Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-30 / 29. szám
1979. január 30., kedd Dunantuií napló 3 3500 fajta mag őrzi n&irénytGrmG&zt&stiitk t&rtén&tmét fl nemesíti régi fajtákkal növelik a termelésbiztonságot Legalább 3500 fajta növényi mag őrzi a magyar növénytermesztés történelmét a Pest megyei Tápiószelén, az Országos Mezőgazdasági Fajta kísérleti Intézet agrobotanikai központjában, hazánk egyetlen szántóföldi kultúrnövény-gyűjteményében. A világhírű génbankban közel 300 magyar faj példányai találhatók csaknem háromezer tároló-üvegedényben, tulajdonképpen az egész Kárpát-medence anyaga. A fajtagyűjtemény a második világháború után állt ösz- sze megfeszített gyűjtőmunkával, dr. Jánossy Andor akadémikus irányításával, hazai lelkes kistermelők közreműködésével. Növénytermesztésünk értékes kultúrtörténetét egyedül a kiskertek őrizték meg. Kiskertek a legfőbb megőrzők Dr. Holly László, a génbank tudományos osztályvezetője a kiskert-tulajdonosok ösztönös, nemesítő kedvét dicséri: — Zöldségben gazdag változatok várnak felfedezésre a ■nemzetiségek lakta Baranya és Tolna megyében, ahol az őslakosság a szerintük tisztának, nagyon is jövedelmezőnek tartott fajokhoz rendkívüli módon ragaszkodik. Nagyatádon és Háromfán negyven-ötven éve termesztik ugyanazt a tájfajta babot nagy szorgalommal és kiváló eredményekkel. A kukorica is speciális, szokatlan igényeket elégít ki a kiskertekben, sok-sok meglepetést tartogatnak igénytelen, de viszonylag nagy hozamú fajtáikkal az elszigetelt, alföldi tanyák szikes, szódás talajú kertjei. De ezt mondhatom a Duna—Tisza-közéről, a Szigetközről, a Mátra feletti határmenti tájról, ahol ősi fajták élnek háborítatlanul 100—200 éve, ha nem régebbről. Tavalyelőtt 530 történelmi értékű hazai fajtát mentettünk meg, míg 1978-ban már 806-ot. Szép eredmény ez, de jócskán távol a teljességtől. A tápiószelei maggyűjtemény 30 ezer fajtából áll és képvisel 1200 fajt: ebből több mint 20 ezer kultúrnövény, egyhar- mada legalább gabona, ezután következnek a pillangósok, hüvelyesek, ipari növények, egyéb takarmánynövéTizenöt-húsz évig élnek üvegedényben a magvak Újratermelik az ősi magyar növényi tájfajtákat nyék, a füvek, a gyepek, a gyepalkotó pillangósok és a gyógynövények. Nem csupán történelmi magarohívum, hanem nemesítők számára alapanyag. Évente 10—20 fajta szűnik meg Magyarországon, esik ki a termesztésből és mind idekerül 40—60-féle megfigyelési szempont alapján elraktározva, hogy később, valamikor ismét nemesítőériékként hasznosítsák. A harminc év alatt egy fajtát sem dobtak ki, mind bekerült a tároló-üvegedénykék- be, ahol olyan állapotot teremt meg a húsz kutató, mintha 30 centi mélyen, a föld alatt, félig szunnyadva, lassan lélegeznének a mcgvak. — Jelenleg 15—20 évig élnek a magvak, anélkül, hogy kivetnénk őket „felfrissülésre”, ezt a tárolási időt 30—40 évre szeretnénk növelni. Vagyis nulla fok körül akarjuk „altatni" a magvakat a jelenlegi plusz 4—5 fok helyett. Persze nagyon sokat három-négy évenként kiültetünk — évente legalább 8—9 ezer tételt —, hogy csíraképességüket ne veszítsék el — ismerteti a gyakorlatot dr. Holly László. Kapcsolat 78 országgal A világon 78 országgal tartanak fenn magcsere-kapcsola- tot, így a Szovjetunióval, ahol 250 ezer, vagy az USA-val, ahol 180 ezer tételes a nemzeti maggyűjtemény. Évente átlag kétezer tételben fut be mag külföldről, míg háromezer tételben küldünk ki, elsősorban gyógynövényeket. takarmányértékű vadnövényeket, mint a szarvaskerlep és a herefélék, de nagyon népszerűek a tájjellegű, nagy történelmi múltú gabonák, pillangósok és kukoricák. A hazai nemesítők is az elmúlt néhány évben váltottak és egyre több tájjellegű, vagy már 50—100 éve nemesített régi fajtát rendelnek meg, hogy a termésbiztonságot növeljék, fokozzák a minőséget, Vizsgázik a hétszázötven kilovoltos távvezeték Tizedik napja vizsgáztatják a magyar és a szovjet szakemberek a prágai közös teherelosztó közreműködésével az Albert- rrsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos villamos távvezetéket és a hozzá tartozó berendezéseket, automatikus védelmi felszereléseket, kapcsolókat. Ennél fogva mesterségesen állítottak elő olyan zárlatokat, zavarokat, amelyek üzemszerű körülmények között érhetik majd a távvezetéket és a szocialista országoknak szinte fél földrésznyi területét átfogó energiarendszerét. A módszeres és szigorú vizsgálatok már eddig is igazolták, hogy az építők és szerelők körültekintő munkát végeztek. A így a fehérje-, vitamin-, íz- és zamattartalmat. Rájöttek, hogy az ősi magyar génanyag nagyon is megerősíti — mint kiegészítő elem — a külföldi fajtákat. Két éve 831 hazai fajt, míg tavaly már 1400-at kértek a nemesítők; főleg zöldségeket, hüvelyeseket és gabonákat. A szegedi és a szarvasi nemesítők járnak élen e téren. Dr. Holly László, aki Pécsett járt a génbank-munkáról előadást tartani, hangsúlyozta a kiskertek jelentőségét, ahol a tájfajtákat akarják felszaporítani eredeti környezetben. A hálózat kialakulóban, tavaly már 120 termelő 563 fajtát próbált ki sikeresen. Újfajta hobby alakul ki, ami egyben történelem- és hagyományápolás. A Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Keleti-Mecsekben, a barcsi borókásban és a Dráva mentén, a védett területeken az ősi magyar tájfajtákat szeretnék elszaporítani, hisz egy mag csak növényként elve őrzi-meg eredeti tulajdonságait. Újabban tsz-ek is jelentkeznek, hogy néhány hektáron régen kihalt, csak magban létező kultúrnövényt tartsanak fenn. Csuti J. Évente több ezer ügy a közjegyzők előtt Á hagyaték békés és viharos elosztása Földet nem szívesen örökölnek Ház, gépkocsi kell elsősorban 4730 eljárás a nem fizetők ellen Az idős orvos elhunyt. Több milliót érő vagyon maradt utána. Balatoni üdülő, pesti ház, pécsi öröklakás, 700 ezer forintos takarékbetétkönyv. Meglehetősen nagy érték. Igaz, örökösök is voltak rá, többen is. De ki mennyit örököljön? Ez a közjegyző előtt folyt hagyatéki tárgyaláson dőlt el, ahol a rokonok aránylag testvériesen osztoztak a javakon. szigorú próbák azonban jelentősen terhelik a közös’ energia- rendszert, s miután az ellenőrzés idején tartalékokat is készenlétben kell tartani, általában éjjel — szombaton és vasárnap pedig napközben is — tehát a legkisebb energiafogyasztás Időszakában végezték, illetve végzik a vizsgálatokat. A számítások szerint a hét végéig fejezik be a próbákat. Ekkor kerül sor tehát a hét európai KGST-ország egyesített energiarendszerének és a Szovjetunió déli egyesített energia- rendszerének már nemcsak időszakonkénti, hanem végleges összekapcsolására, úgynevezett párhuzamos kapcsolásra. Ükanyáink óta megváltozott a klíma? Lenhiány a len- gyárban Bel- és külföldön vásárolnák a lenvásznat Kevés a termelés, korszerűtlen a feldolgozó ipar A nylonok, műszála: jerseyk kora lajárt. Legalább 6—8 ive a divat is a világ figyelme ismit a termiszetes szálú anyagok feli fordult, s a most divatos nipi ihletésű ruhák is igazán ebből szépek is kelendők. Mégis valódi, szép lenvásznat - amilyet nagyanyáink, ükanyáink hordtak - ritkán lehet kopni. A Népművészeti Szövetkezet az elmúlt évben például jelentős amerikai ezporttál esett el, mert nem tudták beszerezni a megrendelő által igényelt parasztblúiokhoz a megfelelő minőségű lenvásznat. Drávaszabolcson van a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat alapanyagot előállító gyára. Inkább csak