Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-14 / 72. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja FIN,1979 A tavasz — a fiatalok évszaka. A haladásért küzdő, forradalmat vivő ifjúságé. Petőfi Sándor alig múlt 25 éves, Jókai Mór 23 volt, Vasvári Pál 22, Bulyovszky Gyula és Vajda János alig több húsznál, amikor 1848 tavaszán sok más ifjú társukkal együtt az évszázadok óta tartó mozdulatlanságból felrázták az egész magyar népet. Egy olyan mozgalmat indítottak el, amely majdnem egy évszázadig tartott, míg végre győzedelmeskedett. Az ő utódaik voltak 1918— 19 hősei, mártírjai; Korvin Ottó, Krammer Sándor, a Vadastestvérek és a még sok száz, ezer ismert és ismeretlen ifjú forradalmár, akik létrehozták az első proletárállamot Ma- gyaroszágon, s akik vérüket áldozták a Magyar Tanács- köztársaságért. Fiatalon haltak meg, csakúgy, mint 25 évvel később a Horthy-fasizmus, a német mili- tarizmus, a nyilas-terror esküdt ellenségei; Kulich Gyula, Ság- vári Endre, Kreutz Róbert, Pa- taky István, Braun Éva és Pesti Barnabás. E fiatalemberek tettei kitörölhetetlen nyomokat hagytak a magyar történelemben, a magyar haladó ifjúsági mozgalomban. Harcaik alapozták meg a szocializmust építő hazánk jelenlegi nyugalmát, békéjét, a ma ifjú nemzedékének háború- és ínségmentes, dolgos életét. Rájuk és sok ezer elvtársuk hősi tetteire emlékszik a magyar ifjúság az idén tavasszal és a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei során — immár tizennegyedik esztendeje. A három hősi tavaszi hónapra: 1848, 1919 márciusára, 1945 áprilisára. A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett FIN rendezvényein az ünnepélyes megemlékezésen kívül az ifjúságnak számot kell adnia arról is, hogyan folytatja forradalmi elődei harcát, munkáját. Feladatuk: a legjobb tudásuk, képességük szerint élni, tanulni, dolgozni, művelődni és készen állni szocialista hazánk mindenkori megvédésére. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 28 ezer alapszervezetében most tavasszal — a forradalmi ifjúsági napok időszaka alatt — tartják a fiatalok éves beszámoló taggyűlésüket, amelyeken megméretik az elmúlt évben végzett munkájuk, s amikor meghatározzák a jövő céljait. E taggyűlések méltó helyet képviselnek a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei sorában, hiszen a helyi — iskolai, munka- és lakóhelyi — mozgalmi feladatok végrehajtásáról és annak lehetőségeiről, korlátáiról beszélnek majd. Az iskolai és munkahelyi feladatokat azonban csak úgy lehet jól ellátni, ha a fiatalok azt is tudják, mit, miért csinálnak; ha részt vesznek az irányításban, a tudatformálásban. Éppen ezért tűzte napirendre a KISZ Központi Bizottsága a fiatalok körében erre a mozgalmi évre a közéletről való vitát, mely részét alkotja a már évek óta folytatott életmódvitáknak. Izrael és Egyiptom elfogadja az amerikai javaslatot? Carter amerikai elnök hatnapos közel-keleti látogatásának befejeztével kedden Kairóból visszautazott az Egyesült Államokba. Az amerikai elnök Jeruzsálemből jövet Kairóban megszakította útját, hogy személyesen tájékoztassa Szódat egyiptomi elnököt jeruzsálemi tárgyalásainak eredményeiről. Az egyiptomi főváros repülőterén Carter először negyed órát négyszemközt tárgyalt Szadat elnökkel, majd a megbeszélésbe bekapcsolódtak tanácsadói, Vance külügyminiszter, Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó és Brown hadügyminiszter, egyiptomi részről pedig Musztafa Khalil miniszter- elnök. A tárgyalás két órán át tartott. Carter elnök elindulása előtt Kairóban adott sajtónyilatkozatában közölte: Begin izraeli miniszterelnök és Szadat egyiptomi elnök elfogadta „az egyiptomi—izraeli békeszerződés útjában álló akadályok leküzdésére előterjesztett amerikai javaslatokat”. Hozzátette azonban, hogy még szükség van az izraeli kabinet és a parlament jóváhagyására. Beszámolt arról, hogy az izraeli kormányfő a kedden délelőtt Jeruzsálemben megtartott tanácskozáson Ígéretet tett: az amerikai javaslatokat a lehető leghamarabb kormánya elé terjeszti. Szadat a repülőtéri tanácskozáson fogadta el az amerikai javaslatokat, s erről Carter telefonon tájékoztatta Begin miniszterelnököt. Jeruzsálejni értesülés szerint az izraeli kabinet csütörtökön rendkívüli ülésen vitatja meg az új amerikai javaslatokat, amelyeknek részleteit ez ideig nem hozták nyilvánosságra. Tanácskozás a társadalmi tulajdon védelméről Aktívahálózat segíti a bűncselekmények megelőzését A nehézipari ágazatban a társadalmi tulajdonban szándékos bűncselekménnyel okozott kár értéke 1964 és 1978 között 38 százalékkal csökkent — mondotta Simon Pál nehézipari miniszter kedden, a minisztériumban tartott országos tanácskozáson, amelyen az ágazat vállalatainak gazdasági és társadalmi vezetői, valamint több megyei rendőrkapitányság kép. viselői és vállalati üzemrendé- szek vettek részt. A tanácskozáson megjelent Benkei András belügyminiszter is. A nehézipari ágazatban az utóbbi másfél évtizedben sokrétűen foglalkoztak a társadalmi tulajdon védelmével, a szándékos bűncselekmények elkövetésének megelőzésével. Olyan helyzetet alakítottak ki, ameTy- ben a rendszeres ellenőrzés és a bizonylati fegyelem lényegében kizárja a visszaélések lehetőségeit. A rendszeres ellenőrzésben és a felvilágosító munkában a nehézipari vállalatoknál több mint 17 ezer társadalmi üzem rendészeti aktíva vesz részt Űk is jelentősen hozzájárultak a megelőzéshez. A társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények csökkenése azért is figyelemre méltó, mert ebben az időszakban az ágazat állóeszközeinek értéke csaknem megháromszorozódott, a készletek négyszeresre növekedtek, s többszörösére emelkedett a dolgozók száma is. A tanácskozáson felszólalt Benkei András is. Elismeréssel szólt arról, hogy a Nehézipari Minisztérium tervszerűen törekedett a társadalmi tulajdon védelmének megvalósításához szükséges személyi, szervezeti, anyagi, technikai és egyéb feltételek megteremtésére, s a munka középpontjába állították a megelőzést. A nehézipar rendelkezik a társadalmi tulajdon védelem legnépesebb és legszervezettebb tömegbázisával, a társadalmi tulajdonvédelmi aktívahálózattal, amelyben a fizikai munkásoktól a mérnökökig a dolgozók széles rétegei vesznek részt. Benkei András hangsúlyozta, hogy a társadalom becsületes tagjainak egységes fellépése és közvetlen segítsége nélkül a bűnözés alakulásában lényeges fordulat nem képzelhető el. A rendőrség sok segítséget kap az üzembiztonsági szervektől és a társadalmi aktivistáktól. A vitában több felszólaló hangsúlyozta, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekben, vétségekben reális visszatartó erő a rend és fegyelem erősítése. Gondoskodni kell arról is, hogy a feltárt hiányosságokat, vétségeket a dolgozók körében ismertessék, s így éljenek a becsületes közvélemény visszatartó erejével. Megemlékezések, koszorúzások március 15-én Nemzeti ünnepünkön Baranya legtöbb településén ünnepségeket rendeznek, megkoszorúzzák a szabadságharc hőseinek emlékműveit, szobrait. Pécsett a központi ünnepségre március 15-én délelőtt 10 órakor a Kos- suth-szobornál kerül sor, ahol a párt, a KISZ, a HNF és az intézmények képviselői helyezik el koszorúikat. Délután 16 órakor a 48-as téren, a Petőfi-szobornál koszorúznak. Siklóson a város fiataljai a Táncsics Mihály Gimnáziumban találkoznak este fél hatkor, ahol az iskola szabadtéri színpadán a gimnázium irodalmi színpada ad műsort. Majd fáklyákkal vonulnak végig a fiatalok a városon, s a 48-as emlékműnél helyezik el a megemlékezés virágait. A siklósi járásban Nagyharsányban rendeznek megemlékezést a DÉLKÖ ki- szesei a Kossuth-emlékmű- nél, és ünnepséget szervez Sellyén is a nagyközségi KISZ bizottság, valamint a HNF. Mohácson, a