Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-04 / 34. szám

1979. FEBRUÁR 4. KÉPRIPORT DN HÉTVÉGE 7. A kobaltágyúval nagy biztonsággal rombolják a beteg szöveteket Hosszú műszersor az enzimanalizátor Aranifszöuet Hány és hány ember fordul meg a klinikákon, keserves hangon szólva fájdalmairól, elesettségéröl! És milyen sokan mennek haza megkönnyebbül­ten, testileg-lelkileg gyógyul­va, megköszönve a gondosko­dást, a szakértelmet, az egész­ségüket. Talán nem is tudják, talán nem is kell, hogy érde­kelje őket: kik és mik vannak gyógyulásuk mögött, hiszen az Orvostudományi Egyetem kü­lönböző intézeteiben dolgozók jó részével ugyancsak nem is találkoznak. A szervezett kutatás ott hú­zódik a gyógyítás mögött A kutatóorvosok megszokták ugyan a vörös vértestekről a legkorszerűbb elektronmikrosz­kóp segítségével készült fo­tókat, ám nekik is öröm kéz­befogni egy ilyen felvételt. És örömmel tudnak beszélni en­gedelmes, a laikus által meg­hökkenésében okosnak neve­zett berendezésről. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetében a neutrongenerátor mint egy kis atombomba; a Központi Laboratóriumban a szabad szemmel nem látható világ Angström-nyi csodái, ahol — miért is sorolnánk fel mindent — aranyszövet, apró kis háló segít a kutatómunkában. A Radiológián a kemény nevű, ám szolgálatkész kobaltágyú, az Elméleti Központi Labora­tórium angiológiai műtőjében a fantasztikus tudású injektor, a Kórélettani Intézet korszerű, új berendezései, amelyek se­gítségével ma már nem is annyira gyógyítják, mint inkább megelőzik a szilikózist, az Élet­tani Intézet kísérleti állatokon végzett, □ cselekvések motivá­cióját kutató bonyolult kisér- letsorozatai, vagy a Központi Klinikai Kémiai Laboratórium­ban működő automata enzim­analizátor — megannyi erős támasz a kutatás, végsősoron a gyógyítás szolgálatában. Hatalmas munka árán lett a hideg színű fémből, a féltve felismert sugárzásból a gyó­gyításban közreműködő, ma már nem statisztának, hanem a főszereplők egyikének elis­mert tényező. Egy alig három centiméteres kis kobaltizotóp- rúdnak másfél méter vastag­ságú betonfalat, abban egy ólomteknőt kellett építeni, s maga a besugárzófej másfél tonnányi ólmot tartalmaz. Mind­ez egy három centis kis fém­rúdért. És az emberért. Vagy a vaskos testű manipulátor, amelynek a segítségével a szakemberek a veszélyes izo­tópokkal már-már baráti vi­szony alapján bánnak. A gyógyítás valahol itt kez­dődik. A számítógépekkel, az automata berendezésekkel, vil­logó lámpákkal, elmélyült ku­tatással, a betegekért nem­egyszer csak távolról izguló, a laboratóriumok, kutatószo­bák négy fala között dolgozó kutató orvosokkal. Akik nem az ágyak mellett állnak, de arra figyelnek, hogy a kór, bonyolult felszereléseket, mű­szereket az ember szolgálatá­ba állítsa. Akikkel a betegek csak nagy ritkán találkoznak, ám akiknek a munkája, a gyó­gyítást segítő tudományos ku­tatásai behálózzák egész egészségünket. Most az arany- szövet. MÉSZÁROS ATTILA ERB JÁNOS FELVÉTELEI A szilikózis gyógyításában nagy szerepe van a légzőkamrának A gas cromatograph segítségét elsősorban a gyermekgyógyászat­ban igénylik A tüdő porártalmainak felderítését szolgálja ez a berendezés is A manipulátor mellett nyugodtan lehat dolgozni: kezelőit mey­óvja a sugárártalmaktól-TB--*/"'­viselkedését bonyolult kisérletsorozattal derítik fel A macska Vesevizsgálat folyik az izotóplaborban Az injektorral kontrasztanyagot juttatnak az érbe

Next

/
Thumbnails
Contents