telepnek lehetne nevezni. Úgy látszik, ritka itta hívatlan vendég, se kapu, se portás nem állítja meg az idegent. A téli délelőttön kihaltnak látszik, a göröngyös jégpáncéllal borított udvaron egy lélek sincs. Kiderül, a legteljesebb téli holtszezon van. Ilyenkor csak két helyen lehet dolgozni, a gubacsolóban és a lenkóc-osztályozóban. Az előbbi helyen géptörés miatt áll a munka, az utóbbi gépsornál mindössze három ember dolgozik. A drávaszabolcsi gyár a komáromi Lenfonó- és Szövőgyár részére készíti az alapanyagot. Baranyai és Tolna megyei lentermesztésre szerződött tsz-ek- től közvetlenül kapják a len- kárát. Itt legubózzák, vagyis termésétől, magjától megszabadítják, ezután következik az áztatás — amit csak nyáron végeznek — 5—6 nap után szárítják, azután turbinázzák, amellyel elválasztódnak a rostok. Ezután következik az értékes, hosszú szálak kiválasztása, osztályozása, és az értéktelenebb kóc elkülönítése. Minden 100 kilogramm lenkó- róból a művelet végén csak 4—5 kilogramm hosszú szálú rostot és 8—10 kilgramm kó- cot nyernek. Gondolhatnánk, hogy a len iránti kereslet nagyobb arányú növekedésével egyenes arányban a termesztési kedv is növekedik. Nem így van. Hiába termelnének több lent, az elmaradott a lapanyag készítő üzemek a jelenlegi körülmények között nem tudnának sokkal többet feldolgozni. Az ország hat ilyen feldolgozó üzemmel rendelkezik, egyik sincs a drá- vaszabolcsinál jobb helyzetben Munkájukat jelentősen befolyásolja még az időjárás, mert az áztatás, szárítás még attól függ, hogy süt-e a nap vagy sem. (Lengyelországban például már régen gépesített és mesterséges áztatással, szárítással dolgoznak.) Szomorúan nevetségesnek hat, hogy egy gyár termelését döntően befolyásolhassa egy öreg, több mint 10 éves kiszolgált daru, amivel az áztatóbái a súlyos kévéket emelik ki. Alkatrészei elkoptak, gyakran elromlik, pót- alkatrész nincs, a gyár szerelői bütykölgetik, aztán vagy működik vagy nem. A vállalat központjától már három éve könyörögnek egy új daruért, eddig csak ígéreteket kaptak. A drávaszabolcsi gyárnak 1967—68-ban még 350 dolgozója volt, most 180 körül van a létszám, ez is állandóan változik, illetve tovább csökken. Pedig jók a kereseti lehetőségek, a nyári hónapokban például 4—4500 forintot is meg Lehet, vannak akik legyintenek: eh, Drávaszabolcs, kis üzem, divattáma, nem érdemes szót vesztegetni rá. Igen, így volna, ha egyedi példaként állna. Sajnos az igényekkel, a kereslettel szemben az ipar gyakran kerül lépéshátrányba, sokszor csak későn kapnak észbe, mikor már-már késő. Gondoljunk csak az orkán kabát, vagy újabban a farmer-ügyre. Nálunk még javában azt tárgyalták: ejnye,mitől bolondultak meg a fiatalok, hogy ez kell nekik, addig a nyugati cégek dagadtra keresték magukat, s a titkos csatornákon beáramló farmerekért a feketepiacokon kemény ezreseket fizettek a vitákkal mit sem törődő fiatalok, nagyobb részt a szülői keresetekből. Vagy itt a bajai posztógyár esete: amíg a milliárdos beruházást elhatározták, megtervezték, jóváhagyták, kivitelezték — addigra a jersey, amit az új gépsorokkal gyártani tudnak, kül- és belföldi piacon egyaránt eladhatatlanná vált. Ha a nyugat tud gyorsan váltani és reagálni, biztosan tudnánk mi isi Sarok Zsuzsa lehet keresni — igaz nem 8 órai munkával —, de a munkakörülmények miatt a fiatalok nem szívesen jönnek ide. A gyár az elmúlt évben igen gyenge termelési eredményt ért el, működése veszteséges. így természetesen a hazai lenfonó- és szövőgyárak igényeit a hazai termelés nem elégítheti ki. Jelentős importra szorulnak. Csak a drávaszabolcsi gyár például az elmúlt évben 8500 mázsa szovjet és egyiptomi importból származó tilolt lenszá- íat válogatott és osztályozott a komáromi gyár részére, míg a hazai első osztályú lenszál mennyisége nem érte el a 2000 mázsát. Nem tudom, mennyibe kerül egy mázsa importból származó lenszál, s mennyibe kerülne a feldolgozó üzemek korszerűsítési költségeivel együtt a hazai. de gyanítom, mindenképp kevesebb. Ugyanakkor figyelembe veendő, hogy a len kettős hasznú növény, a magjából sajtolt olaj a festékgyártás fő alapanyaga. Ha sorvad a hazai lentermesztés, ezt is importálni kell? Mondják, hogy a mi klímánk nem alkalmasa jó minőségű lenrostok termesztésére. ükanyáink kora óta lényegesen változott volna a klíma? Mert akkor volt belőle elég, pedig — más nemigen lévén — főúri dámától az egyszerű parasztig mindenki ebből készült ruházatot viselt. — Jól emlékszem az esetre, már csak azért is, mert ilyen nagy örökség ritkán főszereplőié a hagyatéki tárgyalásoknak — idézi vissza a múltat dr. Andor József, a pécsi Állami Közjegyzői Iroda vezetője, - Voltak azonban cifra ügyek is, amikor, az örökösök itt kaptak hajba a tárgyaláson jóval kisebb értékű örökség miatt, egy darabka föld, egy rozoga házikó vagy a rozsdától szétmart gépkocsi hovatartozását vitatva. Évente csaknem kétezer hagyó éki ügy kerül a pécsi Állami Közjegyzői Irodára. Legtöbbjük végére hamar pontot tesz a három közjegyző, főleg ha az érdekeltek; az örökösök is így akarják, és hamar megegyeznek. Elsősorban akkor, ha mezőgazdasági ingatlant hagyott hátra élő hozzátartozóinak a végakarat nélkül elhalt férj, apa, anya, testvér vagy nügy- szülő. Mert földet örökölni ma már nemigen szeretnek az emberek. Nem is ragaszkodnak hozzá, inkább önként lemondanak róla a másik javára. — A ház, a pénz, a gépkocsi most a sláger, ezek örökléséért folyik inkább vita. olykor civa- kodások, kölcsönös vádaskodások közepette — mondja dr. Andor József. A közjegyzők szerencséjére az itteni munkanap nemcsak ha- avatéki ügyek tárgyalásával telik el, mást is kell végezni. Mint például az okiratok megsemmisítésével kapcsolatos eljárást lefolytatni. A takarékbetétkönyvek egyre gyakoribb elvesztésével ez mind többször fordul elő. Mit tesz ilyenkor a közjegyző? A bejelentés nyomán hirdetményen szólítja fel az elvesztett és időközben letiltott betétkönyv birtokosát: egv éven belül mu, tassa be azt. Ha eredménytelenül múlik el az esztendő, egy év múltán — addig nem lehet a pénzhez nyúlni — új betétkönyvet kap a feledékeny tulajdonos. Nem mindenki szeret önként a zsebébe nyúlni, ha fizetnie kell. A vállalatoknak, intézményeknek tartozó személyek adósságai behajtásának megindítása is a közjegyző feladata. Lakbérhátralék, kórházi költségek kifizetésének elmulasztása és más, ezekhez hasonló esetek miatt csupán tavaly 4730 eljárás indult a nem fizetők ellen. Mósolathitelesítések, ajándékozási és egyéb vagyonátruházási szerződések írásba foglalása, a bírósági eljárást megelőző szakértői bizonyítások lefolytatása, a végrendeletekkel kapcsolatos tennivalók tartoznak még a közjegyzői feladatok közé. — Ahány ügy, annyiféle — mondja dr. Andor József. — S ez benne a legszebb. A közjegyzői munkát 21 éve végzem, de még nekem is tud újat nyújtani egy-egy idekerülő akta. H. L Rozsdamentes csavar Elsősorban az élelmiszer- és a vegyipar számára lesz igen kelendő az a nagy szilárdságú korrózióálló csavarfajta, amelynek kísérleti gyártását most kezdték meg a Csavaripari Vállalat ongai üzemében. Az új acélfajta a savaknak és a korróziónak tökéletesen ellenáll, szilárdsága pedig lényegesen magasabb, mint a jelenleq ismeri acélfajtáké, A Borsod megyei üzemben az idén kialakítják az új termált gyártási feltételeit és várhatóan mintegy ti zen öt-húszezer darabot készítenek belőle egy exportra kerülő gépsor számára-
