Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-04 / 3. szám
Hol lehet korcsolyázni? Jégpálya a Jókai utcai Általános Iskola udvarán Egy a sok lehetőség közül Az Oktatási Minisztérium az OTSH-val, a KISZ KB-val és a Magyar Úttörőszövetséggel együtt felhívással fordult az általános és középfokú iskolák, intézmények igazgatóihoz: ha alkalmas az időjárás, jégpályát létesítsenek. Hazánkban évtizedes hagyományai vannak az iskolaudvarokon és salakos sportpályákon létrehozott korcsolyapályáknak. A legutóbbi években azonban mind kevesebb jégpálya létesült, pedig az iskolai jégpálya a téli hetekben megfelelő sportolási lehetőséget tudna biztosítani a gyerekeknek. Szerdán délelőtt több pécsi iskolát kerestünk' meg, kérdésünk mindenütt az volt, lesz-e jégpálya. Nos, a Széchenyi Gimnáziumban, a Komarov Gimnáziumban semmi jelét nem lehet annak találni, hogy ott jégpályát hoznak létre. A Belvárosi Iskolában, az Építők úti Általános Iskolában is kedvezőtlen választ kaptunk. A 39-es dandár úti Általános Iskolában az elmúlt években Deli István testnevelő tanár nem röstellte a fáradságot és korcsolyázási lehetőséget biztosított a gyermekeknek. — Az idén nem lesz nálunk jégpálya — hallottuk Deli Istvántól. - Bitumenes kézilabda- pályánk nem alkalmas erre. A drága, nagy költséggel létrehozott bitumenes pályát tönkretenné a jégréteg. Heckenberger Istvánt, a Jókai úti Általános Iskola testnevelő tanárát az iskola udvarán találtuk. A salakos kézilabdapályát már kedden este felöntötték. — Este 6—11-ig öntöztük a pályát, szerdán reggel is hizlaltuk a jeget, ha az időjárás nem változik és a hideg megmarad, ma délután mór használatba vehetjük. A Jókai úti Általános Iskolában, ha az időjárás megengedi, az idén is korcsolyázhatnak a gyerekek. A testnevelő tanár saját maga fogta a mínusz 10- 12 fokos hidegben a gumislagot, és nem sajnálta a fáradságot. Felöntötte az iskolaudvart. Heckenberger Istvánnak egy jó javaslata is akadt. — Meg kellene próbálni fent a Vidámparkban jégpályát létesíteni. Ott van megfelelő terület, és úgy gondolom, a pálya kezeléséhez feltétlenül szükséges, emberek is rendelkezésre állnak. Az autóbusz ott áll meg a Vidámpark előtt, véleményem szerint látogatókban nem lenne hiány a Vidámparkban létesített jégpályán. hi Egy csodálatos tornásznő Nelli Kim Valentyina Koszolapovaja koreográfussal a csimken- ti tornaiskolában A Montreáli Olimpiai Játékokra a szovjet válogatott harmadik embereként utazott és a világ második legjobb tornászaként tért vissza. Senki sem gondolta, hogy csupán Nelli Kim képes versenyre kelni — alig valamivel elmaradva — az új csillaggal, a román Nadia Comane- civel. A szovjet tornásznő La- rissza Latinyina, Natalja Ku- csinszkaja, Ljudmila Turiscseva és Olga Korbut dicső hagyományát folytatva, a legutóbbi olimpiai játékokon három arany és egy ezüst érmet szerzett. Szabadgyakorlatát — amelyhez hasonlót a női tornában soha senki nem végzett még — 10 pontra értékelték! Nelli 9 éves veit, amikor családja Csimkentbe költözött. Vlagyimir Bajgyin fiatal edző egy iskolai tornakörben figyelt fel a kislány hajlékony, kecses mozgására, az ő irányításával indult el az olimpiai dobogó felé vezető úton. Szerencséjére edzője nagy tudású, új utakat kereső szakember volt. Ö dolgozta ki Nelli stílusát, ő nevelte arra, hogy összeszedje magát a versenyek előtt. A több órás edzések optimális terheléssel folytak. Ez volt az oka cn- nak, hogy mikor Nelli könnyedén és fesztelenül teljesítette a legnehezebb gyakorlatokat, mindenkinek úgy tűnt, a tornásznőnek egyszerűen nincsenek idegei. A szovjet tornászválogatott vezető edzője Amon Sani- jazov úgy véli, hogy „Nelliben szerencsésen egyesül a vas keménysége és a kaucsuk hajlékonysága. Megvan az a nagyszerű tulajdonsága, hogy a leg. kritikusabb helyzetekben is megőrzi hidegvérét.” Nelli Kim jelenleg a Kazah Testnevelési Főiskola harmadik évfolyamos hallgatója. Keményen edz, hogy sikerrel szerepelhessen a moszkvai olimpián. Kiemelkedő sportsikereiért a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. Az UPI hírügynökség Nelli Kimet 1977-ben a világ 10 legjobb sportolója között említette. Nehéz helyzetbe kerültek a pécsi úszók lllÜi világ § sportja | A France Football világhírű francia szaklap elkészítette az európai labdarúgó válogatottak legújabb rangsorát. Az első helyen a világbajnoki ezüstérmes Hollandia áll, Olaszország és a holtversenyben 3. Anglia és Lengyelország előtt. A listán összesen 31 ország szerepel (csak Máltát és Albániát nem rangsorolták), Magyarország a 23. helyet foglalja el. Az NSZK-ban túrázó magyar bajnok és kupagyőztes Tatabánya férfi kézilabda-csapata ötödik mérkőzését a hazaiak bajnokával, a Dankersennel játszotta és 12:7-es félidő után 19:18-ra győzött. A tatabányaiak góldobói Káló (8), Pál (5), Flasch (3), Bábos, Bognár és Básti. Az angliai Hastingsban a nemzetközi sakkversenyen vezet Speelman 3 ponttal és egy függőjátszmával, a második helyen a svéd Andérsson áll 3 ponttal, 3. Csőm 2,5 ponttal és egy függőjátszmával. Árajánlat Az idei „aranylabdás" Kevin Keegant, a Hamburger SV játékosát Európa No.—1-ének megszavazása óta az ajánlatok tömegével halmozzák el. A legnagyobb összegű ajánlatot az Egyesült Államokból kapta, egy amerikai együttes egymillió dollárt áldozna megszerzéséért. Birkózás Az Abonyban megrendezett XIV. téli úttörőolimpia országos birkózó döntőjén az 53 kg- os súlycsoportban 2. helyen végzett Kiss mellett még több Baranya megyei versenyző ért el helyezést, 53 kg. 6. Joszkin (Pécs), 41 kg. 6. Horváth F. (Szigetvár), 45 kg. 6. Pozsgai (Szigetvár), 49 kg. 4. Varga (Pécs), 63 kg. 5. Soós (Pécs), 68 kg. 6. Nagy (Szigetvár). Enyhíthet a gondon a főiskola és az egyetem uszodája Hírt adtunk róla, hogy a hétfő délutáni orkán elsodorta a pécsi Hullámfürdő sátorkupoláját. Teljesen tönkrement a téliesített fürdő. Nemcsak az úszást kedvelő pécsieket érintette fájdalmasan a hír, de a PMSC és a sportiskola úszóit is. — Igen nehéz helyzetbe került a szakosztályunk — mondotta Mérei László, a PMSC elnök- helyettese. - Naponként reggel, és délután is használtuk a téliesített Hullámfürdőt és most hosszú hetekre, vagy talán hónapokra otthon nélkül maradtak úszóink. A fürdő vállalat vezetői a győri GRABOPLAST Vállalattal már fölvették az érintkezést. Előbb tervdokumentációkat kell készíteni, mert méretre gyártják majd le a sátortetőt. Ehhez pedig idő kell. A PMSC vezetői a Pécsi Tanárképző Főiskola vezetőihez fordultak és megkeresték a Megyei Sporthivatalt is, ahol segítséget és támogatást kértek, hogy megfelelő edzéslehetőséget tudjanak biztosítani az úszóknak. Reggel háromnegyed 5-től 7 óráig és délután 4 órán keresztül vették igénybe az úszók a Hullámfürdőt, délelőtt 26, délutánonként 60 úszó látogatta rendszeresen az edzéseket. Nem kis gond ennyi verseny^ zőnek uszodát biztosítani. Mérei László, a PMSC elnök- helyettese elmondta, hogy a POTE vezetőit is megkeresik és az Orvostudományi Egyetem fedett uszodájában is kérnek edzéslehetőséget. Rajt a tenisz Király Kupában Nagy érdeklődés előzi meg Európa-szerte a csütörtöki tenisz Király Kupa rajtot. Európa legjobb csapatai kezdik meg mintegy másfél hónapos küzdelemsorozatukat, méghozzá két csoportban. Az „elit” osztályban nyolc együttes indul — közöttük a magyarok is — két négyes csoportban, a ,,B” kategóriában pedig három csoportban tizenhárom. A Király Kupát 1936-ban V. Gusztáv, svéd király alapította. A kupát jelenleg a svédek védik, miután tavaly Uppsalá- ban, a döntő első mérkőzésén 2:1-re kikaptak Taróczyéktól,' utána viszont Debrecenben ugyanilyen arányban győztek, s jobb volt a pontarányuk. A kupa első fordulójának műsora: A-csoport, Eskilstuna: Svédország—Franciaország, Bécs: Ausztria—Csehszlovákia. B-csoport, Sheffield: Nagy- Britannia—Magyarország, Sábádéi : Spanyolország—NSZK, Népsport Népszava Dunántúli 1. Avellino—Atalanta 1 X x 2 X 2. Fiorentina—Juventus x 1 2 1 2 3. Lanerossi—Ascoli 1 1 X 1 4. Napoli—Lazio 1 X 1 X 5. Perugia—Verona 1 1 X 1 6. Roma—Iniernazionale z 2 1 x 2 X 1 7. Brescia—Pistoiese 1 X 1 X 8. Foggia—Cesena 1 X 1 X 1 9. Lecce—Genoa x 1 2 X 10. Rimini—Taranto x 2 1 1 X x 2 11. Sampdoria—Monza x 1 1 t 12. Sambenedettese—Palermo 1 X 1 X X 13. Varese—Bari +1 1 1 X 1 14. Pescara—Spal 1 x 2 1 X Bajnokok iskolái vagy iskolák bajnokai? Magyarországon jó néhány éve elmondhatják mór a sporttal foglalkozó szakemberek, hogy megvan az élsport utánpótlásának egységes rendszere. Sajnálatosan azonban mind a mai napig nem mondhatják el azt, hogy — a rendszernek is megvan az egysége. Ellentmondás? Könnyű megvilágítani, hogy nemcsak a szavak ügyes szembeállításáról van szó. Valóban beszélhetünk egységes rendszerről, mert létezik egy kidolgozott és elfogadott, úgy ahogy a gyakorlatban is megvalósított elképzelés arról: miként is kellene a sport első vonalának utánpótlásáról gondoskodni. A valóságban azonban a kidolgozott elképzeléseket mind a mai napig — és ez nem csupán nézőpont kérdése, hanem a gyakorlati szakemberek mindennapos gondja — nem sikerült igazi egységbe foglalni. És ha nagyon szigorúak kívánnánk lenni, akkor azt is ki kellene mondani, hogy — még szemléleti egységbe sem! Az átlagos érdeklődésű és képzettségű szurkoló persze csak azt látja, hogy valahol fent a csúcson bajnokok vannak. Sorozatos, „váratlan" balsikerek érik a magyar sportot, s ha éppen ujjal mutogatni támad kedve, hát rámutat arra a néhány, reklektorfényben álló versenyzőre és szakvezetőre, aki a kudarcokért elsősorban felelős: arra érthetően már sokkal kevesebben gondolnak, hogy a bajoknak __ és e z meglehetősen plasztikus nyelvi kép is — gyökerei vannak. Vagyis a felszín alatt húzódnak meg, és láthatatlanok, viszont nemcsak a fára igaz, hogy nem a levelétől szárad lefelé, hanem fordítva. Egy rövid jegyzet erejét persze meghaladja a mélyebb elemzés, de annyi azért itt is elmondható, hogy a magyar sport felszabadulás utáni fejlődésének egyik leglátványosabb ellentmondása, hogy éppen abban az időben, amikor sorozatban nyerte a csatákat (az ötvenes évek első felében), akkor veszítette el a háborút. De legalábbis döntő stratégiai hibákat követett el! Ez pedig az iskolai testnevelés megbocsáthatatlan elhanyagolása volt. Magyarországon még a múlt század utolsó harmadában az elsők között fogalmazták meg törvényben az iskolai testnevelés szükségességét, s minden későbbi torzulás ellenére a körülményekhez képest magas szintű sportoktatás folyt a közép- és a felsőbb iskolákban. Az ötvenes évek „nagy korszakának bajnokai" szinte kivétel nélkül az iskolában kapták meg a döntő késztetést és szerezték meg az alapokat későbbi versenyzői pályafutásukhoz. És amikor abban a hitben ringattuk magunkat, hogy nálunk milyen magas fokon áll a testkultúra, akkor süllyedt a fiatalokkal való rendszeres foglalkozás a szürke tanmenet szintjére, akkor hullott elemeire a sok évtizedes és kipróbált középiskolai bajnoki rendszer, akkor váltak a testnevelő tanárok, mondhatni, teljes mértékben érdektelenné közvetlen feladataik végzésében. Ma már abból az előnyös helyzetből nézhetünk vissza azokra az évekre, hogy megtörtént a hivatalos átértékelés. Új elképzelések láttak napvilágot annak bizonyítására, hogy megváltozott a felfogás ebben a tekintetben. Csakhogy évtizedes hibákat a legjobb határozatokkal sem lehet egyik napról a másikra kijavítani. A harmadik testnevelési óra bevezetése, az új iskolai versenyrendszer kidolgozása önmagában még nem, vagy csak alig hoz változást. Az pedig változatlanul a régi tehetetlenséget jelzi, hogy még mindig mennyire nem sikerült a gyakorlatban is belehelyezni az iskolákat abba a bizonyos sokat emlegetett „egységes rendszerbe". Kétségkívül a tagozatos osztályok beindítása látszólag a fejlesztés és a fejlődés irányába mutat. De még a „bajnokok iskolái” sem lesznek képesek helyettesíteni az „iskolák bajnokait", vagyis azokat a fiatalokat, akik egészségmegőrző és örömszerző tevékenységük során juthatnának el a minőségi sportig. Ma már persze, szerencsére, nemcsak néhány „merész" sportszakember valljo, hogy hamis a régi tézis, nevezetesen, hogy a tömegsport az élsport alapja. De éppen ők látják azt is, hogy végül mégiscsak az ifjúság tömegei jelenthetik a szilárd bázist. A tömegek mérhető minősége! Ebben pedig — könnyű belátni — az „egységes rendszernél" is nagyobb szükség van az átgondolt és újraépített rendszer egységére. Kocsis L. Mihály Elhunyt Molnár József Elhunyt Molnár József, az Universitas PEAC labdarúgószakosztályának volt technikai vezetője. ízig-vérig sportember volt, évtizedeken keresztül fáradozott eredményesen a sportág érdekében. Sokáig a megyei Labdarúgó Szövetség főtitkáraként tevékenykedett, nyugdíjba vonulása után az Universitas , PEAC labdarúgó-szakosztályának vezetésébe kapcsolódott be. A legutóbbi évben sokat betegeskedett, de amikor tehette, még ott volt kedvenc csapata mérkőzésein. Most kaptuk a hírt Molnár József haláláról. Temetéséről később történik intézkedés. Rádióiránymérő sport, 1978 Baranya megye rádióiránymérő csapata Süveges József vezetésével évek óta országos élvonalban van. Az 1978. évi rádióiránymérő országos bajnokságon Baranya női és ifjúsági csapata ezüstérmet szerzett. A csapat tagjai: Osztro- mok István, Bernáth Tibor, Szabó Zsuzsa, Isgum Ilona, Gáspár Tibor, Toms Mihály versenyzők. Korcsolya Az új év első magyar bajnoksága hosszú idő óta már hagyományosan a műkorcsolyázóké, jégtáncosoké. A Millenárison péntektől vasárnapig tartó bajnokságon 13 versenyző próbál szerencsét, öten a nők, négyen-négyen a férfiak és táncosok között. Dunántúlt nanio Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Hallania Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megye? Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással . Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs. Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 21 Ft Indexszám: 25 054 ISSN 0133-2007
