Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-21 / 79. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A hatvanadik évforduló Irta: dr. ül agy József, az IliiSZIMF1 Baranya megyei Bizottságának első titkára XXXVI. évfolyam, 79. szám 1979. március 21., szerda Ara: 1,20 Ft 1919. március 21-én a magyar munkásosztály kezébe vette a hatalmat és az egész dolgozó néppel szövetségben hozzákezdett egy új típusú — szocialista —állam megteremtéséhez, a világon elsőként követve ezzel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját. Ha fennállásának 133 napja történelmi mértékkel mérve túlságosan rövid idő is, a mű, amelyet alkotott, nemzeti fejlődésünk és a nemzetközi haladás szempontjából is igen nagy jelentőségű. A Tanácsköztársaságot a dolgozók százezreinek megmozdulása vitte diadalra. Ebben a tömegmozgalomban a társadalmi haladásért folytatott évszázados küzdelem történelmi folytonossága testesült meg, az osztályharc objektív törvényei jutottak érvényre. A polgári forradalomban erejük tudatára ébredt dolgozók október 31-ével még korántsem érezték befejezettnek a forradalmat. Az általános elégedetlenség hatására a tömegek körében rohamosan terjedtek a kommunista eszmék. Az objektív történelmi helyzetben a sokat szenvedett, elnyomott osztályokat viharos gyorsasággal ragadták magúkkal a forradalmi gondolatok és a sorozatos tüntetések megmutatták, hogy a kommunisták mögött hatalmas munkástömegek állnak, négy hónap alatt képzett és tapasztalt forradalmárok kis csoportja meghódította a szocialista forradalom és proletárdiktatúra lenini eszméjének a munkásosztály túlnyomó többségét, a hadsereget és jelentős bázisra tett szert a szegényparasztság soraiban. Amikor az antant ultimátuma a koalíciós kormánytól jelentős területek kiürítését követelte, ezzel csak olyan kormány szállhatott szembe, amely széles tömegbázist tudhatott maga mögött. A Szociáldemokrata Párt erre egyedül nem vállalkozhatott, napirendre került a kommunistákkal való egyezkedés, a polgári kormány lemondott. 1919. március 21-én bekövetkezett a .történelmi sorsforduló. A szociáldemokrata pártvezetőség ugyan kényszerhelyzetében, de felkereste a kommunistákat a gyűjtöfogházban, hogy a pártegyesülésről és a hatalom átvételéről az egyezményt megkössék, elfogadva a KMP platformját. Az egyesült párt ideiglenesen a Magyarországi Szocialista Párt nevet vette fel. Kun Béla és Pogány József még aznap éjszaka megfogalmazta az MSZP-kiáltványt. Másnap már százezrek olvasták lelkesen az újságokban és a plakátokon: „Mindenkihez! Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat." A kiáltvány rámutatott, hogy a kapitalista rendszer összeomlása, a koalíciós kormány teljes politikai csődje olyan helyzetet teremtett, amelyben az országot „az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg”. Hangsúlyozta, hogy a proletariátus diktatúrájának „döntő alapfeltétele a proletárság teljes egysége", és ezért a két munkáspárt elhatározta az egyesülést a Magyarországi Szocialista Pártban, amelynek megbízásából a kormányhatalmat a Forradalmi Kormányzótanács veszi át. „Magyarország tanácsköztársasággá alakul" — közölte a kiáltvány. Ismertette a tőkés kizsákmányolás felszámolására és a szocialista gazdasági alapok lerakására irányuló programot. Budapesten és az ország több városában nagygyűléseken ünnepelték a fordulatot. A forradalmi hangulat a társadalom minden dolgozó osztályát, rétegét magával ragadta. A Magyar Tanácsköztársaság fontos tanulságokkal szolgált a magyar, de bizonyos tekintetben az egész nemzetközi munkásmozgalom számára. Mindenekelőtt a szocialista forradalomra, a proletariátus diktatúrájára vonatkozó tapasztalatok