Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-29 / 28. szám

Restellünk beszélni róla Pottyan a tetű ■ Hol a hatásos irtószer, gyógyszer ? ■ Tífuszt, májgyulladást és más betegségeket terjeszt V árosszerte tetű... Fejtetű. Igen szívós, aprótestű állatka, a fejtetük családjában talán a legéletképesebb. S mi több, jár­ványszinten bizonyitjc ezt: ma Pécsett nincs olyan általános isko­la, ahol ne lelnénk tetvesfejü nebulót. Az óvodások is hordozzák, a bölcsödés apróságok is, de nem kivételek a felnőttek sem. Er­ről beszélnek a kapualjakban, az utcán, a buszon, csendben, sut­togva, s ezt a csendet nem meri megtörni senki... Szégyenérzettel, felháboro­dással kevert ügy, s egyre da­gad. A Pediculus capitis, hiva­talos néven élősködő, pottyan- va terjedő, viszkető-csípésű ál­latka pedig minderre fittyet hány. A szakember szerint ked­vező biológiai körülmények kö­zé jutott — s állítólag országos gondunk már —, s kellő erő­vel, hatékonysággal nem tudunk fellépni ellene. Hadd citáljak kertvárosi példákat, hisz új la­kótelepünk vezet tetűfronton. Mint hallottam, a védőnői háló­zat minden tagját leköti a szű­rési-ellenőrzési munka, alig jut — vagy egyáltalán nem jut — idő a klasszikus védőnői mun­kára. A kertvárosi körzet egyik gyermekorvosa a Berek utcai is­kolából néhány szűrés nyomán 60 gyereket emelt ki. Az Anikó utcai óvodából két hét alatt — kétszeri szűrésről — fejek át­vizsgálásáról van szó — 30 ap­róságot vettek kezelésbe. Az Enyezd utcai óvodában szint­úgy. A körorvosnő szerint tavaly is, tavalyelőtt is találtak néhány fejtetőt, de erről a mai járvány­szintről nem beszélhettek, egy­két hét alatt úrrá tudtak lenni a helyzeten. M^ mór más a kép: amúgy kilátastalan. Terjedésének feltételei A tetű a tömegben érzi jól magát, a zsúfoltságban, ott, ahol van hova pottyannia. Zsú­foltak az iskolák, óvodák az új lakótelepen, a buszokban leve­gőt sem lehet kapni: tömeg van a boltokban, üzletekben. Terje­désének előfeltételei tehát adot­tak. Korunk átka tehát a tetű? Ci­vilizációs betegség? Korántsem! Táptalaj kell neki, s azt meg­kapja. Főleg akkor, ha mara­déktalanul védekezni sem tu­dunk ellene. Szokatlan helyzet, úgy bizony. A szűrések, az ál­landó iskolai, óvodai vizitek mit sem érnek — talán vala­micskét —, de gyökeres megol­dáshoz nem vezethetnek. Amo­lyan tetűgócok vannak; s a gyerek újra iskolába megy, s újra visszakapja. A tetű-ping- pong kezdődik élőiről. Kétféle gyógyszerről lett hir­telen frissében tudomásunk e néhány hónapban: keresett cikk lett az Ergo és a Neocyklotox. Nemcsak keresett, hanem hiány­cikk is. Ezt tudják — ha tud­ják — nyújtani a patikák, de tisztelettel megjegyezném: egyik sem gyógyszer. A drogériái cik­kek sorába tartoznak, meg-meg. ölik a tetűt, de hatásosságuk némileg megkérdőjelezett. Van ugyan, aki esküszik rájuk, de még a KÖJÁL-tól is azt súg­ták: a kis tetűtojások, a serkék ellen nem sokat ér... Ez pedig öreg hiba. A serkéből tetű lesz, s a kör újrarajzolódik. A csatában a helyi egészség­ügy lassan elfárad. Kérik — és kérnék — a szülőket is, vegye­nek esténként tetűpróbákat, ne csak a gyerekek, hanem a saját fejükön is, próbálják a tényeket .higgadtan fogadni: nem feltét­lenül az ápolatlanság, a tisztá- talanság, hanem a pottyanás a tetűterjedés okozója. A tetű nem tesz különbséget értelmisé­gi és mondjuk alkalmazotti ka­tegória között. A városi tanács egészségügyi osztálya szórólapokat szeretne kiadni, figyelem-felhívásnak, vé­dekezési tanácsadónak, de egy­előre tehetetlen; nem tud meg­felelő tetűirtószerre javaslatot adni. Legfeljebb azokról szól­hatna, amiről az idősebbek, többet megéltek is tudnak, de hát a petróleumot mégsem ajánlhatják mai korunk követel­ményszintje mellett. A művelődésügyi osztály az iskolaigazgatók figyelmét hívta fel — hívja fel — körlevélben: a tanulót hazaküldhetik. S ha több ízben is fejtetővel érkezik vissza — a fertőtlenítést elsza­botálja a szülő —, akkor bír­ságra, szabálysértési eljárásra tehetnek javaslatot. A KÖJÁL a szűrővizsgálatokra esküszik: ők gócirtást — hihe­tetlenül nehéz munka lenne — csak akkor ejthetik meg, s csak akkor vehetik igénybe a kény­szerintézkedéseket, ha olyan fertőző járvány lépne fel, amit éppen a tetű visz tovább. (Köz- bevetőleg: a tetű terjesztheti a tífuszt, a májgyulladást meg egyebeket.) A gyógyszertárak kínlódnak: még a fentebb említett „dro­gériákból” sincs elég. Lehet: saját, úgynevezett házi készít­ményekhez nyúlnak. Tudunk ar­ról is, hogy a tetű elleni — az eddigieknél — jóval hatásosabb készítményen is dolgoznak . . . Elindult már néhány levél az illetékes minisztériumokba is; amolyan segélykérő irat. Ugyan­is elegendő — és megfelelő — gyógyszer híjón cselekedni le­hetetlen. Pedig vannak tetű el­leni hatásos készítmények, haj­mosók, egyebek, nem kell felta­lálni a spanyolviaszkot. Gócirtást végezni Az idő pedig múlik, s mind­az, ami eddig történt, semmi: hatástalan tűzoltómunka. A te- tűgazdák, elsődleges tetűhordo- zók — akikre nem illik újjal mu­tatni, akiket egészségügyileg- higiéniailag elmaradottabb egyéneknek nevezünk tapintato­san — minden törekvéseinket áthúzzák, Az orvos tudja, kikről van szó; tudja a szűrést végző is, hogy melyik gyereket kell vissza-visszatérőleg tetvetlení- tésre küldeni, tudja azt is, hogy mely családi fészkekben háló- társ-lakótárs-ágyrajáró a tetű. Itt, ezeken a búvóhelyeken kell hatásos gyógyszerek segítségé­vel — esetleg rendőri segítség­gel — gócirtást végezni. Az újságíró egyet ajánlhat: nyúljunk a kérdéshez az eddi­gieknél bátrabban, határozot­tabban! Ugyanis a tétovázást, a tehetetlenkedést érzi a Pedi­culus capitis is ... És tovább tottyan-pottyan. Kozma Ferenc A fűtés mindig igazodik a külső hőmérséklethez Gázkazán a tetőtérben Egy esetleges robbanás legfeljebb a tetőt viszi el Energiaínséges világunk refrénjei közé számít: ne az utcát fűtsük! Télvíz idején ez különösen időszerűen hangzik. Nyilvánvaló, az Épí­téstudományi Intézet szakem­berei ezért is időzítették mos­tanra vizsgálódásaik eredmé­nyének és javaslatuknak köz­readását: gázkazánt a tető­térbe! Ennek a külföldön és itthon is gyorsan terjedő fű­tésnek az előnyeiről Sállá: Gyula gépészmérnök, az Épí­téstudományi Intézet tudomá­nyos főmunkatársa számolt be nemrég a budapesti Technika Házában. Az intézet szakemberei egy teljes éven át vizsgálták az egyik kispesti lakótelep négy házának fűtését. Ezekben az épületekben ugyanis a laká­sokat a tetőtérben elhelye­zet gázkazánok — négy külön­böző típusú, de körülbelül azonos hőteljesítményű ka­zán fűti, Céljuk a kazánok működésének felmérése volt műszaki és gazdaságossági szempontból egyaránt. A „vizsgát" mind a négy kazán jó eredménnyel tette le, együttesen pedig igazol­ták a tetőtéri gázkazánok előnyeit. Ismét bebizonyoso­dott, aminek elismertetéséért sok szakember küzd már hosz. szú ideje, hogy tudniillik bi­zonyos körülmények között a lakóházak fűtésének legelő­nyösebb módja a gázkazán lehet. A sok előny között ta­lán a legfontosabbak a kö­vetkezők : Egy esetleges robbanás legfeljebb a tetőt viszi el, de a lakásokban és a lakók testi épségében, életében kárt nem tesz. Nem szennyezi a levegőt, automatikája gon­doskodik arról, hogy a fűtés mindig igazodjék a külső hő­mérséklethez. Felszabadul a pince, nincs szükség az épü­let teljes magasságán végig­húzódó kéményre, és így to­vább. Szakértők szerint a te­tőtéri gázkazánok sok eset­ben a távfűtéssel — különö­sen a szintén gázzal üzemelő távfűtéssel — is győztesen veszi fel a versenyt. Hiszen amíg a meleg víz a fűtő központból a fogyasztóig jut, nagyobb távolság esetén az induló hőenergiának több mint 20 százalékát elveszti. Ha viszont a gázt vezetik az épület saját kazánjához, az energiatartalom semmivel sem csökken. E fűtési mód külföldön gyorsan terjed. Remélhetően idehaza sem lesz másképp, mind több lakóépület padlá­sára felvóndorol a gázkazán. (— mz —) ilyen lesz Pécs „gyomra ff Hol menjek be? Itt, a Bajcsy-Zsilinszky úti három bejárat valamelyikén vagy a Zólyom utca felöl? Ne­tán ... Voltaképpen bár- merről is érkezem, beme­hetek. Hát akkor gye­rünk ... De hoppá, előbb egy pillantást a homlok­zatra: nagy üvegfelületek, s a homlokzat — a túlol­dali üzletsor lépcsőzését nagyobb léptékben ismé­telve — három lépcsőben lép vissza, ahogy a Zó­lyom utcai sarok felé kö­zeledik. Év végén indulhat az árusítás a fedett piacon Könnyen tisztán tartható asztalok Ezer adag étel a bisztróban Hát akkor bent vagyunk. Ha­talmas csarnok, 380 asztalnál — az ám, nem a megszokott betonasztalok, hanem fémvázas keményfa léccel borított, köny- nyen tisztántartható alkalma­tosságok — árusok hada kí­nálja a portékáját: zöldséget, gyümölcsöt és mindent, ami szem-szájnak ingere. A levegőt piaci szagok és illatok töltik meg, a falak c különféle han­gokat egyetlen nagy morajlás­sá alakítják. Rengeteg a vá­sárló: tömött szatyrokat cipel­nek, szemlátomást elégedettek. baromfit, naposcsibét árusíta­nak. És most menjünk ki! Itt „há­tul” is egy üzletsor van. A HALÉRT élő és sült halat áru­sít, van vetőmag és virágbolt, zöldség-gyümölcs árusítóhely, az egyik ablaknál pedig házi húskészítményeket kínálnak. Még egy szóra leállítjuk az egyik ellenőrt: ,,ló a felhoza­tal, hamar visszaszokott ide el­árusító és vevő egyaránt. Ha­nem tavasszal kell majd meg­nézni, mi lesz itt, amikor jön az új termés .. Kicsit elszaladt a fantáziánk. De a Bajcsy-Zsilinszky úton áll mára pécsi fedett piac „csont­váza”, egy-kettő kivételével — ahová majd a felvonók kerül­nek — a tetőelemek is a he­lyükre kerültek. A kétszintes, összesen 5760 négyzetméter alapterületű csar­nok — amelyet a Kereskedel­mi Tervező intézetnél Vadász Éva tervezett — műszaki át­adása (jelenlegi ismereteink szerint) ez év decemberében lesz, s ha számottevő hiány­pótlásra nem lesz szükség, az őstermelői árusítás akár azon­nal meg is kezdődhet a mint­egy 65 millió forintba kerülő lé­tesítményben. S hogy már a nyitáskor zavartalan üzemelte­tést lehessen biztosítani — ez legfőképpen az áruszál­lításra értendő — a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat feltehetően már ez év második felében hozzákezd az új autóbuszpályaudvar építésé­hez. Hársfai István Amott a csarnok északi ol­dalán, amerre az asztalsorok mutatnak, a pavilonsorban zöld­séget, vágott baromfit, mohá­csi élőhalat árusítanak, s itt van a hatósági hússzék is. A csarnok keleti oldalán hús- és élelmiszerbolt — az árusítás ablakon át, pecsenye- és lán- gossütők, trafik. És máris a ke­leti bejáratnál vagyunk: tágas hely van itt ahhoz, hogy árut is szállíthassanak be. De most nem megyünk ki, hanem fel, az emeletre, ahol a szép nagy bisztróban — egy étkezési idő­re ezer adag ételt szolgáltat­nak ki — gyorsan bekapha­tunk valamit. Aztán itt az eme­leten még száz asztalnál élő­Gátépítők télen a Dráván Rőzsenyalábokat gyűjtenek a partvédő keresztgátakhoz Folyami sarkantyúkba való rozsét vágnak most a Dráva menti fűzesekben, vízparti cso­ntosokban a gátépítő munká­sok, elsősorban Majláthpusztá- nál, Felsőszentmárton és Barcs határában. A téli szezonban legalább 40-50 ezer kéve ro­zsét gyűjtenek össze, hogy majd tavasztól a készülő drávai ke­resztgátak (sarkantyúk) és part­védő-művek alapjaiba fektes­sék le a rőzsenyalábokat. A legtöbb rőzsére Majláthpusztá- nál van szükség, ahol most sza­bályozzák a gyakran zabolát­lan Drávát. E térségben három év alatt egy csaknem húsz kilométer hosszúságú gátrend­szer készül el a VÍZIG pécsi szakmérnöksége és a Sellyéi Vízgazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat kivitelezésébert; a töltések a Pécsi-víz, a Fekete­víz és a Dráva áradásai ellen fognak védeni. Az építők je­lenleg a munkák felénél tarta­nak. Vágják ki a fákat is, me­lyek a létesülő gátak útjában állnak. II komló karrierje A máj és epe gyógyszereként említik „Ha borban megfőzöd a kom­lót és megiszod, negyednapi hideglelést meggyógyítja", írja Betye András 1595-ben megje­lent „Fives könyvében". Vili. Henrik viszont 1530-ban kimon­datta az ongol parlamenttel, hogy a komló „olávaló növény", amely csak arra alkalmas, hogy „az italt elrontsa és a népet romlásba döntse". Ez az alávaló növény mégis nagy karriert futott be az elmúlt 2000 évben, lévén, hogy a sör a népek egyik legkedveltebb italává vált Már a régi babilo­niak is kedvelték, az egyiptomi­ak tőlük vették ót a sörfőzés módját. Elődeink már a nép- vándorlás idején ismerték o nö­vényt, hisz a mordvin komla, a cseremisz humia és a vogul gumleh csaknem megegyezik a mi komió elnevezésünkkel. Po­zsony városa 1380-ban már kom­lót exportált. A középkori ud­varházak gazdasszonyainak fü­veskertiében gyógynövényként termelik. Régi orvosi könyvek a máj és epe gyógyszereként em­lítik. E sokoldalú növényt a mai gyógyászat is használja, drog­ként. A hazai avórtású enyhébb hatású idegcsillcpítókban, mint a Leqatin. Hovaletta, Bel lóid, a komló, vagyis a Humulus lupu- lus a nyugtató hatóanyag. Má­sutt, főként a juqoszláv tenger­parton, és Elzászban kedvelt ta­vaszi csemege a komlósaláía, amit a metszéskor szedett, ún. komlóspárqából — talajbeli zsenge haitás — ecettel, olaj­jal és tejföllel készítenek. Leve­le és leszüretelt indája, zölden besilózva, szénaértékű takar­mány. A komlótoboz a sörgyár­tás nélkülözhetetlen alapanya­ga; a komló Lupulin-, illóolaj-, gyanta és keserűsav tartalma adja a sör keserű ízét, zama­tót, illatát. Termesztése átmeneti vissza­esés után, hazánkban ismét fel­lendülőben van, jelentősége pedig növekvőben. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, hogy sok évtized múltán hiánypótló és igen érdekes könyv j'elent meg a komlóról, színes borítóval, 230 oldalon, 3000 példányban a Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában. A szerzők baranyai szakemberek: — dr. Cseh Sán­dor és Ternai Jenő, a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát vezér­igazgató-helyettese, illetve a bólyi HUMULON komlótermelé­si rendszer vezetője, mintegy jelezve, hogy a hazai komlóter­melés és -kutatás központja Ba­ranyába tevődött át. A szerzők igényes könyvet adtak nemcsak a szakemberek, és az egyetemi oktatók, de az érdeklődő olva­sók kezébe. A komló története a sörivás története is. — Rné — netföi □ egifelofe fandototftiai1

Next

/
Thumbnails
Contents