Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-03 / 33. szám

2 Dunántúli napló 1979. február 3., szombat A hatmilliomodik tonna cement a BCM-ben Elkészült a hatmilliomodik tonna cement Dél-Baranya ipari óriásában, az 1972 őszé­től minden esztendőben töb­bet termelő BCM-ben. A fiatal gyár nagy érdeme: a berendezések maximális ki­használásával, munkahelyi és üzemszervezéssel, a gépek gondos karbantartásával, e feladatokra épített munkaver­seny sikereivel elérték, hogy az 1 035 000 tonna évi termelésre programozott gyár tavalyi csúcsteljesítményével ezt a mennyiséget negyvenezer ton­nával tetézték. Figyelemre mél­tó az is, hogy a termelés fel­futása közben a létszám negy­ven fővel csökkent. A kalória felhasználósát ésszerű szintre szorították és ezen tartják. Vil­lamos energiából például az utóbbi év alatt 1,1 millió forin­tot takarítottak meg, amit 1979-ben is szeretnének meg­ismételni. A BCM jól startolt az új esz­tendőben: a félkész terméknek minősülő klinkerből hétezer tonnával, cementből tizenöt­ezer tonnával teljesítették túl első havi tervüket. A ráadás nem a hazai készletet gyarapít­ja, hanem exportra készül. A szomszédos Jugoszláviában ér­tékesítik, ahol szívesen fogad­ják a közeli magyar cementet. Hné Jogsegély­szolgálat a tsz-ekben Az eddiginél több segítséget várnak az érdekképviseleti szer­vektől — mindenekelőtt a gaz­dasági érdekvédelemben - a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó tsz-ek, valamint azok a gazdaságok, amelyek külső okok, például belvíz, ele­mi károk, miatt kerültek nehéz helyzetbe. Miután a veszteség­gel és alaphiánnyal gazdálko­dó szövetkezetek minden évben csaknem ugyanabból a körből kerülnek ki, helyzetük tartós ren­dezésére van szükség. Ezt álla­pították meg pénteken a TOT székházában rendezett tanács­kozáson, amelyen a mezőgaz­dasági szövetkezetek területi szövetségeinek vezetői vettek részt. Megállapították, hogy az idén várhatóan tovább fejlődik a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülménye, javul a szo­ciális ellátás. Az üdülési lehető­ségek bővülnek, miután a nyá­ron valószínűleg átadják a szö­vetkezeti összefogással épülő harkányi termelőszövetkezeti üdülőt. A szövetkezeti tagok ér­dekét szolgálja, hogy az idén a tsz-ekben is bevezetik a jog­segély-szolgálatot, ami az év egyik kiemelkedő mozgalmi-ér­dekvédelmi feladata lesz. Ünnepélyes megnyitó Kalocsán Országos mező­gazdasági könyvhónap A Mezőgazdasági Könyvkiadó I03 könyvet jelentet meg az idén Az idei mezőgazdasági könyvhónap országos rendez­vénysorozatát pénteken nyitot­ták meg Kalocsán. Az Otthon filmszínházban rendezett ün­nepségen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára mondott beszédet. A mezőgazdasági szakkönyv­kiadás igyekszik jól és gyorsan közvetíteni az új ismereteket, kielégíteni az igényeket, kap­csolatot építeni a tudomány és a gyakorlat között — hang­súlyozta Maróthy László. A ki­adók az utóbbi években lát­ványos teljesítményt nyújtottak: 1977-ben és 1978-ban mint­egy 3 millió példányban adtak ki mezőgazdasági szakkönyve­ket, kézikönyveket és tudomá­nyos ismeretterjesztő műveket. Az idén csak a Mezőgazdasá­gi Könyvkiadó 103 könyvet kínál az olvasónak egymillió- százezer példányban, egyaránt helyet adva a hazai és a kül­földi tudományos etedmények ismertetésének. A fiatalság szerepéről szól­va Maróthy László emlékezte­tett arra, hogy néhány éve még a mezőgazdasági dolgo­zók elöregedése miatt aggód­tunk. Manapság viszont egyre nagyobb számban állnak mun­kába a fiatalok, a szakmai ve­zetésben is mind több magas képzettségű fiatal agrár-mű­szaki és közgazdasági szakem­ber kap helyet. A mezőgazda­ság iparosodásának eredmé­nyeként nyomon követhető a fiatalok visszaáramlása a vá­rosi munkahelyekről. Az 1960- as években a tsz-ek tagságá­nak csak 15 százaléka volt 30 éven aluli, jelenleg viszont már egyharmada. A fiatalok munkájára, ha kell áldozat- vállalására a mezőgazdaság is bátran alapozhat.­Ezután Romany Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter „Kiváló munkáért” ki­tüntetéseket, Marczali László kulturális miniszterhelyettes „Szocialista kultúráért", Diny- nyés József pedig a SZÖVOSZ képviseletében „Kiváló szövet­kezeti munkáért" kitünteté­seket nyújtott át , a mező- gazdasági könyvkiadásban és terjesztésben kiváló munkát végző szerkesztőknek, kiadói dolgozóknak, nyomdászoknak, népművelőknek és könyvterjesz­tőknek. A kalocsai I. István úti kiál­lítóteremben pénteken nagy­szabású mezőgazdasági könyv­kiállítás nyílt. A kiállítás az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában megjelent 450-féle mezőgazdasági kiadványt mu­tatja be. Tudósklub >79 a televízióban Tudósklub '79 címmel tu­dománypolitikai vitaműsor- sorozat kezdődik a televí­zióban február 14-én. A sorozat - tudósok és politikusok részvételével — a politika, az ideológia és a tudomány egymáshoz való viszonyát, a világgaz­dasági korszakváltás, a magyar népgazdaság, a struktúraváltozás, a gazda­ságirányítás, a gazdasági hatékonyság, a munkaerő­gazdálkodás, a szocialis­ta életmód, a társadalmi egyenlőség, és a tudomá­nyos kutatás aktuális kér­déseit boncolgatja. A havonta egyszer késő este jelentkező adás ke­rékasztal-beszélgetés, amelybe — a műsoridőben működő telefonok révén — a nézők is bekapcsolód­hatnak. Eredményes évet zárt a tsz Zárszámadás Szederkényben Jól fizettek a szántóföldi növények Hangulatosan kezdődött a szederkényi Karasica Gyöngye Tsz tegnapi zárszámadó köz­gyűlése. Az általános iskola ta­nulói, miután köszönetét mond­tak a tsz vezetőinek és dolgo­zóinak az iskola patronálásá- ért, néptánc összeállítást mu­tattak be a szép számmal meg­jelent tagságnak, a meghívott vendégeknek, akik között meg­jelent Czégény József, a me­gyei pártbizottság titkára és Magyari Jenő, a MÉM osztály- vezetője. Ulbert Adóm, a tsz elnöke ismertette az elmúlt év ered­ményeit. A növénytermesztési ágazat az év folyamán a ter­mőhelyi adottságokhoz képest igen jó eredményeket ért el. A A Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagygombosi tehenészeti te­lepén a korszerű szarvasmarhatartás speciális munkafogásaival a gyakorlatban is ismerkedhetnek a jövő agrármérnökei. Képünkön az első évfolyamos hallgatók ismerkednek a Holstein-Friz borjak­kal. Tűzesetek! A Baranya megyei Tűz­oltó Parancsnokság elké­szítette a megye decembe­ri tűzeseteinek összefogla­lóját, mejy szerint 48 tűz­eset volt, a kár értéke több mint félmillió forint. Négyen vesztették életüket, hatan megsérültek. Legtöbbször lakástűz- höz hívták a tűzoltókat, 23 esetben, ezek oka leg­gyakrabban az elektromos energia, sugárzó hő és építési hiba. A lakásokban pusztító lángok negyed- millió forint értékű károkat okoztak. A bólyi pinceso­ron egy idős férfi az égő olajkályháját töltötte fel (!), de úgy, hogy nem a tartályba, hanem az égőtérbe öntötte az ola­jat. A szép, faborítású pincéjéből csak a csupasz falak és a kémény marad­tak meg. Szilágyon idős férfi faágya mindössze 20 centire volt a vörösen izzó vaskályhától. Az ágy, az ágynemű kigyulladt, az idős ember füstmérgezés­ben halt meg. Pécsett, a Szőlő utcában is üzemelő olajkályhát javított egy háztulajdonos, aki az ada­golóból szétfolyó és be­lobbanó olajtól harmad­fokú égési sérüléseket szenvedett. A kiégett szo­bában 40 ezer forint ér­ték pusztult el. A tűz bejelentése, a tűz­jelzés állampolgári köte­lesség. Tehát a tűz­esetet még akkor is kell jelenteni a tűzol­tóságnak, ha azt már el­oltották. Nyolc olyan sze­mély ellen tettek szabály­sértési feljelentést az I. fo­kú tűzvédelmi hatóságok, akik erről megfeledkeztek, vagy ezt meggátolták. M. L. Mecseknádasdi fiatalok Gondosan ápolják a hagyományokat Várjuk a háromnegyedhármas buszt. Ezzel is több fiatal szo­kott hazaérkezni Pécsről Me- cseknádasdra. Amíg a busz­megállóban topogunk, Dono- vald Józsefnéval, az általános iskola tanárával beszélgetünk. Mondja, hogy a két és fél ezer lakosú, csaknem teljesen német nemzetiségű községben leg­alább 6—700 a fiatalok száma. Közülük 240-en még általános iskolások. A nyolcadik osztály után szinte kivétel nélkül to­vábbtanulnak a gyerekek. A legtöbb szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe, mások pe­dig gimnáziumba jelentkeznek. Megérkezik a busz, a leszál­lók között vagy tíz fiatalt talá­lunk. Nagyrészt lányok. Wilhelm Mária a Leöwey Klára Gimná­ziumban tanul. Egy kicsit türel­metlen, még nem ebédelt. Több­nyire mindennap ilyen időben ér haza. Megebédel s nekiáll tanulni. Esténként legtöbbször a KISZ-klubba megy, ahol a fia­talok rendszeresen összejönnek. Magnóznak, beszélgetnek, tár- sasjátékozna'k. Amikor otthon marad, olvas. Az ajánlott iro­dalmat németül... Két másik leány, Hernesz Ágnes és Gungl Margit a kereskedelmi szakkö­zépiskolába, Bacher Mária a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola egészségügyi tagozatára jár. Ők is rendszeres klublátogaták. Valamennyien ki­tűnően tudják a német nyelvet, de mint mondják, egymással magyarul beszélnek. A találko­zók arra is alkalmat adnak, hogy megbeszéljék, melyek azok a feladatok, miket nekik fiata­loknak, KISZ-tagoknak kellene elvállalniuk. így határozták el, hogy részt vesznek a hintatér, a sportpálya és a táj ház környé­kének csinosításában. Egy-két évvel ezelőtt Méder Ferenc is a klublátogatók sorá­ba tartozott, de mióta megnő­sült, inkább az otthona körüli munkákkal tölti az idejét. A Pécsváradi Építő Szövetkezetben dolgozik, a hegesztő szakmát tanulta. Mecseknádasdi fiatal­ember, de Ófaluba nősült, s most ott laknak. Vettek egy há­zat, nagy kertet, azt szeretné művelni. Bacher József elsős a Ziper- novszky szakközépiskolában. Még nem tartozik a klublátoga­tók közé. Ő viszont mestere a táncnak, s nemrég tagja lett a felnőtt tánccsoportnak. Egyelő­re az utánpótlás soraiba tarto­zik, de mivel nagyon szeret éne­kelni, táncolni, szívesen tölti a szabadidejét a próbákon. A kastélyban, ahol az általá­nos iskolások felsőtagozatos osztályaiba járók tanulnak, har­monika szól, a lányok pedig táncolnak. Magyar és német népi táncokat járnak. Ők az is­kola táncszakkörének tagjai. Közülük többen hangszeren is játszanak. Egy-egy német nem­zetiségi mondákát, maguk köl­tötte versikét meg is zenésítet- tek. így ápolják szüleik, nagy- szüleik hagyományait, beszélik a nyelvüket, de ugyanúgy gyűj­tik a népszerű együttesek, színé­szek fényképeit, ugyanolyan igyekezettel tanulnak és készül­nek a további tanulásra, aztán pedig a munkára, mint vala­mennyi fiatal. .. főágazat összes termelési érté­ke 35 millió forint, nettó nye­resége 15 millió forint volt. A kertészeti ágazat elmaradt a termelési érték árbevételi tervétől, mely 1 millió 550 ezer forint volt, s a teljesítés csak 1 millió 70 ezer forint lett. Bár a paprikánál, paradicsomnál, hagymánál 185 ezer forint vesz­teség mutatkozott (a nyereség itt az ország jó zöldségellátá­sának segítése volt), a káposz­ta és karfiol nyeresége ezt ki­egyenlítette. Az állattenyésztési főágazat eredményei nem mindenütt alakultak úgy, ahogyan szeret­ték volna. A termelési érték 24 millió forint lett az előző évi 30 millió forinttal szemben. Egy tehén évi tejhozama 3725 liter, az egy liter tej önköltsége 5 forint 31 fillér volt, ami jónak mondható. Az állattenyésztési ágazatok közül leqdinamikusabban a ju­hászat fejlődött. 1973-ban még 500 darab juhhal sem rendel­keztek és most 2120 darabos a tenvészállományuk. E téren a jövő feladata a mesterséges termékenyítés bevezetése. Leanagyobb gondokkal a ba­romfiágazat küszködött. A tervben szereplő 100 000 napos- liba felnevelése helvett a társ- qazdasáqok csak 58 000 db-ot biztosítottak s a nagy elhul­lás miatt ebből is csak 44 000 darabot tudtak értékesíteni. A kiesést pecsenyekacsák nevelé­sével próbálták pótolni, azon­ban itt sem volt szerencséiük, járvány pusztított, ami az állo­mányt jelentősen csökkentette. A háztáji baromfitenyésztés azonban iqen jelentősen fejlő­dött, forqalma az egy évvel ko­rábbi 15 millió forintról 32,5 millió forintra növekedett. Az elnöki beszámoló, majd az ezt követő hozzászólások után Czégény József a megyei pártbizottság nevében köszön­tötte a tsz minden dolgozóját és gratulált az elért eredmé­nyekhez Értékelő hozzászólásá­ban többek között megemlítet­te, hogy az ez évi terveket túl óvatosnak tartja. Reményét fe­jezte ki, hoqy a gyakorlatban maid ezt túlteljesítik, hisz a ve­zetőgárda és a dolgozók egy­aránt alkalmasak arra, hogy ha eddig az élvonalba tartoztak, ezután se adják alább. Hősies küzdelem Zsanán Tizedik napja tart a küzde lem a Dél-alföldi Kőolaj- és Földaázkitermelő Vállalat zsa- nai É-ll-es kutatási területén a gázkitörés elfojtásáért. Pénte­ken délelőtt újabb kísérleti ol­tásba fogtak, amit délután megismételtek, de csupán 10— 15 percre aludtak ki a lángok, s utána újra belobbant a gáz. Ez az idő azonban elegendő volt arra, hogy újból szemrevé­telezzék az akna belső terét — amelyet időközben kibontottak — és megállapítsák a gáz négy irányú áramlásának helyét. Ennek ismeretében a kitörésvé­delmi brigádok új oltási eljá­rásra készültek fel. A nagyka­nizsai olajbányászok újítását, az úgynevezett eróziós csővá­gást akarják alkalmazni. így kívánják elérni, hogy megszűn­jön az oldalirányú gázszivár­gás és függőleges gáznyelv alakuljon ki. A berendezés ké­szenlétben áll és szombaton döntenek alkalmazásáról. Ezzel egyidőben számításokat végez­nek, hogy a jelenlegi két tur- bóreaktív generátor teljesítő- képessége elegendő-e a fel­adat végrehajtásához. Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pén­teken — dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter társaságában — szemlét tartott a zsanai gázki­törésnél. Klubestek, táneszakkör, társadalmi munka

Next

/
Thumbnails
Contents