jelentősek. Bebizonyosodott, hogy a hatalomra jutó munkásosztály képes hozzákezdeni a szocializmus építéséhez, visszaszorítani az ellenforradalom erőit, megvédeni a munkásosztály érdekeit. Bebizonyosodott az is, hogy a proletárdiktatúra egyúttal a legszélesebb körű demokráciát biztosítja a dolgozó nép részére. Soha korábban nem vettek részt ilyen aktivitással a tömegek a mindennapi politikai gyakorlatban. Az eredmények igazolták annak a lenini tételnek a helyességét, amely szerint a proletárdiktatúra legfőbb lényege, a munkásosztály vezetésével megvalósuló osztályszövetség. Nélkülözhetetlen a forradalom tömegbázisának a megteremtése, az osztályerőviszonyok megfelelő mérlegelése, az egyes rétegek sajátos érdekeinek, politikai érettségének figyelembevétele. A párt szerepére vonatkozóan fontos tanulság, hogy a szocialista forradalmat csak az egységes munkásosztály viheti sikerre. Az adott történelmi feltételek között a két munkáspárt egyesülése nélkül nem juthatott volna hatalomra a munkás- osztály. Az is kitűnt azonban, hogy nem elég a forradalmi elvek elismerésének puszta kinyilatkoztatása, hogy ha nem biztosított c párt valóságos cselekvési egysége a marxizmus— leninizmus alapján. Nemzetközi jelentőségű az a tény, hogy a proletárforradalom Magyarországon viszonylag békés úton győzött. A győzelemnek ez a formája a forradalom általános érvényű szükségességére és végbemenetelének sokféleségére vonatkozó lenini gondolat helyességéről tanúskodott. A Magyar Tanácsköztársaságot megszületésétől kezdve a nemzeti és nemzetközi érdek szerves egysége jellemezte. Külpolitikai tevékenységével igyekezett előmozdítani a világforradalmi folyamat kibontakoztatását, ugyanakkor élvezte a nemzetközi proletariátus segítőkész szolidaritását. A magyar—szovjet barátság ezekben a közös küzdelmekben gyökerezik. A két tanácshatalom között mindvégig szoros politikai szövetség volt. Nem a szándékon múlott, hogy ez nem tudott közvetlen katonai együttműködéssé szélesedni. A Magyar Tanácsköztársaságban a forradalmi munkásság becsülettel teljesítette kötelességét, történelmi hivatását. Méltó volt ahhoz a megtisztelő feladathoz, amelyet az a tény juttatott neki, hogy elsőként követhette a Nagy Október példáját, létrehozva a világtörténelem második proletár állam- hatalmát. A hatvanadik évfordulón tisztelettel emlékezünk meg azokról, akik diadalra juttatták a proletárforradalmat. A sásdi direktórium egykori székháza--------------------------------------------------------------------------------------------Ü nnepi megemlékezés a Nemzeti Színházban fiz ünnepség mai programja A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat mai napján 10 órai kezdettel Pécsett, az Ifjúsági Házban az MSZMP Pécs városi Bizottsága és a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa fogadást ad a veteránok tiszteletére és köszöntik őket. Ma, 16 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban az MSZMP Baranya megyei Bizottsága ünnepi megemlékezést tart. Beszédet mond dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az ünnepségen hangzanak el Baranya testvérmegyei képviselőinek köszöntői is. A megemlékezés záróakkordjaként a Pécsi Nemzeti Színház művészei ünnepi műsort adnak. A Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából ma, 14 órakor Sásdon koszorút helyeznek el a direktóriumi emléktáblánál. Koszorúznak az MSZMP Komló járási és Sásd nagyközségi bizottsága, a komlói járási hivatal és a Sásd nagyközségi Közös Tanács képviselői. Komlón, Szigetváron, Siklóson és Mohácson szintén ma köszöntik a Tanácsköztársaság veteránjait. \ A pécsi, Köztársaság téri munkásmozgalmi emlékmű (Fotó: Erb János)