Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-05 / 35. szám
HEJ, TRIDENT! Ősi hagyományok folytatója — Hej! — ennyi Szóból is ért a 25 éves vasasi sólymász, Chalupa László Trident nevű héjája: a hívószót villanyszerelő-technikus gazdája többféleképpen variálja más hanglejtéssel, más hangsúllyal. Az egyetlen messzehangzó szó, a bőrkesztyűbe bújtatott, feltartott ököl és a mindig friss hús a legfontosabb kellékei a vadászásra tanításnak, de nem maradhat el a vadat felverő hű kutya sem. Röptetik az ökölről feldobva fától fáig, buckától buckáig, vagy gyakran csak egymásnak „labdázzák" a tanítómesterek a héját. Elengedhetetlen, hogy a kézen jól üljön, oda visszasuhanjon, onnan ügyesen rugaszkodjon. Mások még húst rejtő dobbal, éles síppal is csalogatják, miközben szorgalmasan gyalogolnak, vagy éppen rohannak utána. A vasasi fiatalember jobb kézre ülteti kedvencét, ahogy ezt az arabok is teszik, míg az európai sólymászok általában balkezesek. Majdnem egy méteres bőrpórázon tartja, a két lábára forgókarikákat, béklyókat, valamint áttetsző, finom hangú csörgőket erősít fel. Bár a héja csak 80—100 méterre iramodik lesből, hangadás nélkül zsákmánya után, mégis tudni akarja, merre hasítja a levegőt szinte földközelben, sőt váratlanul irányt is változtatva. Mindig ugyanabban a ruhában gyakorol vele, mert a szokatlan és vad színektől könnyen megijed a „szárnyas vadász”. Röptetni etetés előtt mennek ki. A legszófogadóbb, mikor ideális kondícióban van, vagyis se sovány, se kövér. Tanítás közben szereti, ha csődjét simogatják, de a hátát nem érinthetik, erre érzékeny és támad. Szeptembertől áprilisig lehet a zsákmányszerzéshez szoktatni, amikor nem vedlik és a szerelem sem vonja el a figyelmét. A négyéves, 80 dekás, 60 centi hosszú Trident naponta 8—12 deka friss húst fal fel szőröstül-bőröstül: galambot, tengeri malacot, fehér patkányt. Ilyen kondícióval képes akár az óránkénti 300 kilométeres sebességre is. Áldozatát leüti, de ha nem éri utol, szemrebbenés nélkül lemond róla, és visszatér a bőrkesztyűs karra, amennyiben hívják. Ha nem parancsolják vissza, egy faágon várja be gazdáját. Ő is rácáfol a mendemondára, vagyis arra, hogy nem kóstolja meg áldozatát, míg idomí- tója nem ér oda. « Magyarországon jelenleg 15- en tartanak otthon legálisan vadászó héját, ezen kívül még 10-en rendelkeznek engedéllyel, csak pillanatnyilag madaruk nincs. A sólymászok száma legfeljebb ötven lehet. Szakosztályt alkotnak a Magyar Madártani Egyesület keretében, de felügyelőjük a Magyar Madárvédelmi Egyesület, a MÉM és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal is, Mindenki csak egy madarat tarthat, amit a központtól kapott. Nálunk 1972 óta csak héját szabad idomítani, mert a sólymok száma aggasztóan megfogyatkozott. Évente megújítják a tartási engedélyt és visszavonják attól, akinek ornitológiái ismeretei nem megfelelők, nevelési, tartási körülményei leromlottak. Baranyában, Tolnában, Somogybán és Zalában rajta kívül még Ébert Antal engedélyes sólymász, aki szintén pécsi. Mivel pillanatnyilag nem birtokolnak vadászterületet, így madaruk csak az általuk szerzett és elengedett prédaállatokon gyakorol. Vadászni majd a Duna—Tisza közére járnak, ahol hamarosan kijelölik a sólymászok országos vadászóterületét. Hagyományt ápolnak: egy ősi vadászó formát igyekeznek megmenteni. Csuti J. Nem kell a bíróság? Miért tartózküdnak a jogszolgáltatástól? A kocsmában elcsattan a pofon, de nem jön a rendőr, nem is hívják. Az üzemben, a ruhatárból eltűnik két százas, valamelyik zseb mélyéből, de a tulajdonos csak önmagára dühös: „Miért nem zártam el jobban?!" — és nincs belőle jegyzőkönyv sem. Az adós nem fizet, a feleség hűtlen, de per nincs belőle. Egyik ember pereskedik, másik meg nem. Ettől lepődött most meg a jogtudomány. Mert néhány éve észrevették, hogy Észak- Magyarországon például kétszer annyi a peres eljárás, mint Dél-Dunántúl egyik megyéjében — Vasban. Dr. Kulcsár Kálmán egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója elmondta ezt a megfigyelését az 1976-os balatonszéplaki konferencián, és nemsokára már Bécs is foglalkozott vele. Kiderült: szocialista és tőkés országokban egyaránt megfigyelték ezt a jogszolgáltatással szembeni változékony magatartást. Bécsben ugyanis nemzetközi tudományos koordinációs és dokumentációs központ székel, s e központ keretében tizenegy ország kezdett el közös kutatást: vajon miért ilyen ingadozó a jogszolgáltatás iránti igény?! A tizenegy állam: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia, Anglia, Dánia, NSZK, Franciaország, Belgium, Olaszország és-az Európán kívüli helyzettel történő egybevetés végett, afféle kontrollként — Egyiptom. A napokban Pécsett nemzetközi konferencián erről tárf yaltak a jogszociológusok, vente máshol-máshol tanácskoznak, általábarr minden esztendőben kétszer. Most Magyarország, ezen belül Pécs volt a színhely, legközelebb Jugoszlávia, s ott a tengerparti Dubrovnikban tárgyalnak majd. De miről? Lényegében még csak a kérdéseket fogalmazták meg. Azt, hogy milyen természetű konfliktusok esetében, mikor fordul az állampolgár a jogvédelem végett a jogszolgáltatáshoz, mikor hallgatja el az ügyet, s mikor intézi el másképpen; peren kívül, de azért megvédve az érdekeit. Utóbbi lehetséges baráti segítséggel, netán protekcióval, vagy pénzbeli rendezéssel. Esetleg miként az a jogtörténetben rendszeres volt mindig — az írott jog mellett, sőt, azt megelőzve íratlan szokásjog alakul ki, s azt a közfelfogás tiszteli, mindenki betartja. Esetleg sok tekintetben szabó□tiétföi lyozták az emberi magatartásokat, s ez is taszítja az állampolgárt a jogszolgáltatástól. Hiszen kinek van ideje, türelme tyúkper színvonalú ügyekért napokig tárgyalásokra járni? „Esetleg”, „lehetséges", „netán" — sok az ilyen szó ebben a kutatásban, hiszen még csak az elején tartanak, a kérdések megfogalmazásánál. Dr. Kulcsár Kálmán professzor szerint talán 1982-re vagy 83-ra lesz már annyi adatuk, hogy válaszokat is adjanak. Addig is Magyarországon mintegy húszezer polgári peres ügyet vizsgálnak felül — vagyonjogi, házassági bontóperi, gyermekelhelyezési, pénzügyi pereket például — hogy sok vizsgálati anyaguk legyen. Fontos körülmény: nemcsak állampolgárok egymás közötti, hanem a jogi személyekkel — például vállalatokkal — szembeni, avagy e jogi személyeknek egymással szembeni pereit is kutatják. Hiszen ilyen vonatkozásban is van ingadozás a jogszolgáltatás igénybevétele körül. öt megyében vizsgálják meg ezt az összesen húszezer pert: Baranyában, Borsodban, Csongrádban, Vasban és Szabolcsban. Ezek között van nagyon pereskedő megye, vagy pertől tartózkodó lakosságú, és van e tekintetben közepes megye is, mint Baranya. Földessy Dénes Az NDK-ban a slágerlista éllovasai A P. Mobil élete A rock műfaj sokáig vörös posztó volt Évente 150—200 hangverseny, de rádiófelvétel, lemez, ORI-szervezésben külföldi körút — szinte semmi. így megy ez már több mint fél évtizede, s a P. Mobil, ami tulajdonképpen a Perpetuum Mobilét, vagyis az örök mozgást jelenti — megélt. Sőt, egyre híresebb lett abból az évi 150—200 koncertből, amit a közönségnek adott. Legutóbb Pécsett játszottak az Ifjúsági Házban, igen szép, hatásos rockhangversenyt, akkor kértük ezt a nyilatkozatot az együttes vezetőjétől, Schuszter Lóránttól: — Első jelentős bemutatkozásunk 1973. május elsején volt, — mondta — utána önerőből éltünk, nem segített bennünket senki, csak a közönség szeretete. De hát ez a legnagyobb erő. A rockműfaj sokáig vörös posztó volt a hivatalos zenei életben. A szórakoztatózenében csak a visz- szafogott középszer érvényesült. Pedig a rock a felgyorsult életritmusú, mai ifjúság egyik önkifejezése. A múlt szeptemberi Szolidaritási Rockfesztivál aztán meghozta a társadalmi elismerést is, nekünk, és az egész műfajnak. Most már azok a zenekarok is elővették a gitárt, akik csak a kockázat nélküli muzsikát művelték. Az az érdekes, hogy nálunk, éppen mert sokáig nem támogatták a rockzenét, elszigeteltségében megmaradt az eredeti stílusban. Külföldön viszont már kissé kifulladt, és sokfelé a rock keleti országokból érkező újjászületéséről írnak a szaklapok. — Mostani kislemezünket technikailag nem tartjuk sikeresnek. A rövidesen megjelenő — esetleg két darabos — új kislemez jobb lesz, rajta például az „Utolsó cigaretta”, a „Nem segít a szó (Lőj rám!)”, a „Forma I.” és a regényben, színházban, filmen világhírű „Száll a kakukk fészkére” rock változata. Nyárra ígérik nagylemezünket, s harcolunk, hogy rajta legyen a Honfoglalás című, a nemzeti öntudatot célzó dalunk. Örömünk, hogy az NDK-ban a slágerlista élén vagyunk, bánatunk pedig a szórakoztatózenei képzetlenség, amit egyszer valamiképpen meg kellene majd oldani. F. D. Oebütalt q 40-33-45 A telefondoktor nem gyógyít, csak tanácsot ad Munkatársunk a Fővárosi Egészségnevelési Központban Február elsején szinte egész délután és még este hét órát követően is megszakítás nélkül csöngött a telefon a Fővárosi Egészségnevelési Központ Váci úti irodájában. A 40-33-45, vagyis a telefondoktor debütálása sikeresnek bizonyult. Dr. Vágyon; Attila igazgató főorvos és munkatársainak várakozása beigazolódott. A telefon olyan kapocs is lehet, amely feltétlen őszinteségre késztet bennünket, legbelsőbb gondolatainkat, szorongásainkat is elmondjuk, bízva abban, hogy arra megértő és reális válasz érkezik. Persze senki se gondolja, hogy a telefondoktor gyógyít: a 40-33-45 csak tanácsot ad, mondhatnánk azt is, kultúrmissziót tölt be az egészségnevelésben. — Az egészségnevelés kérdése az utóbbi években mindinkább előtérbe kerül. Nem csupán a felvilágosítás hallatlanul nagy fontossága miatt, hanem azért is, mert évről évre jelentősen nő az egészségügyre fordított összeg és mégsem elég hatékony, mert ha a világegészségügyet tekintjük, olyan embertömeg él a jogával, hogy ma már kénytelenek vagyunk megkérdőjelezni: vajon mindenki beteg-e, aki orvoshoz fordul — mondja az igazgató főorvos. — A nyugati országokban, de hazánkban is a fő szempont a megbetegedések Születésnapi filmfőszerep Főiskolai hallgató az „Angi Verá”-ban Pap Vera az Angi Vera cimű filmben Olga kontyot visel, ezért Vera fél hosszú haját is így kell fésülni. Türelmesen üldögél a tükör előtt, és várja a változást. Az persze nem most következik be, hanem amikor kimegy a színpadra és elkezd játszani. Akkor már senki sem gondolja, hogy nem Füst Milán tapasztalt hősnője áll előtte, hanem egy gyermekarcú, filigrán kislány. Pap Vera negyedéves hallgatója a Színház és Filmművészeti Főiskolának. De a mostani főiskolai előadáson kívül több főszerepben is játszik. Tavaly májusban mutatta be a Vígszínház Molnár Ferenc üvegcipő című darabját, melyben az „üvegcipős” szolgálólány szerepét Pap Vera kapta meg. Akkor lépett először közönség elé „igazi” színházban, üde volt, eredeti, természetes és tehetséges. Azóta a Pesti Színházban Weingarten Nyár című művében is főszerepet osztottak rá, és a siker itt sem maradt el. A napokban pedig a mozinézők is megismerkedhetnek vele Gábor Pál új filmjében, az Angi Verában. — Hogyan „viseli" el a sok munkát és a népszerűséget? — Nagyon jól I — válaszolja Pap Vera. - Igen örülök ennek, és igyekszem a legtöbbet nyújtani a közönségnek. Különben minden színész életében adódik olyan időszak, amikor kevesebbet foglalkoztatják. Én akkor sem csüggednék el. Gyereket is akarok szülni. Fontos, hogy hasznossá tegye magát az ember. Szerencsére, azért nem fenyegeti munkátlanság. Játszott már tv-filmben, szinkronizálni is jár. Ha kap egy szerepet, mindent meg akar tudni róla. Könyveket olvas hozzá, környezettanulmányokat végez. — Igényes vagyok magammal szemben. Az embernek úgyis annyi hiányossága van, legalább egy-egy szerep kapcsán igyekszem ezt pótolni -mondja. Lelkesen mesél. Édesapjáról, testvéreiről, a főiskolai osztályukról, amelyik a lehető legjobb volt. A feladatokról, amelyekből de jó, hogy ennyi van. Le is kopogja. Szerepeit is könnyen tanulja. „Csúsztatá- sos” módszerrel. Megtanulja a saját szövegét, de a partnerét is olvassa. Aztán letakarja a sajátját, azt mondja, és csak a többiek végszavait nézi. — Életem legelső főszerepe az Angi Vera volt. Csak utána jöttek a színpadi megbízatások. Hát az a film egy csoda. Többszörösen is ajándék. Tavaly január 26-án kért föl Gábor Pál és 27-én van a születésnapom. De karácsonyi ajándéknak is beillett. A rendező sokat segített, igazi közös alkotó munka volt! Pap Vera a diploma megszerzése után valószínűleg a Vígszínházba szerződik. „Lehetőség kell a játékra, és nem vidék vagy főváros" — mondja. Barlahidai Andrea okának keresése. Magyarországon például minden második ember szív- és érrendszeri betegségben, minden tizedik pedig szívinfarktusban hal meg. — A most beindított telefon- doktor a második. Milyen tapasztalataik vannak a már kilenc éve élő 17-21-11-gyei kapcsolatban? — A délután öttől másnap 'eggel nyolc óráig működő szolgálatot hetente átlagosan öt-hatezren hívják föl. Most például éppen a veszettségről kaphatnak tájékoztatást az ér- deKlődők: az ok ismert, ugyanis u budai hegyekben veszett rókaK tűntek fel az utóbbi napokban. Vannak olyan témák, amelyek igen nagy érdeklődést váltanak ki. így például a „jól alszik-e ön” című tájékoztatónkat közel hat és fél ezren hallgatták meg, a tavalyi influenzajárvány időszakában szerkes^ettet több mint hét és fél ezren, a gépkocsivezetésről szólót ugyancsak ennyien, ám „az időjárás és a szervezetünk” témára mindössze ezer- kilencszózan voltak kíváncsiak. — Az új telefondoktor szolgálat bevezetése érdekes kezdeményezés. Mégis: valahol azt várnám, hogy élőszóban hallhassam az orvos tanácsait. Miért az üzenetrögzítés és jeligés választovábbítás módszere mellett törtek lándzsát? Nem zárható ki az a feltételezés, hogy nem mindenki őszinte. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a magnetofonon rögzített kérdésekre szükség szerint belgyógyász, fogorvos, üzemorvos, sportorvos, gyógyszerész vagy pszichológus ad választ, amit a Magyar Hirdető Felszabadulás téri irodájában vehet át a kérdező tíz napon belül. A központ munkatársa jóvoltából közreadhatjuk az első két nap tapasztalatait - Rácz Mariann tegnap adott tájékoztatást lapunk számára. — A szalagok tanúsága szerint a kérdezők többsége igen komoly problémákkal fordult hozzánk. Egy részüknek, úgy gondolom, a pszichológus válaszol majd. Az érdeklődők fele visjont kimondottan szexuális jellegű panaszait, gondjait ecsetelte, nemegyszer a másfél perces időn túl. Olyan kérdés is elhangzott, miért nem gyógyulunk meg a gyógyvíztől, milyen következményekkel jár, ha az előírt tablettáknál többet szedünk, és még sorolhatnám ... Mindenesetre az megnyugtató, hogy számos telefonáló üdvözölte új szolgáltatásunkat. S. Gy.
