Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-13 / 43. szám

1979. február 13., kedd Dunántúli napló 5 Győzött a forradalom Iránban Üdvözlő táviratok az ideiglenes kormányhoz (Folytatás az J. oldalról) zargan-kormány egyébként fel­szólította a sztrájkoló pilótákat, hogy vegyék fel a munkát, mi­előbb kezdjék meg a sebesültek kórházba szállítását és az el­zárt körzetek lakosságának élel­miszerrel és gyógyszerrel való ellátását. Khomeini ajatollah a rádió közvetítésével hétfőn újabb hat pontból álló felhívásban fordult Irán népéhez: 1. Mindenki tartózkodjék a rombolásoktól. 2. Akadályozzanak meg min­den rendbontást és atrocitást, nehogy a megbuktatott diktatú­ra helyét a káosz vegye át. 3. A nép segítse a forrada­lom katonáit kötelességük telje­sítésében, a rend megteremté­sében. 4. Ne engedjék, hogy ellen­séges erők a „forradalmiság" álarca alatt megbontsák a for­radalmi erők sorait. 5. A hívők menjenek a me­csetekbe, hallgassák meg a síita papok prédikációit, útmu­tatásait. 6. Mivelhogy a katonák és a rendőrök beszüntették ellenál­lásukat a forradalommal szem­ben, a nép, ne bántalmazza őket, hanem a fegyveres testü­letek közembereit tekintse test­véreinek. Katonákat az utcán nem le­het látni. A kaszárnyák jórésze tele van civilekkel, akik barát­koznak a katonákkal. A Kaspi- tengertől nem messze fekvő Gorgan városában vasárnap es­te a tömeg úgynevezett rögtön­ítélő bírósági eljárás során bo­tokkal agyonvert 11 rendőrt, akikről bebizonyosodott, hogy az elmúlt hetek során a tünte­tőkre lőttek. Az MTI tudósítójának a Ko- miti Estegbarból (Függetlensé­gi Bizottság) Khomeini főhadi­szállásáról az imám tanácsadói részéről származó értesülések szerint számos nyugat-európai, így francia, belga, holland to­vábbá dél-amerikai katolikus püspök, illetve protestáns fő­pap, (többségükben haladó né­zeteikről ismertek) üdvözölte az elmúlt hét során Khomeinit. Te­heránban tartózkodik a balol­dali francia katolikusok küldött­sége is. A teheráni rádió hétfőn ugyancsak több ízben ismételte meg a Reuter hírügynökség te­heráni tudósítójának következő mondatát: „az. ami Iránban történt, forradalom" és nem ke­verhető össze valamiféle felke­léssel vagy zavargással”. Mehdi Bazargan kormányfő hétfő délután átköltözött a mi­niszterelnöki palotába. Első in­tézkedéseként Bazargan kine­vezett három miniszterelnök-he­lyettest: Ibrahim Jazdi doktor, a forradalmi ügyekért, Hacsem Szabbaghian a hatalomátadás megszervezéséért, Amir Entezam a tömegkapcsolatokért lesz fe­lelős, elmozdították Kharabaghi tábornokot, a hadsereg vezér­kari főnökét Helyére Mohamed Vali Gharanit nevezték ki, aki a haladó Mosszadik-kormány idején a katonai hírszerzés pa­rancsnoka volt A teheráni rá­dió és televízió élére Khomeini egyik közeli munkatársa, Sa- degh Ghotbzadeh került. A forradalmi kormányt sorra támogatásukról biztosítják irán diplomáciai képviseletei: a töb­bi között a párizsi, a londoni, a bonni, a berni, a stockholmi nagykövet küldött üdvözlő táv­iratot Bazargan miniszterelnök­nek. A washingtoni hadügyminisz­térium vasárnap bejelentette: repülőgépeket és hajókat indí­tottak útnak, hogy „szükség esetén gyorsan elszállíthassák Iránból a még ott tartózkodó hétezer amerikai állampolgárt". Ezt később cáfolta egy hadügyi szóvivő, s kijelentette: Iránban a helyzet normalizálódik. Hétfő estig több ország ál­lam-, illetve kormányfője kül­dött üdvözlő táviratot az iráni forradalmi kormányzatnak. Pa­kisztán és Líbia hivatalosan is elismerte Bazargan kormányát. Khomeini ajatollah-hoz kül­dött táviratában Hafez Asszad szíriai elnök teljes támogatásá­ról biztosította az új kormány­zatot. A líbiai hírügynökség hivata­los közleményben jelentette be, hogy Líbia „elismeri az iráni né­pi hatalmat”. Khomeininek és Bazargannak küldött üdvözleté, ben Ziaul Hak tábornok, pa­kisztáni államfő szintén elismer­te az iráni kormányt. Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök Ba- zarganhoz intézett üzenetében reményét fejezte ki, hogy a két ország baráti viszonya és együtt­működése tovább erősödik. * „A Szovjetunió elismeri Irán ideiglenes kormányát és kifeje. zésre juttatja, hogy kész fenn­tartani és fejleszteni a két or­szág közötti kapcsolatokat az egyenlőség, a jószomszédság, a nemzeti szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása és a bel- ügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás elvei alapján" — hangsúlyozza az a távirat, ame­lyet Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök küldött hétfőn Mehdi Bazargannak, az iráni ideiglenes kormány miniszterel­nökének. A távirat a továbbiakban rá­mutat: „az országaink közötti sokoldalú együttműködés to­vábbfejlesztése kétségkívül meg­felel a szovjet és az iráni nép, valamint a béke és a nemzet­közi biztonság érdekeinek”. ® ÓRA A NAGYVILÁGBAN Gromiko és Francois-Poncet megbeszélései Hétfőn Moszkvában megkez­dődtek a szovjet—francia kül­ügyminiszteri megbeszélések. Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter a szovjet kor­mány meghívására vasárnap érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Andrej Gromiko szovjet és Francois-Poncet francia kül­ügyminiszter hétfői tárgyalásu­kon a nemzetközi politika több időszerű problémájáról, köztük az enyhülési folyamat fejlődéséről, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséről és a leszerelést célzó tényleges in­tézkedésekre történő áttérés­ről cserélt véleményt. Andrej Gromiko hétfőn ebé­det adott francia kollégája tiszteletére. Az ebéden a két külügyminiszter pohárköszön­tőt mondott. ♦ ♦ BELGRAD: Tito, jugoszláv párt- és államelnök hétfőn ha­zaérkezett hivatalos közel-keleti körútjáról, amelynek során Ku- vaitot, Irakot, Szíriát és Jordá­niát látogatta meg. A négy arab orszáq vezetőivel folyta­tott tárgyalásai középpontjá­ban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a közel-keleti hely­zet és az el nem kötelezett mozgalom témaköre állt. Tito ez alkalommal ismét többször hangoztatta, hogy a közel-kele­ti válság igazságos és tartós rendezését csak az biztosíthat­ja, ha Izrael kivonul az 1967- ben megszállt összes arab te­rületről, elismerik a palesztinai nép önálló államalapítási jo­gát, a PFSZ-t pedig, mint a palesztinai nép egyedüli képvi­selőjét. + HANOI: Február 9-én és 10-én újabb kínai határprovo­kációk történtek Lang Son viet­nami tartomány ellen. A tarto­mány több falvába zászlóalj- szintű kínai egységek hatoltak be és vietnami területen lövész­árkokat ástak, több mint 200 méterre a határvonaltól. A tar­tomány egy másik pontján több mint fél kilométerre hatoltak be Vietnam földjére és ott akná­kat helyeztek el. + LONDON: II. Erzsébet ki­rálynő és férje, Fülöp herceg 19 napos közel-keleti körútra in­dult, amelynek során ellátogat­nak Kuvaitba, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába, Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Omanba. A szuperszonikus Concorde repülőgépen velük tart dr. David Owen külügymi­niszter is, aláhúzva a látoga­tás váratlanul megnőtt politikai jelentőségét. Teheránban a Khomeini ajatollah által kinevezett ellenzéki kor­mány vette át hétfőn a Hatalmat, miután a hadsereg a hét­végi megmozdulások során nem állt a Baktiar-kormány mellé. Képünkön: egy iráni tiszt saját katonáit szólítja fel fegyverleté­telre.----------------------------*---------------------------­Sá rga hó hullott Bécs környékén Furcsa természeti jelen­ségre ébredtek hétfőn a bécsiek: az osztrák fővá­rosban és környékén az éjszakai órákban sárga színű hó hullott. Az utcá­kon jól érzékelhető volt a friss és az alatt megma­radt régi hó színárnyalata közötti különbség. Az oszt­rák meteorológiai intézet közleménye szerint a ritka jelenséget minden való­színűség szerint a délnyu­gati légáramlatokkal nagy magasságban Közép-Euró- pa fölé sodródott finom szaharai homok okozta. ♦ NAIROBI: Az ugandai rá­dió Nairobiban lehallgatott je­lentése szerint hétfőn reggel a szomszédos Tanzániából páncé­los egységek hatoltak be Ugandába. A jelentés hozzá­fűzi, hogy a tüzérségtől támo­gatott tanzániai egységek mint­egy ötven kilométerre nyomul­tak be ugandai területre. Egy katonai szivivőt idézve — aki nyugati sajtótudósítók feltéte­lezése szerint maga Idi Amin elnök - a rádió „igen súlyos­nak" minősítette a helyzetet. ♦ RAWALPINDI: Miután Bhutto halálos ítéletét most már rövidesen végre lehet haj­tani, a pakisztáni rendőrség fo­kozza a volt miniszterelnök hí­vei ellen egy hete kezdett kam­pányt. Kasmír pakisztáni ellen­őrzés alatt álló területén va­sárnap országos sztrájkkal til­takoztak a kereskedők és a kormányhivatalnokok a Legfel­sőbb Biróság Ítéletének meg­erősítése miatt. Muzaflarabad városában 16 személyt letartóz­tatott a rendőrség, mert részt vettek a Bhutto melletti tünte­tésekben). ♦ NDJEMENA: Hírügynök­ségi jelentések szerint fegyve­res harcok robbantak ki hétfőn a csádi fővárosban, Ndjemená- ban. A csádi csendőrség és a nemzeti hadsereg egyes egysé­gei délelőtt támadást indítottak Hissen Habré miniszterelnök lezidenciája ellen. A harcokba páncélos egységeket és tüzér­séget is bevetettek. Mint a TASZSZ jelenti, a harcok a csádi elnökhöz, Félix Malloum- hoz hű erők és a miniszterelnö­köt támogató, úgynevezett „Északi fegyveres erők” egysé­gei között folynak. Az AFP „megbízható forrásokra” hivat­kozva közli, hogy Hissen Habré elmenekült a miniszterelnöki palotából. Kommentar Az iráni fordulat A fantasztikus feszültség­hez képest maga a robba­nás — legalábbis egyelőre — nem tűnik olyan pusztítónak, mint amilyen lehetett volna. Voltak ugyanis fegyveres összecsapások Khomeini aja­tollah és a császári gárda erői között, de a számok vastörvénye döntött: a tö­megek a szó szoros értelmé­ben elsöpörték a régi köz- igazgatást és megteremtet­ték a főpap által kijelölt kormányfő, Mehdi Bazargan országlásának feltételeit. A régi - jó igazság - vagyis az, hogy jósolni na­gyon nehéz — Irán vonatko­zásában is érvényes. Az azonban vitathatatlan, hogy a drámai eseményekben bő­velkedő iráni politikai szín­padon új felvonás kezdődött a hétvégén. Nehéz lenne persze arra a kérdésre egy­értelmű választ adni, vajon váratlannak tekinthető-e a sah-féle adminisztráció utol­só, de annál félelmetesebb bázisának, a hadseregnek hirtelen semlegessé válása. A főparancsnokság vasár­nap ugyanis közölte: fel­hagy a Baktiar-kormány tá­mogatásával és a katonákat visszarendeli a laktanyákba. Arról, milyen lesz a szüle­tő új rendszer, mennyire lesz képes megoldani az ország kétségtelenül súlyos problé­máit, semmit nem tudhatunk még. Ebben a pillanatban azonban nem is ez a lé­nyeg. Sőt még az sem, hogy az ellenzék derékhadának a vallási mozgalom bizonyult. A történelem már sok példát szolgált arra, hogy a vallási köntösben jelentkező tömeg- mozgalmak mindig és min­denütt létező tásadalmi ér­dekeket fejeznek ki. Ez a huszadik század harmadik harmadában Irántól Észak- Irországig fokozottan igaz. Khomeini mozgalmának nem a világnézeti alapja döntő az események mérlegelésé­nél, hanem az, hogy egye­síteni tudta nemcsak a nép, hanem a nemzet minden, a császári diktatúrával elége­detlen rétegét. Azt sem le­het tudni, hogy a jelenlegi impozáns nemzeti egység mennyire lesz tartós, s hogy a sah rendszerét elsöprő mozgalom mennyire hullik elemeire a győzelem után. Ezek a kérdőjelek azon­ban nem változtatnak a do­log lényegén. Azon, hogy egy olajban gazdag, a tő­kés világ legnagyobb hatal­ma, az Egyesült Államok ál­tal alaposan megtámogatott, kifelé oly sokáig rendkívül erősnek látszott diktatúra meglepő gyorsasággal szét­hullott. Szinte szimbolikusnak tekinthető, hogy az utolsó — valóban utolsó? — felvonás kezdetén már csak a szu­perelit császári gárda képvi­selte a monarchia folyama­tosságát, immár valóban az egész nemzettel szem­ben. Mi az iráni fordulat köz­vetlen következménye? Belpolitikailag az, hogy egy lehetőségekben gazdag ország jó esetben valóban ráléphet a társadalmi fel- emelkedés útjára. A nemzet­közi porondon pedig az, hogy a földkerekség egyik legérzékenyebb térségében megszűnt létezni egy olyan rezsim, amely fenntartás nél­kül vállalta az amerikai ér­dekek védelmét és kiszolgá­lását. Bármennyi kérdőjel sora­kozik Khomeini és Bazargan belpolitikai elképzelései kö­rül (milyen lesz az iszlám ál­lam iráni modellje, milyen társadalmi töltést hordoz stb.), a külpolitikai orientá­ció terén minden jel szerint lényeges változás következik be. Csaknem biztosra vehe­tő, hogy az új rendszer fel­hagy a „csendőrszereppel", azzal, hogy a negyvenmil- liárd dolláros költséggel fel­fejlesztett, ultramodetn fegy­verekkel felszerelt hadsereg Washington céljainak meg­felelően tartsa sakkban a térség gyengébb országait. Ebből minden logika szerint az következik, hogy az új teheráni kabinet lépéseket tesz majd az el nem kötele­zett országok csoportja felé. Meglesznek a lehetőségek a stabilizációra, ez nem keve­sebbet jelentene, mint hogy egy fontos politikai helyen megszűnik létezni a nyugati katonapolitikai szövetség elő­retolt bástyája és helyét egy alapvetően békepoliti­kát folytató kormányzat ve­szi át. Éppen egy ilyen for­dulat hordereje teszi nagyon jogossá a kérdést: hogyan reagál majd az iráni fordu­lat első számú vesztese, az Egyesült Államok? Carter sikertelen Camp David-i kalandja után amúgy is megerősödtek a kongresszusi támadások az amerikai elnök ellen. Ezek nemcsak az iráni összeom­lásért teszik felelőssé a Fe- hóz Ház, a külügyminiszté­rium, a Pentagon és a CIA „gyengeségét", hanem a térség változásaiért is, Etiópiától kezdve Dél-Jeme- nen ót egészen Afganisz­tánig. Minden vagy majd­nem minden attól függ, hogy ez a belső nyomás nem ve­zet-e súlyos következmények­kel fenyegető amerikai lé­pésekre egy olyan Irán el­len, amely megújhodása lé­nyegének éppen azt tartja, hogy csatlósállamból való­ban független országgá váljék? Harmat Endre Magyar vezetők részvéttávirata Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratban fejezték ki részvétüket Joszip Broz Utó­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége elnökének Edward Kar- deljnek, az JSZSZK elnöksége és a JKSZ KB elnöksége tagjának elhunyta alkalmából. Jugoszlávia gyászol Jugoszlávia gyászolja az or­szág politikai élete kiemelkedő személyisége, Edvard Kardelj, a párt- és államelnökség tag­ja halálát. Hétfőn gyászünnep­ségeket tartottak a hat köztár­saság és a két autonóm tar­tomány párt-, állami és tömeg­szervezeteinek vezető testületéi. Gyász-gyűlésekre került sor a vállalatoknál, intézményeknél, katonai alakulatoknál, a fal­vakban és az iskolákban is. Edvard Kardelj ravatalánál, amelyet Ljubljanában, a Szlo­vén Köztársaság kormány szék­házában állítottak fel, a politi­kai és társadalmi élet képvise­lői álltak díszőrséget. Edvard Kardelj földi marad­ványait a hamvasztás után. kedden délután Ljubljanában helyezik örök nyugalomra. Bihari Vadzspaji Beklagten Hétfőn este hivatalos láto­gatásra Pekingbe érkezett Atal Bihari Vadzspaji indiai kül­ügyminiszter, hogy tárgyaláso­kat folytasson Huang Hua kí­nai külügyminiszterrel a két ország kapcsolatának kérdé- • seiről és nemzetközi problé­mákról. Megfigyelők bizonyosra ve­szik, hogy az 1962 óta első mi­niszteri szintű tárgyalások fon­tos napirendi pontja lesz az az indiai követelés, hogy Kína vonja ki csapatait az általa megszállt indiai területről és ismerje el India szuverenitását a szóban forgó terület felett. LAPZÁRTA Az Egyesült Államok kész együttműködni az új iráni kor­mánnyal — közölte hétfőn az amerikai elnök. Carter sajtóér­tekezletén kijelentette: válto­zatlanul célja a Szovjetunióval való barátság, együttműködés, a SALT-egyezmény megkötése. Carter sajtóértekezletén, amely történetesen csak egy nappal követte a teheráni. Amerika-barát kormány buká­sát, nyilatkozatot tett. Washing­ton már kapcsolatban van azokkal, „akik az iráni kor­mányt ellenőrzik" és kész ve­lük együttműködni — közölte az elnök anélkül, hogy akár Khomeini, Bazargan vagy más vezető nevét megemlítette vol­na. + Harold Brown amerikai had­ügyminiszter hétfőn megérkezett Jordániába, közel-keleti kőrút­jának második állomására. Brown körutazásának fö célja, hogy — tekintettel az iráni fej­leményekre — szorosabbra fon­ja az Egyesült Államok és a közel-keleti konzervatív államok szövetségét. Február 21-én az Egyesült Államok közvetítésével Camp Davidben folytatódnak az egyiptomi-izraeli béketárgya­lások — jelentették be hétfőn Washingtonban az amerikai külügyminisztérium hivatalos személyiségei. A miniszteri szin­tű megbeszéléseken Cyrus Vance külügyminiszter lesz a házigazda.

Next

/
Thumbnails
Contents