Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-27 / 85. szám
Dunántúli napló 1979. március 27., kedd Megye/ tanács, Közgazdasági Társaság Pályázati felhívás A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete pályázatot hirdet. A pályázat témaköre: javaslatokat kérnek a megye 1981—1985. évek közötti fejlesztésére. A témakörön belül a pályázó szabadon választhat témát. A téma lehet egy- egy ágazat egészét vagy csak egyes részkérdéseket feldolgozó, a megye egészének, vagy egyes részeinek (például egy település) komplex, esetleg részkérdéseinek feldolgozása. A pályázók egyaránt kidolgozhatnak vállalati, szövetkezeti vagy tanácsi tapasztalatokon alapuló javaslatokat. A pályaművekkel szembeni követelmények a következők: Célszerű lenne, ha a pályázók a feldolgozott témakörrel összefüggő helyzetleírás és a javaslatok megfogalmazása mellett foglalkoznának azzal is, hogy szerintük kinek és mit kellene tennie javaslataik realizálása érdekében. A pályaműveknek Baranya megyei vonatkozásúaknak kell lenniük. Ha a pályázó meg van győződve javaslatának helyességéről, csupán alkalmazhatóságának látja valamilyen (például jogszabályi) akadályát, arra is térjen ki. A pályaművek terjedelme 10 —50 gépelt oldal legyen, mellékletek nélkül. A pályázat feltételei az alábbiak: A pályázat jeligés. A pályázó adatai (név, munkahely, lakcím) zárt borítékban csatolandók. A pályázatokat 1979. október 15-ig kell eljuttatni 3 példányban a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete címére —7601 Pécs. Pf. 346. A bíráló bizottságot a pályázatot kiíró szervek a beérkező pályaművek témájától és a javaslatok jellegétől függően hozzák létre. A pályázat díjai: I. dij 1 db 7000 Ft II. díj 3 db 5000 Ft III. dij 6 db 3000 Ft A fenti dijak kiadására legalább 20 pályázat beérkezése esetén kerül sor. Ha nem érkezik kellő számú pályázat, akkor a díjazásra rendelkezésre álló pénzek felosztását a kiíró szervek megváltoztathatják. Ha nem érkezik be annyi színvonalas pályamű, hogy a 10 dijat kiadják, akkor ezek számának csökkentése mellett a rendelkezésre álló összeg erejéig különdij is adható. A pályaművekkel a pályázók 1979. december 1-től szabadon rendelkezhetnek, publikálhatják vagy más pályázatra is benyújthatják. Az ár és a szabályzók mondják meg, mi a gazdaságtalan Előadás a Széchenyi klubban A gazdaságtalan termeléssel fel kell hagynunk — az újságolvasónak is refrénszerűen visszatérő gazdaságpolitikai szentencia. Nagyjából tudjuk is — felmérések sora bizonyítja, de jóformán meg lehet ítélni enélkül is —, mi az, ami gazdaságtalan, ami helyett mást kellene gyártanunk, s hazai gyártás helyett külföldről beszereznünk. Egy felmérés szerint világpiaci mértékkel csaknem 100 — főként könnyűipari és gépipari — vállalatunk gazdaságtalanul termel. Tudjuk, s mégis nagyon nehéz lépni. Tolvonással nem tudunk megszüntetni tevékenységeket, vállalatokat, avagy — ma már erről is szó van — ágazatokat. Mindez bevezetőül szolgálhat dr. Csáki Gyula, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese előadásához, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete rendezvényeként a baranyai műszaki és köz- gazdasági tudományos hetek alkalmából tegnap délután a pécsi Technika Háza Széchenyi klubjában tartott. A gazdaságtalan termeléssel összefüggő pénzügyi politikáról volt szó. Ha tudjuk mi az, amit gazdaságtalanul termelünk, kézenfekvő kérdés, miért nem változtatunk rajta, miért nem hagyjuk abba? A múltat, ha tetszik, saját árnyékunkat — nem tudjuk átlépni. Azaz egyszerre nem. Eljutottunk jelen helyzetünkhöz, adott termelési szerkezetünk, adottak kapacitásaink, a munkaerő, erre a termelésre rendezkedtünk be, ez adja kivitelünket. Ebből a helyzetből — tegyük hozzá, nagy fájdalmak és megrázkódtatások nélkül — nehéz kimozdulni, gazdasági és politikai szempontból egyaránt. Mi az, ami változást hoz? Előadása második részében ezt körvonalazta dr. Csáki Gyula. A változásokat, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását az 1980-ban esedékes árreformtól és a közgazdasági szabályzók változtatásától várhatjuk, ezek a mostaninál egyértelműbben fogják a vállalatoknak jelezni, mi a gazdaságtalan és ráfizetéses tevékenység. A változásokat természetesen nem lehet varázsütésre kikényszeríteni, bizonyos átmenet szükséges a jóirányú folyamatok kibontakoztatásához, ámbár ez az idő nem türelmi idő. A gazdaságtalan termeléssel immár nem élhetünk együtt, oda más vállalatok jövedelmét nem szabad adni, fejlesztésre egy fillért sem hagyni. Az előadó gazdasági helyzetünkkel és a fejlesztésekkel kapcsolatban paraszti példát hozott: ínséges időben, amikor a föld és a szűkös vetőmag adott volt, a paraszt nem szórta szét a magot, hanem csak a legjobb földbe vetette, ahonnan a legtöbb termésre számíthatott. Miklósvári Zoltán Művészetszervezés Baranyában és a Vajdaságban Kölcsönös bemutatkozások Szabadkán jártak az elmúlt héten a Baranya megyei Tanács képviselői Brandstötter György művelődésügyi osztályvezető-helyettes, G. Molnár Judit főelőadó, valamint Rétfalvi Sándor, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezetének művészeti titkára és Újvári Jenő, a Pécsi Grafikai Műhely vezetője. Látogatásuknak az volt a célja, hogy előkészítsék a szabadkai képzőművész-szervezet, a Likovni Susret, azaz Képzőművészeti Találkozó vezetőivel a Magyarország és Jugoszlávia között megkötendő államközi egyezményt, és összeállítsák az 1980- 81-82-es évekre a következő szerződés alapját képező mun katervet. A baranyaiak látogatását megelőző napokban Szilágyi Gábor festőművész, a Képző- művészeti Találkozó vezetője Pécsett járt, és a következőket mondta el a szervezet tevékeny, ségéről: — Sok-sok egyéni és csoportos kiállítás, művészcsere jelzi, hogy a szabadkai és a dél-dunántúli művészeti szövetség között igen tartalmas kapcsolat áll fenn évek óta. A 81 jugoszláviai művésztelep központja egyébként Szabadkán van, így a szabadkai Képzőművészeti Találkozó legfontosabb feladata, hogy ezek számára szervezzen rendezvényeket. Gyűjtjük a 81 művésztelep dokumentumait, melyek alapján mono-, gráfiaszerűen mutatjuk be tevékenységüket. Háromévenként festészeti, szobrászati, kerámia és grafikai triennálét rendezünk a jugoszláviai köztársaságokban. Ezek során 8—8 művésztelep tevékenységét mutatjuk be. Az ilyen kiállításokra külföldi művészek alkotásait is elkérjük, így került sor többek között a Siklósi Alkotótelepek, a Pécsi Grafikai Műhely, a miskolci biennálé vagy a békéscsabai alkalmazott grafikai biennálé anyagának bemutatására. Évente 6—6 művész tesz cserelátogatást Dél-Magyaror- szág és a Vajdaság között, közülük ketten jönnek Dél-Dunán. túlról. Másfél millió négyzetméteren Tavaszi nagytakarítás Pécsett Másfél millió négyzetméter. Ekkora területet kell a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak a megyeszékhelyen a tavaszi nagytakarítás keretében tisztába rakni. A nagyszabású munka március 8-án kezdődött és még javában tart. Ezen a héten már harmadszor mennek végig Pécsett a seprőgépek, az öntözőautók, hogy megtisztítsák az utcákat a télen lerakódott és a járművektől az úttest szélére sodort sártól, homoktól, sómaradéktól. Négy darab IFA- és öt Verro City gyártmányú seprőgép járja az utcákat, nyomukban az öntöző-mosó gépjárművek haladnak, amelyek egy-egy műszak alatt 124 ezer )iter vizet felhasználva tüntetik el a tél nyomait, s teszik tisztává a várost. szüntetésére alkalmazott sózott homok maradványai is lépten- nyomon megtalálhatók, (tavaly nem sóval vagy homokkal, hanem magnéziumkloriddal olvasztották a jeget, s a havat, az viszont hamar eltűnt). Akárcsak minden esztendőben, most is a Mecsekről indulva kezdődött a tavaszi nagy- takarítás, ami már eddig jóval több gondot okozott, mint a korábbi években. A Ivov-kertvá- rosi, a Szőlőskert Étterem körüli és a 6/A úti építkezésekről kikerülő földet ugyanis a becő- bányai törmeléktelepre való szállítás közben a teherautók szerte a városban elpotyogtat- ták, ezt is el kell tüntetni. Amellett az utak síkosságának megA Dömör-kaputól a siklósi városrészig, az ürögi úttól Pécs- Vasasig szépül a város a tavaszi nagytakarítás ideje alatt. Az utcák takarítása után a kátyúk eltüntetésén szorgoskodnak a vállalat dolgozói, és ezzel egy- időben felújítják az útburkolati jeleket is. Erre 4600 kiló festék fogy el. A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat mellett a KPM Pécsi Közúti Igazgatóság is besegít ebbe a munkába, dolgozói a hét végére befejezik a megye összes gyalog- átkelőhelye zebracsikjainak újrafestését, aztán a pécsi felüljáró korlátáit sikálják át és mázolják le. majd az útburkolati jeleket újítják fel. A tavaszi nagytakarítást Pécsett a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat e hónap végére fejezi be, aztán kezdődhet az újabb vállalkozás, a város 1300 szeméttároló konténerének mosása, amelyet ösz- szesen hatszor végeznek majd az idén. H. L. Politikai plakátkiállítás a FEK-ben Részlet a plakátkiállításról Rodin Gondolkodójának kissé vaskosabb „testvére" uralja a képet, felette emlékeztetőül két dátum: 1919—1979. Fotómontázs a Tanácsköztársaság kikiáltását ünneplő tömegről, súlyos bilincs, amelynek egy láncszeme elszakadt. A résben diadalmas lángvörös számok: 133. Néhány lépésnyire tőle fényképmontázs gyermekszemekről, gyermektekintetekről, csak szemek: mosolygósak, szomorúak, ijedtek, csodálkozóak, elrévedezők. Utcarészlet, ahol a fényképről eltűntek a gyermekek, csak élénkpiros sziluettjük figyelmeztet reájuk. Igazi gyermekrajzok a jellemző motívumokkal : játszó gyerekek, állatok, fák, virágok, nevető nap, harsány kék, piros és sárga szín. Tegnap délután a Fegyveres Erők Klubjában Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a politikai plakátkiállítást, amelynek a témája a Tanácsköztársaság emlékezete és a nemzetközi gyermekév. A kiállítás a Pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ Lantos Ferenc által vezetett amatőr képzőművészeti műhelye tagjainak pályamunkáiból állt össze a KISZ Baranya megyei Bizottságának megbízásából. A megnyitón került sor a pályázat eredményhirdetésére is. A zsűri mind a tanácsköztársasági megemlékezés, mind a nemzetközi gyermekév kategóriában Kiss Istvánt jutalmazta első díjjal. A nemzetközi gyermekév témakörében második helyezést nyert Konkoly Thege Klára, a Tanácsköztársaság témájában pedig Zalavári József és Terbe János ért el második, illetve harmadik díjat. A kiállítás április 5-ig tekinthető meg a FEK-ben. D. I. Radio melleit A riportban azt mondta egy fiatalember — aki éppen tizenkilenc esztendős — s akinek éppen van egy Opel kocsija, hogy egy trabantos haver akár a fű alatt lopakodhat őmel- lette, ha arról van szó, hogy a „bundák" (azaz lányok) melyik kocsit válaszják, s ő ezt a helyzeti előnyt ki is használja, a bunda szinte beleájul a kocsiba, kihajt vele a hegyekbe, „ .. . megkarmolom” (ezt értsük, ahogy akarjuk .. .), aztán vissza a városba és kész. — És ezenkívül még mi érdekel? — Ezenkívül a disco és semmi más. Miért? Kellene, hogy valami érdekeljen ezenkívül? Aztán még elcsevegett az Opel-tulajdonos ifjonc, mondván, hogy neki a kocsit „ösz- szedobta" a család, mert sivár napjait el sem képzelné már kocsi nélkül, a mezítlábasok kora már rég lejárt. A hüledezések kora viszont még nem járt le — ezt tapasztalatból tudom —, mert én bizony e riport hallatán csak hü- ledeztem: hát hogy tudtak ennek „összedobni" egy Opelt, aki tizenkilenc éves fönnállása alatt aligha kereste meg a száraz kenyérre valót, hiszen — amint kiderült — érettségi után összesen egy évet dolgozott, s az egy év alatt is már a negyedik munkahelyen rondít bele a munkamorálba. De van autója, Opelje, amely sültgalambként röpült bele a szájába, amelyet nem mulasztott el kitátani. Olyan igen nagyon persze nem lepődtem meg, hiszen — néhány éve — egyik érettségiző osztály harminc- valahány diákja közül kilencen kaptak autót ajándékként a szülőktől, illetve nagyszülőktől, amiért voltak szívesek elvégezni a középiskolát. Ezek a gyerekek „kiléptek az életbe”, de a szülői gondoskodás megóvta őket attól a veszélytől, hogy esetleg elvegyülnek a szimpla „gyalogosok” közé. Hogy aztán ezek a gyerekek majd milyen szemüvegen át néznek körül a világban — amely befogadásra várja °Let — azt nem nehéz elképzelni... Igaz persze, hogy az „autó” némely felnőttet is megbolon- dít: panaszolja egy autótulajdonos, hogy a házak közötti parkolóba ugyan munka utáni érkezési sorrendbe állnak be a lakóház többi autósai —, egy valaki kivételével, aki szinte kisajátítja magának a kis „parcellát" és ha „idegen" kocsit ott talál, akkor kiszereli a szeleptűket és eldobja. Első figyelmeztetésképpen ... A második retorzióra még nem került sor, de rossz rágondolni. Ez az ő „bérelt” helye. Nemcsak pesti szokás ez. Hasonló módszerrel — nem is olyan régen — Pécsett, az Athinay utcában állt bosszút egy autós. Eldobálta a szeleptűket és kilátásba helyezte, hogy esetlég még a gumikat is fölszabdalja. így hát csak egy kicsit irigylem a gépkocsi-tulajdonosokat. Azokat pedig — akik Pesten, a Röppentyű utcai használtautótelepen várakoznak bebocsátásra — már egyenesen sajnálom. A telep alkalmazottai precíz tömörséggel elmondották, hogy az új rendeletnek megfelelően hogyan zajlik le itt a használt autók vásárlása. Éspediglen: „Reggel nyolckor nyitjuk a kaput, negyed kilencig mindenkinek jogában áll kiválasztani a kocsit, utána sorsolunk, a cédulák be a kalapba, húzás, aki nyer, az nyer, délután kettőig van pénztár, lefizeti a kocsi teljes órát és kész ..." Egy főember még azt is hozzá nyilatkozta, hogy ezt ő nagyon korrekt, igazságos módszernek tartja. Hogy a kedves vevő — aki a jóég tudja hány évig gyűjti, kuporgatja pénzét, veri magát adósságba, húzogatja nadrágszíját és álmodik a „kocsiról”, az álmok netovábbjáról — s végül kitárják előtte a karám- ajtót és tülekedhet, rohamozhat mindössze negyed óráig, és megalázva, csapzottan várakozhat, hogy talán kiemelik a nevét a kalapból és azt a negyven-hatvan-hetvenezer forintját még oda is adhatja —, szóval, hogy ezt a kedves vevő is „korrekt és igazságos eljárásnak” tartja-e, azt nem tudom. Én nem tartom annak! Rab Ferenc Új taneszközök az új tantervben Dienes- készlet, képkártyasorozatok, applikációs elemek ... E felsorolásra sokan felkapjuk fejünket és elgondolkozunk rajta, hol is használhatják ezeket az eszközöket. Az általános iskolákban bevezetendő új tanterv újfajta taneszközöket is igényel. Már nem elegendő a gyurma és a számolókorong. Az Oktatási Minisztérium évenként ajánlójegyzéket állít össze és o tanácsok művelődésügyi osztályai ezek alapján rendelik meg a nélkülözhetetlen szemlél tető két. Az új tantervhez igazodva, idén a IV. számú ajánlójegyzéket bocsátották ki. Ebben huszonötféle alapvető taneszközt sorakoztatnak föl. Ezek közül valók a mór említettek, vagy a különböző tanulói kísérletekhez szükséges felszerelések, hangszalagok, építődobozok, hangosított diasorozatok. A Pécsi városi Tanács művelődésügyi osztálya másfél millió forint értékben igényelt az eszközökből. A TANÉRT Vállalat ígérete szerint az őszi tanévkezdésre hiánytalanul megérkezik a szállítmány. Néhány kísérleti eszközt már használnak, de zömmel a következő tanévben lesz rájuk szükség. Elsődlegesen az alsótagozatosok matematika, környezet, ének-zene oktatásához, valamint o felsősök kémia, fizika és rajz tanításához rendeltek eszközöket. A taneszközök beszerzésére öt évvel ezelőtt hirdettek egy kormányprogramot, miszerint országosan központi hitellel támogatják ezeket a vásárlásokat. Pécs ebben az évben 700 000 forint hitelt vett át. Ehhez a városi tanács előző évi pénzmaradványából 700 000 forintot és a városi tartalékból százezret fordítottak erre a célra. A teljes felszereltséghez még körülbelül félmillió forint szükséges. Ezen az összegen a város 37 általános iskolája „osztozik" és így az iskolák csak tíz—tizenötezer forintot fizetnek taneszközért. b. a.
