Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-14 / 13. szám
I 979. JANUÁR 14. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. programja Mindenki munkájára szükség van Célunk, hogy a pécsiek jól érezzék magukat városukban További kétezer lakás Huszonöt tanterem a Nevelési Központban Az MSZMP Pécs városi Bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan kidolgozta és január 4-i ülésén elfogadta 1979. évi cselekvési programját. Célja, hogy biztosítsa a város társadalmának összehangolt, célratörő tevékenységét, Pécs gazdaságának és infrastruktúrájának tervszerű, arányos fejlesztésében. A program főbb vonásait Petőházi Szilveszter, a városi pártbizottság titkára ismerteti. 1978 mérlege Az elmúlt évről készített mérleg jelentős eredményeket tartalmaz, ugyanakkor számos gyengeségünkre is felhívja figyelmünket. A város gazdasága kiemelkedő ütemben fejlődött. A szocialista ipar termelése az előirányzott ütemet is meghaladóan, több mint 10 százalékkal nőtt. Ebben — céljainknak megfelelően — nagy része volt a gépipar és az élelmiszeripar átlagosnál gyorsabb fejlődésének. A termelés 'bővüléséhez jó feltételeket teremtett az új termelő kapacitások kihasználása. Külön is említést érdemel a Kesztyűgyár új gyára és a Baromfi- feldolgozó, valamint a Porcelángyár rekonstrukciója. