Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-21 / 20. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. JANUÁR 21. Új város Vajon milyen a fény a műanyag vödrök oldalán? — ezt mérik meg e pillanatban Bárány György operatőr számára a barcsi Kemikál gyárban (Fotó: Bárány Magdolna) Barcs — történelmének hul­lámhegyei és völgyei után — úgy tűnik, révbeért. Január el­sején ugyanis nagyközségből város lett. Új város, ahogy a pécsi tévéstúdió Barcsról készí­tett riportfilmjének alcíme mondja. Jankovich Júlia a film szerkesztője: — Amikor jobban megismer­tem itt a helyi körülményeket, magával regadott az a dinami­kus fejlődés, amely az utolsó tíz év történetére jellemző. — Dinamikus fejlődés alatt általában iparosítást értünk. Barcson üzemek sokasága épült, új iparágak jelentek meg, s ezek külsőleg átformálták Sinead Cusac Több igen érdekes filmet láthatunk a jövő héten a kép­ernyőn. A sorozatok — az Onedin család, Mogador la­kói — folytatásán kívül ked­den este 21.20-kor a Hoff­mann úr című magyarul be­szélő színes angol filmet vetí­tik, a címszerepben Peter Sel- lers-szel. Partnerét Sinead Cu­sac játssza (képünkön). Törté­nete: Hoffmann úr magányos és reménytelenül szerelmes. Pénteken, Z6-án 1» érakor a Dok­tor Sándor Művelődési Központ nagy­termében Halász Rezső fotóművész Algériáról tart színesdia előadást, az ország érdekes életéről, egzotikus tájairól. A szerző több ezer kilomé­teres utazása során bejárta Szaha­rát, a hét szent várost, megismerke­városiassá tették a községet. És az emberek? Ök hogyan for­málódtak? — Ez is izgatott bennünket a riport során. Ezért nemcsak az üzemeket mutattuk be, hanem arra is kíváncsiak voltunk, hogy az ott dolgozó emberek hogyan élnek, mit tesznek környezetük átalakításáért. Milyen lehetősé­geik vannak a cselekvésre és élnek-e ezekkel a város érdeké­ben. A filmet január 26-án 17.25- kor sugározza az egyes prog­ram. A riporter Hídvégi József, az operatőr Bárány György, a rendező Erdőss Pál. A. Gy. Imádatának tárgya ügyet sem vet rá, sőt, nevetségessé tet­te. A hosszú ideje várt alka­lom akkor érkezik el, amikor Janet vőlegénye piszkos ügybe keveredik. Hoffmann úr meg­zsarolja a lányt; vagy vele tölt egy hetet a lakásán — vagy feljelenti szerelmesét. — A film az együtt töltött napok története, amelynek során ki­derül: senki sem bújhat ki a saját bőréből. További filmcsemegék: szer­dán 14.40 órakor megismétik Shakespeare: III. Richard cí­mű tragédiájából rendezett tévéjátékot. Majd utána, 16.25 órakor levetítik a Második szenvedély című magyarul be­szélő NDK tévéjátékot, az in­dián filmek híres alakítójának, Gojko Miticnek a főszereplé­sével. Ugyanaznap a második műsoron 20.00 órakor a Hiva­tali búcsúest című magyarul beszélő angol tévéfilmet, csü­törtökön 21.55 órakor a 2. műsoron A konflis című len­gyel alkotást, vasárnap pedig a Marcello Mastroianni-soro- zat új darabját A szerelmesek című szinkronizált olasz—fran­cia filmet vetítik 20.05 órakor. «tett az Algériában lévő jelentős ró­mai emlékekkel. Járt Gemailában, Tongourtban, Gardáidban, Kábeljá­ban. Megismerte Algír fővárosának életét, közte a legérdekesebbet, a Khasbát is. Erről szólnak az aláfes­tő zenével együtt vetített diák. A Pécsi Stúdió három mun­katársától érdeklődtünk e heti munkája, műsora iránt Simon Mártától a következő választ kaptuk: — Kaposvárról jelentkezem, éspedig a húskombinát sonka­' konzerv üzeméből, mely egy év múlva termel. A kombinát re­konstrukciója és az új üzem építése több milliárd forintba kerül. A riport arra keres vá­laszt, megfelelő ütemben épül-e „a sonkagyár”, milyen techno­lógia biztosítja, hogy minél ha­marabb megtérüljön az a ha­talmas összeg, amelyet a re­konstrukcióra fordítottak. Az új üzem nemcsak sok, hanem ki­váló minőségű sertéshús alap­anyagot igényel. Somogy me­gyében már most készülnek ar­ra, hogy ellássák az üzemet. Hogyan? — erre is válaszolnak a szakemberek a TÖBB MIL­LIÁRDOS BERUHÁZÁS KAPOS­VÁRON című, kedden 17.30- kor kezdődő riportműsorban. Kovács Imre vezeti a BARA­NYA LEGJOBB SPORTOLÓI cí­mű élő adást, mely pénteken 17.05-kor kezdődik. — Esztendők hagyománya már, hogy a Dunántúli Napló megkéri olvasóit, szavazzanak: az elmúlt esztendőben kik vol­tak Baranya megye legjobb sportolói? A január 1-i újság­Könyv Ne sajnálja a száját kinyitni «*— Vette észre kegyed, milly cso­dálatosan volt tegnap öltözve az öreg grófné? — Sokáig néztem; minden szem Ő rajta függött. Azt hittem, megfakadok nevettemben. On hajában volt, és porozva. Fején egy fekete mázos tő s fejér, széles atlac szalag. Ollyan volt, mint egy szarka/* A fönti, derültséget keltő idézet csupán a kezdete egy mulatságosan folytatódó rövid párbeszédnek. A szö­veg komikus hatását az még csak fokozza, hogy mindezt nyelvtanulás, társalgás céljából írta Csató Pál Ma­gyar és német beszélgetések c. mun­kájában, 1834-ben. A mai embernek ez a szemelvény- gyűjtemény, ahonnan a fönti beszél­getést kiragadtuk, nem csupán szóra­koztató, de rendkívül tanulságos is. A kötet címe „Ne sajnálja a száját kinyitni**, alcíme: Társadalmi szoká­sok a nyelvkönyvek tükrében; s akárcsak az elmúlt héten bemutatott könyv, a „Szeretők és házastársak*', ez is a Magyar Tallózó sorozatban jelent meg. Régi nyelvkönyvekből, né­met, angol, francia társalgásokból vett magyar nyelvű szemelvényeket tartalmaz. A könyv elején részleteket találunk az első ilyen jellegű ma­gyar nyomtatványból, Heyden Sebald: Gyermeki beszélgetések c. 1531-ből fönnmaradt munkájából. A kötet te­temes része száz év terméséből vá- logat, az 1749-től 1848-ig megjelent régi nyelvkönyvekből, „Oszveszedett tanulságos beszéllgetések'* címmel. A korabeli szövegekből nem csupán elődeink nyelvkönyveibe pillantha­tunk be, hanem a szövegek érdekes adalékokat nyújtanak a XVII—XVIII. századi élet szinte valamennyi terü­letéről, szokásairól, társasági életé­ről, s egyben a korabeli illem- tudó társalgásnak is hű tükrei. A nyelvkönyvek szerzői között olyan ne­vekkel találkozunk — többek között —, mint Verseghy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csató Pál. A kötet előszavát Örkény István, az utószót az anyag sajtó alá rendezője, Szabó G. Zoltán írta; s végül, érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy a könyvet stílusos illusztrációk díszítik: valamennyi a múlt század közepe legnépszerűbb újságjának, a Pesti Divatlapnak és a Regélő Pesti Divatlapnak a mel­léklete. d. cs. III. Richard, Mastroianni, Gojko Mitic-film Diavetítés A HÉT SZENT VÁROS Baranya legjobb sportolói bon