Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-11 / 41. szám
2 Dunántúli napló 1979. február 11., vasárnap A zárszámadások hete Baranyában Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, dr. Tóth Béla, a TOT főosztályvezetője, dr, Kőpataki József, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Nagyváradi János, a Szigetvári járási Hivatal elnöke. Papp Zoltán, a termelőszövetkezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy a 7400 hektáron gazdálkodó, 680 aktív dolgozót foglalkoztató termelőszövetkezet jó évet zárt a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Az elemi csapás kárbecslő által megállapított nagysága meghaladta a 6 millió forintot. A gazdaság búzából 754 vagonnal termesztett, ami az 1977-es esztendőhöz képest 9 százalékos növekedést jelent. Kukoricából 862 vagon termett tavaly, ez mintegy 6 százalékkal több mint 1977-ben. A sző- vetkezet termelési értéke meghaladta a 150 millió forintot, ami 8,4 százalék növekedést jelent. A gazdaság közös vagyona 25 millió forinttal emelkedett, így az eléri a 157 millió forintot. A bruttó jövedelem 26,3 millió forint volt. Az egy főre jutó évi átlagos részesedés 35 699 forint. Az elnöki beszámolót követően az ellenőrzési bizottság számolt be tevékenységéről, majd a szervezeti szabályzat módosítását terjesztették a tagság elé. Ezt követően hozzászólások következtek. Dr. Földvári János értékelte a 20 esztendős termelőszövetkezet tavalyi munkáját, számot adott Baranya mezőgazdaságánaí 1978-as eredményeiről, majd felhívta a szövetkezet vezetőinek és tagjainak a figyelmét arra, hogy csak olyan tevékenységet szabad elismerni, mind erkölcsileg, mind anyagilag, amellyel értéket állítanak elő. Hozzátette, hogy ebben a nagypeterdi termelőszövetkezetnek óriási tartalékai vannak. Ezután méltatta a 20 éve a termelőszövetkezetben elnökként dolgozó Papp Zoltán tevékenységét, majd átnyújtotta a Baranya megyei Tsz Szövetség által adományozott aranygyűrűt. (Folytatás az í. oldalról) Új Élet Termelőszövetkezet. Árbevételük 157,8 millió bruttó jövedelmük 31,7 millió forint volt az elmúlt esztendőben. Nyereségük elérte a 16 millió forintot. Az egy tagra eső évi jövedelem 47 000 forint, 3000 forinttal több, mint 1977-ben. A háztáji tevékenység értéke meghaladta a 35 millió forintot, ez 11 millióval több, mint 1977-ben. Búzából 56,8 mázsát, kukoricából 74,5 mázsát, borsóból 32 mázsát takarítottak be hektáronként. A szövetkezet 500 ezer tenyészjércét értékesített, zömmel Csehszlovákiába. Beruházásra 11,3 millió forintot költöttek, amiből 4 millióért gépeket vásároltak. A gazdaság 10 százalék nyereségrészesedést fizetett a tagoknak. Szalánta A szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet növénytermelési eredményei elérték, illetve meghaladták a megyei átlagot, az állattenyésztés hozama egy év alatt 11 százalékkal emelkedett, az üzemi termelési érték pedig 3,8 százalékkal. A zárszámadó közgyűlésen a vezetőség beszámolóját ismertető Kerner Adóm elnök elmondotta, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelése 1978-ban 15 százalékkal emelkedett és 24,5 millió forint értékben adtak fogyasztásra hízott marhát, hízott sertést és tejet. A gazdcság eredményeinek megfelelően a részesedési alap 6,1 százalékkal növekedett, a tagság egy főre jutó havi átlagjövedelme 3378 forint. Szentdénes A szentdénesi kultúrházban pénteken tartott zórszámadó közgyűlésen az elmúlt esztendő eredményeit értékelte a rózsafa—nagypeterdi Egyetértés Termelőszövetkezet. A közgyűlésen megjelent dr. Földvári János, a A magyar filmkritikusok, díjait