Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-28 / 27. szám

1979. JANUÁR 28. TÁJÉKOZÓDÁS DN HÉTVÉGE 7. Meszlényi Géza, a Volántourist igazgatója Felsen Tamás, a Budapest Tourist igazgatóhelyettese Kiss Sándor, a Cooptourist osz­tályvezetője Rezsnák Miklós, az Express propagandaosztály vezetője IDEGENFORGALOM Kerekasztal-beszélgetés az utazási irodákról Sokokat foglalkoztató téma: az idegenforgalom. Hazánkat az elmúlt évben 16 millió turista kereste fel. Közülük sokan csak át­utazók voltak, egy-két éjszakát töltöttek Magyarországon, mégis hírét vitték szolgáltatásunk színvonalának, ízelítőt kaptak látniva­lóink kínálatából. Több mint 5 millió magyar állampolgár járt kül­földön 1978-ban, tészben egyénileg, részben utazási iroda ven­dégeként Utazásról hazatérők, utazást tervezők, hazai és külföldi turisták érzik, tapasztalják az idegenforgalommal kapcsolatos gondjainkat, problémáinkat. Napi téma, ezért a Központi Sajtószolgálat szer­kesztősége meghívta a legnagyobb utazási irodák képviselőit, hogy együtt beszélgessünk idegenforgalmunkról Kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői: Meszlényi Géza, a Vo­lántourist igazgatója, Felsen Tamás, a Budapest Tourist igazgató- helyettese, Aranyossy Imre beutazási főosztályvezető az IBUSZ, Kiss Sándor osztályvezető a Cooptourist, Darvas Judil referens, a MALÉV Airtours, és Rezsnák Miklós propagandaosztály-vezetö az Express képviseletében. Szerkesztőségünket Vasvári Ferenc es Ká­dár Márta képviselte. Központi Sajtószolgálat: — Idegenforgalmi holtszezon­ban vagyunk. Télen, kora ta­vasszal az emberek kevesebbet utaznak, üdülnek, Ilyenkor te­hát könnyebb szálláshelyet biz­tosítani, könnyebb programot szervezni. Mit tesznek az uta­zási irodák a szezon széthúzá­sáért, mit ajánlanak a hazai és külföldi turizmus keretében a magyar utasoknak? Aranyossy Imre: — Az IBUSZ már februárban, márciusban indít országos tú­rákat. A „Tájak, korok, múzeu­mok" rendezvény jegyében többnapos utakat, ahol az uta­sok múzeumokat, műemlékeket, várakat, történelmi emlékhelye­ket tekinthetnek meg. Ugyan­csak télen is szervezzük egyna­pos városlátogató túráinkat, vártúráinkal — a kirándulás színhelyére vonattal érkeznek turistáink. „Természeti értékeink nyomában" címet viselő útjaink arborétumokba, botanikus ker­tekbe vezetnek, szervezünk ki­rándulást népi, kulturális ese­ményekre vagy a busójárásra, téltemetésre. Lesz tanácsköztár­sasági emléktúránk, és ínyen­ceknek való kirándulás, s olyan 2—3 napos túrák is, amelyek a szomszédos szocialista orszá­gok egy-egy városát, tájegysé­gét érintik. Belföldi üdülési ajánlataink is vannak elősze­zonra, a hegyvidékekre, gyógy­üdülőkbe - a nyugdíjasoknak és az 1979-es nemzetközi gyer­mekév alkalmából a 3-tól 14 éves korú gyerekek részére, kedvezményes áron. Felsen Tamás: — A Budapest Tourist két éve lépett szorosabb kapcsolatba a megyei idegenforgalmi hivata­lokkal. Ezekben az irodákban is árusítják programjainkat, s a megyei ajánlatokra a Buda­pest Tourist is szervez utakat. Téli kínálataink közül a sport- programokat és a téli üdülése­ket emelném ki. Sítanfolyamo­kat szervezünk decembertől március elejéig Nagyhideghe- gyen, Bánkúién — több helyen -az Alacsony- és a Magas-Tát- rában, Csehszlovákiában, Len­gyelországban, a szlovák sípa­radicsomban. üdülésre, kirán­dulásra a Mátrát, Bükkszentke- resztet, Hajdúszoboszlót, Har­kányt, Parádot ajánljuk belföl­dön. Külföldön pedig ugyan­csak a Tátrát, az NDK városait, néhány szovjet idegenforgalmi helyet. Kiss Sándor: — A Cooptourist téli kínála­tában már minden elkelt, nép­szerűek voltak a karácsonyi, szilveszteri ajánlataink. A bel­földi útjainkat megyénként kü- lön-külön szerveztük, s minden megyének összeállítottunk ön­álló programfüzetet. Ezeket összesítve is kiadjuk. Harkány­ban az idén kezdtük meg a té­li üdültetést. A legismertebb gyógyüdülőhelyeken állandó szálláshelyeink vannak, ezekre a helyekre tehát egész évben tudunk üdüléseket, kirándulá­sokat szervezni. Külföldi prog­ramjaink összeállításánál a szövetkezeti, szakmai utakat ré­szesítjük előnyben. A termelő- és fogyasztási szövetkezeteknek szervezett utak mellett újdon­ság, hogy most már az ipari szövetkezetek tagjainak is szer­vezünk szakmai programokat. Meszlényi Géza: — A Volántourist 30 belföldi programot kínált az utasoknak. Karácsonyra, szilveszterre Le- ningrádba, Garmisch-Parten- kirchenbe, a jugoszláv Alpok­ba, a Szlovák-Tátrába — sielési lehetőséggel színesített utakat. Valamennyi elkelt. Darvas ludit: — A MALÉV Airtours profil­jának megfelelően magyar uta­sokat esek külföldre utaztat. Koratavaszi ajánlataink között szerepelnek a háromnapos city- túrák — Párizsba, Athénbe, Londonba, Isztambulba, Rómá­ba, Szófiába, Varsóba, üdülő- és sítúrát szerveztünk február­ra és márciusra a bulgáriai Maliovicára. Folytatjuk a nagy sikerű leningrádi és moszkvai színházi túrákat, az orosz épí­tészettel ismerkedni kívánóknak is ajánlunk utakat. Rezsnák Miklós: Az Express Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda, mint a neve is mutatja, a fiatalok utaztatásá­val foglalkozik. Az Állami Ifjú­sági Bizottság anyagi támoga­tásával most szervezzük a dol­gozó fiatalok — elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók — üdültetését Budapesten, Kősze­gen, Egerben. Az egyhetes ta­vaszi üdülés részvételi díja tel­jes ellátással 250 forint! Téli sitanfolyamokat, kulturális prog­rammal kiegészítve Királyréten és a Szlovák-Tátrában indítunk. Az „Aranyjelvényesek az olim­piára” tömegsport-akció orszá­gos próbái januárban kezdőd­nek. 5 sportág szervezésében, lebonyolításában is részt vállal az Express. S most alakítjuk ki sportturisztikai elképzeléseinket is, amelyekhez az Edzett ifjú­ságért mozgalom ad keretet. Tavasszal külön gondot jelent, hogy a középiskolák mind egy- időben — a tavaszi szünetben — akarnak kirándulni, országot járni. Ehhez pedig sem elég autóbusz, sem szálláshely nincs az országban. Valahogy oda kellene hatni, hogy az iskolai kirándulások időpontja széthú­zódjon, ne minden iskola a ta­vaszi szünetre tervezzen kirán­dulásokat. Meszlényi Géza: — A Volán felajánlotta, hogy azok az iskolák, amelyek nem a tavaszi szünetet használják fel iskolai kirándulásokra, 50 százalékos utazási kedvezményt kapnak. Eddig sajnos nem vet­ték igénybe. Központi Sajtószolgálat: — Nemrégiben hatályba lé­pett egy törvény, amely az ide­genforgalmi irodák felelősségét és kártérítési kötelezettségét szabályozza. Az önök irodái­ban azóta hogyan alakultak a panaszügyek? Felsen Tamás: — A törvény — nagyon he­lyesen — az idegenforgalom területén is a fogyasztói érdek- védelmet szolgálja. Most az utasok ugyan tisztában vannak jogaikkal, de nem ismerik az utazási irodák felelősségét. Mert például van egy olyan kitétel, hogy amennyiben az utazási iroda a legnagyobb gondossággal jár el az előké­szítés szakaszában, és ezt do­kumentálni tudja, akkor már a felelőssége csökken. Központi Sajtószolgálat: — Az utast nem az érdekli, a magyar iroda vagy a part­ner-iroda a felelős-e az elron­tott utazásáért, nyaralásáért. A befizetett pénzéért bizonyos szolgáltatásokat vár. Felsen Tamás: — Világos, ha én vagyok az utas, nem örülök, ha lemegyek Jugoszláviába, és az első osz­tályú szálloda helyett fizető­vendég-szolgálatot kapok. És amikor azt mondta — nagyon helyesen — kívülállóként, hogy az utast nem érdekli, hogy ez a partner-iroda hibája, mást nem tehetünk, de beszélnünk kell róla. 1978-ban — a pana­szok zöme jugoszláv és bolgár vonatkozású volt, ezekben az országokban egyszerűen — helytelenül — túltöltötték a szállodákat. A magyar utazási irodák fe­lelősségének felvetése jogos, és erre szükség is volt. Válto­zatlanul a legnagyobb gondos­ságra kell törekedni. Nem vita­tom azt, hogy az elrontott sza­badságért nem tudunk kárpót­lást nyújtani, de Magyarorszá­gon még nincs olyan joggya­korlat, amely szerint erkölcsi kártérítés jár azért, mert az utasnak idegeskednie kellett és a megemlített példa szerint az az idegeskedés 8500 forintjába került. Rezsnák Miklós: — Az utaspanaszok kivizsgá­lásával, orvoslásával nálunk az ellenőrzési osztály foglalkozik, s ha jogos, visszatérítünk az utasnak, csoportnak, KlSZ-szer- vezetnek. A panaszügyekben sok esetben a külföldi partne­reink a hibásak. Sajnos, a rosz- szul sikerült út híre nagyon gyorsan elterjed. Szigorú in­tézkedéseket tettünk saját ap­parátusunkon belül, de nem tudunk mindenkinek a bőrébe bújni, és nem tudjuk minden­kibe beleoltani a szakma sze- retetét, érdekességét, izgalmát! Meszlényi Géza: — Azt soha nem mondtuk, hogy egyáltalán nincs panasz, és hogy a jövőben úgy tudunk dolgozni, hogy panaszlevél egy­általán ne érkezzék. De a pa­naszok száma elenyészően kis százalék az utakhoz viszonyít­va. És ha a panaszok minősé­gét nézem, akkor is óriási kü­lönbségek vannak. Akad, aki azt kifogásolja, hogy a szálló­ban az északi szárnyon kapott szobát és nem a délin. Természetesen nem mindegy, hogy az ügyfél hogyan jön ha­za egy útról, és hogyan áll is­mét munkába! Nyugodtan me­rem állítani: ez politikai kér­dés! Ezt igyekszünk is mun­kánkban figyelembe venni. Amikor az idegenvezető kül­lőidről hazajön, jelentést készít arról, hogy az ígért szolgálta­tást kapták-e vagy sem. Ha nem, kötelesek vagyunk abban a pillanatban reagálni. S ha indokolt, igyekszünk megtéríte­ni az utas kárát. Egyáltalán nem kevés az az összeg, ame­lyet az elmúlt szezonban visz- szafizettünk. De vannak nehéz esetek is. Elment például Gö­rögországba egy csoportunk. Amikor visszajöttek, két pana­szos és nyolc dicsérő levelet kaptam. Akkor most mi az igaz­ság? Aranyossy Imre: — Az utazási irodák általá­ban mór a rendelet megjelené­se előtt is — ha az utas pa­naszkodott, s ha panasza indo­kolt volt — fizettek. Am most sokszor olyan dolgokért teszik felelőssé az utazási irodát, amikért egyszerűen nem képes felelni. Mert az a magyar ál­lampolgár, aki felveszi a devi­zakeretét és a zsebébe teszi a dínárcsekket, elindul Jugoszlá­viába, és az egész tengerpar­ton nem talál szobát, hanem csak 50 kilométerre, kihez me­het panaszra? Senkihez. Elkölti a pénzét, aztán visszajön és mérgelődik. Az utazási iroda nem tehet arról, hogy a külföl­di partner időközben elcseréli a szálláshelyet. Visszaadjuk az utasnak a pénzét. De az uta­zási iroda nem tud többet visz- szaadni, mint amennyit az ügy­fél befizetett. Persze az utasok nem érik be a teljes összeggel, olykor azt követelik, fizessünk átlagkeresetet, szabadságpénzt, stb. Nálunk, az IBUSZ-nál csak ezrelékben lehet mérni a pa­naszokat, és akkor még nem is mondtuk, hogy jogosan-e vagy sem. Ugyanis a panaszok­nak nagyon nagy része telje­sen jogtalan. Mert arról, hogy a menetrendben jelzett idő­pontra a légitársaság nem tud gépet adni és csúszik a prog­ram, miért feleljen az utazási iroda? Ez az utas rizikója. Ha valaki elutazik nyolc napra és fizet 12 ezer forintot, 1500 fo­rintba kerül egy napja, s ha egy napot a repülőtéren tölt, az 1500 forint. Ha mi rontottuk el a dolgot, ám fizessünk, de ha nem, akkor milyen alapon fizessünk? Központi Sajtószolgálat: — Beszéljünk az önök szol­gáltatásának egyik kulcssze­replőjéről, az idegenvezetők­ről. Hozzájárulhat egy-egy út sikeréhez, jó hangulatához. Az utas az idegenvezető és az iro­dai pultnál ülő informátor köz- vetitésével kerül kapcsolatba az utazási irodával. Ha kedve­sen, udvariasan tájékoztatják, ha kezébe nyomják az iroda programfüzetéit, — szíveseb­ben, jobb kedvvel indul útnak. De udvarias informátorból, propagandafüzetből és jól tá­jékozott, képzett idegenvezető­ből meglehetősen kevés van! Felsen Tamás: — Egyre több idegenvezető­re van szükség, és ezért egyre jobban felhíqu! az idegenveze­tői gárda. Vizsgaidőszakban és szeptemberben örülünk, ha ta­lálunk valakit, aki elvállalja a csoport vezetését. Ez nem je­lenti azt, hogy az utazási iro­dák nem követnek el mindent a metodikában, a továbbkép­zésben, a vizsgáztatásban, az intenzív nyelvtanfolyamok szer­vezésében, de ettől még nem feltétlenül javul az idegenveze­tői qárda. Változatlanul az a törekvésünk, hogy az idegen- vezetők nagy része megfeleljen a követelményeknek. A propagandafüzet mindig kevés lesz, mert aki utazni sze­retne, az összeszedi az összes utazási iroda összes országra vonatkozó propagandafüzeteit. Szerintem a jövő előbb-utóbb azt hozza magával, hogy nem ilyen szép vastag, fotókkal teli kiadványokat fogunk megjelen­tetni, mint most. És, aki Cseh­szlovákiába akar utazni, kap egy Csehszlovákiára vonatkozó tájékoztatót. Miért adjunk neki oda olyan füzetet, amelyben az is benne van, hogyan lehet Spanyolországba utazni, ami­kor egy ilyen propagandafüzet 25 forintba kerül? Rezsnák Miklós: — A kívülállók esetleg tény­leg úgy látják, hogy kevés a propagandaanyag. Szerintünk kevés is, meg sok is! Sok azért, mert a kilenc utazási iroda évente körülbelül 180 millió forintot költ propagandára. Ugyanakkor kevés a propa­ganda azért, mert lehet, hogy a Budapest Tourist vagy az Ex­press kevés füzetet ad ki, vi­szont ugyanazt a térképet ki­adja az IBUSZ, az Express, a Cooptourist stb., valamint az Országos Idegenforgalmi Hiva­tal is, és még mindig nincs a határátkelő-helyeken elegendő információ. Az Expressnél az a szabály, hogyha valaki nálunk akar dol­gozni, három hónapon belül le kell tennie az alapvető szak­vizsgát, hogy az idegenforga­lomban dolgozhasson. Ha si­keresen vizsgázik, akkor alkal­mazzuk, de az illető ettől még nem lesz hivatásos „ide­genforradalmár”! Ehhez is ép­pen olyan szív, szenvedély, ész és akarat kell, — és még mil­lió jelzőt mondhatnék —, mint bármely más hivatáshoz. Aranyossy Imre: — Elhangzott itt, hogy na­gyon kevés az idegenvezetőnk. De az utasok joggal vetik fel, hogy nekik mégiscsak jó, kép­zett kísérő kell. Valamennyi idegenforgalmi vállalat képez idegenvezetőket, azonban ide­genvezetőnek lenni főfoglalko­zásban, nem kifizetődő dolog. A kívánalmak vele szemben: politikailag legyen magas kép­zettségű, legyen diplomatája a Magyar Népköztársaságnak o külföldiek előtt külföldön és belföldön. Szakmailag legyen kiválóan képzett, legalább két nyelvet beszéljen, stb. Viszont, ha valaki ilyen kitűnő képesí­tésű, akkor az általában nem megy idegenvezetőnek, hiszen másutt is tíz körömmel kapnak utána. Ezért nincsenek idegen- vezetők. A követelmények ma­gasak, az anyagi dotáció vi­szont ennek nem megfelelő. És amellett a fárasztó utazá­sok, az állandó vándorélet. Meszlényi Géza: — Feladataink állandóan növekednek, és nyugodtan me­rem állítani, hogy ebben az országban az idegenforgalom munkatársai az átlag felett dolgoznak. Itt idény van, és ho csoport jön, akkor este 10-kor is ott kell lenni a repülőtéren, vagy ha reggel 8 órakor 500 ember áll sorban a pénzváltó helyen, akkor az idegenforgal­mi dolgozóknak is ott kell len­niük. De honnan vegyünk kádere­ket? Magyarországon nincs ide­genforgalmi szakmunkáskép­zés. A Vendéglátóipari Főiskolo az egyetlen hely, ahonnan o számunkra is képeznek kádere­ket. Az idegenforgalom sokágú szolgáltatás, s mint beszélgetésünk résztvevői hangsúlyozták, politikai tényező is. Hiszen nem mind­egy, milyen színvonalú szolgáltatásban részesítjük a hazánkban járó külföldieket, mit mutatunk meg nekik országunkból, mire hív­juk fel figyelmüket - milyen hírünket viszik szét a világba. A beszélgetés bepillantást engedett egy fontos népgazdasági ág, ezen belül az utazási irodák terveibe, mindennapos gondjaiba. Idegenforgalmunk eredményei, számos sikeres kezdeményezése mellett még sok a finomítani, javítani való, s ez az utazási iro­dákra is nagyobb feladatokat ró. 1979. évi programjukban a mi­nőségi követelményeken, a kultúráltabb szolgáltatáson lesz a fő hangsúly, melynek az összehangolt munka, a jó szervezés az alap­ja. Mindez elengedhetetlen a hazai és a külföldön kivívott jó hír­név megőrzéséhez, növeléséhez. Aranyossy Imre, az IBUSZ be­utazási főosztályvezetője Darvas Judit, a MALÉV Airtours referense

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents