Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-04 / 34. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1.979. FEBRUÁR 4. Televízió Norma, világbajnok, hatékonyság A Pannon Krónika 2. évfolya­mának februári számát a tele­vízió 9-én, 17 óra 40 perckor sugározza. A műsor-étlapból: híradás a MOM komlói gyárá­ban, - hírközlő berendezések az FMV kaposvári gyárából, ugyanitt: mennyit ér a norma, - hogyan érdemes lent termelni Dróvaszabolcson, — pillanatkép Lénárt István súlyemelő világ­bajnokról. E látszólag különböző témá­kat napjaink aktuális kérdései fogják össze, gazdaságosság, hatékonyság, minőség. A dróva- szabolcsi lengyárban például évek óta gazdaságtalanul ter­melnek, régen elavult gépekkel, rossz munkakörülmények között. A gyárban 170-en dolgoznak, közülük évente kb. 125-en vál­toztatják munkahelyüket. Rész­let a riportból:- Vezérigazgató-helyettes elv­társ, hogyan látja a dróvasza- bolcsi gyár jövőjét? — Tudja, a lentermesztők, ez egy nagy család. És, mint min­den családban, itt is vannak problémák, átmeneti nehézsé­gek. És bízom ebben a csalód­ban és abban, hogy a dráva- szabolcsi munkások megértik a gondjainkat és nem hagynak el bennünket oddig a néhány évig, amíg jóra fordul minden. Címe ismeretlen Lino Ventura és MaHene Jobert játssza a főszerepét annak a francia filmnek, melynek ez a címe: „Címe ismeretlen". Lino Ven- turát sok műből ismeri már a magyar közönség, Marlene Jobertet pedig az Akasztanivaló bolond nő-ben láthattuk, egy pszichológiai­lag rendkívül izgalmas szerepben. A filmhez kapcsolódó érdekes­ség, hogy ez volt az első mű, amit a magyar kriminálpszichológu- sok tudományos elemzésnek vetettek alá. Három jelenet Ingmar Bergmannal Gábor Miklós magyar hangjával szólal meg a világhírű svéd filmren­dező, Ingmar Bergman február 6-ánf szerdán este 20 órakor a második adásban. A három jelenet Ingmar Bergmannal című filmet a finnek ké­szítették, Jorn Denner rendezésé­ben. Bergman életéről, művészetéről beszél a háromrészes műben, mely­nek ez az első része. A riportfilm azt megelőzően készült, hogy Bergman 1976-ban elhagyta Svédországot. A három rész címei: Gyermekkor és in­dulás, A Filmvárostól — Farőig, végül: A tudás felé. Képünkön a világhírű svéd művész. löadomíluészet Bitskey Tibor a Nevelők Házában Bitskey Tibor, a Thália Szín­ház kétszeres Jászai-díjas mű­vésze, február 9-én Pécsre láto­gat. A Nevelők Házában ren­dezendő esten beszélget a mű­vészetét kedvelőkkel önmagá­ról, a színházról, filmről. Sokan emlékeznek rá híres szerepei­ben: volt Petruchio a Makran­cos hölgyben, Claudio a Sok hűhó semmiért-ben, Adóm Az ember tragédiájában. Gyorsan közismert lett filmszerepeivel, s még sokan emlékeznek rá o Closs kapitány kiváló szinkron­hangjáért. Sokhelyütt és sokféle arcot Az oldalt összeállította: Földessy Dénes ölt. A Thália Színházban Gra­ham Greene: Szerepjátszók cí­mű művének színpadi változatá­ban, melynek Komédiások a címe, Concasseur kapitányt alakítja, de betér a Pannónia Filmstúdióba is, ahol Chandler Hosszú álom című művéből ké­szült filmben, a detektívfelügye­lő szinkronhangját adja. Kedvenc költője Szabó Lő­rinc. A pécsi esten is a Tücsök­zenéből ad elő részleteket, de monológok is elhangzanak majd a Bánk bánból, a Tristán- ból és a Cyranóból. Tervei kö­zött szerepel Albee Állatkerti történetének vidéki bemutatója, amit remélhetőleg látunk majd Pécsett is. Tervek és valóság Hangos gyermek­portrék sorozata Radio r Új sorozattal gazdagodik a pécsi stúdió esti hangos új­ságja, az ÖTTŐL HATIG. Ko­vács Imre szerkesztő-riporter a nemzetközi gyermekév alkal­mából minden adósban gyer­mekportrét mutat be: oz óvo­dástól a nyolcadik általános iskolásig. A riportsorozat fog­lalkozik azokkal a társadalmi jelenségekkel is, amelyek a gyermeknevelésre hatnak: a családi otthonoktól a játszó­téri és más élményekig. (Hét­fő. 17.00.) A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK JÖVŐJE címmel készített ri­portműsort Laky Rudolf. Kor­mányprogram az értékes feke­teszenet adó bányák jövőjé­nek megalapozása. Ennek ér­dekében nagy jelentőségű geológiai kutatásokat folytat­nak, megújítják a legnagyobb bányákat. Törekszenek a leg­nehezebb munkafázisok gépe­sítésére, hogy mindezzel biz­tosítsák a feketeszén-bányá­szat jövőjét az ezredforduló utánra is. (Kedden, 17.30.) Borsos József szerkeszti a szerdánként jelentkező HÉT KÖZBEN című aktuális zenés magazint, melynek újdonsága lesz, hogy elemzi a termelés és a hatékonyság összefüggé­seit. Nem száraz elméleti fej­tegetés formájában, hanem üzemi, munkahelyi példák ri­portszerű felvillantásával. Ve­zetők és munkások egyaránt megszólalnak, gondokat, törek­véseket és eredményeket kö­zölnek. (Szerda, 17.05). A csütörtöki adásból két mű­sor érdemel figyelmet: MŰTE­REMLÁTOGATÁS Bolyban, Trischler Ferenc szobrászmű­vésznél, aki az állami gazda­ság közművelődési bizottságát segíti, viszonzásul munkalehe­tőséget kapott. A művésszel Rezes Zsuzsa beszélget. (Csü­törtök, 17.15.) A stúdió régebbről emléke­zetes műsora, az UTCÁK, TE­REK, EMBEREK, új arculatot kap. Pécs és több dél-dunán­túli város munkásmozgalmi he­lyeit, a munkásmozgalom nagy­jairól elnevezett utcáit, tereit keresik fel. Ezúttal dr. Dok­tor Sándorról, a 19-es és 20- as évek neves munkásmozgal­mi személyének portréját tárja .fel Nógrádi Erzsébet. (Csütör­tök, 17.35.) TERVEK ÉS VALÓSÁG. A tervezés megalapozottságát igyekszik vizsgálni a műsor a baranyai községek és tanácsi vállalatok szempontjából. Kü­lönös figyelmet fordít az anya­gi eszközök okszerű felhasz­nálásának vizsgálatára és a A szerb-horvát nyelvű adá­sok között szerepel a szerdai, műsorban a Ivov-kertvárosi is­kolában z-'.t látogatás, ahol az idei tanévben bevezették a horvát-szefb irodalmi nyelv ta­nítását. Bár Pécsett már 26 éve működik horvót-szerb taní­tási nyelvű általános iskola mintegy 200 tanulóval, a Kert­városban is 40 kisdiák tanulja anyanyelvét. Filákovity Brankó a tanárnővel, Baloghné Vuics Matilddal, a megyei szakfel­ügyelővel, az iskola igazgató­jával és a tanulókkal beszél­get. A pénteki műsorban be­mutatják az MDDSZ Országos Választmányának új tagját: Pajrics Ferenc fiatal kópházi pedagógust, a helyi énekkar és folklóregyüttes vezetőjét. A hétfői német műsorban a bonyhádi AMFORA bolt veze­tőjével, Helfenbein Jánossal helyi erőforrások feltárására. A műsorban dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, közgazdász közre­működésével törekszik a ripor­ter, Felső Pál, a tervek és a valóság reális szembesítésére. (Péntek, 17.20.) A szombati műsor sokfajta hallgatói igényt igyekszik ki­elégíteni: Rossini-nyitánnyal szórakoztat a Pécsi Filharmo­nikus Zenekar. Dr. Bódosi Mi­hály nyugalmazott kaposvári főorvoshoz látogat el Simon Márta. Deák Árpád oboázik, zongorán kísér Sz. Simonfai Mária. Bárdosi Németh János MENNYEI KÍSÉRTET című rá­diójátéka pedig lírai vallomás Csokonai Vitéz Mihályról. szőnyegszövődében dolgozó asszonyok között készült a keddi riport. A hetvehelyi né­met zenei hagyományokat mu­tatja be a pénteken elhangzó zenés riportösszeállítás. Hol? Mikor? PÉCS, IFJÚSÁGI HÁZ: febru­ár 6-án, 20 órakor az IH Jazzklub szervezésében, a Pege Kvartett ad hangversenyt. Az együttes tag­jai: Pege Aladár — bőgő, Né­meth János — szaxofon, Szakcsi Lakatos Béla — fenderzongora és Jávori Vilmos — dob. 8-án» csütörtökön 17, 19 és 21 órakor „A mi csatornánk*' címmel kerül sor Hofi Géza és Komlós János műsorára. Pénteken King Vidor: Billy, a kölyök című filmjével indul a 16 részes tavaszi IH-film- klub. Február 11-én, vasárnap 18 órakor a Szélrózsa Klub várjo az érdeklődőket. Az est program­jából : A folk mesterei; -Ária Guthrie: Hangmúzeum; Verdi: Rigolettó; A klub vendége Kós Lajos, a Bóbita bábegyüttes ve­zetője; Animációk — Havas Gert­rud és Bölini Kiss István báb­művészek előadóestje felnőttek­nek (Szép Ernő: A hasbeszélő, Bartók: Magyar Képek, Gárdonyi: Évődés, Kodály: Kállai kettős, Ti- tiri — Betlehemes játék; Csaj­kovszkij: Rómeó és Júlia — nyi­tányfantázia; Saint-Saens: Álla­tok farsangja; Rossini: Macska­szerenád ; Macskazene; Strucc Sarolta, a sztár. DOKTOR SÁNDOR MŰVELŐ­DÉSI KÖZPONT: február 4-én, vasárnap a Bóbita báb­együttes délelőtt 10 órakor adja elő Rodari—Tarbay: Hagy­mácska c. mesejátékát. PÉCSI GALÉRIA: Február 12-ig tekinthető meg a Pécsi Grafikai Műhely kiállítása. ÚJ TŰKOR KLUB: Deák Zsuzso grafikus emblématerv-kiállitáso, február 16-ig látható. beszélget Reil József. A bólyi Rádiós könyv­klub Pécsett Pécs lesi a házigazdája a Magyar Rádió Könyvklub című műsorának, február 5-én. A Magyar írók Könyvesboltjába látogatnak el a rádiósok, 18.30-kor. A nyilvános rádiófelvétel­re minden könyvszerető vendéget várnak, akik az adásnak is résztvevői lehetnek. A műsort Albert Zsuzsa rendezi, Vadász Zsuzsa szerkeszti és Czigány György vezeti. A műsor meghí­vott vendége Pákolitz István költő. Az adásban Csernus Ma­riann, Pathó István, Újlaky László színművészek és a: Mecseki Fúvósötös működik közre. Svéd kiadású Horvát-szeib-oktatás Kertvárosban olyöírat Miről ír a Kortárs? Hosszú ideig a kritika is csak elvétve foglalkozót* az egyre népszerűbbé váló tudo­mányos-fantasztikus irodalom­mal — a közkedvelt nevén a sci- fivel — a megjelenő könyvek értékelése többnyire kimaradt a folyóiratok szemléző rovataiból. Pedig az irodalomnak ez a te­rülete is megérdemli ma már a nagyobb figyelmet. Részben ezt látszik bizonyítani a Kor- társ februári száma, melyben két érdekes írás foglalkozik a sci-fi problémájával. A tudományos-fantasztikus regényekben, elbeszélésekben gyakran ijesztő világ tárul a szemünk elé, borzongva olva­sunk az embert helyettesítő ro­botokról, a világűr ismeretlen tájairól érkező és bennünket fenyegető furcsa lényekről. Ilyen lenne a jövő? — tesszük fel a nyugtalanító kérdést, vagy éppen legyintünk az egészre: mese az egész! Nos, a jó tudo­mányos-fantasztikus irodalom célja nem a rémisztgetés, de az, hogy néha még a kitűnő, elismert szerzők műveiben is találkozunk szörnyekkel, elké­pesztő dolgokkal, korántsem intézhető el egy legyintéssel. Az okokat Szilágyi Ákos elemzi beható, részletes tanulmány­ban, klasszikus és világhírű al­kotók művei alapján. A tanulmányhoz kapcsolódó felmérés pedig — Balogh Zoltán és Kamarás István munkája, — a műfaj magyarországi népsze­rűségéről, s az egyes írók és művek olvasottságáról ad meg­lepően érdekes tájékoztatást. K. S. pécsi kóruslemez Magyarországon egyelőre még ritkaságszámba megy, ha egy vidéki zenei együttesről — ki­váltképp, ha amatőrökről van szó — hanglemezfelvétel készül. A Pécsi Fiiharmonikus Zenekar néhány éve megjelent Schu­mann-felvétele után most a Pé­csi ÁFÉSZ éppen másfél évtize­de alakult Janus Pannonius női kórusának műsorából jelent meg nagylemez Svédországban. A felvétel az együttes 1977. évi svéd útja alkalmával készült Jönköpingben. Az igen jó mi­nőségű sztereolemezen kizáró, lag 20. századi komponisták al­kotásai szólalnak meg magyar és svéd népdalfeldolgozások mellett. Elsősorban századunk legje­lesebb komponistái, Bartók, Stravinsky, Kodály, Bárdos kó­rusdarabjait hallhatjuk. (Stra­vinsky Négy orosz népdala ere­deti, orosz nyelven szólal meg.) Ugyancsak eredeti nyelven szó­lal meg a svéd Olle Widestrand kéjt kompozíciója is, mely a pé­csi női kórus részére készült. Immár ismerősként élvezhetjük a most 65 esztendős finn Bengt Johansson szeretethimnuszát, a Cum essem parvulus című avant­gardista darabot. A kortárs er­délyi magyar kórusművészetet Birtalan József és Szabó Csaba két-két népdalfeldolgozása kép­viseli. Helyet kapott a hanglemezen a kaposvári Heisz Károly Ady- megzenésítése, továbbá két olyan kompozíció, melynek ze­ne- és szövegszerzője pécsi: Til- lai Aurél a kórus névadójának, Janus Pannoniusnak soraira írta Pro pace című alkotását, Ivasivka Mátyás — aki egyben a kórus karnagya is — dr. Siptór Ernő verseit zenésítette meg Mecse­ki körtánc című kantátájában. A felvétel ének-szólistái: Já­nosi Margit és Kopcsányi Gem­ma, a zongorakísérő Krómy Ju­dit. Az egyszerű, de rendkívül ízléses borítót az együttes két rajztanár-dalosa, Dávid Anna és Hanuszka Gyöngyi tervezte.

Next

/
Thumbnails
Contents