Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-09 / 8. szám

a Dunántúlt napló 1979. január 9., kedd Hidé0 irat» Csőtörés — gázszivárgás Tegnap délután fél 1-kor a Pécsi Vízmű Vállalat munka­gépe átvágott egy 200-as eter­nit-azbesztcement nyomóveze­téket, a Szigeti út 1—11. számú szalagház előtt. A víz 15 per­cig gejzirszerűen lövellt négy emelet magasra. A különleges látványnak sok nézője akadt — kivétel a Szigeti út 3—5. szám alatt lakók, akik csak zárt ablakok mögül mertek ki­tekinteni, mert a víz végigöm- lött házuk falán, s néhol még a lakásokba is beszivárgott. A szalagház hat lépcsőházában 90 lakás maradt víz nélkül. A vízmű szakemberei a hibát még tegnap kijavították. Szivárgott a gáz — az úttes­ten keresztül — tegnap reggel a Lvov-Kertvárosban, a Varsány utcában, a bisztróval szemben lévő szakaszon. A gázból kicsa­pódó vizet összegyűjtő vezeték egyik felszálló ága törött el — feltehetően fagyás miatt. A Gázmű dolgozói nagy erővel dolgoztak, délig kijavították a hibát. A forgalom csak egy-két nap múlVa indulhat meg a Varsány utcában, amikorra a feltört útburkolatot helyreállít­ják. Megalakult Pécsett az Egyesített Szociális Intézmény Pécs négy szociális otthoná­ban mintegy 440 idős embert gondoznak. A kényelmesebb és jobb elhelyezés érdekében újították fel, korszerűsítették például a Tüzér utcai szociális otthont — a munkálatokat ta­valy ősszel fejezték be. A Pécs városi Tanács szociálpolitikai csoportja jelentős tevékenysé­get végez az otthonukban la­kó, magukat ellátni nem tudó idős emberek gondozásában is. A területi szociális gondo­zást a főfoglalkozásúak mellett nyolcvanhárom társadalmi ak­tíva is segíti. Jelentős segítsé­get nyújtanak a szocialista bri­gádok, a Vöröskereszt és a ta­nulók is — számos idős embert látogatnak meg, közreműködé­sükkel enyhítenek a szociális gondozásra igényt tartó öre­gek gondjain. A szociális otthoni elhelyezés — nagy igény van erre — azon­ban korántsem megoldott Pé­csett. Jelenleg mintegy 360 idős, magatehetetlen ember felvételi kérelmét tartják nyil­ván a tanács szociálpolitikai csoportjai.ú', de hely hiányá­ban az igényt kielégíteni nem tudják. A helyzet javítása érde­kében merült fel egy nyugdíjas­ház létesítésének gondolata. Ebbe a házba azok az idős emberek kerülnének, akik laká­suk átadása ellenében kapná­nak megfelelő elhelyezést a nyugdíjasok házában. A Haza­fias Népfront, a Vöröskereszt, a pártalapszervezetek segítsé­gével felmérés készült meny­nyien vannak azok az idős em­berek, akik lakásuk leadása ellenében beköltöznének a nyugdíjasok házába. A felmé­rés szerint mintegy 40—50 idős ember jelentkezett, akik két­szobás lakással rendelkeznek és ugyanennyi az egyszobás lakással rendelkezők száma. A tanács most munkálkodik a sik­lósi városrészben felépítendő nyugdíjasok háza létesítése ér­dekében. Felmérték, hogy a következő években várhatóan mennyire növekszik a szociális otthont igénylők száma. E szerint 1986- ra több mint 500 fő, 1990-re pedig mintegy 1000' fő tart igényt erre, a jelenlegi igénye­ken túl. Gond ez — megoldásra váró, tudatában vannak ennek a város vezetői is. Elképzelés van arra, hogy az Alkotmány utcai szociális otthont emelet- ráépítéssel bővítik, ezzel mint­egy 30 idős embernek tudnak megfelelő elhelyezést nyújtani. Ez csak némi enyhítést jelent. A helyzet javítása érdekében a Pécs városi Tanács végrehajtó, bizottsága 1978. november 24-i határozata foglalkozik a gond enyhítésével. E szerint: „A megfelelő szakmai munka és az időskorúakat gondozó szo­ciális intézmény gazdaságos működése érdekében a VI. öt­éves terv folyamán egy 300 személyes szociális otthon lé­tesítését tartja szükségesnek”. Az idős emberekről való fo­kozott gondoskodás érdekében 1979. január 1-től megalakult Pécsett az Egyesített Szociális Intézmény -* amelynek kereté­ben a városban működő öre­gek napközi otthonai és a te­rületi szociális gondozó háló­Tájházfelújítások Baranyában A skanzenek építése helyett Baranya megye inkább tájhá­zak kialakítását választotta. így ahelyett, hogy a falvak legré­gibb és talán legszebb házait lebontanák és skanzenbe, sza­badtéri néprajzi múzeumba állítanák, lassan minden táj­egység kap egy-egy helyreál­lított, arra érdemes népi mű­emléket. így készült el Sellye, Mecseknádasd, Nagydobsza után egy-egy tájház műszaki rekonstrukciója Öfalun és Ma- gyarlukafán az elmúlt ősszel. Szigetvári János építész, e rekonstrukciók tervezője e két paraszthoz újjáélesztéséről mondotta el a következőket: — Nem is a tetszhalálból, hanem a teljes pusztulásból hoztuk vissza a magyarlukafai talpasházat. Az 1850 körül épült házat több mint húsz éve senki sem lakta már. Megtar­tásra pedig azért volt érde­mes, mert Vas megyében ugyan sok ilyen van, de a Zselicben ez volt az utolsó talpasház. Először a füstöskéményes kony­ha, az eredeti állapot visszaál­lítására gondoltunk. A vályog­épület azonban annyira rossz állapotban volt, hogy ezt a tervet meg kellett változtatni. Végül téglából húztuk fel a falakat, s azokat borítottuk be sárral, majd egy közeli, azonos korú és stílusú épületből tettük át az ablakokat. A skanzenépí­tők óvakodnak az ilyenfajta szervátültetésektől, pedig az ilyen jellegű pótlás ezeknél az épületeknél elkerülhetetlen.- Leromlott, rossz állapotban volt az ófalui német parasztház is... — Ez a nagyon szép, 18. szá­zadban épült, jellegzetes né­met paraszthoz a hatvanas években vált lakatlanná. Azóta elhagyatottan, rogyadozva csú­foskod ott a faluban. A felmé­rés, anyag-, forma- és szerke­zetvizsgálat után elkészült a kijavítási tervezet, majd az Or­szágos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetőségének jól felkészült szakemberei láttak A felújított német ház Öfalun hozzá a számukra első paraszt- ház-rekonstrukcióhoz. Segítet­tek a műemlékvédelemben szerzett tapasztalataik, felvettek dolgozni helybeli öregeket és az ő tanácsaikat is megszívlel­ték. Végül is szépen sikerült a rekonstrukció, és a falubeliek is nagyon örültek az újjávará­zsolt ősi háznak. (Panyik István felv.) A műszaki átadások után a Janus Pannonius Múzeum ren­dezi be a két tájházat. Ófalun a székkötő és a kádármester­ség tájmúzeumát helyezik el, míg a magyarlukafai házban a tervek szerint népi iparművé­szek alkotóműhelye kap ott­hont. Gállos Orsolya tárlatot, melyet január hu­szonkettedikéig lehet megte­kinteni. Soltra Elemér a Pécsi Ta­nárképző Főiskola rajz-tan­székének vezetője. A Képző- művészeti Főiskola elvégzése óta tanít is, alkot is. A rajz- tanítás módszertanáról or­szágszerte tart előadásokat és a Szovjet Képzőművészek Szö­vetsége meghívására Moszk­vában a művészetelméleti bi­zottságban is beszámolt mun-, kajáról. Festménye nyilvános­ság elé először 1942-ben Fi­renzében került. Azóta Pécsett többször rendezték meg egyé­ni kiállítását. Képeit megta­láljuk a Magyar Nemzeti Ga­lériában, a pécsi Janus Pan­nonius Múzeumban, a mis­kolci múzeumban, az eszéki és a pélmonostori galériában. Ezen kívül művei szerepelnek például lengyel és finn köz- gyűjteményekben. Magángyűj­tők vitték képeit Svájcba, Olaszországba és még jóné- hány országba. Festett freskót a meszesi iskolának, készített mozaikokat és farostintarziákat különböző intézményeknek. El­nyerte a Janus Pannonius és az Alba Regia díjakat, vala­mint Baranya megye és Pécs város művészeti díjának I. foko­zatát. Figurális és non-figurális festményei a hétköznapok, az utazások élményeit dolgozzák föl. Színvilága a kompozíciós egység szolgálatában áll. A rejtett harmóniák érdeklik, a variációk. Csendéletei folklo- risztikus emlékképek a falusi asszonyok munkaeszközeiről. Az eredetileg tíz képből álló Anya gyermekével sorozatból hármat állított ki. Mindhárom az együvétartozást és a meg nem fogalmazható kettősséget ábrázolja. Közülük kettő elő­kép is: gobelin, illetve ve­lencei üvegmozaik terve. A Hídrobbantó című kép témá­ját a partizán Fábián Béla tragikus hősiessége ihlette. A Kék táj üveghegyszerűsége vá­gyakozást fejez ki, a minden­napok felett is lebeg áttetsző kékségével. munkásképzésben részesülnek. A 4. év végén kibocsátó és au­tószerelő szakmunkásvizsgát tesznek, melynek alapján a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesi állományába ke­rülnek. A képzés során — a Honvédelmi Minisztérium költ­ségén - a tanulók hivatásos gépjárművezetői jogosítványt szerezhetnek. Az iskolán eltöltött idő alatt a növendékek teljes és ingye­nes ellátásban (kollégiumi el­helyezés, étkezés, ruházat, tan­szer, kulturális és sporteszkö­zök), továbbá a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíj­ban, a 4. évben tiszthelyettes iskolai hallgatói illetményben részesülnek. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — feddhetetlen előélet, — egészségi és fizikai alkal­masság, — az előírt tantárgyakból (magyar, számtan és mértan, fizika, kémia és történelem) legalább jó (4) tanulmányi eredmény, — a szerződésben rögzített feltételek vállalása. Azonos feltételek esetén a felvételnél előnyben részesül­nek: — a többgyermekes fizikai dolgozók gyermekei, — az egyedülálló szülő által eltartottak, — az állami gondozottak, — a fegyveres erők távoli helyőrségeiben szolgálatot tel­jesítő, hivatásos állományúak gyermekei. 2. A jelentkezési feltételek­nek megfelelt pályázók „Je­lentkezési lap"-ot töltenek ki, melyet a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi (Buda­pesten a Fővárosi Hadkiegészí­tő) parancsnokságtól, illetve az iskola igazgatójától szerezhet­nek be. A jelentkezési laphoz mellé­kelni kell: — saját kezűleg írt önéletraj­zot, — 2. számú statisztikai lapot, — a TBC gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnál nem régeb­bi mellkas röntgenernyő fény­képet vagy igazolást. A jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkás- képző iskolába történő, egyide­jű jelentkezés lehetőségét, azonban az ide történő jelent­kezést a rendszeresített általá­nos iskolai, továbbtanulási nyomtatványra nem kell ráve­zetni. 3. A pályázók évenként áp­rilis hónapban a megjelölt helyen felvételi vizsgán vesznek részt, ahol felmérik a katonai pályára és a választott szak­mára való alkalmasságukat. A felvételi bizottság dönté­séről a pályázót (szülőjét, gondviselőjét) az illetékes ka­tonai parancsnokság május 31- ig írásban értesíti. A pályázati határidő: éven­ként február 20. Honvédelmi Minisztérium Kubai kulturális napok Magyarországon Kedden a Kubai Nemzeti Táncegyüttes, a Santiago Kó­rus és más művészek, Erkel színház-beli gálaműsorával kezdődik meg a kubai kultu­rális napok eseménysorozata. Ezt követően — Budapesten és a vidéki városokban — nyolc napon át több mint 250 kubai művész, csaknem 30 előadása ad ízelítőt a magyar közönség­nek, Kuba művészeti és kulturá­lis életéből. A kubai forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából megrendezésre ke­rülő műsort képző, és népmű­vészeti, könyv- és hanglemez­kiállítások, valamint filmbemu­tatók teszik színesebbé, gaz­dagabbá. A rendezvénysorozatról, elő­készületeiről, részleteiről hétfőn — a fészek művészklubban — a műsor kubai szervező bizott­ságának tagjai tájékoztatták az újságírókat. Felmérés szerint: 80—100 lakást átadnának, de nincs hova elhelyezni őket 300 személyes szociális otthon építését tervezi a tanács Soltra Elemér kiállítása Komlón — Kicsit életem szimbólu­mává is vált ez a faragóbak. A Zselicségben nagyapám ud­varában állt ilyen szerszám. Én is szívesen dolgoztam raj­ta. Azután egy darabig el is feledkeztem róla, de csak rö­vid időre. Az alkotás, a mun­ka jelképévé vált képzeletem­ben. És mivel egész életem­ben ezeket tartottam és tar­tom a legfontosabbnak, így fogalmazódott meg ez a kép, ez a szimbólum. Mindezeket Soltra Elemér mondta Faragóbak című fest­ményéről a komlói Május 1. művelődési házban, ahol teg­nap nyílt kiállítása. Komlói zeneiskolások rövid műsora után Rácz Sándor, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője nyitotta meg a zat, szakmai, szervezeti és gazdasági egységet alkot. Ez is hozzájárul az idős emberek életkörülményei javításához. G. F. * Pályázót a szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettes-iskólái jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel az álta­lános iskolák 8. osztályos fiú­tanulóit, akik: — vonzódnak a katonai élet­pálya, a tiszthelyettesi hivatás és a választott szakma iránt:- szüleikkel (törvényes kép­viselőjükkel) egyetemben erköl­csi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy tanulmá­nyaik befejezése után a Ma­gyar Néphadsereg tiszthelyet­teseiként teljesítenek szolgála­tot. Az iskola Szabadszállás köz­ségben működik és 4 éves idő- ta rtamú. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók — szülői, il­letve gyámhatósági egyetértés és szerződés megkötése után — növendéki állományba kerül­nek, majd tanulmányaik során gépjárműtechnikai szakon tiszt- helyettes és autószerelő szak­Végső búcsú Honthy Hannától Művészetére emlékező tisz­telettel, mély részvéttel bú­csúztak Honthy Hannától, Kossuth-díjas kiváló művésztől, a magyar színészet halhatat­lan egyéniségétől a kulturális és művészeti élet képviselői, pályatársak, barátok, színház- látogatók hétfőn a Farkasréti temetőben. A sok ezer ember — aki évtizedekig a színház­ban ünnepelte — kegyelettel adózott virágkoszorúkkal öve­zett ravatalánál. A Kulturális Minisztérium, a fővárosi tanács, a Színházmű­vészeti Szövetség nevében Ma- lonyai Dezső, a Fővárosi Ope­rettszínház igazgatója méltat­ta a kétévszázados állandó magyar színjátszás egyik nagy­asszonyának művészetét: —A hangja, a mozdulatai, a szín­padi magatartása maga volt a poézis — mondotta búcsú­beszédében. — Primadonna volt, a Fővárosi Operettszín­ház első hölgye, aki idővel a magyar színházművészet nagy öreg hölgye lett. Sugárzó egyéniségét, színpadi, színhá­zi ismereteit, idős korában is fejlesztett színészi, énekkészsé­gét, színpadi etikájának szi­gorúságát, lelkiismeretességét példaként tekintették a pá­lyatársak. A közönség kedven­ceként, a színház csillagaként ünnepelte őt, utoljára 1973. február 21-én a Csárdáskirály­nő 980. előadásán. — Kevés magyar színésznek adatott meg annyi dicsőség a színpadon és a színpadon kí­vül, mint Honthy Hannának. Kevés magyar színésznek volt annyi rajongója, mint neki, és kevés magyar színésznek ada­tott meg, hogy hét évtizedet a színpadon töltsön. A nézők nemzedékeit bűvölte el te­hetségével, művészetével — hangsúlyozta az igazgató. A Fővárosi Operettszínház társulata, a pályatársak ne­vében Németh Sándor szín­művész búcsúzott a művész­nőtől, akit mesterként tisztel­tek a fiatal színészek, akitől a színészi pálya szeretetét, a zenés színpad, az operett-já­ték titkait tanulták. Honthy Hannát a gyászolók sokasága kísérte utolsó útjá­ra és díszsírhelyen helyezték végső nyugalomra.

Next

/
Thumbnails
Contents