Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-28 / 58. szám

1979. február 28., szerda Dunántúli napló 3 Rész! vett az új Btk előkészítésében Beszélgetés ér. Bencze Jézsef járásbírósági elnökkel Tanulmány a hivatalos személy elleni bűncselekményekről Tapasztalatok Mohácson és a mohácsi járásban Röpgyűlések a lépcsőházakban, cukrászdákban m Uj bizottságokat választanak Komlón Sok közérdekű javaslat hangzott el a fórumokon Folytatják a bizottságok tagjainak továbbképzését Az új Büntető törvénykönyv előkészítésében dr. Bencze Jó­zsef, a Mohácsi Járásbíróság elnöke is részt vett.- Az Igazságügyi Miniszté­rium kért fel több, nagy szak­mai gyakorlattal rendelkező bí­rót. Én 1974-ben, a hivatalos személy elleni bűncselekmé­nyekről készítettem tanulmányt. Sikeresnek ítélték munkámat, és meghívást kaptam a hivata­li bűncselekmények és a hiva­talos személy elleni bűncselek­mények újraszabályozásával foglalkozó munkacsoportba.- Dr. Bencze József huszon­három éve foglalkozik bünte­tőügyekkel. A széles skálából miért éppen a hivatalos sze­mély elleni bűncselekmények­kel foglalkozott részletesen?- Emelkedett az erőszakos bűncselekmények száma, a me­gyei átlagnál is magasabb például Mohács városban és járásban. Részben ezért, rész­ben, mert elmélyültebb elmé­leti és gyakorlati munkát igé­nyel, sok vitára' adó lehetőség található ennek a bűncselek­mény-csoportnak a körében.- Milyen javaslatokat tett az előkészítés során? Olvas­hatjuk-e az ön által kezde­ményezett módosításokat az új Büntető törvénykönyvben?- Zömében vagy kisebb mó­dosításokkal elfogadták egy­részt az én javaslataimat, más­részt a hasonló tapasztalatok­kal rendelkező bírók javasla­tait. Elfogadták azt a javasla­tomat, hogy a hivatalos sze­mélyt e minőségének megszün­tetése után a korábbi munka­körével, tisztségével kapcsola­tos eljárása, intézkedései miatt utólag bántalmazó, vagy vele szemben erőszakoskodó elkö­vetőt ugyanúgy lehessen fele­lősségre vonni, mint azt, aki a hivatalos személyt e tisztsé­gének fennállása alatt támad­ja meg. A tisztség megszünte­tése után ilyen erőszakos cse­lekmény ugyanis alkalmas ar­ra, hogy a hivatalos személye­ket e minőségük fennállása Még az ötödik ötéves terv teljesítésén munkálkodunk, de fél szemünk már a hatodikon van. Az új ötéves terv előkészí­tése — egyelőre inkább csak gondolati síkon — már javában folyik. A Baranya megyei Ta­nács a fejlesztések előzetes el­gondolásainak összeállítására hívta fel a helyi tanácsokat, a megye pedig hozzálátott a te­lepüléshálózat-fejlesztési terv fe- lülüvizsgálatához. Az elmúlt évek gazdasági és közigazgatási változásai számos település he­lyének átértékelését teszik szük­ségessé azért is, mert a tény­leges szerepkör, de még inkább a vonzáskörzet ismerete elen­gedhetetlen része a tervezésnek. Ezzel biztosítható, hogy a helyi tanácsok csak a tényleges szük­ségletet tervezzék, azaz minden ott épüljön meg, ahol teljes ér­tékűen ki is használható. E két témáról volt szó tegnap azon a komlói tanácskozáson, amelyet hasonlók követnek majd a többi járási székhelyen és Pé­csett. A cél — dr. Dányi Pál megyei tanácselnök-helyettes megfogalmazása szerint — még a tényleges tervkészítés előtt tisztázni a vitás kérdéseket, s kialakítani a közös álláspontot. alatt is megfélemlítsen, intéz­kedésüket helytelen irányba be­folyásolja, egyes személyeket pedig arra bátorítana, hogy a korábban hivatalos tisztség­ben tett intézkedést utóbb erő­szakkal, tettlegességgel, bosz- szúból megtorolják. Elfogadták például az álta­lam is előterjesztett javaslatot, hogy az új Btk a hivatalos vagy közfeladatot ellátó sze­mély támogatósára vagy vé­delmére kelt személy bántal­mazását, az ellene elkövetett erőszakos cselekményt ugyan­úgy rendelje büntetni, mint a hivatalos személy ellen elkö­vetett ugyanilyen bűncselek­ményt. A közrend és közbizton­ság érdekében eljáró rend­őrök és más közfeladatot ellá­tó személyek részére ugyanis jelentős támogatást nyújt az, ha az utcai vagy más nyilvá­nos helyen történő verekedés, botrány okozás megfékezése érdekében, szükséges esetben a lakosság is segít. — Ismeretes, hogy a rendel­kezések, határozatok általá­ban bonyolult nyelvezetűek. Hozott-e változást e tekintet­ben az új Btk? — Az egyszerűsítésre való törekvés már az előkészítés so­rán jelentkezett, hogy az új BTK-t közérthetőbbé, a lehet­séges határok között a koráb­binál is egyszerűbbé tegye. Elég hivatkozni arra, hogy a vagyon elleni bűncselekménye­ket szabályozó rendelkezési igény igen bonyolult, ezért most például a lopás mintegy húsz minősített esete a felére csökkent. A társadalmi vagyon A településhálózat-fejlesztési terv felülvizsgálatával a faluhá­lózat további koncentrációját kí­vánják elősegíteni a központok erősítése révén. A vonzáskörök határának megvonásával nem ragaszkodnak mereven a köz- igazgatási határokhoz. A kom­lói járás esetében például tu­domásul kell venni, hogy Hetve- hely Pécs vonzáskörébe tar­tozik, ugyanakkor a mohácsi já­ráshoz tartozó Erzsébet ellátási igényeit Pécsvórad elégíti ki. A körzethatárok jó meghatározása — Tóth Zoltán megyei főépítész szerint — a hatodik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek leg­jobb meghatározását szolgálják. A helyi tanácsok előzetes fej­lesztési elgondolásait Piti Zoltán megyei tervosztályvezető érté­kelte, előrebocsátva azt, hogy a szerepkörnek megfelelően na­gyobb térségben kell gondol­kodni, ezért elengedhetetlen a tanácsok egymás közötti koor­dinációja a fejlesztési célok meghatározásában. Az elgondo­lások egyébként jól tükrözik, hogy a tanácsok lehetőségeik ismeretében mire mernek vállal­kozni, viszont az is kitűnt, hogy fontos dolgokról megfeledkez­tek. A mulasztás szerencsére korrigálható a végleges terv ki­dolgozásakor. H. I. és az állampolgárok tulajdona természetesen így is megfele­lő védelemben részesíthető. Valamikor a Kelemen-féle vendéglő állt a helyén, amolyan „betérő”, ahol a vendégek ki­bontották szalvétájukból a ma­gukkal hozott elemózsiát, s a tulajdonos bort szolgált fel hoz­zá. A hatvanas évek végén a Ba­ranya megyei Vendéglátó Vál­lalat megvásárolta az épületet a hozzá tartozó telekkel. A há­zat átalakították, 1972 decem­berében megnyílt az ürögi út és a Jakabhegyi út találkozá­sánál a Mecseki Vadásztanya. A vendéglő a következő nyár­ra érte el népszerűsége csú­csát, amikor már kerthelyisége hatalmas gesztenyefái alatt is fogadhatta vendégeit. A magyar vendéglátásban gyakran megtörténik: a jól in­duló étterem rövid idő alatt el­veszti látogatói bizalmát. A Mecseki Vadásztanya azonban tartja a gyorsan elért népsze­rűségi csúcsot. Annak ellené­re, hogy meglehetősen kiesik a forgalomból, vezetői nem pa­naszkodhatnak a látogatottság, ra. A téli időszakban is gyak­ran lekötik éttermét családi rendezvények, baráti találkozók céljára, de nem hiányoznak a törzsvendégek sem, akik min­dig hoznak egy-egy új vendé­get is magukkal. Zágrábból vízügyi tárgyalás­ra érkezett Pécsre Likó János és nyolc kollégája. Az estét kel­lemesen szerették volna eltölte­ni, s mivel hozzájuk is eljutott mór a Vadásztanya híre, úgy döntöttek, hogy felkeresik. Több pécsi vállalat választ­ja a partnereivel elköltendő ebéd színhelyéül a Vadászta­MÉH eredmények A tervezettnél többet for­galmazott Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye 22 átve­vőhelye, így a MÉH Dél-du­nántúli Nyersanyaghasznosító Vállalat 1978. évi árbevételi tervét 376,5 millió forintra tel­jesítette. Az egy dolgozóra ju­tó árbevételben a mohácsi és a siklósi telepek végeztek az élen. Bár nem tudták minden ipari másodnyersanyagból ma­radéktalanul azt a mennyisé­get átvenni, a feldolgozóipar­nak eljuttatni, újrahasznosítani amivel számoltak, mégis 261 tonna alumíniumot exportáltak és a textilhulladékból is túltel­jesítették tervüket. A Harkányban tegnap kez­dődött kétnapos tanácskozáson a vállalat és a telepek veze­tői értékelték az elmúlt évi tevékenységüket, meghatároz­ták az ez évi feladataikat. nyát. A Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemnek széles körű nemzetközi kapcsolatai vannak. A külföldről jött kollégákat igen gyakran kíséri el a Vadászta- nyóra dr. Tigyi József rektor. Miért? — Magam is vadászember vagyok — feleli a professzor — s mondhatom, hogy az ország összes vad-éttermét ismerem, de egynek sincs ilyen jó kony­hája, mint a pécsinek. A ki­szolgálást is nagyszerűnek tar­tom. Még nem fordult elő, hogy kollégáink közül egy is elége­detlenül távozott volna. Biztos vagyok benne, hogyha egy-egy műemlékről el is feledkeznek, de a Vadósztanyáról soha . . . Ritka az olyan étterem, ahol a vásárlók könyvében nem pa­naszok, hanem dicséretek ol­vashatók. Nyíregyháziak írják: „Egy hetet töltöttünk Baranyá­ban. Ez idő alatt sok helyen ét­keztünk, de ilyen ízletes étele­ket és ilyen figyelmes és előzé­keny kiszolgálást sehol sem kaptunk. Gratulálunk, köszön­jük!" Az országos, sőt nemzetközi hírnévre szert tett vendéglő ve­zetői miben látják a siker tit­kát? Rumbach Árpád üzletveze. tővel és Miké Sándor üzletve­zető-helyettessel beszélgettem. Hat, illetve hat és fél éve dol­goznak a Vadásztanyán, tehát a kezdéstől folyamatosan érté­kelhetik munkájukat. Az 1974-ben megválasztott lakó- és utcabizottságok meg­bízatása ebben az évben le­járt. Komlón február 20., és március 30. között 105 bizott­— Szerencsés helyzetben va­gyunk — mondja Rumbach Árpád —, mert egyre nő az ér­deklődés a speciális ételek iránt, s mi ilyeneket készítünk. Két szakácsunk van, s Mikó Sándornak is ez a szakmája. Eltalálják a vendégek ízlését. — Amikor megnyílt a Vadász­tanya — teszi hozzá Mikó Sán­dor— Nagypál László kollegám, mai régi szakácskönyveket ta­nulmányoztunk át, hogy elsajá­títsuk a vadétel-készítés alap­elveit. Azóta ha kellett, módo­sítottunk az ízesítésen. • Öz, szarvas, vaddisznó, fá­cán, vadkacsa rendszeresen kapható az étteremben. A MA­VAD kecskeméti hűtőháza biz­tosítja a folyamatos ellátást. Pécsnek nincs saját vadhúsbon­tója, ezért kellett Kecskeméttel szerződni, ahonnan konyhaké­szen érkezik az áru. Régóta hiánycikk azonban a vadnyúl és a békacomb, pedig ezeket is keresik a vendégek. Különleges szakmai titkokat nem tudtam meg. Egy specia­litásokra berendezkedett étte­remnek is csak akkor lehet si­kere, ha a különleges ételeket magas fokú szakértelemmel ké­szítik el. S hiába lenne jó a konyha, ha csapnivaló kiszol­gálás járulna hozzá. A Vadász­tanya népszerűsége mögött végső soron dolgozóinak a szak­ma iránti odaadó szeretete rej­tőzik. Tófalvi Éva ságot választanak, és a lép­csőházakban, cukrászdákban, különböző intézményekben meg. tartott röpgyűléseken egyúttal a tanácstagok is beszámolnak az előző évi tevékenységükről. A választásokra készülve so­kakban megfogalmazódik a kér­dés, mi a lakó. és utcabizott­ságok feladata, milyen munkát végeznek? Elsőrendű feladatuk őrködni az utcán, illetve a lakóházon belül a szocialista együttélés szabályainak megtartásán, a társadalmi tulajdon megóvásán. Előmozdítják a jobb szomszé­di kapcsolatok kialakítását, tár­sadalmi munkamozgalmat szer­veznek az otthonosabb lakó- környezet megvalósításáért. Fi­gyelemmel kísérik lakókörzetük kereskedelmi ellátását, a szol­gáltatások színvonalát és a közlekedést is. Javaslataikat el­juttatják a tanács illetékes szak. igazgatási szerveihez, vállala­taihoz, intézményeihez — te­hát a lakóközösséq érdekeit képviselik. Az illetékes szervek viszont kikérik a lakóbizottsá­gok véleményét minden olyan lényeges kérdésben, amely a lakóterületet érintik, összefog­lalva: a lakóbizottságok a la­kosság öntevékeny társadalmi, érdekképviseleti szervei. Komlón a választásokat szin­te mindegyik városrészl < n vá­rospolitikai fórumok előzték meg, ahol a választók tájékoz­tatást kaptak a város fejlődé­séről, továbbfejlesztésének fel­adatairól. Sok helyen száznál is többen jelentek meg, és ja­vaslataikkal segítették a város vezetőinek munkáját. Legtöb­ben a kereskedelmi hálózat bő­vítését, a közlekedés javítását javasolták, sokan szóltak a par­kok védelme érdekében. Eze­ken a fórumokon a Hazafias Népfront megbízottjai ismertet­ték a választások előkészítését is. Az elmúlt öt évben hogyan munkálkodtak Komlón a bizott­ságok, milyen támogatást kap­tak a városi tanácstól? A vá­laszt dr. Somogyi Károlytól, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkárától kaptuk. — Kezdetben nehezen indult az öntevékeny munka a bizott­ságokban, ezért tanfolyamot szerveztünk a testületek elnö­keinek, akik útmutatót kaptak a feladataikkal kapcsolatos tennivalókról. Azt tapasztaltuk, hogy ott tevékenykedtek ered­ményesen a bizottságok, ahol a lakóterületi népfrontbizottságok jól összefogták őket, hiszen ezek jól ismerik az adott lakó­terület gondjait, tennivalóit. A jó együttműködés elsősorban a kelet-kökönyösi és a szílvási városrészben valósult meg. A továbbiakban a tanfolyamokon részt vesznek az elnökök mel­lett a bizottsági tagok is, akik ezeken a beszélgetéseken ta­lálkozhatnak az egyes szakte­rületek illetékeseivel. így az is­meretszerzés mellett konkrét problémáikra is választ kaphat­nak. A jövőben oly módon tá­mogatjuk a lakóbizottságok munkáját, hogy városi szinten megszervezzük a továbbképzé­seket, míg napi munkájukhoz a területi népfrontbízottságok ad­nak segítséget. Gáldonyi M. Települések új szerepkörben Előzetes fejlesztési elgondolások a hatodik ötéves tervre Tárgyalások a járási székhelyeken Horváth Teréz Elégedetten távozik a vendég Népszerűségét meg­tartotta, és vigyázza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents