Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-23 / 53. szám

2 Dunántúli napló 1979. február 23., péntek Rövidesen kijelölik a drávai hajóutat Kerekasztal-konfereneia az Idegenforgalom fejlesztéséről Alapos előkészítés, közös együtt­működés eredményeként Korszer» gépkocsikat ad a Volán Utazás előtt érdemes tájékozódni Pécsi cipők Amerikába Kétszáz kilométeres hosszban hajózható lesz a folyó E nyártól megkezdik a vég­leges hajóút kitűzését déli határfolyónkon, a Dráván. A megállapodásról csütörtökön jegyzőkönyvet írtak alá a Dél- dunántúli VÍZIG cserkúti gép­javító-bázisán a drávai hajó­zással foglalkozó magyas-ju- goszláv vízügyi albizottság képviselői. A folyón jugoszláv viszony­latban már régóta aktív a ha­jóforgalom: a vízi járművek főien fát, kavicsot és mező- gazdasági termékeket szállíta­nak, ezen kívül a part- ésme- derszcbályozáshoz rengeteg kcvet. rozsét továbbítanak. A szabályozó munkában a VÍZ­IG hajóparkja is részt vesz, de a ViZIG-hajók sok követ is hor­danak Jugoszláviába a dráva- szabolcsi depóról, ahová a má- riagyűdi bányából kerül az exportálandó mennyiség. A vízügyi igazgatóság hajó­parkja majdnem 30 vízijármíí- ből.áll. Ezen kívül a somogyi erdőgazdaság, a barcsi Tö- VÁLL és a vízvári tsz üzemel­tet néhány emberszállító kom­pot, valamint sóderhordó uszályt. A magyar oldalon a kereskedelmi forgalom még rendkívül gyér, elsősorban amiatt, hogy a Drávától fél­nek a hajók vezetői. Nem véletlen, hogy közö­sen régóta folyik a szabályo­zás és nem véletlen, hogy rendkívül nehéz, speciális fel- odatra vállalkozott mind a magyar, mind a jugoszláv fél, hogy kijelöljék a legbiztonsá­gosabb hajózási útvonalat. A jugoszlávok a Dráva dunai beömlésétől felfelé haladva a 110-es folyamkilométerig, Drávasztára, Zaláta térségéig pontosítják az útvonalat mind­két parton. Pillanatnyilag ez egyébként a legforgalmasabb szakasz, és egyben a legve­szélyesebb rész is: sok benne a zátony és a hordalék. A magyar kitűzők a 110-es folyamkilométertől a 198-asig, vagyis a Mura-torkolatig, Víz­vár térségéig fognak dolgoz­ni mindkét parton. Egyszerre indulnak, várhatóan már júni­usban: mi két kitűző hajóval, nevük: „Vízvédelem" és „Drá­va". Mindegyiken speciális da­ru található, aminek a segít­ségével a vízbe süllyesztik, il­letve a partra rakják a jól látható bójákat, kilométer- táblákat és egyéb útjelzőket. Barcson már több mint száz kitűző-jel elkészült. K ét éve, a legutóbbi ke­rékasztal konferencián, a megye idegenfor­galmi szerveinek ve- vétöi még joggal bírálták a vendéglátó Volánt, mert nem tudta kielégíteni vala­mennyi buszigényüket. Az­óta megváltozott a helyzet. Erről a tegnapi idegenfor­galmi tanácskozáson Fűzi Árpád, a Volán Vállalat Igazgatója, mint házigazda beszélt. Az elmúlt évben a bel- és külföldi kirándulá­sokra, szervezett túrákra a volánosok az IBUSZ, a Vo­lán Tourist, a Mecsek Tourist, a Cooptourist és az Express valamennyi igényét kielégítették. Belföldre 4237 busz, öt és fél ezernél több járati napon, mig külföld­re 110 autóbusz szállította a csoportokat. A tegnapi tanácskozásra a megye idegenforgalmának gazdái, köztük Jakabos Zol­tánná, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője és az elmúlt évben Eszéken, az Autóreparatúra közlekedési vállalat kebelében megalakí­tott Panturist utazási iroda ve­zetője, Josip Olujic fogadták el a Volán vezetőinek meghívá­sát, hogy értékeljék az elmúlt év tapasztalatait, szorosabbá fonják az együttműködés szála­it. Hiszen az irodák közti „ér­dekellentét”, a gyenge propa­ganda csak hátrányos lehet Ba­ranya és Pécs idegenforgalmá­ra. Legtöbb gondot a szálláshe­lyek aránylag kis száma okozta, különösen a nyári időszakban. Ennek ellensúlyozására életre keltett „egynapos" turizmussal különösen sok szocialista brigád élt, ők a munka és művelődés akció keretében ismerkedtek hazánk tájaival, kulturális köz­pontjaival, vagy éppen testvér- városunkba, Eszékre utaztak. A harkányi strand is komoly vonzerő, hogy bejuthasson az odatartó turista, megkezdték — és tovább kívánják bővíteni — Az ez évi feladatokat hatá­rozták meg csütörtökön a Me­cseki Szénbányák és a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat képviselői Pécsett. A két vál­lalat között már második éve érvényben van egy megállapo­dás a közös munkák gyors és hatékony elvégzésére. Idén is legfontosabb fel­adat a Kossuth IV-es akna to­vábbi mélyítése. Cél, hogy be­fejezzék, vagyis eljussanak a tengerszint alatti 345 méterig. a strandbelépő elővételének lehetőségét. Nem szervezett tú­rákon Volán-buszokkal — két járat — tavcly 24 ezren utaztak Eszékre, onnan négy járat hoz­za a déli szomszédainkat Mo­hácsra, Pécsre, Harkányba. Az idegenforgalmi szervek mind más főhatóság alá tar­toznak. Együttműködésük köz­érdek, éppen ezért igyekeznek még jobban összehangolni te­vékenységüket. Az újonnan élet- rehívott Országos Idegenfor­galmi Hivatal ebben valóban még többet tehet. Megyénk az elmúlt évben egymillió fős vendégéjszakával országosan a 3—4. helyre ugrott előre. Ha belép az új mohácsi szálloda, néhány év múlva a 110 személyes pécsi motel, elké­szülnek az orfűi új kemping nyaralóházai, ha befejezik a harkányi tízmillió forintos fej­lesztést, bizonyára még jobb lesz a helyzet. Addig jobban kell támaszkodni a fizetővendég­szolgálatra. A Jugoszláviába történő lá­togatói és az utazási irodák által meghirdetett szervezett kiutazások engedélyeztetési — ablakszerzési — és valutabe­váltási feltételei megváltoztak, érdemes az irodákat felkeres­ni, hogy ki-ki pontosan meg­tudhassa, mi és miben változott. Ha már a tájékoztatásról van szó: hiányoznak a valóban út­baigazító idegenforgalmi táb­lák, a megvásárolható zász­lócskák, városcímerek, jelvé­nyek, matricák. A Volán vezetői megígérték: ez évtől külföldre már csak az Ikarus 200-as család tagjait Ezt követően a belső szerel­vényezésbe fognak. Bétán a nyugati és a keleti aknát ösz- szekötik a nyolcadik szinten és ezzel kezdetét veszi egy újabb szint feltárása. István-aknán a hatodik szinten levő rakodó építését folytatják és innen a kettes akna továbbmélyítését kezdik el a hatodik és a he­tedik szint között. Zobákon a diagonális akna színién to­vább mélyül. indítják, kifogástalan műszaki állapotban, üzemképes mikro­fonnal. Nyomatékosan felhívták az utazást szervezők figyelmét, hogy a buszvezetőt nem a cso­portnak kell „eltartania.” Decemberben volt egy éve, hogy felavatták a Dél-dunán­túli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat új tanműhelyét és az­óta csak gazdagodott a fiata­lok tanulóhelye. Folyamatosan érkeztek a gyakorlati oktatást segítő szemléltető berendezé­sek, eszközök. A filmvetítő és írásvetítő mellett többek kö­zött Ridgid 300 típusú menet­vágót, Bayer ütvefúrót, Hilti fú­rókalapácsot és olyan utánfu­tót is kaptak, melynek segít­ségével munkahelyre tudják vinni a szerszámaikat. Az együtt több százezer forintot érő gépek, eszközök sorát ál­landóan bővítik a legújabb tí­pusú gázkészülékek. Sikeres starttal kezdett az idén a szövetkezeti ipar kül­kereskedelme. Az európai pia­cokon ma már több terméké­vel magabiztosan és otthono­san mozgó szövetkezetiek az idén egy új, és tegyük rög­tön hozzá, cseppet sem köny- nyű területre lépnek: az ame­rikai piacra. Arra a _piacra, melynek lehetőségeit jól ki­használva nagyot nyerhet, és amelyen szigorú külkereskedel­Azok a fiatalok, kik hetente három nap az 506-os Elek Ta­más Szakmunkásképző Inté­zetben tanulnak, három napot pedig gyakorlattal töltenek itt, víz-, gázvezeték- és gázkészülék­szerelők lesznek. Az első évben elsősorban a fémipari alapis­mereteket, a másodikban pe­dig már a speciálisabb tudni­valókat sajátítják el. A harma­dik évben összetett munkák­ban hasznosítják, gyakorolják mindazt, amit az első két év­ben megtanultak. Tegnap az elsősök dolgoztak a tanműhelyben. A másodiko­sok a Lvov-Kertvárosban épülő lakásokban vízvezeték-szerelési gyakorlaton, a harmadikosok pedig iskolában voltak. Farkas János tanműhelyvezetővel és Kun László szakoktatóval ugyanúgy végigjárjuk az épü­letet, mint az átadáskor. Az akkor még csak virágoknak helyet adó összekötő folyosón most már gáztűzhelyek is so­rakoznak. Módszeresen gyűjtöt­ték és gyűjtik ma is ezeket a régebbi típusú készülékeket. Közöttük a legidősebb egy több mint félévszózados tűz­hely. A gázkészülék oktatóte­remben a táblán levő rajzok árulkodnak arról, hogy itt nap mint nap oktatás történik, A következő teremben hegeszte- nek a fiúk, a szemben levőben pedig a műanyag csövek jelö­lését, darabolását gyakorolják. Csöndben, fegyelmezetten, szorgalmasan dolgoznak. Az alapos felkészülésüket egy kö­zelmúltban szerzett eredmény bizonyítja. A víz-, gáz- és gáz­készülék-szerelő szakmunkásta­nulók megyei döntőjén az el­ső, második, harmadik és ötö­dik helyet o Gázmű tanműhe­lyének tanulói szerezték meg. mi szabályai miatt nagyot is veszthet a mindenkori magyar szállító. Érthető tehát, hogy a köl­csönös előnyökön alapuló együttműködés teljes terjedel­mű tisztázására a szokásosnál is alaposabb munkára volt szük­ség ahhoz, hogy tegnap vég­leg eldőljön: a Pécsi Cipő­ipari Szövetkezet az idén ma­gas igényű női luxuscipőket fog szállítani az amerikai pi­acra. Az újszeiű megállapodás­nak már az előzménye is ér­dekesen alakult. Az Egyesült Államok és Magyarország kö­zött az elmúlt évben folyta­tott kereskedelmi tárgyaláso­kon az egyik résztvevő a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat volt. A szövetkezeti ipar exportmunkáját és fej­lesztését sajátos eszközökkel segítő Pécs városi Ipari Szö­vetkezetek Pártbizottsága az államközi megállapodásokat követően javasolta a TAN­NIMPEX vezetésének: vizsgál­ják meg, hogy hol, milyen te­rületen, és főleg milyen felté­telek mellett tud Pécs város szövetkezeti ipara a gazdasá­gos tőkés exportmunkába be­kapcsolódni. Az új gondolatra történő gyors reagálás, a közös együtt­működés eredménnyel járt. A szövetkezeti pártbizottságon tegnap tartott koordinációs megbeszélésen Maletics Miklós pártbizotisági titkár vezetésé­vel a soron következő konkrét feladatokat egyeztették a TANNIMPEX vezetésének a kérésére. A koordinációs megbeszélé­sen a külkereskedelmi válla­lat vezetőitől megtudtuk, hogy az amerikai megrendelő egy tőkeerős részvénytársaság. Amerikán kívül Franciaország­ban és Olaszországban cipő­gyáraik vannak és Miamiban székelő központjukból irányít­ják a saját gyártású és az egyéb területen vásárolt cipők értékesítését. A Pécsi Cipőipari Szövetke­zet által gyártott mintakollek­ciókat az amerikai partner el­fogadta. A szövetkezet a meg­állapodások alapján ez évben nagyobb tételű próbaszállítást is küld o megrendelő részé­re. Amennyiben az együttmű­ködés kölcsönös előnyei a jövőben is biztosítottak, úgy jövőre 200 ezer pár divatci­pőt szállíthat a szövetkezet a megrendelő bostoni raktárbá­zisába. Foki Jenő, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet elnöke a sikeres továbblépés előnyei mellett a szövetkezetre háruló új fel­adatokról szólt. Ami a leglé­nyegesebb, hogy a szövetke­zet megkezdte már a gyakor­lati felkészülést az új prog­ramra. A 30-as évek divatját felidéző, gömbölyített orrú női luxuscipők finom sevró felső­bőrét a megrendelő biztosítja. A talp, a bélés és egyéb kel­lékanyagok hazai piacról tör­ténő beszerzése azonban vár­hatóan új problémákat fog felvetni. Megkezdődtek a gyár­tási, szervezési intézkedések is a szövetkezetben. A megálla­podott minőségre, határidőre igen érzékeny bmerikai niac ugyanis egy pontosan és szer­vezetten működő termelőpart­nert igényel. A szövetkezetiek tehát az exportmunkában az idén újra továbblépnek. És, hogy a várt eredmény ne maradjon el, ezért a koordinációs tárgyalá­son részt vevők tegnap abban is megállapodtak, hogy az együttműködés alakulására ak­tualitásának megfelelően visz- szatérnek. — Csuti J.— „Én vagyok az élő melléklet” Koncert az énekórán — Én vagyok az élő mel­léklet — magyarázza Bánki József zongoraművész a diákoknak a pécsi Széchenyi gimnáziumban. Azután leül a zongorához, beszél Bach- ról, kérdezgeti a tanulókat, és elkezd játszani. ötödik alkalommal került sor tegnap erre a rendhagyó ének-zene órára. Az előző négyet a megye és a város más gimnáziumaiban tartotta a zongoraművész. Az ötlet Várnai Ferenc megyei zenei szakfelügyelőtől indult el, és Bánki József szívesen elvál­lalta a megvalósítását. Két­száz évet tekintenek át ze­nében a diákok negyvenöt perc alatt. Bachtól Kurtágig. Tíz rövidebb, zongorára írt népszerű mű hangzik el az órán. Kiegészítésekkel, ma­gyarázatokkal. Kérdezhetnek a tanulók és kérdezhet az előadóművész is. Mohá­cson az egyik diákparla­menten felszólaltak a tanu­lók, ők is szeretnének ré­szesülni minél több ilyen jellegű énekórában. — Miért vállalta el Bánki József ezt a feladatot?- Sokat koncertezem, de sohasem beszélek. Most megragadom az alkalmat. De tényleg örömmel láttam a tanításhoz. Ez az összeál­lítás felöleli a négy osztály ének-zenei tananyagának fontosabb lépcsőit. Úgy vet­tem észre, hogy a gyerekek élvezik. Mégis más az élő játék, mint a hanglemez­hallgatás — mondja a mű­vész. — Tervezik a koncertsoro­zat kibővítését? — A későbbiekben sze­retnénk még jobban lebon­tani a zongoradarabokat egy-egy órához. Vagyis konkrét órákhoz igazod­nánk. Ezenkívül esetleg be­vonnánk hegedűművészeket, fuvolaművészeket is. Szoná­tapartnereket is „összehoz­nánk". Természetesen ennek anyagi vetülete is van. A kezdeményezést a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya támogatja, de a kere­teink nem végtelenek — vá­laszolja Várnai Ferenc. Az óra végén a tanulók hosszú ideig tapsoltak Bán­ki Józsefnek. Azt sem bán­ták, hogy közben a szünet percei gyorsan múltak. — Hogy tetszett nektek ez az óra? — Nagyon. Érdekes volt látni a zongoraművész tech­nikáját és jó volt így hall­gatni a zenét. De ez a Kur- tág mű sehogysem tetszett. Túl modern vagy más a ba­ja, de nem lelkesedem ér­te — hadarja az egyik kis­lány. — El vagy maradva, Csil­la! — legyint Norbert. — Igen tetszett nekem is ez a megoldás. Mióta itt vagyok az iskolában, még nem tar­tottak ennyire izgalmas órát! Metzik hlelga is osztja Nor­bert véleményét ás a körü­löttem állók mindegyike. Mi­nél többször jöhetne hoz­zánk a művész — harsogják, és hozzáteszik, hogy nem azért, mert ilyenkor nem fe­leltetnek. B. A. Együttműködés az aknamélyítők és a szénbányák között Meghatározták az idei feladatokat Murányi László Modern gépek segítik az oktatást Szakmunkásoknak készülnek A DDGÁZ tanműhelye

Next

/
Thumbnails
Contents