Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-25 / 55. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. FEBRUÁR 25. Fantázianevek a tervrajzon Ifcariäciök a családi Házakra 135-féle típusterv Anyag-, idő- és pénzmegtakarítást jelent Kilencvenegy tervet tartalmaz a családi házak tervgyűjteményének második kötete, amit a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet dolgozott ki. A tervezők így most már összesen 135-féle terv között válogathatnak a családi házat építeni szándékozók. Ezeknek az ajánlott terveknek számos előnye van, amit Dallos Lajos, az ÉTK pécsi információs irodájának vezetője így ismertet: „Az ajánlott tervek központilag kidolgoztatott, ismételten felhasználható, hatóságilag egyeztetett és jóváhagyott tervet jelentenek." Ami az újabb terveknek a korábbiakkal szemben kétségtelenül nagy előnye: a tervcsaládokon belül általában kidolgozták az alaptervek tükörképét is. Ami azt jelenti, hogy az utca mindkét oldalán felépíthetők az épületek. Emellett természetesen más variációk is vannak, s ennek ismertetésére álljon itt példaként a Hernád fantázianevet viselő terv. Jele: CS 00 21 A SPM. Ezek mindegyike jelent valamit, az utolsó három betű azt, hogy az épület sátortetővel, az utcával párhuzamos, illetve arra merőleges nyeregtetővel is felépíthető. A korábbi ajánlott tervek jelentős része csak építési engedélyezési tervszinten készült el, az újak ezenfelül tartalmazzák az elvi engedélyezési tervként felhasználható katalóguslapot és a kivitelezést nagymértékben megkönnyítő kiviteli részletterveket is. Egyébként — s ez egyáltalában nem közömbös — a tervek alapján készült házak egységes szerkezeti elemekből építhetők fel, amelyek a Tü- ZÉP-telepeken beszerezhetők. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy az ajánlott tervek alkalmazása idő-, anyag- és pénzmegtakarítással jár. A tervek forgalmazásával az ÉTK foglalkozik. A pécsi iroda vezetőjétől hallottak szerint az érdeklődés meglepően nagy. Annak ellenére, hogy a februT- árt nem sorolhatjuk az építkezési szezon hónapjai közé, mégis több ajánlott tervet adtak el, mint korábban a csúcs- időszakban. Jól szolgálja az építtetők érdekeit az úgynevezett tervbizományosi hálózat is. A megye minden városában, az első fokú építési hatóságnál dolgozik az ÉTK-nak egy megbízottja. Nemcsak terveket ad el, hanem - segít annak kiválasztásában és tanácsokkal látja el az érdeklődőket. Természetesen az igényeket mindenképpen az építtető határozza meg. Hosszú időre szóló döntés: hány helyiség legyen a lakásban, ezek mekkorák legyenek, hogyan kapcsolódjanak egymáshoz, ezt megkönnyíti az ajánlott tervek adaptálásának a lehetősége — amihez azonban szakképzett tervező közreműködésére van szükség. Ő tudja pontosan, hogy kell az épületet előírás szerint elhelyezni, milyen legyen a tájolás, hol legyenek a bejáratok, milyen alapozásra van szükség. A választék tovább bővül. (Sőt: várhatóan még ebben az évben — az építtetők tovább- segítése érdekében - kidolgozzák a családi házak költségbecslési módszerét. (A már meglévő „hagyományos" családi házak tervei mellett megjelennek a csoportos korszerű családi házak, az egyedi többszintes lakóházak és a telepszerű többszintes lakóházak típustervei. Ugyancsak foglalkoznak a szakemberek a nyaralók, hétvégi házak típusterveinek a kidolgozásával is. Az eddig meglévőket korszerűsítik, több variáció készül, s az építtetők így könnyen, gyorsan és viszonylag olcsón jutnak az elképzeléseiknek megfelelő nyaralók tervéhez. Mészáros Attila Részlet a mecseki tv-adóteremből Következik: Mohács, Paks, Kaposvár A jo televizios- vétel szolgálatában Idén korszerű berendezést kap a pécsi tv-adé Pécs és Dél-Dunóntúl országos viszonylatban jól áll az adóberendezések ellátottsága szempontjából, hiszen a tv 1-es és 2-es műsorát is nagy területen sugározzák. Miért van szükség a kis átjátszó adók létesítésére? — Dél-Dunántúlon a nagy tv-adók mellett is vannak olyan helyek, ahol a kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt nem kielégítő a televíziós vétel. Solton, Szekszárdon, Tamásiban, Bonyhádon, Bátaszéken, Siklóson, Lentiben és Zalaegerszegen ezért kis teljesítményű televízió-adóink vannak, amelyek a tv 1-es műsorát sugározzák. Ezek az adóberendezések teljesen felügyelet nélkül üzemelnek és meghibásodásuk esetén a Felügyelőség szervize gondoskodik a késedelem nélküli hibaelhárításról — tájékoztat Sugár Gusztáv, a Posta rádió és tv műszaki igazgatósága dél-dunántúli felügyelőségének vezetője. — Vannak tehát nehéz pillanataik. — Különösen az első időkben voltak, amikor tartalék nélküli csöves berendezésekkel üzemeltünk. A mai berendezések megbízhatóbbak, tranzisztorokkal működnek és törekszünk a berendezések tartalékkal való ellátására is. Munkánk jellemzője a megbízhatósági mutató. Az ideális ugyan a százszázalékos megbízhatóság lenne, de ez elérhetetlen. Mégis a pécsi tv és URH gerincadók mutatója 99,9 százalék körül mozog évek óta. Ez azt jelenti, hogy a műszaki berendezések hibájából évente csupán 8^10 perc adáskimaradás fordul elő. Persze lehetnek olyan rendkívüli áramellátási zavarok, mint például újév napján volt, amikor órákon át nem sugározhattuk a műsort. — Kik üzemeltetik a berendezéseket? Milyen szakmai fel- készültség szükséges ehhez a munkához? — A híradástechnika rendkívül gyorsan fejlődik, a korszerű berendezések bonyolultsága azt kívánja meg, hogy jól képzett szakemberek kezeljék őket. Büszkék vagyunk arra, hogy üzemeinkben olyan saját nevelésű szakemberek dolgoznak, akik közül nem egy a munka mellett szerezte meg a mérnöki vagy üzemmérnöki diplomát. De nem lekicsinyelt feladat számukra az sem, ha forrasztópákával kezükben fizikai munkát végeznek. Egy-egy munkacsoportot ők irányítanak és velük együtt technikusok és híradás- technikai műszerészek dolgoznak. — Tervezik-e berendezéseik továbbfejlesztését? — A Posta beruházási programja azt célozza, hogy a még tartalék nélkül üzemelő berendezések tartalékot kapjanak. Továbbá az el nem látott területeken kívánjuk a szolgáltatást kis átjátszó adókkal javítani. Pécsett remélhetően ez évben jelenleg a tv 1-es műsorát sugárzó adó tartalékadóvá válik és az üzemet egy új, még korszerűbb adóberendezés fogja ellátni. Nagykanizsán az URH-adókat tartalékkal bővítjük és terveink szerint 1980-ig Mohácson, Kaposváron és Pakson létesül kis teljesítményű ty- átjátszó adó. Ami pedig az URH adó havi egyszeri — hétfő délelőtti —karbantartását illeti, most már negyedévente csak egyszer lesz szükség arra, hogy a karbantartás miatt a hallgatóknak nélkülözniük kell az URH jobb minőségét. G. M. Nem alakulhat ki smog Miként szennyeződik Pécs levegője? Tavaly egész novemberben ködben állt a város éjjel-nappal. Az alig mozduló levegőn szinte mindenki érezte, hogy kénes, nagyon fojtó. — Pécsett nem alakulhat ki smog? Dr. Szabó Lajos, a Baranya megyei KÖJÁL bioklimatológioi osztályának vezetője így vála szol: — Délelőttönként 8 és 10 között a Széchenyi tér, az Alsóhavi utcai bölcsőde, a Légszeszgyár és a Verseny utca, a KÖJÁL-épület által határolt belvárosi mag levegőjében köbméterenként 1, sőt 2 milligramm kéndioxidot jeleztek a műszerek. A megengedett, vagyis az egészségre ártalmatlan egyébként 0,15 milligramm. A városközpont felett 130, majd 250 méterre az alatta húzódó rétegek hőmérsékletétől 2—4 fokkal melegebb levegőzóna alakul ki. A két melegréteg szerencsére nem „zár” tökéletesen, vagyis a felfelé hatoló légáramlatok áttörik és magukkal sodorják a szennyeződést. Pécset nem fenyegette és nem is fenyegeti smog, mivel több a napfényes, mint a ködös nap, az ipari létesítmények nem egy helyre települtek, tehát füstjük nem hat koncentráltan. A lakótelepek és az ipari részek jól elkülönültek. — Budapest, Miskolc után Pécs levegője a legszennyezettebb. — Legtöbb benne a szálló por és a kéndioxid. Ezek után a nitrogénoxidok, az ülepedő por és a korom következnek. A tűrhetőnél jobban szennyezett a Petőfi utcai iskola és szomszédsága főleg szálló porral, kéndioxiddal, vagy a Verseny uteO ülepedő porral. Nyáron a Széchenyi teret és a Volán-telep környékét nitrogénoxidok árasztják el. A belvárosi lakók magas kén- és hamutartalmú feketeszénnel fűtenek és 40—50 négyzetkilométernyi területen legalább 120 ezer embert zavarnak a kéményfüsttel. Bőven van porból a szanált épületeknél, az új építkezéseknél és a sűrű forgalmú Rákóczi úton. Az ülepedő por az utóbbi években Érdekes szerepet vállalt a madárvilág megóvásában a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, és évek óta jelentős összegeket áldoz erre. Több mint 3000 odút helyezett ki, mintegy 100 etetőt tölt fel telenként rendszeresen madáreledellel. így számos madárnak, például a leggyorsabban pusztuló ragadozóknak, köztük a kerecsensólyomnak valóságos génbankjávó vált. Emellett a Parkerdőgazdaságcsökken, a szálló por mérséklődését viszont alig lehet észre venni. A korom és a nitrogén oxidok előfordulása elfogadha tó, míg a kéndioxid mennyisé ge nő. A szennyeződés követ keztében a napsugárzás ereje lanyhul, példóyl a belvárosbar 106 órával kevesebbet sül évente a nap, mint Pogónyban — A Pécsi-medence ross; földrajzi adottságai csak fokoz zák a gondokat. — A mély völgyben a kiszellőzés gyenge, a Mecsek kapuiból, vagyis az Abaligeti útró és Vasas irányából betódult friss szél átsiklik a tetők felett ezért gyakran összeáll, összesű rűsödik a szennyezett levegc délután 4—5 órától reggel 9-ig aztán 10—11 órára felszáll c szürkés, ködös szennyfüggöny ami a Pálos-templom felett magasságig ritkán ér el. A Me csekben rég süt a nap, míc lenn még bekapcsolják lámpái kát az autósok. így is a fel szálló szennyeződés a város kö rül egy 15—20 kilométeres sáv ban problémát okoz. — Melyek a fő szennyező források? — Még 20—25 üzem aktívar rontja környezete levegőiét, pél dóul a Zólyom és a Somogy Béla utcában. A munkatérbő elszívják az oldószerek és vegy szerek gőzeit, gázait, de ez után a szabadba engedik min den kezelés nélkül. A belvároi távfűtésre-kötése halaszthatat lan feladat. Súlyos a gond c nitrogénoxidokkal és -dioxidok kai, melyek főként az autó motorokból és az olajkályhák bál származnak és hatásuk erő: napfényben különösen aqgasz té. Színtelenek és szagtalanok a szemnyálkahártyának árta nak. — Megoldás e téren? — Nagyon sok múlik a ko csiporlasztók és adagolók be állításán, vagy a kötelező gép kocsi-vizsgálatoknál pontosar határozzák meg a kipufogó gá: szénmonoxid-tartalmát. A rend őrség és a KÖJÁL évente egy re sűrűbben vizsgálja együtt c fentiek betartását. Csuti J. ban az Országos Természetvé delmi Hivatallal együttműköd ve, tudományos alapossággá figyelik a madarak életét, vonulását. Szentendrey Géza ornitológus irányításával évről évre gyűrűzőtáborokat szerveznek A tábor „dolgozói" társadat mi munkások, nagyrészt fiata lók, akik valamennyien a tér mészet szerelmesei, évente 40 000—50 000 madarat gyűrűznek. Törzskönyvezik az ég kis vándoraii
