Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-28 / 58. szám
2 Dunántúli napló 1979. február 28., szerda Múzeum és iskola Ismeretgyarapítás A huszadik századi avantgárdról beszélgettek tegnap délután a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola diákjai. Egy másik csoportjuk ugyanakkor az Uitz Múzeum restaurátorműhelyével, az ott folyó munkával ismerkedett. Megérdeklődtünk és kiderült, hogy ennek az együttműködésnek már kétéves múltja van, és a két intézmény között a Doktor Sándor Művelődési Központ vállalta a közvetítő szerepét. A Janusból ugyanis a szakközépiskolai oktatás miatt teljesen kiszorultak a művészeti tárgyak, az ének-zene és a művészettörténet. A magyarórák keretében kell a tanároknak módot találni arra, hogy a társművészetekre is felfigyeljenek a tanulók. Ugyanakkor a történelem tantárgy számára sem közömbös az adott kor szellemi, művészeti képe. A délutáni foglalkozásokon bárki részt vehet. Szó esett ezeken a középkor művészetéről, a reneszánszról, a romantikáról, a klasszicizmusról, és tegnap, a negyedikesek körében századunk avantgárd művészetéről, a különféle irányzatokról. Minderről nemcsak szóban, hanem a műalkotások megelevenítésével egyetemben. A másik csoport, a művészettörténeti szakkör, a múzeumi munka gyakorlati megismerését tűzte ki célul: a múzeum restaurátorműhelyében a képzőművészeti alkotások helyreállításával ismerkedtek meg. Megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák A mezőgazdaságban megkezdődtek a tavaszi munkák. A földeken szántanak a traktorok. Őszről mintegy 150 ezer hektár szántása maradt hátra a tavaszi idényre, miután korábban a mélyen felfagyott föld forgatása lehetetlen volt. Az őszi kalászos gabonák fejtrágyázásának több mint a felével készültek el, és jó ütemben halad a gyümölcsfák és a szőlő metszése is. A MÉM szakemberei szerint nagy szükség van arra, hogy a gyengélkedő őszi kalászos növények időben megkapják a műtrágyaadagot, amely jótékony hatással lesz fejlődésükre. Müszakhforgalmi konferencia Tanácskoztak a pécsi Postaigazgatóság dolgozói Az elmúlt évi tervteljesítésről, az idei feladatokról, valamint munkavédelmi tennivalókról tanácskozott tegnap a Pécsi Postaigazgatóság több mint kétszáz dolgozója. A népgazdaság ágazati rendszerében a nemzeti jövedelem létrehozása szempontjából a szálílíás-hírközlés ágazata különleges jelentőséggel szerepel. A nemzeti jövedelem létrehozásánál számszaki szerepük nem jelentős, de ugyanakkora termelés, a szolgáltatás területén most már évek óta elismert tény, hogy a hírközlés jelentősége ennél lényegesen nagyobb — mondotta beszédében Varga Sándor igazgató. A Pécsi Postaigazgatóság mintegy 7000 fős kollektívája az elmúlt évben tervezetten, jól látta el feladatát. Idén még nagyobb összefogásra, körültekintő gazdálkodásra lesz szükség a szolgáltatások szinten tartásához, illetve fejlesztéséhez. A minőségi mutatók kedvező alakulásában kiemelt szerepe van a fenntartási tevékenység ellátásának. A fejlesztésben évek lemaradását kell pótolni. Jó ütemben halad a pécsi telefonközpont 7000 állomással való bővítése, az 1979-es határidőket tartani tudják. Szigetvár posta- hivatalának építése már régóta sürgető feladat. Az új épület céljára a területet már átadták, s az első negyedévben várhatóan megkezdődik a kivitelezés, és 1980 végére átadják a korszerű hivatalt. Szekszár- don 4000, Pakson pedig 2000 Jól halad a pécsi telefonközpont bővítése állomásos központ kialakítása van napirenden. 1979-ben fejlesztésre, előreláthatóan 131 millió forintot fordíthat az igazgatóság. Ebből 65 milliót a helyi távbeszélő-szolgálatra, 10 milliót a helyközire, 25 milliót a posta- szolgálat fejlesztésére, 20 milliót üzemfejlesztésre, s 10,6 milliót szociális-kulturális célokra. A postaforgalmi szolgálatban tavaly folytatódott a kezelés gépesítése. 119 új levélszekrényt szereltek fel az igazgatóság területén. A hírlapszolgálat 16 új pavilont állított fel, s Kaposváron hírlapboltot nyitott. Régóta gondot okoz a nyilvános távbeszélő-állomások hiánya Tavaly összesen 21-et helyeztek üzembe. Mivel a hazai készülékgyártás hosszú ideig szünetelt, idén is mindössze 45 nyilvános, illetve belsőtéri távbeszélő-állomás felszerelésére lesz lehetőség. Ez, ha tekintetbe vesszük, hogy például Marcaliban — de más helységeket is említhetnénk — egyetlen ilyen állomás sincs, ugyancsak rendkívül kevés. Az igazgatóság munkavédelmi tevékenységéről Lukács Ferenc gazdasági igazgató számolt be. 1978-ban az előző Miért nem fütyül a közönség? Ezen töröm a fejem tegnap óta. Mármint azon, hogy alkalmasint miért nem fütyül a közönség. Miért zúgolódik csendben a szomszédjával, kifelé menet a ruhatárban és másnap telefonon a szerkesztőségben és a szervező irodán? Hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színház adott otthont az Örökszép melódiák című ORI-műsornak. Az első előadás rendben lezajlott. Utána a művészek elmentek vacsorázni. Úgy látszik, amit két művész evett, az úszni kívánt. Hát úsztatták. Vele a második előadást is. Nagynevű énekesnőnk és kevésbé nagynevű parodistánk legnagyobb produkciója ugyanis — a szemtanúk egybehangzó állítása szerint — az volt, hogy állva tudtak maradni. A parodista például leginkább — hogy is mondjuk finoman? —a részeg embert parodizálta. Olyannyira, hogy a közönség valóban azt hitte, hogy... S ezt még a szakadt nad- ' rágja sem tudta feledtetni. Szóval a közönség akkor és ott nem művészi produkciót látott, s ezt csendes morgással és gyér tapssal „jutalmazta". Olvasmányaim között volt arról szó, hogy hajdanán a publikum nemcsak tapssal fejezte ki tetszését, hanem virágesővel, lovak kifogásával. cipőből pezsgő- ivással. S arról is, hogy nemtetszésének nemcsak gyér tapssal, hanem záp- tojásdobálással, paradicsomhajítással, füttyel,, bekiabálással is nyomatékot adott. Mentsen az ég attól, hogy tojásdobálásra buzdítsam a nagyérdeműt, a paradicsom is túl drága, hogy megérné ... De hogy miért nem fütyült a közönség, hogy miért engedte a silány szereplést, ezt az egyet nem értem. (Bodó) A busó is szórakozik Farsangtemetés Mohácson Jól tudom, hogy egy tudósítónak nem illik panaszkodnia, de a valós tényékhez tartozik, hogy e tudósítást csak „csodával” határos módon tudom Mohácsról telefonálni. Amint a telefonhoz siettem, megragadott egy busó és egy ördög, akik erőnek erejével a máglyára akartak tuszkolni. Szerencsém az volt, hogy a máglyán annak a koporsónak készítettek helyet, melyre ezt írták: „Busófarsang, élt három napot”. A mohácsi hagyományos busójárásnak talán legigazibb, legszebb, legelemibb programja a farsangtemetés, amely a farsangvasárnapot követő kedden vonzza elő házaikból a busókat, janke- léket, ördögöket. Délután négy óra tájban jelennek meg az utcákon csörgőkkel, kolompokkal, hamuval vagy fűrészporral töltött zsákkal, riasztgatva a járókelőket. A riadalom természetesen éppúgy játék volt, mint a rémisztő öltözék, a busóágyúk durranása, a hurkatöltőkből kilőtt fűrészpor és mindenféle szöszmösz. Nem játék, de mindenesetre népszerű volt egy triciklin árult sok-sok boros, sörös üveg, nemkülönben a vattacukor. A látványosságok közül sem hiányzott a két ló húzta forgókerék, melyen három rémisztő busó késztette inkább nevetésre, mint ijedelemre az összesereg lett nézőket. Nem sokkal hat óra után meggyújtották a máglyát, és mikor mór talpukat nyaldosták a lángok, leugrottak a jelképes koporsó tetejéről az alkalmi farsangi lovagok. A tűz lassan elhamvadt, és ezzel elmúlt Mohácson az idei busóprogram és szórakoztató rögtönzés. A környéken posztoló rendőrök elégedettek voltak: „Nem volt semmi rendbontás”. Lapzártánk után kezdődött a busóbál. Kurucz Gyula évhez viszonyítva lényegesen csökkent az üzemi balesetek száma, s halálos szerencsétlenség nem volt. A megelőzésre idén még több gondot fordítanak, s ehhez az anyagi lehetőségek adottak. A beszámolókat több hozzászólás követte, amelyben a dolgozók a saját területük eredményeiről, gondjairól számoltak be. Továbbra is a legnagyobb problémát a munkaerő- hiány, és a kedvező munkafeltételek megteremtése okozza. T. É. I. Növényvédelmi és agrokémiai napok (Folytatás az 1. oldalról) lágpiacon növénytermesztésünk költségeit 2—2,5 százalékkal emeli. És érvényesül a csökkenő hozamok elve, azaz a földbe befektetett tőke egy egysége egyre kevesebbet hoz. Ám az igencsak elgondolkodtató, hogy az amerikai kukoricatermesztési technológiát alkalmazó magyar mezőgazdaság 1 egység befektetésével csak 2,1-nyi eredményt ér el, míg az amerikaiak 60 millió hektáron 2,8-et produkálnak. Van mit még: javulnunk a hatékonyságban. Az anyagok felhasználásában radikálisan meg kell változtatnunk szemléletünket, hangsúlyozta dr. Nagy Bálint. Példát is említett, éppen baranyait: télen fejtrágyáztuk a növényeket, mert ezt így szoktuk, holott a fagyos talajban a búza ebből aligha tud valamit hasznosítani, végül is pazaroltunk. A konvenciók ölnek. A gyalogos nem változott Építkezési palánk foglalja el a járdát Az ellenőrzött gépkocsikon mindent rendben találtunk A fiatalasszony két apró gyermekét kísérve vág neki az útnak - de nem a gyalogátkelőhelyen. Körülnéz, aztán célba veszik a túlsó járdát. Hármasban az úttest közepére érnek, amikor a zsúfolásig tömött busz megállásra készteti őket. Állnak az aszfalton, várják, hogy szűnjék a forgalom, de az csak nem akar alábbhagyni. Az anyát, s gyermekeit szorult helyzetéből á rendőr menti ki, aki udvarias szavak kíséretében visszatessékeli a triót a biztonságot nyújtó járdára, ahonnan indultak. A jelenet bárhol játszódhatna, de ez Komlón történik, a Kossuth Lajos utcában, ahol az üzletsor oldaláról keresztül-ka- sul igyekeznek átkelni a gya- Ibgosok a szemben lévő járdára — de nem a zebrán. Mert abból kettő is van, óm azokat alig veszik igénybe. Inkább a legrövidebb utat választva gyalogolnak át az útitesten, cikázva a járművek forgatagában. Elkelne itt egy helybeli rendőr, mert az előzőekben említett egyenruhás, a gyalogosokat balesettől megóvó rendőr, közlekedési őrjáratunk rendőrkocsijának parancsnoka. Háromnegyed évvel ezelőtt vizsgáltuk utoljára Komló közlekedését, így a hétfő délután lebonyolított őrjáratunk célja nem is lehetett más, mint az azóta történt változások szemügyre vétele. Sajnos, sok jóról most sem számolhatunk be, a hétfői tapasztalatok legalább is ezt bizonyítják. A legtöbb gond a gyalogosokkal volt, akik a délutáni csúcsforgalomban a zebrákat semmibe véve jártak-kel- tek a Kossuth Lajos utca széles úttestén, ott, ahol éppen nem lenne szabad. Megállásra, indokolatlan fékezésre kényszerítették a járművezetőket, akik féltve kerülgették őket. Mentségükre az is szolgálhat, hogy az üzletsorral szembeni járdáról már leszorultak. Ott ugyanis az építkezés miatt magasított palánk a járdán való közlekedést lehetetlenné teszi. Aki ezen az oldalon közelíti meg az autóbusz-pályaudvart, annak jókora utat az úttesten, az autók, motorok sávjában kell megtennie. Ha csak egy méterrel kerülne beljebb a palánk, ismét szabaddá válhatna a járda, nem lenne veszélyeztetve a gyalogjárók testi épsége. Komlói kirándulásunkat néhány gépjármű ellenőrzésével fejeztük be. Mindegyiküknél rendben találtak a rendőrök mindent. A tartalékizzó-készle- tek, az elakadásjelző háromszögek, a biztonsági felszerelések mindenütt ott voltak a csomag- tartókban, az irányjelzők és a lámpák is jól működtek. Végre valami örömteli ezen a hétfői délutánon. H. L Meg kell változtatnunk a talajjal kapcsolatos felfogásunkat. A termést lehet fokozni, ha nem számít, mennyibe kerül, de egy biztos, a legfontosabb termelőeszköz: a talaj termőképességét csak műtrágyával nem lehet fenntartani. A talaj potenciális termőképessége fenntartásának és a hatékony műtrágya-felhasználásnak alappillére a szervestrágyázás. A növénytermesztésben élen járó országok semmitől sem félnek jobban, minthogy a szalmát — a nyers cellulózt — elégessék a tarlón. Nálunk égetjük a tarlót. Szervesanyag-mozgalmat kell indítani — hirdette meg Nagy Bálint. Meg kell erősíteni a technológiai fegyelmet, az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is be kell vezetni a művezetést és a meózóst. Traktor kóvályog a száz hektáros határban, de hogy az elvégzett munka milyen, nos, az agronómus esetleg az irodájában ül. A növényvédőszereket is adhatjuk ésszerűbben és takarékosabban. Nem kell géppuskával lőni a galambokra, nem kellenek méregfelhők a növények felett, hanem inkább az optimumidők betartása. Az előadó végül megemlítette, a drága import helyett érdemesebb lenne idehaza gyártani a növényvédőszereket. Miklósvári Zoltán A SZÖVOSZ elnöksége tárgyalta Jól fejlődnek a hazai lakás- szövetkezetek. A továbbképzéshez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a jövőben szorosabban működjenek együtt a tanácsokkal, a MESZÖV-ökkel, a szövetkezeti tervező irodákkal (a SZÖVTERV-vel) és az építőipari vállalatokkal — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén, amelyen a lakás- szövetkezetek működésének tapasztalatait tárgyalta. Az országban jelenleg 322 lakásépítő és 944 lakásfenntartó szövetkezet működik. Az utóbbiak kezelésében mintegy 170 000 lakás van, ezek közüt 23 000-et lakásszövetkezetek építettek. Az V. ötéves terv időszakában eddig a lakásépítő szövetkezetek 13 500 lakást adtak át. Ez a tervezett 61 százaléka. Mintegy 7500 lakásszövetkezeti lakás építése 1979— 1980-ban várható. A tervek szerint 1980-ig a lakásépítő szövetkezetek telepszerű társasházépítkezés formájában — no- gyobb részt vállalati segítséggel — mintegy 22 000, egyedi tár- saslakás-építkezés formájában pedig körülbelül 2000 lakást adnak át. A szövetkezeti lakások 48 százalékának kezelését, 40 százalékának karbantartását már saját szervezeteikkel látják el a lakásszövetkezetek. A területi tanácsokkal és szövetkezeti szervekkel fennálló kapcsolatok elmélyítésének szükségességéről szólva az elnökség úgy látta helyesnek, ha a beruházási programot oz illetékes tanács készítteti el. Aí elnökség arra ösztönözte a szövetkezeti tervező irodát (SZÖVTERV-et), hogy nagyobb részt vállaljon a szövetkezeti lakások tervezéséből és o beruházási munkákból. Célszerűnek mutatkozik az is, hogy a fenntartási, karbantartási, felújítási feladatok ellátását — azokon a helyeken, ahol erre más lehetőség nem kínálkozik — a 3000—5000 lakást tömörítő fenntartó szövetkezetek vállalják.
