Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-05 / 4. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 4. szám 1979. január 5., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A népgazdaság januárja A mi természetesen olyan lesz, amilyenre a vállalatok többségének januárja sikerül, egész egyszerűen nem lehet másmilyen. Ahhoz tehát, hogy a népgazdaság januárja jó legyen — azaz egybeessék a tervcélokkal is, a társadalmi szükségletekkel is — vállalati jó januárok tömege kell. Ez utóbbiakhoz viszont elengedhetetlen ... s itt hosszú lista következhetnék, de hiszen a termelőhelyeken jól tudják, mi minden a feltétele a folyamatos munkának, hogy a január olyan legyen, mint a többi hónap. Hosszú évek óta ugyanis nem olyan. Egészen pontosan: •az iparágak, iparcsoportok tekintélyes részénél nem olyan. Előttünk 1978 hónapjainak ipari termelési adatai. A statisztika tizenkét hónap átlagából alakít ki egy mutatót, s ehhez méri a havi időszakokat. Hegyek és völgyek, olykor már-már szirtek és szakadékok váltakozása ez, s e változatosság az, ami nem gyönyörködtet, sokkal inkább elgondolkodtat. Hiszen elgondolkodtató, mi több, meghökkentő, hogy 1978 januárjában a tizenkét hónap átlagának mindösz- sze 71,5 százalékát érte el a termelés a műszeriparban, 84 százalékát a gyógyszeriparban, ahogy a fafeldolgozásban, a textilruházati iparban is jócskán elmaradt az átlagtól. A szocialista ipar egésze 1978 januárjában kereken kilenc százalékkal teljesített kevesebbet, mint a havi átlag, s azért, mert iparágaink többsége akkor fújta ki magát... De csak a többség, s nem az iparágak mindegyike! Amivel kimondtuk: lehet egyenletesen, szervezetten, nagy eltérések nélkül is dolgozni. Kézenfekvő: néhány iparterülettől balgaság lenne ugyanazt várni januárban, mint májusban vagy szeptemberben. A tégla- és cserépgyártás, a sörtermelés, a mész- és cementki bocsátás például akkol kötődik az úgynevezett szezonális ingadozásokhoz. Igen ám, de másfajta tények is előttünk sorakoznak, olyanok, ahol a kényszer csikarja ki a folyamatosságot, a nagy teljesítménykülönbségek elkerülését. így van ez a villamosenergia-ipar- ban, a kőolaj- és földgázkitermelésben, a szerves és szervetlen vegyiparban, a papírgyártásban. A kényszer megjelenési formája persze sokféle: hol a technológia, a termelőberendezések működtetésének technikai hogyanja ez a kényszer — például a folyamatos üzemű kőolajfeldolgozásban —, hol pedig a fogyasztás, fel- használás diktátuma. A lényeg azonban most nem az ok, hanem az okozat, a folyamatos, mennyiségében is nagyjából egyenletes termelés, árukibocsátás. Ami bizonyíték a szirtek és szakadékok elkerülhetősége mellett, a hajrák és a sétálások időszakának váltakozásával szemben. Illenék az első munkanapon úgy dolgozni, mint a hetven- kilencediken vagy a háromszá- zcdikon; 1978-ban 306 munkanap volt. Az illemnél azonban fontosabb az érdek: nagyon nehéz, olykor szinte lehetetlen novemberben és decemberben pótolni azt, ami a januári, februári „kiengedés, leeresztés” adóssága. S ha sikerül is, a költségek, a fajlagos ráfordítások tetemes emelkedése mellett — amit vizsgálatok igazolnak — megy ez végbe, csökkentve a vállalati nyereséget éppúgy, mint a népgazdasági tiszta jövedelmet. Hallani most olyan vélekedéseket, hogy az 1979. évi terv visszafogottabb, szerényebb célokat megfogalmazó, azaz — ezt sugallja a veszélyes okoskodás — teljesítése könnyebb, egyszerűbb, mint a korábbi feladatoké volt. Amit akár el is hihetnék, ha vállalnánk a régi cipőben járást, a százalékok mechanikus összevetését, hiszen igaz, az ipari termelés négy, az építési-szerelési teljesítmény egy százalékos növekedése 1979-ben kisebb emelkedőnek látszik, mint amit megtettünk 1978-ban. Végzetes hiba lenne, ha a termelőhelyele a puszta százalékok latolgatásával jelölnék ki lépteik ritmusát. A mennyiség szerényebb tömege a minőség- és hatékonyságjavítás feladatainak árnyékában állhat csupán, s nem a fő helyen! Pontosan a célok átsorolása az, ami megköveteli az ésszerű tempót, az araszolgatás és a rohanás száműzését a műhelyekből. Amihez gondolkodás- és szemléletmódunk sokféle elemét is újra kell rangsorolni, észrevenni: az idő alapvető termelési tényező! A szocialista ipar 1978 januárjában, egy munkanapra vetítve, 1,9 milliárd forintot kitevő árut értékesített, októberben viszont 2,8 milliárdnak megfelelőt. N em arról van szó, hogy minden áron és mindenütt sikerhónapot csináljanak a januárból, hiszen ahol baj van a gazdaságossággal, ott nem okvetlen a nagy árutömeg a megfelelő bizonyítvány a közösség igyekezetéről. Arról van szó, hogy az évet átfogó feladatok időarányos részét januárban kell végrehajtani, s nem júniusban vagy decemberben. Arról van szó, hogy minden munkanapnak megvan a jelentősége, szerepe, súlya, azoknak a januári napoknak is, melyeket némely helyen úgy töltenek, na lássuk, mit csinálunk — majd februárban. Az év- január másodikán kezdődik, minden munkahelyen, minden foglalkoztatottnak. Eny- nyi az egész. Ez az ennyi azonban meghatározója lehet annak, milyen lesz munkánk közege, a munkavégzők közérzete október táján, s milyen lesz a népgazdaság decembere, mindannyiunk esztendei mérlege. Veress Tamás Több szenet kér az ország Nagyobb leladatok a Mecseki Szénbányáknál Fokozott műszaki fejlesztés Ötszázalékos bérfejlesztés Teljesítette, sőt — a népgazdaság év közben jelentkező többletigényének is eleget téve — túlteljesítette elmúlt évi mennyiségi széntermelési tervét a Mecseki Szénbányák Vállalat. Tavaly összesen 620 millió forintot — többet, mint az utóbbi években bármikor — fordítottak beruházásokra, a munkakörülmények javítására, a biztonság fokozására, gépesítésre. Amire szintén nem volt még példa, legalábbis az elmúlt tíz évben, 1978-ban nem csökkent tovább a munkáslétszám, amihez nyilvánvalóan hozzájárult a bányászla- kás-építési akció megvalósítása is. Mindemellett a múlt év eredményeit némileg beárnyékolja, hogy a szenek magasabb hamutartalma a vállalatnál jelentős árbevétel- kiesést okozott, s hogy 150 ezer tonna szenet pótműszakok árán termeltek ki. A rendkívül magas hétköznapi műszakkiesés miatt sokszor a szabad szombatokat kellett igénybe venni. Leküzdeni a nehézséget A Mecseki Szénbányák feladatai ebben az esztendőben még nagyobbak. A tavalyi 2,915 millió tonnával szemben a szakmai terv az idén 2,950 millió tonna szén és 150 ezer tonna brikett termelését irányozza elő. Nehézséget jelent, hogy a termeléssel egyidejűleg Zobák és Szászvár kivételével valamennyi termelőüzemnek jelentős bányászati beruházást is kell végeznie, mégpedig adott létszám mellett. Ezek a munkák a következő évek szempontjából lényegesek, halaszthatatlanok. Kevesebb pótműszakkal A Szénbányáknak az idén még a tavalyinál is nagyobb összeg, 634 millió forint áll rendelkezésére a bányák fejlesztésére, a gépesítés fokozására, biztonságtechnikai és egészségvédelmi eszközök beszerzésére, alkalmazására. Az idén többek között önjáró berendezést, maróhengeres jövesztőgépet, két talpszedőgépet, tíz kanalas rakodógépet, 17 páncélkaparót, 13 szállítószalagot, 65 rablóvit- lát, 10 KRAZ-tehergépkocsit, két csavarkompresszort, iszap- centrifugát, három földkotrót szereznek be. Biztonságtechnikai és egészségvédelmi célokra több mint 70 millió forintot költenek, többek között 7000 peroxidos mentőkészüléket, a bányamentőknek két korszerű mentőgépkocsit vásárolnak. A fokozott műszaki fejlesztés a nehéz fizikai munka könnyítését, másrészt az embert helyettesítő gépek beállítását szolgálja. A műszaki fejlesztés mellett a Szénbányáknál az idén még nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az üzem és a munka jobb megszervezésére, hogy a feszített tervet teljesíthessék, kevesebb pótműszdkot kelljen felhasználni. A bányászok egyébként az idén 5,1 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A Baranya megyei Fürdővállalat Idei tervei Harkányfürdőn jelenleg a nagy pihenőcsarnokban dolgoznak az épitők Tovább épülnek, csinosodnak a strandok Nyolcszáz személyes vállfás öltöző Szigetváron Kibírta az újévi vihart a harkányi fürdő IV-es számú, téliesített medencéjének akácfából készített tetőszerkezete, s ez nem egy utolsó minőségi bizonyítvány amellett, hogy a Faipari Kutató Intézet vizsgálatai szerint is bevált ez a tető. Harkányban télen sem csökken lényegesen a fürdőzők száma, s az utóbi évek vendégforgalmának tapasztalatai szerint a nyári csúcs helyett korábban kezdődik és tovább tart a fürdési szezon. Tavaly egymillió-nyolcszázezren keresték fel Harkányt. A megyei fürdővállalat szigetvári strandján 134 ezren, Siklóson 21 ezren fordultak meg az elmúlt évben. E három strandon összesen nyolcvanezerrel volt több a vendégek száma 1978- ban, mint 1977-ben. A látogatottság alapján az idén egymillió kilencszázötven- ezer fürdőzőre számítanak. Annál is inkább, mert változatlanul nagy az idegenforgalom. Az elmúlt években a jugoszló- vok mellett az NDK-ból, NSZK- ból, Lengyelországból és Csehszlovákiából érkezett a legtöbb külföldi vendégük.-^artSÜ A tél örömét élvezik a gyerekek a Tettyén Mint Zsifkó Ferenc, a megyei fürdővállalat igazgatója elmondta, 1978-ban Harkányban nem voltak vízellátási, áramellátási gondjaik. Az utóbbit részben annak köszönhetik, hogy a villamos berendezéseiket kellőképpen felújították, illetve áram. elosztót létesítettek. Jelenleg b legfontosabb esemény az I- es számú medence épületének felújítása. A fürdővállalat vezetői abban reménykedtek, hogy ez a felújítás januárban befejeződik, de véleményük szerint félő, hogy a határidőre, ez év március 31-re sem fejeződnek be a munkák. Ének ellenére már megkezdték az épület környékének rendezési munkáit a szentlőrinci költségvetési üzem dolgozói. Szintén ez évben bővítik és felújítják a kádfürdő részleget, s márciusban már ismét megnyitják. Ugyancsak az idei feladatok sorába tartozik az l-es, ll-es számú medence lefolyóinak összekötése annak érdekében, hogy a medencék tisztítását rövidebb idő alatt elvégezhessék. Ez évben építik ki a park gondozásához szükséges öntözőhálózatot is. A hévízkészlet biztosítása érdekében pedig egy újabb kút fúrását rendelték meg. A fővárosi Várostervező Intézetben pedig már készülnek a harkányi fürdő részletes rendezési tervei. Ugyancsak ez évben kapják kézhez a víz visszaforgatásával és fertőtlenítésével kapcsolatos tanulmánytervet. Siklóson, a legkisebb látogatottságé, de nagyon szép strandon, ahova a vállalathoz érkező észrevételek szerint az étel, ital ellátás hiányosságai miatt nem mennek szívesen a vendégek, ez évben csak a szokásos szépítési munkákra kerül sor. Szigetváron viszont már épül a 800 személyes vállfás öltöző. Ezt is a szentlőrinciek építik egymillió-nyolcszázezer forintért. A nagymedencét pedig kettéválasztják, azzal a céllal, hogy kisebb forgalom esetén csak az egyik felét töltik fel. A medence régi tetőszerkezetét már leszedték s ez évbén új tetőt kapva a téli fürdésre is alkalmas lesz. A volt nyári öltöző területét pedig parkosítják.