nyilvánosságot látott a szavazás végeredménye. A díja­kat Sportmagazinunk januári adásában nyújtjuk át az érde­kelteknek. Hagyomány az is, hogy ezt a műsort egyenes adásban közvetíti a stúdió — hol a Dunántúli Napló szer­kesztőségéből, illetve _ mert e zúttal mi vagyunk a sorosak —, a zenei stúdióból. Régi címmel, de új tartalom­mal jelentkezik -január 27-én 17.05 perckor a SZOMBAT DÉL­UTÁN, melyről a műsor egyik szerkesztőriporterét, Felső Pált kérdeztük: — A zenés, információs szol­gáltatóműsor célja, hogy tájé­koztassa a hallgatókat — töb­bek között a közlekedési hely­zetről, néhány érdekesebb hét­végi programról vagy o legfris­sebb sporteredményekről. A té­mákat mindenkor elsősorban az adott hétvége eseményei hatá­rozzák meg, de az összeállítás készítői tervezik néhány állan­dó műsorszám beépítését is. így felhívják a figyelmet a he­tilapok, folyóiratok érdekesebb írásaira, megszólaltatják az el­múlt hét egy-egy eseményének főszereplőjét. Ha megcsordul Vince... A nemzetiségi műsorok a ha­gyományok ápolását és a mai élet tükrözését egyaránt szol­gáló műsorokkal jelentkeznek: „Ha megcsordul Vince . .." népi szokásanyagának feleleve­nítése mellett megismerkedhet­nek a szerb-horvát anyanyelvű hallgatók a kiklósi MHSZ rá­diós-klubbal a hétfői adásban. „Élő történelmünk” címmel szerdán a „Petőfi partizánbri­gád" volt harcosaival beszél­getnek. Csütörtökön Atára láto­gatnak el a baranyai kisközsé­gek sorában. A szombati adás­ban a Jugoszláv Kommunista Frakció magyarországi megala­kulásáról szól Frankovics György írása. A hétfői német adásban dr. Vargha Károly nyugdíjas évei­nek gazdag, szerteágazó mun­kásságáról vall. A szerdai, fia­taloknak szóló riportösszeállítás témája az egyetemi és főiskolai vizsgaidőszak. Zárszámadások­ról tudósít a csütörtöki műsor­ban Reil József. A pénteki Kul­turális magazinban bemutatják a Pécsi Tanárképző Főiskola német irodalmi színpadát. Filmklub A mar öregedő Jean Gabin, a Két férfi a városban című fran­cia—olasz filmben Alain Delonnal. Irta és rendezte: Jósé Giovanni. Jean Ga bin-sorozat Az idei évadban a Balázs Béla filmklub programja alap­vetően két nagy művészegyéni­ség munkáját mutatja be. Az első félévben, szeptembertől decemberig az olasz film „nagymestere", Fellini hat je­lentős alkotását láthatták a né­zők. Alig fejeződött be a bér- letezett klubprogram, Fellini ra­jongói ismét a mester új film­jét nézhették meg: a Casano­vát. Renoir, és Marcel Carné) mun­kái. Ezzel egyszersmind a há­ború előtti francia filmművé­szet legnagyobb rendezőiről Is sikerül képet alkotni. A sorozat zárófilmjét néhány éve még ve­títették a mozikban; Jósé Gio­vanni: Két férfi a városban cí­mű művében a már idős mű­vészt láthatjuk, hiszen a film 1967-ben készült. Partnere: Alain Delon. K. L. Hal? Mikor? Doktor Sándor Művelő­dési Központ: január 21-én és 28-án délelőtt 10 óra­kor a Bóbita Bábegyüttes adja elő Rodari—Tarbay: Hagymácska c. mesejáté­kát. „Kínos, hogy mindent csak felületesen tudok!" címmel a művészetbarát kör első foglalkozására január 24-én 18 órakor kerül sor. Új Tükör Klub: Deák Zsuzsa emblématerv-kiállí- tósát január 30-ig tekinthe­tik meg a látogatók. Pécs, Ifjúsági Ház: Ja­nuár 21-én vasárnap dél­után 18 órakor Riskó Géza beszélget Maracskó Tibor­ral, a Montrealban szere­pelt magyar öttusaváloga­tott tagjával. A műsor ke­retében olimpiai filmeket is vetítenek. Csontváry-matiné. 