Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-13 / 71. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Divatszakmák - hiányszakmák . zekben a hetekben töltik ki a jelentkezési lapokat a nyolcadik osztályosok, a középfokú tanintézetek pedig számítgatják már, hogyan tudják betölteni a jelentkezőkkel az adott kereteket. Visszatérő probléma minden iskolatípusnál, de elsősorban a szakmunkásképzőknél, hogy bizonyos szakmákra igen nehezen találnak jelentkezőt. Jóval meghaladja a kereslet a jelentkezők számát például a mezőgazdasági szakmáknál és az építőiparban. Az úgynevezett hiányszakmákon belül is van egy kedvezőtlen jelenség. A villányi szakmunkásképzőben kertészeti alapszakmát oktatnak. Ezen belül nagy az érdeklődés a látszólag tetszetősebb vagy ,,úribb" dísznövénytermesztő-szakra, ugyanakkor állandó tanulóhiánnyal küszködnek a szőlész-borász és a kertészeti osztályokban. A környező tsz-ek, mezőgazdasági nagyüzemek két kézzel kapnának a fiatal szakemberek után, kedvezően biztosítanák az iskola befejezése után az elhelyezkedésüket. Ha viszont végeznek, az a tapasztalat, szívesebben mennek a fiatalok olyan munkahelyekre, melyeknek látszólag vagy valósan nagyobb a társadalmi tekintélye. A dísznövénytermesztők például mind virágüzletben szeretnének elhelyezkedni. Nincs is annyi virágüzlet Baranyában, ahányba lenne jelentkező. Vonakodnak a szabadban végzendő kertészeti munkáktól, ezt valami ok vagy okok miatt kevésbé tartják rangosnak. E ponton máris el lehet töprengeni bizonyos fizikai munkák társadalmi megbecsülésén, egyáltalán azon, hogy egyeseknél miért szégyenleni való a munka, ez esetben a szép kertészkedés, ami olyan sok örömöt ad. Hosszú évek óta küszködnek ezekkel a problémákkal a pécs- váradi mezőgazdasági szakmunkásképző vezetői is. Főhi- vatósban szervezőtanárt alkalmaznak, aki a tanulói utánpótlás biztosítása céljából járja egész éven át a megye iskoláit és szinte harcol minden gyerekért. Itt az állattenyésztő, elsősorban a sertéstenyésztő osztályokba nehéz beiskolázni. Pedig a gyerekek ebben az iskolatípusban tanulmányi ösztöndíjat kapnak, s ezen felül társadalmi juttatást is, ha szerződést kötnek valamelyik tszszel. Itt szóvá tehető az üzemek felelőssége: miért csak az iskoláknak, az oktatás szakembereinek fáj a feje amiatt, hogy kevés a mezőgazdasági szakmunkás? A mezőgazdasági üzemeknek is nagyobb részt kellene vállalniuk ebben a feladatban. Ahol kevés a szakember, már a nyolcadik osztályosok között meg kellene kezdeni a verbúválást, és az érdekelt üzemek saját ösztöndíjasaikat küldhetnék az iskolákba. Ehhez azonban vonzóvá kell tenni a munkát, az adott munkát az adott területen, a kertészetben vagy az állattenyésztő-telepen. Sokat panaszkodnak arra az itt dolgozó fiatalok, hogy kedvezőtlenebb a helyzetük, mint az iparban foglalkoztatott társaiké, ünnepnapokon is dolgozniuk kell, osztott műszakokban történik a munka, nem kapnak szabadnapot, s ha ezekután piszkosan, trágyaszagúan kell hazamenniük, mert nem tudnak tisztálkodni, átöltözni, bizony pár hónap után otthagyják ezeket a munkahelyeket. Eddig csak mezőgazdasági szakmákról volt szó, pedig beiskolázási nehézségek másutt is vannak. Az építőipart is ezek közé soroltuk. A vállalatok 500 forint ösztöndíjat adnak a jelentkező tanulónak első osztályban. így előfordul, hogy a tanuló 850—900 forintot is zsebre vág havonta a tanulmányi ösztöndíjjal együtt már az első osztályban, jóllehet még nem bizonyított, csak jelentkezett és felvételt nyert. A könnyen jött pénz nem ösztönöz a további tanulásra, és bizony könnyen el is megy drága cigarettákra, élvezeti cikkekre — a legritkább esetben cipőre, télikabátra, könyvre. A vállalatok, elsősorban az építőipariak pedig kényszerhelyzetben vannak, mert kevés az ács, állványozó, a vasbetonszerelő és beton- elemgyártó, lassan már a kőműves is. alamennyi hiányszakmára elmondható, hogy azért óvakodnak ezektől a családok, mert viszonylag nehéz körülmények között végzendő, nemegyszer nehéz fizikai munkáról van szó. Minden szülő a legjobbat akarja gyermekének, ami emberileg teljesen érthető. Ebből egyszerű a következtetés, ezeknél a szakmáknál a jelentkezők hiánya mélyebb összefüggéseket is jelez, kívánatos tendenciákat: a gépesítésre gondolunk, a munka könnyebbé tételére. Nem jelentkeznek fiatalok bizonyos típusi} munkákra - ez a jelenség megjelöli a fejlesztés útját. E korszerűsödésnek tanúi voltunk már a mezőgazdaság gépesítésénél és egyre inkább tanúi leszünk az építőiparban történő gépesítésnél, munkaszervezésnél. A nagy fokú lemorzsolódás üzemben, iskolában, az ablakon kidobott ösztöndíjak csak veszteséget jelentenek. Egy-egy üzemi öltöző, szociális helyiség, vagy éppen a korszerű munka- szervezés többet, segítene és hosszú távon a drágább bizony olcsóbb megoldást jelentene. Gállos Orsolya Gierek Moszkvában Moszkva Az SZKP KB meghívására hétfőn baráti látogatásra Moszkvába érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára. A szovjet és lengyel zászlókkal feldíszített Seremetyevói repülőtéren Edward Giereket Leonyid Brezsnyev, az SZK KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára üdvözölte. Jelen volt Kazimierz Olszewski, a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövete. Hz ország legnagyobb, legfontosabb beruházása Paks várja a fiatalokat msmmm Munkához látott az 1979-re szervezett KISZ-építőbrigád első csoportja Újabb „erősítést" kap a paksi atomerőmű-építkezés: hétfőn munkához látott az 1979- re szervezett KISZ-építőbrigád első negyven fős csapata. A Bács-Kiskun, Békés és Somogy megyékből érkezett fiatalokat hetenként újabb, hasonló létszámú csoportok követik. Az ország valamennyi megyéjéből összesen 260 fiatal szakmunkás, műszaki jön a KISZ Központi Bizottságának hívó szavára, hogy részt vegyen hazánk legnagyobb beruházásának megvalósításában. Az építkezésen tavaly szerveztek először KISZ-építőbrigádot, akkor száz fővel. A nehéz, ugyanakkor szakmailag tanulságos munkát sokan megkedvelték, s hatvanon újabb évet vállaltak. A KISZ-es építők két önálló csapatban dolgoznak. Munkahelyüket az atomerőmű legimpozánsabb létesítményén, az üzemi főépületen jelölték ki, amely óriás beton és acéllabirintushoz hasonlítható. Hazánkban eddig példátlan emberi és gépi erőt összpontosítanak a több mint egymillió légköbmétert magába foglaló épületre, ahol lenyűgözőek ugyan a méretek, mégis meghatározó szerepe van a milliméternyi pontosságnak, minden művelet kifogástalan minőségű elvégzésének. Minderről alapos tájékoztatást kaptak előre a Paksra jelentkezett fiatalok. Munka után kényelmes szállás várja az építőbrigád tagjait az atomerőmű modern lakótelepén. Két önálló „ifjúsági lépcsőházban" helyezik el őket, ahol önkormányzat alapján szervezik életüket. Szabad idejük hasznos eltöltésére sok lehetőséget kínál Paks nemrég átadott gyönyörű munkás művelődési központja, nyáron pedig a Duna és környéke. Hazánkba érkezett Kulikov marsall V. G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka hétfőn — Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására — baráti látogatásra hazánkba érkezett. A Ferihegyi repülőtéren a vendéget Czinege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai fogadták. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített erői főparancsnokának magyarországi képviselője, valamint F. F. Krivda vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A Lothárd melletti 60 hektáros tábláról új területre költöznek át simitózni, boronálni a Pécsi Állami Gazdaság traktorosai. Fotó: Erb János Vetik a korai borsót, metszik a szó okét Bár okozhat még számunkra meglepetést az időjárás, mégis visszavonhatatlanul itt a tavasz. A növényekben megindult a nedvkeringés, a természet készülődik a megújhodásra. A mezőgazdasági üzemekben is ilyenkor kezdődik a viszonylagos téli nyugalom után a tavaszi munkák dandárja. A gyümölcsösökben, szőlőkben csattognak a metszőollók, a szántóföldeken bukdácsoló gépek pedig a mélyszántás utáni ta- lalajsimítózást, egyengetést, a búzavetések fejtrágyázását végzik. Az elmúlt ősz és tél kedvezőtlen időjárása késleltette, illetve jelentős területeken tönkretette az őszi búza csírázását. A felmérések szerint a vetések több mint fele jó vagy közepes állapotú, mintegy 40 százaléka fagyott el vagy maradt el fejlődésben az adott időszakhoz képest. Munkatársaink az elmúlt hét végén és tegnap, hétfőn néztek körül a megyében, hogy haladnak az üzemekben a tavaszi mezőgazdasági munkák. A délelőtt lehullott csapadék ellenére szombaton is dolgoztak a földeken Baranya mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben. A belvárdgyulai Közös Út Termelőszövetkezetben szomR—22 típusú számítógépet szereltek be 1978-ban a SZUV pécsi telepén. Ma már három műszakban dolgozzák itt fel az üzemek, intézmények számadathalmazát baton mintegy 30 hektáron elvetették a borsót. A gazdaság idén 150 hektáron termeszt konzervborsót és 130 hektáron konzerv zöldbabot. A borsó vetését szakaszosan végzik az érés-szedés lépcsőzetessége érdekében, a zöldbabnak talajelőkészítést végeznek. A 100 hektáros tavaszi árpa területen a hét elején befejezik a talajelőkészítést, s ha az időjárás nem szól közbe, akkor a vetést is megkezdik. Az 1000 hektáros területre helikopterrel és repülőgéppel szórják ki a műtrágyát. A szőlőkben megkezdték a metszést és műtrágyázást. A szajki Béke Termelőszövetkezetben a napokban kezdtek hozzá az őszi szántások simítózásához 2400 hektáron. A búza fejtrágyázása a befejezéshez közeledik, az álló lucerna vegyszeres gyomirtását tegnap fejezték be. A szőlők metszése befejeződött, a héten elvetik a tavaszi árpát és a vetésre előkészítik a borsó- és cukorrépa-földeket. A bólyi Kossuth Termelőszövetkezet 62 hektáros szőlőterületén a gépi műtrágyázást végzik, a metszést 90 százalékban befejezték. A bólyiak mintegy egymillió oltóvesszőt termesztenek idén; a hét végén 720 hektár búza és árpa fejtrágyázását végezték repülőgéppel, a munkát a jövő héten fejezik be. A pécs-reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezetben a hét közben esett csapadék hátráltatta az őszi mélyszántások simítózását, így az 1000 hektáros területen ezt a munkát ezen a héten folytatják. A megye déli peremén a be- remendi tsz-hez tartozó földeken 12 mezőgazdasági munkagép dolgozott, tegnap 7 géppel a tavaszi vetések előtti ta- lajegyengetést végezték, 5 gép pedig a műtrágyát szórta. Be- remenden, a mintegy 120 hektárnyi borsó vetését a hét közepén kezdik meg, 15 hektárnyi tönkrement búzavetés helyére ugyancsak' borsót vetnek majd. A siklósi tsz-ben szintén a talajelőkészítési munkálatokat végzik. A 96 hektár területen levő szőlőben a metszést a hét végére befejezik. A siklósi híres korái zöldborsót a kisegítő háztáji gazdaságokban már elvetették, a jelentős kifagyások miatt a vetést azonban pótolni kell. S. Zs.—R. N. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 71. szám 1979. március 13., kedd Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
