Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-11 / 41. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 41. sióm 1979. február 11., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Eredményes esztendő a tsz-ekben A szalántai tsz épitőbrigádja építi a Fajtakísérleti Kutató Intézet eszterágpusztai telepét. A lé' tesitményt ez év végén adják át Tapétaragasztó berendezést vásárolt a Pécsi Építő Szövetkezet. A gép felére csökkenti a munkafolyamat idejét, javítja a minőséget, garantálja a ragasztó egyenletes felhordását. Újabb SZOW a Szénbányáknál Teljesen gépesített Az önköltség csökkentése, a tallages nyereség növelése az Idei év célja * fejtés lép üzembe Mdgocs Harminc esztendő alatt nehéz időket élt át a dimbes- dombos földeken gazdálkodó mágocsi termelőszövetkezet. Az 1978-as gazdasági év ezek között is rangos helyet vívott ki magának. Ennek ellenére a tegnapi közgyűlésen Sziveri Kálmán elnök kritikus hangú beszámolója eredményekben sem volt szegény. A mágocsi termelőszövetkezet 8,8 koronás földjein 48 mázsa búza- és 62 mázsás kukoricatermést ért el hektáronként. A pulyka mellett jelentős szarvasmarha-állomány- nyal is rendelkezik: 1978-ban 2400, az idén már háromezer szarvasmarhát tart. Emellett nagyüzemi sertéstartásra is berendezkedtek, halászata pedig az egyik legnyereségesebb ágazat. Az 1979-es esztendő terveiből kitűnik, hogy magasra emelték a mércét. A hozamokat a növénytermesztésben nem fokozzák, a költségeket azonban csökkenteni akarják. Az elmúlt évi munkának ugyanis éppen a magas költség volt a gyenge pontja, a szövetkezet tiszta nyeresége ezért is volt csak 8,5 millió forint. Minden 100 forint értékű termelésre 95 forint költség esik. A vitában kiderült, hogy a tagok, bár csak három százalék kiegészítő részesedést kaptak, elégedettek voltak a zárszámadás eredményeivel. Az elmúlt esztendő súlyos gondjaiból ítélve ugyanis nem számítottak arra, hogy 39 526 forintra alakul az egy tagra jutó éves jövedelem, miközben a szövetkezet tiszta vagyona 152 millió forintról 162 millióra nő. A közgyűlésen részt vett dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Zámbó István, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója és Alföldi János, az MSZMP Komló járási Bizottságának titkára. Boly A bólyi Kossuth Termelőszövetkezet jó esztendőt zárt. A 2510 hektáron gazdálkodó gazdaság árbevétele elérte a 85 millió forintot, ami 15 százalékkal több mint 1977- <ben. A termelőszövetkezet bruttó jövedelme 31 millió forint volt 1978-ban, a mérleg szerinti tiszta nyereség pedig 16,4 millió forint. A személyi jövedelmeket 6 százalékkal növelték. Az egy tagra eső évi jövedelem tavaly 35 665 forint. A hektáronkénti átlag őszibúzából 56,5 mázsa, kukoricából 81,2 mázsa, cukorrépából 422 mázsa, szójából 21,6 mázsa, szőlőből rekord- termést szüreteltek, hektáronként 157 mázsát. Az állattenyésztésnél a szarvasmarha-létszám nőtt, ezen belül főleg a tehenek száma emelkedett. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés 3923 liter, ami a magyar tarka tenyészetek közül a legjobb Baranya megyében. Hízómarhából 186-ot értékesítettek. Az elmúlt esztendőben 2800 hízósertést adtak el, ami 1977-hez képest 40 százalék növekedést jelent. Beruházásra 12,3 millió forintot fordítottak, 3,9 millió forintért vásároltak gépeket. Beremend A kedvezőtlen időjárás ellenére is előre lépett 1978- ban a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet. A 2400 hektáros területen gazdálkodó termelőszövetkezet termelési értéke 1977-ben 64,5 millió forint volt, ez tavaly 8,4 százalékkal emelkedett. A gazdaság vagyona elérte a 65 millió forintot. Az egy tagra jutó évi összjövedelem 45 000 forint. Kukoricából termésátlaguk 73,3 mázsa, búzából 47 mázsa volt hektáronként. A' biztosító hektáronként három mázsa jégkárt fizetett ki. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés 3570 liter. A gazdaság 4500 hízósertést értékesített kilogrammonkénti 20,30 forint önköltséggel. Beruházásokra 8,1 millió forintot fordítottak, a szárítókapacitást egy Bábolna típusú berendezéssel bővítették. Sellye A sellyei Ormánság Termelőszövetkezet területéből 800 hektár vadrezervátum. A vadkár igen magas volt tavaly, s ez döntően befolyásolta az eredményeket. A gazdaság árbevétele 58 millió forint volt. A tagok átlagjövedelme havonta elérte a 2730 forintot. Búzából 35,6 mázsát, kukoricából 43,5 mázsát, cukorrépából 334 mázsát takarítottak be hektáronként. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés 3497 liter. Egy liter tej előállításához 46 dekagramm abrakot használtak fel. A gazdaság 1700 hízósertést értékesített. Az elmúlt évben gépvásárlásra 3,9 millió, sertéstelep rekonstrukcióra 1,9 millió, vízrendezésre 3,2 millió és gépműhely építésére 1,2 millió forintot fordítottak. Bicsérd A 3247 hektáron gazdálkodó bicsérdi Aranymező Termelőszövetkezet árbevétele 68,7 millió forint volt, ami 1977- hez viszonyítva 11 százalék növekedést jelent. Az egy tagra jutó jövedelem 1977- ben 3155 forint, míg 1978- ban 3358 forint volt. Búzából hektáronként 48,2 mázsát, kukoricából 76,5 mázsát takarítottak be hektáronként. A gazdaság az elmúlt esztendőben 6,4 millió forintért vásárolt gépeket, berendezéseket. Reménypuszta Szép eredményekről számolhatott be a zárszámadó közgyűlésen a pécs-reménypusztai Több ezren védik a gátakat A kedvezőtlenre forduló időjárás, az állandó sűrű hózápor nehezítette szombaton a gátakon dolgozók munkáját. A tiszai árhullám tetőzése túljutott a borsodi szakaszon, de Tiszakarád alatt továbbra is harmadfokú a készültség. A folyó dél-borsodi szakaszán úgynevezett ellennyomásos medencéket építenek a vízügyesek, így | — a közlekedőedények törvényszerűségét kihasználva — gátolják meg, hogy az átázott gátszakaszokon nagyobb mennyiségű víz átszivároghassék -ömölhessék. Harmadfokú a készültség a Bodrogon is, e folyó mentén az idén már második alkalommal levonuló árhullám ellen ti- zetötödik napja tart a védekezés. Több helyen, így például Felsőbereczki, Sárospatak és Kenézlő térségében homokzsákokkal, köbordákkal támasztják meg a védműveket. Tiszafürednél tegnap óta tetőzik a Tisza. Jelenleg 788 centiméteres a vízállás. A valaha is mért magasságnál 14 cm-rel több. A Tisza és mellékfolyói mentén 1540 kilométer hosszan folyik a védekezés. A munkában több mint 8 ezren vesznek részt. Földindulás ugyan nincs — mégis mozog a föld. Hosszú esztendők erőfeszítése után lehetséges, hogy összeállnak azok a géprendszerek, melyek a mecseki szénlelepek gépesített kitermelésében is a megoldást jelenthetik. A szakemberek az 1979-es 100—150 milliós gépvásárlásokról szólva többségében a kísérleti technológiák kialakítását hangsúlyozzák. A gépvásárlásokra tulajdonképpen 1979-ben negyedmilli- árd forintot fordít a Mecseki Szénbányák, az összeg felét azonban a kiselejtezésekre kerülő kanalas rakodógépek, gumiszalagok, kaparok, injektáló szivattyúk, teherautók és más berendezések pótlására fordítják. Bár a tulajdonképpeni fejlesztés az említett 100—150 millió forint — figyelembevéve azonban, hogy az elhasználódott gépek helyett vásárolt új termelési eszközök bizonyára korszerűbbek a régieknél, kétségtelennek látszik, hogy a technikai színvonalat ezek is emelik. Elsőrendű feladát az idén is a fejtések komplex gépesítésének megoldása. A már működő négy lengyel önjáró fejtésbiztosító berendezés mellé megvásárolják a SZOW—50-es típusú géprendszert, a valószínűleg Pécs-Bányaüzembe kerülő technikai eszköz a SZOW- család legkorszerűbb tagja. A tervek szerint egy marótárcsás jövesztőt is vesznek, amelyet vagy egy NSZK-beli cégtől, vagy a lengyelektől szereznek be. Az előbbi a komlói Zobák- bányán, a lengyel 2 K—52-es típusú pedig Kossuth-bányán kerülne beépítésre és már meglevő SZOW—50-nel a fejtések komplex gépesítésének kísérleti technológiáját alkotnák. A jelenlegi zobáki tapasztalatoktól függően szóba jöhet még 2 darab lengyel SWS—4E típusú széngyalu beszerzése, amely ugyancsak a SZOW-50- nel dolgozna együtt. A (ejtések gépesítéséhez az elmondottakon kívül egy Oroszlánban gyártott, egyláncos kaparót vásárolnak. A vágathajtások a már Zo- bákon, Vasason és Pécs-Bá- nyaüzemben , működő angol EIMCO 623-H típusú oldal- ürítős rakodógép mellé megvásárolják Béta-bánya részére a negyediket is. A korábbi gépeknél kétszerte nagyobb teljesítménnyel üzemelő gépre a kezelője ráülhet, nem kell mellette rohangásznia. A meglevő TAMROCK és BÚR—2-es típusú fúrógépekkel a korszerű rakodógépek robbantással hajtott vágatok gépláncait alkothatják, a biztosításon kívül a legnehezebb fizikai munkákat kiküszöbölhetik. A bányabeli gépek jó hatásfokú üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő nyomású sűrítettlevegős energia. Eddig hat jól rnűködő nyomásfokozót vásároltak, az idén Béta-bánya is kap ilyen berendezést. Korszerűsítést jelent a Zobák-bányán beépítésre kerülő két ATLAS—COPCO típusú sűrített levegőt előállító berendezés is. amelyek a komlói kooperációs vezetékre termelik az energiát. A vágatfenntartáshoz két UNISENK típusú talpszedőt vásárolnak — egyik Pécs-Bónya- üzemben, a másik Zobák- és Kossuth-bányán felváltva üzemel majd. Az idén megkezdődik a bányamozdonyok cseréje: 1979-ben 5 román Diesel-mozdonyt vesznek. A Mecseki Szénbányák gépesítési programjának egyik fő szempontja volt, hogy a drága berendezéseket időben jól kihasználva üzemeltessék. Lombosi Jenő (Folytatás a 2. oldalon) Északról dél felé tartva bütykös hattyúk szálltak le és időznek a Hoboli-tavon. Erről adtunk hírt lapunk szombati számában. A ritka vendégnek számitó, jellegzetesen északi madarakat egy szigetvári olvasónknak sikerült lencsevégre kapni. (Magyar József felvétele) n zárszámadások hete Baranyában