1979. január 28-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Csont- váry Múzeumban Brahms hegedű-, zongoraszonátáit Gyermán István (hegedű), és Jandó Jenő (zongora) adják elő. Közreműködik: Labancz Borbála színmű­vésznő. Opera Jövő héten két alkalommal; 23-án, kedden délután 3 órai és 26-án este 7 órai kezdet­tel játsszák a Pécsi Nemzeti Színházban Mozart: Don Gio­vanni cimű operáját. A ki­adott falragaszoktól és más híradásoktól eltérően a premi­eren Breitner Tamás vezényelt és valamennyi előadáson ő vezényli a zenekart. Tanulmányok Csontváryról a Művészetben A második félév programja nem rendező, hanem egy szí­nészegyéniség nevéhez kap­csolódik. Jeqn Gabin a fran­cia filmművészet nagy korsza­kának egyik vezető alakja. Mű­vészcsaládból származik, s édesapja akaratára került szín­padra, először mint statiszta a Folies Bergére-ben. A Bouffes Parisiens színésze lett és san­zonénekes. Az operett műfaj­ban dolgozott 1923—30 közt a Moulin Rouge-ban. A filmezést 1930-ban kezdte. Sajátos egyé­ni stílusával, megragadó erővel tudott atmoszférát teremteni filmjeiben. Hitelesen rajzolta meg a kisembert és ezzel na­gyon közel került nézőihez. Filmjeinek nagy részét nálunk is bemutatták, így vált a ma­gyar közönségnek ismert és kedvelt színészévé. Csak 1976- ban, 72 évesen, halálával távo­zott végleg a világ művészeti életéből. Legutóbb a tv-ben láthattuk egyik legemlékezete­sebb szerepében: a Nyomorul­tak Jean Valjean-jaként. A filmklubban sorra kerülő filmek - egy kivétellel — a har­mincas évek nagy francia ren­dezőinek (Julien Duvivier, Jean Az oldalt összeállította: Földessy Dénes A Művészet ez évi első szá­mát csaknem teljes terjedel­mében Csontvóry művészeté­nek szenteli. Bár Csontváryról az utóbbi évtizedben nagyon sok értékes tanulmány megje­lent, életét és munkásságát kitűnő könyvek tárgyalják, még­is úgy véljük, a folyóirat cik­kei fontos mondanivalókkal járulnak hozzá e kivételesen nagy művész megértéséhez. Annál is inkább, mert a ta­nulmányok többsége eddig egyáltalán nem, vagy csak alig érintett problémákhoz nyúl. Mezei Ottó — talán első hallásra szokatlan — kérdés­sel foglalkozik, mikor Csontvá- ry — akkor még csak K'osztka Tivadar — Gácson töltött éve. it, és ottani közművelődési te­vékenységét eleveníti fel. Ez a tevékenység az 1884—1891 közötti időkre esik, s a mű­vész életében elsősorban mint a pályakezdés szakasza lé­nyeges. Vida Mária az alkotói módszer értékelését bővíti újabb adatokkal. írása, az „Újonnan felfedezett ceruza- vázlatok", Csontváry mostaná­ban előkerült rajzait elemzi. Rozgonyi Adám és Tóth And­rás pedig a művész bizonyos motívumainak — színház, sé­talovaglás — tárgyalásával új szemszögből közeledik az élet­műhöz. Különösen érdekes az a cikk, és a hozzá tartozó raj­zok, melyben a két szerző o Zarándoklós a cédrushoz c. kép gyermeki fantáziára gya­korolt hatását követi nyomon (A Zarándoklás — gyermek­rajzokon). Természetesen nem hagy­hatjuk említés nélkül, hogy az írásokat számos, többnyire ke­vésbé ismert színes és fekete- íehér reprodukció egészíti ki. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents