Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-29 / 28. szám

Segítség Pécsről Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik a zsanai gázoltáshoz Dombóvár: Ünnepélyes újoncavatás Szekszárdi Metszőgép Cirkuszvölgyben nem is annyira jelentős, úgy húsz százalék körüli — mond­ja Móricz István telepvezető. — Sokkal jelentősebb, hogy a gép alkalmazásával a leg­nehezebb, legfárasztóbb mun­kát küszöböljük ki. Ezekben a napokban 25 em­ber dolgozik a gazdaság sző­lészetében. A 15 éves kékfran­kost metszik Cirkuszvölgyben. A dolgozók egy-egy tőkéért — fajtától függően — 40—60 fil­lért kapnak, az átlagos telje­sítmény 350 tőke a hétórás munkanap alatt. Az asszonyokból álló Káldi Nóra szocialista brigád már nagy gyakorlattal végzi ezt a szakértelmet kívánó munkát, hi­szen a metszést végző dolgo­zónak kell megállapítania, hogy melyik vessző maradjon a tő­kén és ennek alapján alakul a termés. Cirkuszvölgyben végeztek, a görögszói kerületben tavaszig eltart a munka. — Hajó — Színes fotólárlat vadvízországról Hegyet lehetne építeni abból a szilvásgombócból, amit ezen a télen készítenek Siófokon. A Pannónia Szálloda és Vendég­látó Vállalat, valamint a Ma­gyar Édesipar között létrejött megállapodás alapján ősz óta száz ember gyúrja, tölti szilvá­val és formázza a gombócot. Hogy mennyit? Naponta 120 000 darab a „norma”. Gombócké­szítés közben már azt is kiszá­mították, hogy tavaszig, tehát addig, amíg újra megnyílnak a szállodák és a vendéglátó he­lyek — összesen 14 millió 400 ezer szilvával töltött csemegét készítenek a szakácsok, konyhai segédmunkások. Ennyivel azon­ban nem elégedtek meg: to­vább számoltak és kiderült, hogy az átlag négy dekás gom­bócok súlya összesen 5760 má­zsa. Vasárnap újabb tűzoltóegység érkezett Pécsről a zsanai gáz­kitörés színhelyére, ahol a Bács- Kiskun megyei alakulatokon kí­vül a szegedi és a budapesti tűzoltók is részt vesznek a mun­kálatokban. A többirányú láng­tenger eloltásához további me­gyén kívüli egységeket mozgó­sítanak, ami egyben előkészület a következő napok műveletei­hez. Vasárnap estig sikerült a kút fúróeszközeinek nagyobb részét kimenteni, éjjel tovább dolgoz­nak az akna mentesítésén, az idegen anyagoktól, A műszaki brigád megkezdte a tervkészí­tést, a tárgyi feltételek megte­remtését a gáz oltására, elfoj­tására. Egyedi, speciális mű­szaki megoldásra van ugyanis szükség ahhoz, hogy a lángok eloltása után nyugalomra kény­szerítsék a több mint 200 at­moszféra nyomással felszinre törő gázt. Síkarnevál „Jó kedvet mindenki hozzon magával, a hóról mi gondosko­dunk!" — adja tqdtul minden évben a Bánkút siklub vezető­sége, síkarneváli meghívójában. Ezúttal azonban az időjárás közbeszólt. Bár hó volt elegen­dő — ha meredekebb lejtők kritikusabb pontjain ki is ko­pott —, de olvadt, továbbá élénk, időnként viharos erejű szél fújt és esett, zuhogott az eső. Ennek ellenére mintegy 150 gépkocsival érkeztek a hely­színre érdeklődők, versenyzők, de jöttek gyalog is, vagy két­százan. Még a karnevál előtt egy ün­nepség kezdődött, ugyanis a bánkúti síklub melegedőházát avatták. Dr. Molnár Adorján, a siklub ügyvezető elnöke mutatta be az épületet. A tágas előtérben a turisták, a síelők, a melege­dők a hazait is ehetik! (Mert ez itt megengedett!). Mind a földszinten, mind az emeleten négyágyas szobák szolgálják a síklub tagjainak és a hétvégi kirándulóknak a kényelmét. A ház átadása után a karne­vál eseményei menetrend szerint peregtek. A táskákból előkerül­tek a kellékek, és csodák-cso- dája, a hóból horgász lett. El is nyerte a zsűri tetszését, no, meg az első díjat. Ezenkívül volt ott sündisznó, krokodil, vi­rágáruslány. pingvin, kígyó ... Alighogy befejeződött a szo­borverseny, megkezdődtek a küzdelmek, sípárban, a páros­verseny nem világbajnoki szám, de szinte minden országban művelik, bemutatóként. Lényege az, hogy a lejtőn — két közel azonos pályán — egyszerre in­dul két versenyző. Amelyik győz, az újabb futamban indulhat, a vesztes pedig kiesik. Ennek lett a leqnaqyobb közönségsikere. D. Tóth Béla Balaton: Motoros szán a jégen Saját készítésű motoros szánján közlekedik a Balaton jegén Cso- szi, rendes nevén Kurucz Gyula, aki Zamárdiban lakik. A szerken­tyű éppenséggel nem hasonlít a Forma l-en induló szekerekre, de ez is megy. Gyarmati László felvétele A Szekszárdi Állami Gazda­ság görögszói 150 hekáros sző­lőültetvényén a téli időjárás el­lenére is megkezdték a met­szést. Ki tudna ekkora terület­re megfelelő mennyiségű mun­káskezet találni? Ebben a mun­kaerőben ínséges időszakban szinte nincs olyan gazdasági vezető. A munka azonban fon­tos, sőt sürgős, a metszést fo­lyamatosan kell végezni. A gaz­daság már 1978-ban vásárolt egy olasz gyártmányú — vi­szonylag egyszerű — gépet: egy kompresszorból, hat vé­kony gumicsőből és ugyanany. nyi speciális, légnyomással mű­ködő metszőollóbó! áll. Az egész szerkezetet a T—54-es bolgár traktor hordozza és mű­ködteti. Siófok: Szilvásgombóc-hegyek Védőszemüveget készítenek, édességet csomagolnak a Balaton menti üzemekben Vagontételeket tesz ki a télen Siófokon készülő mirelit gom­bóc. Csomagolás után ugyanis gyorsfagyasztva kerül a boltok­ba, azért, hogy minél többen megvásárolhassák. Akik gyárt­ják — nem kívánják már a szilvásgombócot, azt mondják, látni sem akarják. A Balaton déli partján mű­ködő szállodák, vendéglátó he­lyek és szakszervezeti üdülők idénydolgozóinak téli foglalkoz­tatását úgy oldották meg, hogy ideiglenesen üzemmé alakítot­ták át a vendéglátóhelyeket. Siófokon nemcsak szilvásgom­bócot készítenek, ötven ember a magyar hűtőipar megrende­lésére kocsonyahúst tisztít és csomagol, harmincon pedig már ősz óta félkész ételeket gyártanak. A SZOT Dél-balatoni üdülési Igazgatóság dolgozói közül ezen a télen hetvenen az NDK hegyi üdülőiben tanulják a nyelveket és gyakorolják a szak­mát. Az itthon maradt idény­dolgozók viszont szemüvegkere­tet készítenek és édességet cso­magolnak. Foglalkoztatásukat ugyanis az esztergomi látszeré- szeti eszközök gyára és a Ma­gyar Édesipar oldotta meg. Az esztergomi üzem részére Siófo' kon és Balatonlellén gyártanak szemüvegkeretet és szerelnek védőszemüveget. A Magyar Édesipar által forgalomba ho­zott csokoládét, konyakosmegy- gyet Balatonszéplakon és Bog- lárlellén csomagolják. Ezekben az üzemekben készítették a sza­loncukor egy részét, ezekben a napokban pedig már húsvéti nyuszi figurákkal van tele az üzem is, a raktár is. A naptár itt mindig előbbre jár, azért, hogy időben boltba kerüljön a csokoládé figura. Ha a nyuszik elmennek, még egy rövid ideig konyakosmeggyet készítenek, aztán összecsoma­golják a berendezést és várják a szakszervezeti beutaltakat. Nyáron természetesen a ven­dégeké minden üdülő. K. I. Működési engedélyt kaptak a sikeres vizsgázók Majdhogynem családias han­gulatban folyt le a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó és a Pécsi Tanárképző Főiskola által szervezett „C'-kategóriás táncoktatói tanfolyam záróvizs­gája vasárnap délelőtt a pécsi Doktor Sándor Művelődési Köz­pontban. Az egészséges vizsga­drukkot leszámítva nyomát sem láttuk idegeskedésnek, bénító rivalizálásnak. A leendő tánc­oktatók — zömmel pedagógu­sok, főiskolai hallgatók, közép- iskolások — barátokká váltak a két év alatt; még szombat este is együtt gyakoroltak, egymást bátorítva a vizsga előtt. Az elméleti tárgyakon már korábban túljutottak, tegnao eredeti néptáncanyagból és egyes szerzők koreográfiáiból vizsgáztak. Bodai József tanfo­lyamvezető munkáját dicséri, hogy nem csak ő, hanem a vizs­gabizottság másik két tagja, Horváth Józsefné, a Népműve­lési Intézet megbízott munka­társa és Szabadi Mihály, a Szekszárdi Szövetkezeti Nép­táncegyüttes művészeti vezetője is elégedett lehetett a csoport felkészültségével. A frissen végzett oktatók bi­zonyítványt és működési enge­délyt kcpnak. Közülük sokan máris vezetnek felnőtt vagy if­júsági együttest. * Keczeli Rozália harkányi óvó­nő: — Alsótagozatos csoportom van a harkányi általános isko­lában. Gyermektáncokat, gyer­mekjátékokat tanítok nekik. Na­gyon fontosnak tartom, hogy a szülők is részt vegyenek egy-egy foglalkozáson; lássák, nem hiá­ba töltik az időt a kicsik az óráimon. Egy-az egyben tudom tanítani, amit a tanfolyamon megtanultam. Brüchler Andrea elsős főisko­lás kora óta foglalkozik a Hal József utcai iskola gyermekcso­portjával. Tanárnője, Szerecz Józsefné szerint igen szép ered­ménnyel. Hetényi Ádámné a dunaszekcsői művelődési ház felnőtt, ifjúsági és gyermek táncegyüttesét irányítja, nem kis részben a tanfolyam ered­ményeit hasznosítva. Benkő László a Mecsek Táncegyüttes tagja, de odahaza, Pécsvára- don a Zengő Együttes próbái­nak vezetésében segédkezik Tóth Pálnak. Sajátos színt képvisel a vég­zősök között Marasek Gáspár, aki a jugoszláviai Kupuszináról járt át havonta, s falujának ha­gyományőrző csoportját vezeti. Petrovics Imre vízvezetékszerelő­segédmunkás. Hatalmas lelke­sedéssel, becsülettel elvégezte a tanfolyamot, s most azon töri a fejét, hogy cigány táncegyüt­test hoz létre a Duna-parti vá­rosban. Tervei készen vannak, a megyei tanácstól kapott mű­ködési engedély hamarosan a zsebében — most már csak a művelődési ház nagyobb segítő­készségét várja. Az idén húszán végeztek; tö­rekvő, lelkes fiatalok. Ha igye­kezetük elé sehol nem gördíte­nek akadályt, sokat nyer velük a táncmozgalom, s nagyobb át­tételben az egész közművelő­dés. Havasi J. Vesztergombi János: Vizen, vízparton című, főképpen a Duna-ártéri „vadvízország" rej­tett szépségeit bemutató színes fotótárlata nyílt meg vasárnap a szekszárdi Babits Mihály me­gyei Művelődési Központban. A sok nézőt vonzó kiállításon — amelyet Fábián Gyula, a Ma­gyar Vízügyi Múzeum igazga­tója nyitott meg — a szekszár­di amatőr fotóművész (aki a Tolna megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet nyomdai sokszoro­sító részlegében dolgozik) öt­venhárom színes képen ad be­pillantást a Duna és holtágai kevesek által látható természeti őstájaira, különböző évszakok­ban, napfényben, áradáskor, jégzajláskor, főleg nyáron. Lí­rai felvételeket készített más vizek, így a Balaton mentéről is. Különösen érdekesek a bio­lógiai mikrovilág, a fövenyek, a növények, köztük a gombák és rovarok életét feltáró, na­gyított színes felvételei. Kár, hogy ezekből most kevesebbet mutat be. A jelenlegi unott, elszürkült télben felélénkítő fatótárlatot sokak kérésére vándoroltatják majd a megyében. Szekszár- don két hétig tekinthető meg. B. L. Szigetvár: Majoránna a kiskertben — A mór- és a festőmályva nagy népszerűségnek örvend Baranya megyében a másik két gyógynövénnyel, a sáfrányos szeklicével, valamint a majo­ránnával együtt. Eddig már több mint száz kiskerttulajdo­nos kötött szerződést a Herbá- ria megyei felügyelőségével termesztésükre, főleg Szigetvár és Pécs környékéről. Egy má­zsa mórmályvavirógot 18 ezer, míg szeklicét 15 ezer forintért vesz át a helyi ÁFÉSZ. Aki gondos, az 50—100 négy­szögölről egy esztendőben 1Ö ezer forint hasznot hajthat. Az említett növények gyógykivona- tával gyógyszert és tésztát szí­neznek, sőt bort is festenek. A dombóvári katonai egység fiatal újoncai tettek ünnepé­lyes katonai esküt tegnap dél­előtt a dombóvári főtéren. Sza­bó Pál őrnagy köszöntötte az eskühöz felsorakozott katoná­kat, akik a nehéz kiképzésen bizonyították, hogy képesek ki­válóan teljesíteni az előttük álló feladatokat, a Magyar Népköztársaság fegyveres erői­nek soraiban. Majd Lambert Tibor honvéd mondott verset a katonai helytállásról. Az esküt Laczkó István honvéd olvasta elő, szavait a fiatal katonák hűségesküje követte. Simon Sándor alezredes szólt az esküt tett katonákhoz, be­szélt az előttük álló nemes helytállásról mind a katona­életben, mind a népgazdasá­gunk előtt álló feladatok vég­rehajtásában. Az újoncok ne­vében Jenei Ferenc honvéd biz­tosította elöljáróit arról, hogy híven teljesítik kötelességüket. Az ünnepélyen, mely a kato­nák díszmenetével ért véget, megjelent Gyuricza István, az MSZMP Dombóvári Bizottsá­gának első titkára, Gyimesi György, a városi KISZ-bizottság titkára, valamint a társadalmi szervezetek és vállalatok kép­viselői. G. M.--écs: Táncoktatói vizsga

Next

/
Thumbnails
Contents