálta­tásokkal való részbeni ellátat­lanságát említettük, már akkor szó volt róla, hogy 1978 végén várhatóan sok kisiparos kéri majd a nyugdíjaztatását. Dr. Varga Lászlónétól, a KIOSZ pécsi körzeti csoportjának tit­kárától már pontos adatokat kaphattunk. A múlt év októberének ada­tai szerint Pécsett 875 kisipa­ros dolgozott. Közülük eddig 54-en kérték a nyugdíjaztatá­sukat, ám döntő százalékuk ki­váltotta utána a működési en­gedélyét. Ez, ha csak kis mér­tékben is, de befolyásolta a szolgáltatásokkal való ellátott­ságot. Ezen túl egyéb ténye­zők vannak. Csak az egyik leg­fontosabbat említjük: időköz­ben megváltozott a megyeszék­hely közigazgatási szervezete. Január 1-től „idejöttek” a vá­ros környéki községek is, ter­mészetesen a szolgáltatások iránt támasztott igényeikkel együtt. További új körülmény, hogy a város maga is átalakul. Korábban például a Kertváros a kisipari szolgáltatásokkal vo- ló ellátottság szempontjából problémamentes volt, ma már ez korántsem mondható el. Február 19-én volt a KIOSZ- nál egy iparpolitikai értekezlet, amelyen részt vettek a városi tanács ipari osztályának és az illetékhivatalnak is a munka­társai. Itt határozták meg: to­vábbra is szőrgalmazni kell, hogy minél többen váltsanak munkaviszony és nyugdíj mel­lett működési engedélyt. S hogy a szándék elsősorban a pe­remterületek, az ellátatlan vá­rosrészek felé forduljon, adó­kedvezménnyel segítik a letele­pedést, az iparkezdést. Ez g lehetőség egyébként — egy korábbi megállapodás alapján — már eddig is meg­volt, ám nem túl nagy eredmé­nyeket hozott. A legfrissebb ki­mutatás szerint októbertől mind­össze hét szakmunkás kért mű­ködési engedélyt a városnak ilyen területeire. Pedig sok a jó szakember a vállalatoknál. S közülük nagyon sokan „fusiznak”. Nem enyhi- tene-e a gondon, ha a mun­kaidő után javító-szolgáltató tevékenységet vállalóknak ezt a mellékállást engedélyeznék? Ugyanis sok vállalat elzárkózik ettől. A kontárok ügyében sem si­került előrébb jutni. Amikor az engedély kiváltásának szüksé­gességéről esik szó, akkor a kontár inkább kontár marad .. . Sőt: néha közületi számlát ál­lítanak ki, vagy éppen pecsét­tel igazolják az általuk elvég­zett munkát! Ha ezeknek a je­lenségeknek — a peremterüle­tek részbeni ellátatlanságának és az elharapódzó fusizásnak — a magyarázatát keressük, egyáltalában nincsen nehéz dol­gunk: rendkívüliek az igények a szolgáltatásokkal szemben. — Csak a radikális létszám- emelés segítene — mondja dr. Varga Lászlóné. — Ez azonban nem megy. Inkább lehetőséget kell teremteni arra, hogy a kis­iparosok kevesebb pénzért kor­szerűsíthessék a műhelyeiket, így munkájuk hatékonysága nagyban növekedne. M. A. Emlékek az oroszlán és a medve bőréről Az idő mondja meg, jól dolgozott-e kikészítője Segít a lakosság

Next

/
Thumbnails
Contents