Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-29 / 87. szám
1979 március 29., csütörtök Dunántúli napló 3 Onkológusok a tüdőszűrő körutakon Nap mint nap hallunk, olvasunk arról a harcról, amit or- voskollektívák vívnak a rákkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a daganatos betegeknek annál nagyobb a gyógyulási esélyük, minél koraibb szakaszban fedezik fel a rosszindulatú elváltozásokat.' A megelőzés fontos része a rákszűrés. A tüdőszűrő és rákszűrő vizsgálatokat végző szakorvosok éves terv szerint keresik fel a megye városait, nagyobb településeit, főként azokat, ahol a higiénés teltételek biztosítottak. A nő- gyógyászati vizsgálatokat végző orvosok — egyelőre a méh- és a melldaganatokkal foglalkozunk -, 80-100 teljesen steril műszert visznek magukkal egy-egy alkalommal, s minden jelentkezőt külön eszközzel vizsgálnak meg. — Milyen eredményeket hoztak az eddigi vizsgálatok? — Míg két éve mindössze kétezer nő vett részt a rákszűréseken a pécsi járásban, úgy tavaly már háromszor annyian jelentek meg. A hatezerből tizennégy esetben egyértelműen rákos beteget szűrtünk ki, tizenkilenc gyanús beteget utóvizsgálatra rendeltünk be, és 983 esetben kisebb gyulladásos betegséget fedeztünk fel, ami esetleg komolyabb baj előidézője lehet a későbbiekben. A megyében tavaly tízezer emlőszűrést végeztünk, ebből 12 egyértelműen rákos beteget találtunk és 331 egyéb mellbetegségben szenvedő nőre bukkantunk. A vizsgálatokat az onkológusok mellett nőgyógyászok és sebészek végezték. — Sokan nem jelentkeznek a berendelésre. Miért? — Csak egy oka lehet, félnek a bizonyosságtól. Pedig nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy a panaszmentes állapotban — tehát akkor, amikor a beteg még nem észlel tüneteket — felfedezett betegség gyógyítható. A pécsi járásban hatezer nő jelentkezett vizsgálatra Nagy szükség van az orvoskollektívák támogatására Mivel egyelőre a tüdőszűrés az egyetlen kötelező tömegszűrő vizsgálat, az onkológiai szűrések nem jártak a várt eredménnyel, kevesen jelentek meg. Néhány éve született az elhatározás, hogy ott kutatják fel a betegeket, ahol szinte mindenki megjelenik, a tüdőszűréseken. Dr. Kancsár László főorvost, a Megyei Kórház rendelőintézeti egység főigazgató-helyettesét kérdeztük:- Milyen munkaropgram alapján végzik a közös tüdő- és rákszűréseket? — Két éve határoztuk el a közös tüdőszűrő és rákszűrő vizsgálatok megszervezését. Például az öt éven túl élő tüdőrákos betegek mindegyikét időben megoperálták.- Hogyan fejlesztik tovább a közös munkatervet? — Az egész megyére kiterjesztjük az egységes szervezési és irányítási formát, amit a pécsi járásban már megvalósítottunk. Idén huszonhét, a volt pécsi járásbeli községet keresünk fel, de ellátogatunk a pécsi üzemekbe is. A célunk az, hogy a jövőben lehetőleg mindenki kétévenként rákszűrő vizsgálaton essen át, és tervezzük a férfiak szűrésének megszervezését is. Munkánkban nagy szükségünk van az orvoskollektívák támogatására, mert ahhoz, hogy mindenhova eljussunk, több szakembernek kell bekapcsolódnia. S nemcsak onkológusok támogatásáról van szó, mert terveink között szerepel a vérnyomás és vizeletvizsgálatok kiterjesztése szélesebb körben, s ebben már számítunk a körzeti orvosok munkájára is. A technikai feltételeink adottak, s azzal a felelősségérzettel végezzük a szűréseket, hogy betegeinknek megfelelő kórházi ellátást tudunk biztosítani. Gáldonyi Magdolna Új hajók a Balatonon Két korszerű vízijárművel gazdagodik az idén a Balaton hajóparkja. A Szovjetunióból már megérkezett a fekete-tengeri parti hajózásban jól bevált 200 személyes motoros, amely a „Lelle” nevet kapta. A nyári szezonra elkészül a MAHART újpesti hajójavító üzemében épülő második katamarán is. Az első példány, a ,,Siófok" elnevezésű 400 személyes kísérleti hajó tavaly 280 ezer utast szállított Fonyód és Badacsony között. A MAHART Balatoni Hajózási üzemigazgatósága az idén 440 személy befogadóképességű régi hajót selejtez ki. így ebben az évben az új hajókkal a tavalyinál egyszerre 160-nal több utast vehet fedélzetére a balatoni hajópark. Nyugdíj és adómentesség Fehér foltok a város peremén A vállalatok egy része elzárkózik a javító szolgáltatás engedélyezésétől A kontárok ügyében nem sikerült előrébb jutni A gondok lényegében néhány év múlva jelentkeznek igazán. Éspedig abból eredően, hogy Pécsett a kisiparosok „korfája’’ kedvezőtlen képet mutat: nagyon sok közöttük az 400000 négyzetméter fóliasátor Ezekbeh a napokban fejeződött be a fóliasátrak felállítása a baranyai kertekben. Pontos adat még nincs, de a szakemberek mintegy 400 ezer négyzet- méterre becsülik a fóliával fedett termőterületet. Ez pedig csaknem a háromszorosa annak, amit az ötödik ötéves tervben előirányoztak. A kizárólag napenergiával fűtött sátrakban most ültetik az előnevelt palántákat, amelyek május végén vagy június elején hoznak termést. Azok a kertészek pedig, akik olajfűtéssel egészítik ki a napsugárzást, már megkezdték az első primőrök — zöldpaprika, fejessaláta, hónaposretek szedését. Ennek alapján várható, hogy az idén a kellő mennyiségben és jó minőségben termelnek primőröket a baranyai kisgazdaságok, de a termelési költségek még magasak, a primőrök drágák. Sokba kerül ugyanis a fóliasátrak fűtéséhez használt olaj. Ezért most mind több helyen térnek vissza a napenergiás hajtatáshoz, csökkentve a mesterséges energia felhasználását. »ssp »111 iltlIllilllSil A szakmát mindenkinek tisztelnie kell Sehol nem éreztem annyira, mint itt, a hetven éves mesternél, hogy egy szakma eltűnik mindennapjainkból. Egy ősi szakma, ami jellemző volt valamikor Pécs kézműiparára. Az ember még utánakapna, szeretné megőrizni, hiszen még a Felsőmalom utcai tímárházra is úgy néz: de jó lenne, ha itt a régi mesterek dolgoznának. ígért János, Pécs utolsó tímára pizsamakabátban fogad. Beteg az idős mester. Hagyománya volt náluk a bőrös szakmának: a nagy hírű Ha- merli család rokonaként kezdte tanulni a szakmát, de még most, amikor már letette a kaparókést, most is azt mondja: a tímármesterséget nem lehet megtanulni . . . — Tudja, uram, ha én most el akarnám önnek mondani a szakma főbb fogásait, akkor kötetekre való ismereteket Írhatna le. Ám egy példával érdemes érzékeltetni, milyen bonyolult folyamat vége a megpuhult, további felhasználásra alkalmas bőr. Egy napig tiszta, hideg vízben ázik a bőr, majd egy napig meszesben. Ezt követően kenik be a kénnátriumos anyaggal, ami néhány óra alatt fellazítja a szőrtüszőket. Utána jön az a bizonyos tompa élű kaparókés, ami teljesen letisztítja a bőrt. További 8—10 nap meszes vízben, majd mésztele- níteni kell, mert „tudja fiatalember, ha meszes bőrt kezdünk el cserezni, akkor olyan lesz, mint a csont!". Vegyszeres, langyos fürdőbe kerül a bőr, ahol a „leiter" forgatja —, de ez már a cserzés első fázisa. Mindent összevetve egy hónap alatt készül el a finom, puha bőr, mondjuk a spanyol Társadalmimunka-szerződések a tiszta Beremendért Végigjárjuk Beremendet. Tiszta, ápolt a falu. A házak előtt frissen metszett fák, virágágyások, az udvarok rendezettek, hangulatosak. Ugyan a BCM-ből induló hatalmas cementszállító járművek gyakran keresztezik a nagyközséget, sarat, port hagyva maguk után, a belső utakon ennek semmi ^maradandó nyoma. Köztisztasági rendelettel is kötelezhetik a lakókat a közterületek gondozására, de a nagyközségi tanács vezetői tavaly úgy döntöttek, nem a hatóság eszközével hívják fel a beremendiek figyelmét otthonaik, környezetük ápolására, hanem társadalmi munkaszerződéseket kötöttek a falubeliekkel, s egyben segítséget kértek a járdaépítésekben, a vízelvezető árkok tisztításában, a közterületek parkosításában. A szerződések alapján végzik el a fametszéseket, virág ültetéseket, az árokoldalak kaszálását is. Szüllő László, a tanácselnöke mondja: — Tavaly májusban kilencszáz szerződést kötöttünk a falu lakóival a nagyközség 255 hektáros belterületének „karbantartására". A járdák felújítását például úgy oldottuk meg, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagból mindenki megépítette a háza előtti járdaszakaszt. Enyhültek a tanács gondjai is, mert iBeremend közterülete ugyan egyre nő - ma már 4825 hektár a nagyközség közigazgatási területe — de az erre fordítható pénzösszeg . évről évre ugyanannyi. Sokmindenről le kellett volna mondanunk ... A Baranya megyei Tanács által meghirdetett társadalmi munkaversenyben második lett Beremend. Tavaly a lakók 4 800 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek, 2 900 000 forinttal többet teljesítettek az előző évinél. A iBCM és a termelőszövetkezet brigádjai is önkéntes támogatásukkal segítik a falu fejlesztését. Idén például játszóudvart alakítanak ki az iskola mellett, karbantartják a József Attila úti lakótelep játszószereit, s a Barta Lajos téri ■ dzsungel is hamarosan megszűnik. G. M. báránybőr, ami a legalkalmasabb kesztyűnek. Persze, hogy mi mindenből készülhet kesztyű, azt a hozzá nem értők aligha sejtik. Vagy kabát. Például — kutyából. — Egy időben tilos volt bárány- és őzbőrt is feldolgozni. Kutyákkal pótoltuk ezeket. Kitűnő kabátok készültek a bőrükből. Nem ezekkel a jószágokkal kezdtük, hanem kígyóval meg békával. Ebben azonban nem volt pénz ... — Melyik állat bőrével a legkellemesebb dolgozni? — Több mint 50 éven keresztül gyakoroltam a szakmát, de ha egy-egy munka elkészült, s a kezembe vettem a puha, bársonyos bőrt, én bizony nem tudtam azt mondani, hogy az őzéből szebbet lehet csinálni, mint a borjúéból. — Úgy tudom, feldolgozta egzotikus állatok bőreit is. — Egyet-kettőt. Szép feladat volt. Kezembe került oroszlán is — gyönyörű volt. Hát még a medve! Amikor elkészültünk a hatalmas bőrrel, fényesen, selymesen ragyogott a szőre, olyan volt valósággal, mint a selyemperzsa. De szép volt. . . A bőr: kényes. Az idő mondja meg, jól dolgozott-e kikészítője. Ha nem kezd el hullani a szőr, ha egyenletesen vékony a bőr, rugalmas, mindenütt puha, akkor az ítélet egyértelmű: értette nagyon a szakmát a tímár. Mennyi sót tett a lenyúzott bőrre, jól víztelenítette-e, nem maradt-e benne mész, és így tovább. — A szakmát, uram, mindenkinek a magáét — tisztelni kell. Nem akarok túlozni, higgye el, de mi mindvégig becsületesen dolgoztunk. Házuk, messze kint a város szélen, szemben a BÉV épülő telepével, teljesen egyedül áll a dombok lábánál. Mészáros Attila idős szakember, akik vagy még nem kérték a nyugdíjaztatásukat, vagy ugyan már kérték, de néhány évre még kiváltották a működési engedélyt Amiért ez a gond ismét napirendre került, annak oka az, hogy amikor a múlt évben a város - és elsősorban a peremterületek — kisipari szolgáltatásokkal való részbeni ellátatlanságát említettük, már akkor szó volt róla, hogy 1978 végén várhatóan sok kisiparos kéri majd a nyugdíjaztatását. Dr. Varga Lászlónétól, a KIOSZ pécsi körzeti csoportjának titkárától már pontos adatokat kaphattunk. A múlt év októberének adatai szerint Pécsett 875 kisiparos dolgozott. Közülük eddig 54-en kérték a nyugdíjaztatásukat, ám döntő százalékuk kiváltotta utána a működési engedélyét. Ez, ha csak kis mértékben is, de befolyásolta a szolgáltatásokkal való ellátottságot. Ezen túl egyéb tényezők vannak. Csak az egyik legfontosabbat említjük: időközben megváltozott a megyeszékhely közigazgatási szervezete. Január 1-től „idejöttek” a város környéki községek is, természetesen a szolgáltatások iránt támasztott igényeikkel együtt. További új körülmény, hogy a város maga is átalakul. Korábban például a Kertváros a kisipari szolgáltatásokkal vo- ló ellátottság szempontjából problémamentes volt, ma már ez korántsem mondható el. Február 19-én volt a KIOSZ- nál egy iparpolitikai értekezlet, amelyen részt vettek a városi tanács ipari osztályának és az illetékhivatalnak is a munkatársai. Itt határozták meg: továbbra is szőrgalmazni kell, hogy minél többen váltsanak munkaviszony és nyugdíj mellett működési engedélyt. S hogy a szándék elsősorban a peremterületek, az ellátatlan városrészek felé forduljon, adókedvezménnyel segítik a letelepedést, az iparkezdést. Ez g lehetőség egyébként — egy korábbi megállapodás alapján — már eddig is megvolt, ám nem túl nagy eredményeket hozott. A legfrissebb kimutatás szerint októbertől mindössze hét szakmunkás kért működési engedélyt a városnak ilyen területeire. Pedig sok a jó szakember a vállalatoknál. S közülük nagyon sokan „fusiznak”. Nem enyhi- tene-e a gondon, ha a munkaidő után javító-szolgáltató tevékenységet vállalóknak ezt a mellékállást engedélyeznék? Ugyanis sok vállalat elzárkózik ettől. A kontárok ügyében sem sikerült előrébb jutni. Amikor az engedély kiváltásának szükségességéről esik szó, akkor a kontár inkább kontár marad .. . Sőt: néha közületi számlát állítanak ki, vagy éppen pecséttel igazolják az általuk elvégzett munkát! Ha ezeknek a jelenségeknek — a peremterületek részbeni ellátatlanságának és az elharapódzó fusizásnak — a magyarázatát keressük, egyáltalában nincsen nehéz dolgunk: rendkívüliek az igények a szolgáltatásokkal szemben. — Csak a radikális létszám- emelés segítene — mondja dr. Varga Lászlóné. — Ez azonban nem megy. Inkább lehetőséget kell teremteni arra, hogy a kisiparosok kevesebb pénzért korszerűsíthessék a műhelyeiket, így munkájuk hatékonysága nagyban növekedne. M. A. Emlékek az oroszlán és a medve bőréről Az idő mondja meg, jól dolgozott-e kikészítője Segít a lakosság