Petőfi-dom- borműnél koszorúznak március 15-én fél háromkor. A mohácsi járási szintű ünnepség Hímesházán lesz: fél öttől a himesházi és a geresdlaki úttörők zenekara ad térzenét, az irodalmi szakkör vers-összeállítást, majd a Petőfi-szobornál koszorúznak a helyi párt- és állami vezetők. Szigetváron a forradalmi ifjúsági napok keretében emlékeznek március 15-re. A filmszínházban rendeznek irodalmi műsort március 14-én, fél háromkor, majd a 48-as emlékműnél koszorúznak. Március 15-én tartják meg a kisdobosok városi-járási seregszemléjét, ugyancsak a filmszínházban. Komlón március 15-én, délután három órakor „1848" címmel a Steinmetz Miklós Szakközépiskolában megnyíló kiállítással kezdődik a FIN rendezvény- sorozata. A tudományos helytörténeti emlékülés résztvevői Tudományos helytörténeti emlékülés Az 1918—19-es magyarországi forradalmak történelmi jelentősége Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán tegnap délután dr. Bihari Ottó akadémikus, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a PAB elnöke nyitotta meg ünnepélyes keretek között a tudományos helytörténeti emlékülést. Megnyitójának bevezetőjében köszöntötte a jelenlévőket, közöttük Vass Henriket, az MSZMP KB tagját, a Párttörté, neti Intézet igazgatóját, dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Baranya megyei párt- bizottság első titkárát. A tudományos emlékülésen részt vettek a megye és Pécs városának pórt-, állami és tömegszervezeti vezetői és a szomszéd megyék képviselői. Dr. Bihari Ottó kifejtette, hogy mindazok, akik a Magyar Tanácsköztársaság történetét, emlékeit kutatják, minduntalan meglepődnek a történelmet formáló, a munkásmozgalomnak példát mutató 133 nap gazdagságán. Említést tett Baranya akkori helyzetéről és arA Pécsi Kesztyűgyár tavaly több mint ötvenezer bőrruhát készített. Idén, a nyár derekán belépő Engel úti új gyár termelésével ez a szám hatvanezer fölé emelkedik. A képen: a pécsbányai üzem varrócsarnoka. Fotó: Erb János ról a helyi, munkásmozgalmi tevékenységről, amely az idegen katonaság által megszállt területen is kapcsolatot tudott tartani a Tanácsköztársasággal. A rendezvény elnöke, Földes Andrásné, az Oktatási Igazgatóság vezetője kérte fel ezután Vass Henrik elvtársat bevezető előadásának megtartására,' aki „Az 1918—19-es magyarországi forradalmak történelmi jelentősége” című előadás kezdetén az 1918-as polgári demokratikus forradalom jelentőségéről szólt. Kifejtette, hogy „aki nem érti, nem értékeli az 1918-as polgári demokratikus forradalom qyőzelmét, az aligha képes megérteni az 1919-es szocialista proletárforradalmat.” Több fontos, tisztázásra szoruló kérdést vetett fel a Tanácsköztársaság kikiáltásának előzményeivel, jelentőségével, leverésének körülményeivel kapcsolatban. Részletesen taglalta a polgári demokratikus forradalom győzelmét követő hatalmi viszonyok kérdését, a kommunista párt megalakulásának történelmi jelentőségét, elemezte, hogy miért volt időszerű éppen ebben az időben a szocialista forradalom, rávilágított arra, hogy miért volt történelmi jelentőségű — és a nemzetközi munkásmozgalom számára is tanulsággal szolgáló az, hogy békés úton győzött ez a forradalom. Rámutatott arra, hogy a két munkáspárt egyesülése miért volt fontos feltétele a proletariátus győzelmének. Szólt arról is, hogy kellő történelmi tapasztalat hiányában milyen hibákat követtek el a Tanács- köztársaság vezetői, összegezésül leszögezte az előadó, hogy a Magyar Tanácsköztársaság példát mutatott a hazai és nemzetközi munkásmozgalomnak. A tudományos emlékülésen előadást tartott még: Dénes Béla, Kéri Nagy Béla, dr. Gungl Ferenc, dr. Koltai Dénes és dr. Nagy Jánosné. Ma korreferátumokkal folytatódik az emlékülés. K. Gy. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt flQPlÖ XXXVI. évfolyam, 72. szám 1979. március 14., szerda Ara: 1,20 Ft A Tanácsköztársaság példája