Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-13 / 43. szám
1979. február 13., kedd Dunántúli napló 5 Győzött a forradalom Iránban Üdvözlő táviratok az ideiglenes kormányhoz (Folytatás az J. oldalról) zargan-kormány egyébként felszólította a sztrájkoló pilótákat, hogy vegyék fel a munkát, mielőbb kezdjék meg a sebesültek kórházba szállítását és az elzárt körzetek lakosságának élelmiszerrel és gyógyszerrel való ellátását. Khomeini ajatollah a rádió közvetítésével hétfőn újabb hat pontból álló felhívásban fordult Irán népéhez: 1. Mindenki tartózkodjék a rombolásoktól. 2. Akadályozzanak meg minden rendbontást és atrocitást, nehogy a megbuktatott diktatúra helyét a káosz vegye át. 3. A nép segítse a forradalom katonáit kötelességük teljesítésében, a rend megteremtésében. 4. Ne engedjék, hogy ellenséges erők a „forradalmiság" álarca alatt megbontsák a forradalmi erők sorait. 5. A hívők menjenek a mecsetekbe, hallgassák meg a síita papok prédikációit, útmutatásait. 6. Mivelhogy a katonák és a rendőrök beszüntették ellenállásukat a forradalommal szemben, a nép, ne bántalmazza őket, hanem a fegyveres testületek közembereit tekintse testvéreinek. Katonákat az utcán nem lehet látni. A kaszárnyák jórésze tele van civilekkel, akik barátkoznak a katonákkal. A Kaspi- tengertől nem messze fekvő Gorgan városában vasárnap este a tömeg úgynevezett rögtönítélő bírósági eljárás során botokkal agyonvert 11 rendőrt, akikről bebizonyosodott, hogy az elmúlt hetek során a tüntetőkre lőttek. Az MTI tudósítójának a Ko- miti Estegbarból (Függetlenségi Bizottság) Khomeini főhadiszállásáról az imám tanácsadói részéről származó értesülések szerint számos nyugat-európai, így francia, belga, holland továbbá dél-amerikai katolikus püspök, illetve protestáns főpap, (többségükben haladó nézeteikről ismertek) üdvözölte az elmúlt hét során Khomeinit. Teheránban tartózkodik a baloldali francia katolikusok küldöttsége is. A teheráni rádió hétfőn ugyancsak több ízben ismételte meg a Reuter hírügynökség teheráni tudósítójának következő mondatát: „az. ami Iránban történt, forradalom" és nem keverhető össze valamiféle felkeléssel vagy zavargással”. Mehdi Bazargan kormányfő hétfő délután átköltözött a miniszterelnöki palotába. Első intézkedéseként Bazargan kinevezett három miniszterelnök-helyettest: Ibrahim Jazdi doktor, a forradalmi ügyekért, Hacsem Szabbaghian a hatalomátadás megszervezéséért, Amir Entezam a tömegkapcsolatokért lesz felelős, elmozdították Kharabaghi tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét Helyére Mohamed Vali Gharanit nevezték ki, aki a haladó Mosszadik-kormány idején a katonai hírszerzés parancsnoka volt A teheráni rádió és televízió élére Khomeini egyik közeli munkatársa, Sa- degh Ghotbzadeh került. A forradalmi kormányt sorra támogatásukról biztosítják irán diplomáciai képviseletei: a többi között a párizsi, a londoni, a bonni, a berni, a stockholmi nagykövet küldött üdvözlő táviratot Bazargan miniszterelnöknek. A washingtoni hadügyminisztérium vasárnap bejelentette: repülőgépeket és hajókat indítottak útnak, hogy „szükség esetén gyorsan elszállíthassák Iránból a még ott tartózkodó hétezer amerikai állampolgárt". Ezt később cáfolta egy hadügyi szóvivő, s kijelentette: Iránban a helyzet normalizálódik. Hétfő estig több ország állam-, illetve kormányfője küldött üdvözlő táviratot az iráni forradalmi kormányzatnak. Pakisztán és Líbia hivatalosan is elismerte Bazargan kormányát. Khomeini ajatollah-hoz küldött táviratában Hafez Asszad szíriai elnök teljes támogatásáról biztosította az új kormányzatot. A líbiai hírügynökség hivatalos közleményben jelentette be, hogy Líbia „elismeri az iráni népi hatalmat”. Khomeininek és Bazargannak küldött üdvözleté, ben Ziaul Hak tábornok, pakisztáni államfő szintén elismerte az iráni kormányt. Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök Ba- zarganhoz intézett üzenetében reményét fejezte ki, hogy a két ország baráti viszonya és együttműködése tovább erősödik. * „A Szovjetunió elismeri Irán ideiglenes kormányát és kifeje. zésre juttatja, hogy kész fenntartani és fejleszteni a két ország közötti kapcsolatokat az egyenlőség, a jószomszédság, a nemzeti szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása és a bel- ügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás elvei alapján" — hangsúlyozza az a távirat, amelyet Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök küldött hétfőn Mehdi Bazargannak, az iráni ideiglenes kormány miniszterelnökének. A távirat a továbbiakban rámutat: „az országaink közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztése kétségkívül megfelel a szovjet és az iráni nép, valamint a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek”. ® ÓRA A NAGYVILÁGBAN Gromiko és Francois-Poncet megbeszélései Hétfőn Moszkvában megkezdődtek a szovjet—francia külügyminiszteri megbeszélések. Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter a szovjet kormány meghívására vasárnap érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Andrej Gromiko szovjet és Francois-Poncet francia külügyminiszter hétfői tárgyalásukon a nemzetközi politika több időszerű problémájáról, köztük az enyhülési folyamat fejlődéséről, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséről és a leszerelést célzó tényleges intézkedésekre történő áttérésről cserélt véleményt. Andrej Gromiko hétfőn ebédet adott francia kollégája tiszteletére. Az ebéden a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. ♦ ♦ BELGRAD: Tito, jugoszláv párt- és államelnök hétfőn hazaérkezett hivatalos közel-keleti körútjáról, amelynek során Ku- vaitot, Irakot, Szíriát és Jordániát látogatta meg. A négy arab orszáq vezetőivel folytatott tárgyalásai középpontjában a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a közel-keleti helyzet és az el nem kötelezett mozgalom témaköre állt. Tito ez alkalommal ismét többször hangoztatta, hogy a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezését csak az biztosíthatja, ha Izrael kivonul az 1967- ben megszállt összes arab területről, elismerik a palesztinai nép önálló államalapítási jogát, a PFSZ-t pedig, mint a palesztinai nép egyedüli képviselőjét. + HANOI: Február 9-én és 10-én újabb kínai határprovokációk történtek Lang Son vietnami tartomány ellen. A tartomány több falvába zászlóalj- szintű kínai egységek hatoltak be és vietnami területen lövészárkokat ástak, több mint 200 méterre a határvonaltól. A tartomány egy másik pontján több mint fél kilométerre hatoltak be Vietnam földjére és ott aknákat helyeztek el. + LONDON: II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg 19 napos közel-keleti körútra indult, amelynek során ellátogatnak Kuvaitba, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába, Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Omanba. A szuperszonikus Concorde repülőgépen velük tart dr. David Owen külügyminiszter is, aláhúzva a látogatás váratlanul megnőtt politikai jelentőségét. Teheránban a Khomeini ajatollah által kinevezett ellenzéki kormány vette át hétfőn a Hatalmat, miután a hadsereg a hétvégi megmozdulások során nem állt a Baktiar-kormány mellé. Képünkön: egy iráni tiszt saját katonáit szólítja fel fegyverletételre.----------------------------*---------------------------Sá rga hó hullott Bécs környékén Furcsa természeti jelenségre ébredtek hétfőn a bécsiek: az osztrák fővárosban és környékén az éjszakai órákban sárga színű hó hullott. Az utcákon jól érzékelhető volt a friss és az alatt megmaradt régi hó színárnyalata közötti különbség. Az osztrák meteorológiai intézet közleménye szerint a ritka jelenséget minden valószínűség szerint a délnyugati légáramlatokkal nagy magasságban Közép-Euró- pa fölé sodródott finom szaharai homok okozta. ♦ NAIROBI: Az ugandai rádió Nairobiban lehallgatott jelentése szerint hétfőn reggel a szomszédos Tanzániából páncélos egységek hatoltak be Ugandába. A jelentés hozzáfűzi, hogy a tüzérségtől támogatott tanzániai egységek mintegy ötven kilométerre nyomultak be ugandai területre. Egy katonai szivivőt idézve — aki nyugati sajtótudósítók feltételezése szerint maga Idi Amin elnök - a rádió „igen súlyosnak" minősítette a helyzetet. ♦ RAWALPINDI: Miután Bhutto halálos ítéletét most már rövidesen végre lehet hajtani, a pakisztáni rendőrség fokozza a volt miniszterelnök hívei ellen egy hete kezdett kampányt. Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló területén vasárnap országos sztrájkkal tiltakoztak a kereskedők és a kormányhivatalnokok a Legfelsőbb Biróság Ítéletének megerősítése miatt. Muzaflarabad városában 16 személyt letartóztatott a rendőrség, mert részt vettek a Bhutto melletti tüntetésekben). ♦ NDJEMENA: Hírügynökségi jelentések szerint fegyveres harcok robbantak ki hétfőn a csádi fővárosban, Ndjemená- ban. A csádi csendőrség és a nemzeti hadsereg egyes egységei délelőtt támadást indítottak Hissen Habré miniszterelnök lezidenciája ellen. A harcokba páncélos egységeket és tüzérséget is bevetettek. Mint a TASZSZ jelenti, a harcok a csádi elnökhöz, Félix Malloum- hoz hű erők és a miniszterelnököt támogató, úgynevezett „Északi fegyveres erők” egységei között folynak. Az AFP „megbízható forrásokra” hivatkozva közli, hogy Hissen Habré elmenekült a miniszterelnöki palotából. Kommentar Az iráni fordulat A fantasztikus feszültséghez képest maga a robbanás — legalábbis egyelőre — nem tűnik olyan pusztítónak, mint amilyen lehetett volna. Voltak ugyanis fegyveres összecsapások Khomeini ajatollah és a császári gárda erői között, de a számok vastörvénye döntött: a tömegek a szó szoros értelmében elsöpörték a régi köz- igazgatást és megteremtették a főpap által kijelölt kormányfő, Mehdi Bazargan országlásának feltételeit. A régi - jó igazság - vagyis az, hogy jósolni nagyon nehéz — Irán vonatkozásában is érvényes. Az azonban vitathatatlan, hogy a drámai eseményekben bővelkedő iráni politikai színpadon új felvonás kezdődött a hétvégén. Nehéz lenne persze arra a kérdésre egyértelmű választ adni, vajon váratlannak tekinthető-e a sah-féle adminisztráció utolsó, de annál félelmetesebb bázisának, a hadseregnek hirtelen semlegessé válása. A főparancsnokság vasárnap ugyanis közölte: felhagy a Baktiar-kormány támogatásával és a katonákat visszarendeli a laktanyákba. Arról, milyen lesz a születő új rendszer, mennyire lesz képes megoldani az ország kétségtelenül súlyos problémáit, semmit nem tudhatunk még. Ebben a pillanatban azonban nem is ez a lényeg. Sőt még az sem, hogy az ellenzék derékhadának a vallási mozgalom bizonyult. A történelem már sok példát szolgált arra, hogy a vallási köntösben jelentkező tömeg- mozgalmak mindig és mindenütt létező tásadalmi érdekeket fejeznek ki. Ez a huszadik század harmadik harmadában Irántól Észak- Irországig fokozottan igaz. Khomeini mozgalmának nem a világnézeti alapja döntő az események mérlegelésénél, hanem az, hogy egyesíteni tudta nemcsak a nép, hanem a nemzet minden, a császári diktatúrával elégedetlen rétegét. Azt sem lehet tudni, hogy a jelenlegi impozáns nemzeti egység mennyire lesz tartós, s hogy a sah rendszerét elsöprő mozgalom mennyire hullik elemeire a győzelem után. Ezek a kérdőjelek azonban nem változtatnak a dolog lényegén. Azon, hogy egy olajban gazdag, a tőkés világ legnagyobb hatalma, az Egyesült Államok által alaposan megtámogatott, kifelé oly sokáig rendkívül erősnek látszott diktatúra meglepő gyorsasággal széthullott. Szinte szimbolikusnak tekinthető, hogy az utolsó — valóban utolsó? — felvonás kezdetén már csak a szuperelit császári gárda képviselte a monarchia folyamatosságát, immár valóban az egész nemzettel szemben. Mi az iráni fordulat közvetlen következménye? Belpolitikailag az, hogy egy lehetőségekben gazdag ország jó esetben valóban ráléphet a társadalmi fel- emelkedés útjára. A nemzetközi porondon pedig az, hogy a földkerekség egyik legérzékenyebb térségében megszűnt létezni egy olyan rezsim, amely fenntartás nélkül vállalta az amerikai érdekek védelmét és kiszolgálását. Bármennyi kérdőjel sorakozik Khomeini és Bazargan belpolitikai elképzelései körül (milyen lesz az iszlám állam iráni modellje, milyen társadalmi töltést hordoz stb.), a külpolitikai orientáció terén minden jel szerint lényeges változás következik be. Csaknem biztosra vehető, hogy az új rendszer felhagy a „csendőrszereppel", azzal, hogy a negyvenmil- liárd dolláros költséggel felfejlesztett, ultramodetn fegyverekkel felszerelt hadsereg Washington céljainak megfelelően tartsa sakkban a térség gyengébb országait. Ebből minden logika szerint az következik, hogy az új teheráni kabinet lépéseket tesz majd az el nem kötelezett országok csoportja felé. Meglesznek a lehetőségek a stabilizációra, ez nem kevesebbet jelentene, mint hogy egy fontos politikai helyen megszűnik létezni a nyugati katonapolitikai szövetség előretolt bástyája és helyét egy alapvetően békepolitikát folytató kormányzat veszi át. Éppen egy ilyen fordulat hordereje teszi nagyon jogossá a kérdést: hogyan reagál majd az iráni fordulat első számú vesztese, az Egyesült Államok? Carter sikertelen Camp David-i kalandja után amúgy is megerősödtek a kongresszusi támadások az amerikai elnök ellen. Ezek nemcsak az iráni összeomlásért teszik felelőssé a Fe- hóz Ház, a külügyminisztérium, a Pentagon és a CIA „gyengeségét", hanem a térség változásaiért is, Etiópiától kezdve Dél-Jeme- nen ót egészen Afganisztánig. Minden vagy majdnem minden attól függ, hogy ez a belső nyomás nem vezet-e súlyos következményekkel fenyegető amerikai lépésekre egy olyan Irán ellen, amely megújhodása lényegének éppen azt tartja, hogy csatlósállamból valóban független országgá váljék? Harmat Endre Magyar vezetők részvéttávirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezték ki részvétüket Joszip Broz Utónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének Edward Kar- deljnek, az JSZSZK elnöksége és a JKSZ KB elnöksége tagjának elhunyta alkalmából. Jugoszlávia gyászol Jugoszlávia gyászolja az ország politikai élete kiemelkedő személyisége, Edvard Kardelj, a párt- és államelnökség tagja halálát. Hétfőn gyászünnepségeket tartottak a hat köztársaság és a két autonóm tartomány párt-, állami és tömegszervezeteinek vezető testületéi. Gyász-gyűlésekre került sor a vállalatoknál, intézményeknél, katonai alakulatoknál, a falvakban és az iskolákban is. Edvard Kardelj ravatalánál, amelyet Ljubljanában, a Szlovén Köztársaság kormány székházában állítottak fel, a politikai és társadalmi élet képviselői álltak díszőrséget. Edvard Kardelj földi maradványait a hamvasztás után. kedden délután Ljubljanában helyezik örök nyugalomra. Bihari Vadzspaji Beklagten Hétfőn este hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter, hogy tárgyalásokat folytasson Huang Hua kínai külügyminiszterrel a két ország kapcsolatának kérdé- • seiről és nemzetközi problémákról. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy az 1962 óta első miniszteri szintű tárgyalások fontos napirendi pontja lesz az az indiai követelés, hogy Kína vonja ki csapatait az általa megszállt indiai területről és ismerje el India szuverenitását a szóban forgó terület felett. LAPZÁRTA Az Egyesült Államok kész együttműködni az új iráni kormánnyal — közölte hétfőn az amerikai elnök. Carter sajtóértekezletén kijelentette: változatlanul célja a Szovjetunióval való barátság, együttműködés, a SALT-egyezmény megkötése. Carter sajtóértekezletén, amely történetesen csak egy nappal követte a teheráni. Amerika-barát kormány bukását, nyilatkozatot tett. Washington már kapcsolatban van azokkal, „akik az iráni kormányt ellenőrzik" és kész velük együttműködni — közölte az elnök anélkül, hogy akár Khomeini, Bazargan vagy más vezető nevét megemlítette volna. + Harold Brown amerikai hadügyminiszter hétfőn megérkezett Jordániába, közel-keleti kőrútjának második állomására. Brown körutazásának fö célja, hogy — tekintettel az iráni fejleményekre — szorosabbra fonja az Egyesült Államok és a közel-keleti konzervatív államok szövetségét. Február 21-én az Egyesült Államok közvetítésével Camp Davidben folytatódnak az egyiptomi-izraeli béketárgyalások — jelentették be hétfőn Washingtonban az amerikai külügyminisztérium hivatalos személyiségei. A miniszteri szintű megbeszéléseken Cyrus Vance külügyminiszter lesz a házigazda.