az elmúlt esztendő kiemelkedő filmművészi teljesítményeiért, a hagyományoknak megfelelően, ünnepélyes keretek között adták át szombaton a Magyar Sajtó Házában. A filmkritikusok díját megosztva ítélték oda a Gáli István regényéből készült „Ménesgazda” című filmért Kovács András rendezőnek, valamint a „Filmregény” rendezőjének, Dórday Istvánnak. A legjobb első filmért külön- díjjal tüntették ki a filmkritikusok egyhangú döntése alapján a Balázs Béla Filmstúdióban készült „Családi tűzfészek,, című produkció íróját és rendezőjét, Tarr Bélát. A legjobb forgatókönyvért a filmkritikusok díját a „K. O.” című film megalkotásában nyújtott teljesítményéért Müller Péter kapta. A „Filmregény” és a „Családi tűzfészek" című filmalkotások fényképezéséért a filmkritikusok díját Pap Ferenc operatőrnek ítélték oda. A ,,Buék" című filmben nyújtott játékáért Esztergályos Cecília és Bujtor István, a „Magyarokéban alakított szerepéért Papp Éva, a „K. O.” és a „Kihajolni veszélyes” című filmek egy-egy epizódszerepének megformálásáért pedig Bencze Ferenc részesült a filmkritikusok díjában. Az ezúttal 19. alkalommal odaítélt díjakat Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke adta át. • • Önkéntes vízirendőrök m u n kaértekezlete A Duna mentén élők közül sokan vállalják az önkéntes rendőri munkát, hogy szabad idejüket mások védelmére áldozzák. A közbiztonság erősítésén fáradoznak a hivatásos vízirendőrökkel karöltve. Teszik ezt minden esztendőben. Közös erőfeszítéseik eredményeként tavaly tovább csökkent a balesetek száma: egy diák halálát követelte a folyó 1978-ban a mohácsi őrs területén. — mondotto Agócs László rendőr őrnagy, a mohácsi Vízirendészet vezetője, az önkéntes vízirendőrök tegnapi évzáró-évnyitó munkaértekezletén. A tanácskozáson megjelent Kiss Ernő rendőr százados, a Dunai Vízirendészeti Kapitányság vezetőhelyettese. Kovács István, az MSZMP Mohács járási Bizottságának titkára, Zimmermann Ferenc, Mohács város Tanácsának elnökhelyettese és a delegáló vállalatok, üzemek képviselői. Tizennégy esztendeje alakult meg a vízirendészeti őrs Mohácson. Területük a Sió torkolatától egészen a déli országhatárig húzódik, 59 kilométer hosszan. Szinte az őrs születésével egyidőben az önkéntes rendőri hálózat is kiépült. A közös felvilágosító munka, a rendszeres ellenőrzések javították az állampolgárok fegyelmét, míg az évről évre növekvő turizmus, idegenforgalom ellenére is lényegesen csökkent a vízi-ba- lesetek száma, tovább erősödött a közbiztonság. H. T. Háromnapos téltemető mulatság Farsangi napok Kaposvárott Néprajzi tanácskozás a farsangi szokásokról Kiállítások, amatőrszínpadok bemutatói, bálok, karneváli felvonulás (Tudósítónk telefonjelentése) Csokonai Vitéz Mihály korában sok élő szokás volt Somogybán, innen is merített tréfás, vidám Dorottyájához, s napjainkig fennmaradtak a farsangi felvonulások, alakoskodások formái. Széles alapzata van tehát Kaposvárott a Ez év utolsó negyedében kezdik meg a termelést az Adatforgalmi és Húsipari Vállalat most épülő feldolgozó egységében. A légkondicionált üzemb en naponta 250 mázsa hagyományos töltelékárut állitanak majd elő. Nincs hiba a közvetítő vonalban! Hogyan működik a postai mikrolánc? — Szerencsénkre vonalmeghibásodás ritkán fordul elő — mondja Verő Jenő, a helyszíni mikrohullámú közvetítő brigád csoportvezetője. — Az pedig, hogy valaki hozzá nemértésből vagy figyelmetlenségből elrontson valamit, eleve kizárt dolog. Igaz, fiatalok vagyunk. Itt ül mellettem két kollégám - ők nemrég múltak húszévesek, S azon kívül, hogy elektrotechnikusok, a választott szakmájukat is nagyon szeretik. Egy-egy helyszíni közvetítésen általában hat-hét postás műszaki távközlési szakember vesz részt. Munkahelyük a Posta Rádió és Tv Műszaki Igazgatósága. Itt működik az országos mikrohullámú központ, A televízió rendszerint egy hónappal előbb közli velük a műsortervezetét. Kiszállásaik időtartama két naptól néha hetekig is eltarthat. — Tulajdonképpen hogyan is megy végbe műszakilag egy helyszíni közvetítés? — Feladatunk, hogy a kamerától a budapesti itv-adóig biztosítsuk az összeköttetést — mondja Patera Mihály. — Pécsett mindig szerencsés helyzetben vagyunk, mert a Misina- tetői tv-adón keresztül köny- nyen be tudunk csatlakozni az országos mikrólánchálózatba. Ha a közvetítés helyétől tiszta „rálátásunk" van a területileg legközelebb lévő tv-adóig, és a mikrohullámok egyenesvonalú terjedését nem gátolja semmi körülmény, akkor műszakilag könnyű a csoport helyzete. Ellenkező esetben mikrohullámú átemelő állomásokat kell létesítenünk. Erre a célra vidéken különösen megfelelnek a magasan fekvő épületek és a templomtornyok. A helyszíni közvetítő brigád másik három tagja a tv-torony- ban teljesít az adás ideje alatt szolgálatot. Néhány súlyos műszerüket is magukkal hozták a tv-toronyba. — Nagyon kell rá vigyáznunk — mutat a mérőműszerekre Ku- rucz Lajos. — Ha vége a műsor- közvetítésnek és összepakolunk, az országúton együtt autózunk a két helyszín között közel négymillió forint értékű műszerrel. — Mi az ami a szakmaszereteten kívül még vonzó ebben a munkakörben? — teszem fel a kérdést a monitorok előtt ülő Erős Józsefnek. — Elsőnek említeném a munkacsoportunk jó közössépi szellemét. Szinte szavak nélkül is kitaláljuk egymás gondolatát, mindenki tisztában va.n a saját feladatával és igyekszik is azt maradéktalanul elvégezni. A mi hibánkból még nem írták ki a képernyőre az adászavar okát, de a közvetítés sem maradt el a mi csoportunk késése miatt. Sajnos, az előre nem vári problémák miatt mi is voltunk már szorult helyzetben és idő- zavárban. Azonban a szerencse sohasem pártolt el tőlünk teljesen. Pusztai Mihály Nem éppen kellemes látvány: a Kossuth Lajos utcai gázbolt kirakatát még tavaly szilveszterkor betörték ismeretlen duhajkodók, s azóta is deszkapalánk helyettesíti az üveget. Idén január eleje óta pedig plakát adja tudtul, hogy a gázbolt - pontosabban: a ÍBARANYAKER gázkészülékboltja — itt megszűnt. A néhány éve épített házról ennek kapcsán elterjedt, hogy megsüllyedt, s ezért történt a hirtelen kiköltözés. Valójában másról van szó. Mint a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szolgáltatási üzeménél megtudtuk, a vállalat a saját tulajdonában levő üzlet bérletét felmondta, mert a jövőben azt neki kell használnia. A Földgázfelhasználási Tárcaközi Bizottság ugyanis előírta, hogy Bemutatótermet nyit a Gázmű az öt vidéki nagyvárosban — így Pécsett is — bemutatótermet, azaz ún. szakmai felvilágosító irodát kell nyitni. Itt kell bemutatni a használatban levő gázkészülékeket, oktatófilmekkel és egyéb felvilágosító propagandaeszközökkel kell a gáz biztonságos használatára oktatni a fogyasztókat, ezen kívül beszerzési tanácsadást is lehet itt szervezni. Mindezek a Gázmű és a fogyasztók újfajta kapcsolatának a megteremtését szolgálják. A szükséges kisebb átalakítások a befejezéshez közelednek, a bemutatóterem megnyitása egyedül a kirakatüvegeken múlik. Ilyen méretű üveget ugyanis a hazai üveggyárak nem gyártanak, külföldi beszerzést pedig nem engedélyeznek. Az illetékes városi építési hatóság azonban - mint mondták — nem zárkózik el attól, hogy hozzájárulását gdja más, a városképbe illő megoldás alkalmazásától. A Gázmű márciusra tervezi az új bemutatóterem megnyitását. — h — Több lakkos farostlemez Beruházás nélkül 200 000 négyzetméterrel növeli idén lakkos felületű termékének mennyiségét a Mohácsi Farostlemezgyár. A tizennégy színben és négy különféle erezett mintával készülő lemezeket a jármű-, a bútor- és az* épületasztalosipar dolgozza fel elsősorban. Igényeiket azonban eddig csak import pótlással tudták kielégíteni. A mohácsi gyár a Budalakk Festék- és Műgyanta Gyárral kialakított jó kapcsolat és együttműködés eredményeként oldotta meg a termelés felfuttatását. Sikerrel kísérleteztek ki gyorsabban beégethető festék alkalmazását, aminek eredményeként 5,5 percről 3,5 percre csökkent ez a művelet. A nyert idő alatt több alaplemez felületkezelését tudják elvégezni. Az évi 3,6 millió négyzetméterre növekedett lakkos farostlemezből, 1979-ben először, a teljes hazai szükségletet kielégítik. (Hné) Kiosztották a tilmkritikusok díjait falvak hajdani szokásainak felelevenítésére. Idén először ugyanis a Csokonai Dorottyája köré szerveződött farsangi napok a népi hagyományok felelevenítésével gazdagodott. Ezért is kezdődött a „Farsangi népszokások a Dél-du- nóntúlon” című néprajzi tanácskozással az ünnepség. Dr. Dömötör Tekla, az ELTE professzora tartott előadást. A tanácskozáson, melyen a korreferálók között ott volt Sarosácz György, a mohácsi múzeum igazgatója. Pénteken 1 órakor volt a farsangi napok ünnepélyes megnyitója: ekkor koszorúzták meg Csokonai szobrát, és adták át a város köztéri alkotását, a Dorottya megszépülését ábrázoló reliefet. Fanfárok hangja mellett vette át dr. Kovács Ferenc tanácselnöktől a város kulcsait a karnevál hercege, s szinte felsorolhatatianul sok eseménnyel megkezdődött a háromnapos vidám, téltemető mulatság. Ezek közül néhány: amatőrszínpadok bemutatói, karikatúra kiállítás, Bóbitaműsor, a karneváli felvonulás, s féltucatnyi bál. A szombati események közé tartozik a tanácskozáshoz kapcsolódó kiállítás megnyitója. Ezen Dél-Somogy és Baranya farsangjainak tárgyiasult emlékeit állították ki. A megnyitó utón a karnevál idején kértük meg dr. Dömötör Teklát, hogy szóljon a farsangi napok jelentőségéről. — A folklór rendkívül divatos és szinte az egész világon. Érdekes jelenség ez, hiszen az élő népművészet, szokások, szinte teljesen megszűntek a falu átalakulásával. E divat sajnos sok torzulással is jár, hiszen minden népszokás, ha kiveszik eredeti helyéről, produkcióvá válik. Kaposvárott a tudományos tanácskozás és a kiállítás hátteret ad c farsangnak, s mivel kiváló szakemberek segítettek a szervezőknek, a nézők megérthetik a szokások okát, célját. E szokásoknak ugyanis funkciójuk volt a maguk idejében. Sötétedett már Kaposvár utcáin, mikor megkezdődött a karneváli felvonulás. Ennek eseményeiről hétfői számunkban adunk tudósítást. B. L A posta mik&lánc-közvetítő gépkocsija csaknem egy napon át időzött február 8-án a pécsi sportcsarnok parkolójában. Ezen a napon innen közvetítette a televízió a Magyarország— Csehszlovákia Király Kupa teniszmérkőzést. A gépkocsiról rengeteg kábel kígyózott a sportcsarnok felé. Ez az út porától színevesztett Mercedes-mikrobusz fontos láncszeme az aznapi műsornak! Nem kell más, csak a gépkocsi belsejében a műszerkapcsolók közül egyet elmozdítani, és a villogó oszcilloszkóp, a zöld szemű lámpák és a monitorok máris tiltakoznak az „avatatlan kéz” munkája ellen. Az adás élvezhetetlen lesz és odahaza a képernyőn megjelenik eay mondat: a hiba a közvetítő vonalban van!
