Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-13 / 71. szám

2 Dunántúli napló 1979. március 13., kedd Á tiszta Pécsért Megkezdődtek a limlom­szállítások Rengeteg hótha-valami- re-jó kacatot rakosgatunk. Míg 1977-ben 994 köbmé­ter szemetet gyűjtöttek ösz- sze a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat munkásai, ez a mennyiség 1978-ban már 1453 köbmé­terre rúgott. A szemétszál­lításokkor előkerültek a ré­gi bútorok, családi erek­lyék, de tavaly például sok, méq használható állapot­ban lévő tv-készüléket, le­mezjátszót, rádiót dobtak ki. A még hasznosítható hulladékot, főként a renge­teg újságot, folyóiratot a MÉH-telepekre vitték, de a bútorokat sem törették ösz- sze a szemétbányában dol­gozó dózerekkel. Idén már ötödik eszten­deje szervezi meg a Köz- tisztasági és Útkarban­tartó Vállalat az ingye­nes lomtalanítási akciót, azzal a céllal, hogy meg­szüntessék a tűzveszélyes szemétgócokat. Főként az újmecsekaljai pincékben dróthálóval elkerített kis kuckók rejtegetnek sok gyúlékony holmit. Az elfek­vő kocátok kirámolásával lehetővé teszik a rovarok és rágcsálók vegyszeres irtá­sát, mert ezek már megtá­madták az"Tjj lakótelepeket is. Tegnap a volt III. kerület­ben gyűjtötték a lomot a vállalat teherautói, s az el­ső héten ezt a városrészt, Újmecsekalját, Bálics-tetőt, Kovács telepet járják. Már az első reggelen tizenkét bejelentés futott be a vál­lalat telefonján (13-411), de már szóltak a második kerületiek is, ahova a jövő héten látogatnak. Az akció harmadik hetében a me- szesi területet keresik fel. A tavaszi limlomakción kí­vül idén még három alka­lommal szerveznek ingye­nes gyűjtőutakat. A lomtalanítással egy- időben nagytakarítást vé­geznek Pécsett a vállalat dolgozói. Hét-nyolc seprő­autóval és négy mosójár­művel tisztítják az utakat, tereket. A gépi mosók mun­káját százötven utcaseprő segíti. A nagytakarítás után festik át az útburkolati je­leket szüntetik meg a téli útfelfagyásokat. Március végére tiszta lesz, megújul a város. G. M. Nagy érdeklődés, hasznos javaslatok Tájékoztató a megyei tanácson Növekvő idegenlargalom, fokozott feladatok Új vendéglátó egységek Megoldásra vár a reggeliztetés is Tizenhatmillió külföldi keres­te föl az elmúlt évben Ma­gyarországot, közülük kilenc- millióan egy napnál hosszabb ideig tartózkodtak hazánkban. A megnövekedett idegenforga­Falugyűlések Villányban A 2800 lélekszámú Villányban majd 1300-an dolgoznak, a ke­resőképes lakosság fele a me­zőgazdaságból él. A villány- siklósi borvidék és a helybéliek szorgalma miatt ragadt rájuk e jelző: gazdagok. Van még más is, amivel jog­gal büszkélkedhetnek a villányi­ak. Tavaly majdnem 3,2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, hogy ne csak személy szerint, hanem közösségi szin­ten is gyarapodjanak, hogy jól működik a szőlő, a méhész és a tavaly alapított zöldségter­melő szakcsoportjuk. Tegnap délután két helyen tartottak Villányban részfalu­gyűlést; a borkombinátban Ta­kács Imre tanácselnök, az ál­talános iskolában Ambrus György tanácstitkár válaszoltak a résztvevők gondot, problémát, vagy sürgős megoldást váró kérdéseire és nyugtázták a köz­ség életében eredményt hozó intézkedéseket. Hoqy mire for­dította a nagyközség az elmúlt évi majd kilencmilliót, mely a költségvetési és fejlesztési alap­ból tevődött össze? Többek kö­zött 320 000 forintot fizetett szo­ciális segélyre, több mint két­milliót az egészségügyi és ok­tatási gyermekintézmények fenn­tartására, és végre megkezdték- április elején át is adják — az új iskolai tornatermet. A két helyen több mint 120- an vettek részt a részfalugyű­lésen, közülük 10-en vetettek fel közösséget érdeklő kérdése­ket. Az egyik hozzászólót nagy tapssal jutalmazfák, amikor a 31 személyes borkombináti és a 75 személyes községi óvoda — mindkettő túlzsúfolt — ösz- szevonására tett javaslatot és a húsellátás javítását szorgal­mazta. Az ÁFÉSZ ellátását töb­ben kifogásolták, mint ahogy a község elhanyagolt arculatá­nak megszépítését is szorgal­mazták. A megyei tanács út­programjában tavaly kezdték meg, idén fejezik be a tanácsi úthálózat korszerűsítését, ennek is mindenki örül, ugyanakkor a szemétgyűjtés és a szemétszál­lítás témakörében elhangzott felszólalások is tanúsítják, ha mozgalomként meghirdetve nem is, de a fejekben ott él a tö­rekvés, hogy valamennyi porta elnyerhesse a „Tiszta udvar, rendes ház” címet. Murányi László Pécsi szigeteiével villamosítanak vasutat az NDK-ban A Pécsi Porcelángyár nagy tételű rendelést kapott az NDK- ból szigetelő szállítására. Az LF 60/3 típusú műszaki porcelán­ból 74 000 darabot küldenek ez évben a baráti országba, ahol vosútvillamosításnál hasz­nálják fel, a felsővezetők tartó- szerkezetének építésénél. Ez a mennyiség mintegy másfél ezer kilométer hosszú vasútvonal vil­lamosításához elegendő, már tárgyalnak a jövő évi megbíza­tásról is, ami az ideinek több mint másfélszerese lesz. Az NDK több éve vevője a gyárnak, az export növelésére az elmúlt években végrehajtott rekonstrukció teremtette meg a feltételt: termékenyebben több, korszerűbb műszaki porcelánt állítanak elő. Új piacot is sze­reztek a bővített termeléshez. Idén először exportálnak mű­szaki porcelánt Svájcba, ahon­nan készülékgyártáshoz rendel­tek szigetelőket. Pergolesi-, Mahler- és Hándel-bemutató a Táncszínen Pécs megyei Város Tanácsá­nak végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén döntött a Pécsi Nyári Színház 1979. évi megren­dezéséről. Ezzel kapcsolatban nyilatkozatot kértünk Csorba Ti­vadartól, a városi tanács műve­lődésügyi osztályának vezetőjé­től : — A Pécsi Nyári Színház elő­adásait az idei nyáron július 13. és 31. között rendezzük meg. Két fontos változást, illetve kö­rülményt kell említenem min­denekelőtt. Az egyik: a rende­zőszervek takarékossági okok­ból a tavalyihoz képest csök­kentették a bemutatók számát. A másik: a tervezett bemutatók megrendezésére, illetve meg­szervezésére vonatkozik. A fő­hatósági engedélyek — tehát a Kulturális Minisztérium és a Pénzügyminisztérium — jóváha­gyása nélkül ez ügyben egyet­len lépést se tehettünk. A pénz­ügyminisztériumi engedély a napokban érkezett meg. A vég­rehajtó bizottság azonnal napi­rendre tűzte a témát és határo­zatot hozott az idei előadások megtartásáról két fő helyszínen. A szervezők ennek ellenére na­gyon nehéz helyzetben vannak. Az idő rövidsége miatt vezető művészekkel a fenti okokból szerződést még nem köthettünk, Pécsi Nyári Színház, 197 9 Nyilatkozat a programról ezért pillanatnyilag arról még nem szólhatunk, kiket láthatunk és hallhatunk az előadásokon a főszerepekben.-— A nyári színház továbbra is a Szabadtéri Táncszín pro­dukcióira épül. Ebben Balettest '78 címmel a Pécsi Balett meg­ismétli elmúlt évi balettmüso- rót; felújítja Verdi Rekviem-jét és egy új műsort mutat be- Balettest '79 címmel. Ebben Pergolesi Stabat Mafer-jét Eck Imre; Mahler Gyermekgyászda- lok című művét Tóth Sándor és Händel Tűzijáték-át Hetényi Já­nos koreográfiájával láthatjuk. Néptáncest címmel a HVDSZ Bihari Táncegyüttese vendég­szerepei ; Balett gála címmel megrendezzük a balettszólisták estjét; továbbá' a nemzetközi szövetkezeti táncfesztivál gála­estje egészíti ki a Szabadtéri Táncszín programját. — A másik fő helyszínen, a Barbakán várárokban tervezzük Ghelderode A nagy halál bal­ladája c. darabjának bemuta­tás Sík Ferenc rendezésében. Ezenkívül több jelentős kiegé­szítő rendezvényt tervezünk a Pécsi Nyári Színház programjá­ban. A Tettyén a Pécsi Központi Amatőrszínpad színjátszóinak és a Pécsi Nemzeti Színház művé­szeinek előadásában Bulgakov Ál szentek összesküvése c. drá­mája; a Csontváry-udvarban a Bóbita Bábegyüttes variációs játéka (Egy kiállítás képei); az Állami Bábszínház vendégjáté­ka (Maszkok, bábok, embérek) és zongorakoncert szerepel a tervezett műsorban. Szentirányi József megnyitja a kiállítást Ritkaságok, értékes emlékek Nagy üvegtáblák mögött fel­becsülhetetlen értékek. Ez tölti meg tegnap óta a Pécsi Hely­őrségi Művelődési Otthon (köz­ismertebb ríevén a FÉK) nagy­termének előcsarnokát. A Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 60. évfordulója tisztele­tére rendezte meg a bélyeg- és dokumentumkiállítást a MA- BÉOSZ Dél-dunántúli Területi Bizottsága, a Baranya megyei Levéltár és a házigazda, a hely­őrségi művelődési otthon. Hogy „felbecsülhetetlen érté­kek", az nem hatáskereső kife­jezés, igazolhatják ezt azok a filatelisták is, akik már a meg­nyitás napján szinte hozzáférhe­tetlenné tették tömeges érdek­lődésükkel a bélyegritkaságo­kat. Ugyancsak a múltra nyit­nak ablakot azok a 60, 65 év­vel ezelőtti dokumentumok, amelyek eddig csak az avatot­tak: történészek, kutatók szá­mára voltak hozzáférhetők. Töb­bek között erre is utalt megnyi­tó beszédében Szentirányi Jó­zsef, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára: „Talán szokatlannak tűnik a levéltári dokumentációs emlékek és fila- telista tárgyak egymás melletti bemutatása, azonban a kiállí­tás megtekintése mindenkit meggyőz arról, hogy nemcsak megférnek, hanem igen jól ki­egészítik egymást, szemlélete­sebbé és teljesebbé teszik szá­munkra e történelmi korszakot.” Külön is szólt néhány nevezete­sebb darabról, többek között arról a bélyegről, melyen a vi­lágon először jelent meg Marx és Engels arcképe. A kiállítás bárki számára megtekinthető március 25-ig, naponta 10 és 19 óra között. Múzeumi dokumentumok a ki­állításon lf. . >’ & 61 ' ílp- ' VSfl1* • i A'* 5 '&&!&• :. W.' t rÉ? c « .1 W' £ . * v V* 9 Äj£fSr 45 :z . 'ri -r*ö .a f;,.,. *** .... *"» .........v-r _ X feni ........Vf t SW *£:;**: r .,,,^ya A bélyegvitrinekben egyik rit­kaság: Baranya 1919 felülbé­lyegzésnek a próbanyomata lom különösen a kritikus he­lyeken éreztette hatását, így a Balatonnál, Budapesten és ál- taláoan a főútvonalak mentén. Az országos adatokat terü­letekre lebontva látható, hogy Baranya — különös tekintettel arra, hogy határmenti megye — jelentős idegenforgalmat bo­nyolít le, mégpedig kettős ar­culatút: egyrészt nagy a ven­dégforgalma, másrészt ennél százalékban kifejezve még na­gyobb a tranzitforgalma. A három megyei határállo­máson az elmúlt évben egy­millió 239 ezer belépő vendé­get fogadtak, szemben az 1977-es 740 ezerrel. Baranyá­ban a legtöbb belföldi és kül­földi vendég Pécset és Har­kányt keresi föl. Ezekre a he­lyekre éves napi átlagot szá­molva ötezer-ötezerötszáz ven­dég jut, ez a szám télen 1800- ra csökken, nyári csúcsban pe­dig 25 ezerre is emelkedik. Ez a hatalmas tömeg nehéz feladatot ró a vendéglátásra, kereskedelemre, s elsősorban azokra, akiknek a turisták el­szállásolósáról kell gondoskod­niuk. Noha tavaly a korábbi­nál 7,6 százalékkal több férő­hely volt, mint azelőtt, ez a meglévő 8716 szálláshely sem bizonyul elegendőnek. Márpe­dig a jelek arra mutatnak, hogy ebben az évben meg­sokszorozódik a turisták száma, hiszen már januárban negy­venezren, februárban pedig 65 ezren lépték át a határt Bara­nya területén — máris négy­szer annyian, mint a megelőző év azonos időszakában.' A problémák és gondok el­lenére tavaly több területen is előbbre lépett a vendéglátás: megnyílt a Szliven-étterem, kor­szerűsítették a 100 éves boro­zót; nyáron három egység előtt alakítottak ki járdapresszót, a siklósi várkertnél reggeliző­helyet, ételbárt nyitottak, Szaj­kón újjáalakították a csárdát. Ugyanakkor továbbra is az étkeztetés legnagyobb gondja a reggeliztetés megoldatlansá­ga: ez ma még leginkább a kiskereskedelemre hárul, s leg­alább ugyanilyen mértékű hiá­nyosságot kell fölszámolni a fagylalthelyzet terén is —mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Tervbe vették az idei tenni­valók között a nyári nyitvator- tás fölülvizsgálatát is. Színvo­nalasabbá kell tenni a tájé­koztatást, s a különböző pros­pektusok, propagandaanyagok kiadásában meg kell szervezni a különböző érintett vállalatok közötti együttműködést. A har­kányi strandon olyan feltétele­ket kell teremteni — akár ideig­lenes kempingekkel —, hogy a vadkempingezés megszűnjön, vagy legalábbis csökkenjen. Emellett fejleszteni kell a falusi turizmust. Új, illetve korszerűsített ven­déglátó-egységek is nyílnak a nyári szezonig, így például Pécsett a Sarokház, a Sztár, a Landler Jenő utcai borozó; Siklóson egy étterem, Szigetvá­ron a Zselic-bisztró. s ezen a nyáron tovább növelik a járda- presszók számát. Az előző évi tapasztalatok — eredmények és hiányosságok — ismeretében ebben az évben további lépéseket kívánnak ten­ni az idegenforgalom gördü­lékeny lebonyolításában érin­tett vállalatok, ahogy az teg­nap a Baranya megyei Taná­cson tartott tájékoztatón el­hangzott. Tesszük pedig ezt azért, hogy megtartsuk egyre több vendégünket, hogy meg­nyújtsuk az idegenforgalmi sze­zont és részt vállaljunk a szín­vonalas vendéglátással a Ba­laton tehermentesítésében. Dücső Csilla Mm-és dokumentumkiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents