Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-25 / 55. szám

1979. FEBRUÁR 25. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Látják a dolgok miértjét is A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1978. évről Aluminiumtartály hegesztése a MEZŐGÉP patacsi új csarnokában (Folytatás az J. oldalról) zalékkal, ezen belül a helyi forgalom 4,4 százalékkal bő­vült. Pécsett a csúcsidőszakban tapasztalható forgalomtorlódás és a gyakori járatkimaradás változatlanul gondot okoz. Lakásépítés - szolgáltatás Előzetes adatok szerint 1978- ban 3244 lakás épült fel a me­gyében. (A Megyei Tanács 5 éves terve 1978-ra 3144 lakás elkészültét irányozta elő.) Rész­leteiben vizsgálva nem volt maradéktalan a terv teljesíté­se: az év folyamán átadásra előirányzott 1336 célcsoportos tanácsi lakás közül 1274 épült fel. Pécsett túlteljesült a cél- csoportos lakásépítkezések ter­ve (1186 helyett 1245 lakást ad­tak át az év folyamán.) Kom­lón, Mohácson és Szigetváron viszont a tervtől eltérően — nem fejeződött be ilyen lakás- építkezés. Az 1978-ban felépí­tett lakások 41,6 százaléka épült állami erőből, kevesebb, mint az előző évben, amikor ;s ez az arány még 47,7 százalé­kos volt. A közműves vízhálózatba kö­zel 3900 lakást kötöttek be, ezek 47 százaléka a községi lakosság életkörülményeit ja­vította. A bővülés eredménye­képpen az év végén a falvak lakásállományának több mint egyharmada, a városokénak 85 százaléka tekinthető közműves vízzel ellátottnak. A csatornázás valamivel ki­sebb ütemben haladt, az év folyamán bekapcsolt lakások szórná kb. 1900, csak mintegy felét teszik ki a vízhálózati be­kötéseknek. Az összes növeke­désből 93 százalék a városok­ban. 7 százalék a községekben valósult meg. Az újabb bekap; csolások általában az új lakás- építkezéseket kísérték. Na­gyobb bővülést a szűkös szennyvíztisztító kapacitás nem is nagyon tesz lehetővé. A vezetékes gázszolgáltatás továbbra is csak mérsékelten fejlődhetett. 1978-ban megkö­zelítően 1300 újabb lakás be­kötésére került sor. A gázzal ellátott lakások száma több mint 25 000-re emelkedett. A korlátozott kapacitás gátolja a gázfűtés szélesebb elterjedését is. A távfűtött lakások száma az év végéig 21 145-re emelkedett, a bővülés 1953 lakást tesz ki. Ezek 87 százalékának bekap­csolására Pécsett került sor. Egészségügy Az egészségügyi ellátás tár­gyi feltételei 1978-ban szerény mértékben bővültek. Az alap­ellátást biztosító körzeti orvo­si hálózatban minőségi javulást eredményezett az abaligeti és szabadszentkirályi — orvosi la­kással együtt épült — új ren­delők megvalósulása. A körzeti gyermekszakorvosi hálózat ket­tővel növekedett, egyik Pécsett, a másik Mágocson létesült. Legjelentősebb fejlesztés a Mohácsi Városi Kórház új 125 ágyas pavilonja. Átadásával egyidejűleg több osztály került jobb körülmények közé. A Me­gyei Gyermekkórházban az emeletráépítés befejeződött, az intézmény összesen 30 ágy- gyol bővült. A beteglétszám emelkedésé­vel a gyógyintézetek ágykihasz­náltsága tovább növekedett, az előző évi 87 százalékról 89 százalékra. A bölcsődei férőhelyek szá­ma csak a megyeszékhelyen növekedett egy 1977. év vé­gén átadott 60 férőhelyes in­tézmény révén. Az 1978-ra ter­vezett 100 férőhely fejlesztés sem Pécsett, sem a megyében nem valósult meg. A táppénzes helyzet romlott, a betegállományban lévők ará­nya az év folyamán egyenlete­sen emelkedett és év végére el­érte a 6,3 százalékot az 1977. évi 5,9 százalékkal szemben. Ez azt jelenti, hogy naponta kb. 500-zal többen maradtak tá­vol. munkahelyüktől, mint egy évvel korábban. Ez évben 7 százalékkal ke­vesebb üzemi baleset történt, szám szerint 3296. Ezzel egy­idejűleg azonban az igénybe vett betegnapok csak igen kis mértékben csökkentek, s ez az egy balesetre jutó kiesett mun­kanapok számát 22-ről 24-re emelte. Halálos kimenetelű baleset 16 volt, ebből 10 a szénbányászatban. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 814 volt, kevesebb, mint egy évvel korábban: a balesetek­nél megsérült személyek szá­ma is hasonló volt a tavalyi­hoz. A balesetek azonban sú­lyosbodtak; a halálos kimene­telűek aránya 9,1 százalék volt. Ugyancsak több baleset oko­zott súlyos sérülést. Közoktatás 1978 végén az előző évinél 712-vel több óvodai férőhely volt. Ezek részben rekonstruk­ciók kapcsán szünetelők újbó­li belépésével, részben új épí­tés és bővítés révén jöttek lét­re. Bár a hálózat gyors ütem­ben fejlődik, a megye egészé­ben 2544 teljesítetlen felvételi kérelem maradt, 51 százalék­kal több. mint 1977-ben, en­nek közel 60 százaléka Pécsett felmerült igény volt. Az általános iskolai hálózat 18 osztályteremmel bővült, ugyanakkor 28 tanterem rész­ben szünetelt, részben meg­szűnt. Bár folytatódott a tanu­lólétszám növekedése, az egy osztályteremre jutó gyermekek száma nem emelkedett lénye­gesen. A váltakozva használt tantermek aránya 17 százalék, a városokban a helyzet rosz- szabb az átlagosnál, pl. Pé­csett a tantermek 62 százaié kában délután is van oktatás. A középiskolai tanulók szá­ma nem csökkent számottevő­en, az I. osztályosok száma vi­szont 8 százalékkal növekedett. Az oktatáspolitikai céloknak megfelelően az összlétszám többsége, 56 százaléka szakkö­zépiskolai tanuló. Beindultak a szakmunkásképzési célú osz­tályok összesen 407 tanulóval. Közülük 345 ipari, 62 mező- gazdasági szakmát tanul. A szakmunkástanulók tanév eleji létszáma 200 fővel keve­sebb volt az 1977. évinél. Beruházások 1978-ban Baranyában is to­vább fokozódott a beruházási tevékenység. Főként a vállala­ti beruházások összege növe­kedett, de a célcsoportos be­ruházások 1978, évi volumene is magasabb volt az előző évi­nél. Továbbra -is viszonylag ma­gas maradt az építkezések részaránya: az 1978. évi beru­házási kifizetések összegéből 58 százalék volt az építés és 34—35 százalék a gép. A korlátozó intézkedéseknek egyelőre csupán kezdeti hatá­sa jelentkezett, egyrészt szám szerint kevesebb lett az újon­nan megkezdett kisebb fejlesz­tés, másrészt a tanácsi beru­házásokat előre meghatározott színvonalhoz kötötték. Azonban így is 1696 millió forint értékű tanácsi beruházást teljesítettek Baranyában, 14,5 százalékkal többet, mint egy évvel koráb­ban, A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 661 millió fo­rint értékű beruházást teljesí­tették, folyóáron számítva 5,2 százalékkal, változatlan áron mérve alig többet, mint az elő­ző esztendőben. Az elmúlt évben is sokolda­lúan bővültek Baranyában a termelő állóalapok. Többek kö­zött üzembe helyezték: a pécsi baromfifeldolgozót (teljes üzembe helyezés), a kőolaj­ipari termék-távvezetéket, a MEZŐGÉP cserkúti műhelycsar­nokát, a komlói betonelem- (falszerkezet-) gyártó üzemet, a szentlőrinci sütőüzemet, a Baranya megyei Építőipari Vál­lalat hálóhegesztő csarnokát, betonacél előkészítő üzemét és betongyárát, a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát bácsfapusztai baromfitelepét és szemester- mény-szárítóját, az AFIT kom­lói gépkocsi-karbantartó álló mását. A közlekedési létesítmények közül elkészült a Budapest— Pécs közti vasúti összeköttetést tovább korszerűsítő hetvehelyi alagút. A kommunális beruhá­zások sorában a tervezettnél, több, összesen 3244 új lakás épült fel az elmúlt esztendő­ben, közülük 1783 Pécsett való­sult meg. Továbbra is lemaradás mu­tatkozik azonban számos fo­lyamatban lévő beruházás ki­vitelezésénél. A 25 millió fo­rintnál nagyobb költségelő- irányzattal megvalósuló objek­tumok tárgyévi előirányzatát a vizsgált értékcsoportok egyiké­nél sem teljesítették, és az 1978. évi megvalósítási ütem továbbra is átlagosan 4—5 év körüli átfutási időre enged kö­vetkeztetni. 1977. IV. negyedévében és 1978-ban számos nagy értékű új létesítmény megkezdésére is sor került a megyében. Közü­lük legfontosabbak: az új be- remendi mészmű, Zobák-akna III. szintjének^ fejlesztése, a mohácsi öntöde fejlesztése, a cserkúti élelmiszeripari gép­gyártó üzem, a pécsi baromfi- feldolgozó húsliszt-üzem, a mo­hácsi malom, a sellyei- „Agro­kémia" szövetkezet új telephe­lye, a Bikali Állami Gazdaság halfeldolgozója, a pécsi táv­beszélő központ bővítése, a Baranya megyei Tűzoltópa- rancsnoksóg épülete, a Pécsi Tanárképző Főiskola 600 férő­helyes kollégiuma és a 3000 adagos pécsi (Móricz Zsig- mond téri) konyha, illetve étte­rem. Fiatalemberek, 30 év körüli­ek. Nemrég nevezték ki őket a tanácsi apparátus osztályvezető­helyetteseinek. * Varga István másfél éve lett a pécsi városi tanács tervosztá­lyának vezetőhelyettese. A ka­posvári városi tanács ösztön­díjasaként végezte a közgaz­dasági egyetemet, így természe­tes volt, hogy az egyetemi évek után oda került dolgozni. Elő­ször könyvelnie kellett, később a tsz-beruházások állami támo­gatásának intézését bízták rá. Ez már izgalmasabb feladatnak tűnt. A pécsi városi tanács pénz­ügyi osztálya volt a következő állomás. Hat évet töltött el itt. Három éve a városi tanács KISZ-bizottságának titkára lett. Aztán váratlanul jött a tervosz- tályvezető-helyettesi kinevezés. — örültem a megbízatásnak, és igyekszem helytállni. Jól ér­zem itt magam, tetszik a nagy változások lehetősége, ami egy tervosztály munkájában adódik, bár egyelőre nagyon visszahúz a rengeteg adminisztrációs mun­ka. A mi munkánk eléggé ki­rakatban van. Az emberek oda­figyelnek, reagálnak rá. És ez jó. Tanácstagi beszámolókon kapjuk a jelzéseket, esetleg a javaslatokat. Most a VI. öt­éves tervidőszakot készitjük elő. Szeretnék a munkámmal hozzá­járulni, hogy jó legyen, hogy a város érdekeit szolgálja, s a lakosság elégedett legyen. Kovács Lajos — Változott-e a szemlélete a városról, a várost érő kritikák­ról, mióta más szemszögből né­zi? — Jóllehet, ugyanúgy bosz- szantanak a hibák, elmaradá­sok, félresikerült dolgok, de most látom a miértjét is. Ez nem azt jelenti, hogy kritikátlanul át­tértem a másik oldalra, csak most megértem a problémákat, gondokat. * A megyei tanács tervosztá­lyán is új ember az osztályveze­tő-helyettes. Kovács Lajos kine­vezése egészen friss, január el­sejétől szól. Ö maga még nincs 30 éves. Hármuk közül ő vá­lasztotta a legnehezebbet. A munka és a család mellett vál­lalt öt év tanulást, közgazdasá­gi egyetemen. Az utolsó félévet járja. 1970-ben végzett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Ta­nára, Marján Gyula keltette fel érdeklődését a gazdasági össze­függések iránt, s most e két tudományágban szerzett isme­reteket. messzemenően kama­toztathatja új munkakörében. A kinevezés váratlanul érte. A főiskola után három évig az Ingatlankezelő Vállalat műveze­tőbe volt, majd a megyei tanács építési osztályára került, leve­gőtisztasági felügyelőnek, ké­sőbb környezetvédelmi és ener­getikai előadó lett. Izgalmas, szerteágazó munka, megismerte a megye energiagondjait, meg­tanult 10—12 éves távlatokra előre tervezni. A levegőszennye­Varga István ződést mérő hálózat kiépítésé­nek megszervezése pedig jó is­kola volt a szervezőkészség fejlesztésére. — Örömmel vettem a kineve­zést, s ezzel a lehetőséget, hogy bizonyíthatok. De rop­pant súlyként nehezedik rám, vajon megfelelek-e a feladat­nak. Különösen most, a köztu­dottan nehéz helyzetben. A legapróbb tévedés is súlyos le­het. Hiszen az elmúlt időszaktól eltérően, amikor nagyobb hang­súlyt kaptak az ágazati érde­kek, a jövőben a lakosság­centrikus nézetnek kell érvénye­sülnie. S hogy ez igazán si­kerüljön, körültekintőbben, koordináltabban kell majd a terveket elkészíteni. Három éve a megyei tanács KISZ-bizottságának a titkára, a hozzátartozó hét alapszervezet munkáját, pártszervezettel való együttműködését irányítja, ami körülbelül heti 12-14 óra el­foglaltságot jelent. Az új mun­kahelyen, új feladatokkal kell megbirkóznia, ezenkívül az egyetem utolsó féléve, s az ál­lamvizsga terhe mellett, a je­lentős KISZ-, társadalmi munka is nyomja. * Dr. Tóth Sándornak, a me­gyéi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezető­helyettesének portréjához hozzá­tartozik ez a szimpatikus mon­dat: a feleségem nagyszerű ember! A Debreceni Agrártu­dományi Egyetemen ismerked­tek meg, még diákéveik alatt összeházasodtak. Azóta négy gyermek szülői. Valóban, a fe­leség segítsége nélkül, a négy gyermek mellett lehetetlen lett volna doktori disszertációt írni. Üjpetrén kezdte a tsz fejlesz­tési mérnökeként, mezőgazda- sági pályafutását, Később ter­melésfejlesztési csoportvezető lett. Akkor alapították az üzemi KISZ-alapszervezetet, annak tit­kárává választották.- Az ujpetrei KISZ-életnek sikerült rangot szerezni. Ebben az időben építettük a kultúr- parkot, az úszómedencét, az úttörőtábort. Jóravaló, becsü­letes, dolgos emberekkel is­merkedtem meg. 1975-ben került a megyei tanácsra,- élelmezési csoport- vezetőnek. 1976-ban pártvezető­ségi tagnak választották. S most, az új kinevezés, új fel­adatok, s egyben új bizonyítá­sok lehetőségét adják számára. — Az elkövetkező években rendkívül felkészültnek kell len­nünk. Szeretnénk jól szervezett csapatmunkát kialakítani az osztályon belül. Ehhez konst­ruktív szervező, koordináló ké­pességű emberekre lesz szük­ségünk. A tanácsi munkának tí jövőben nagyon fegyelmezettnek kell lennie! Sarok Zsuzsa--ui* . Dr. Tóth Sándor Fiatalok a második vonalban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents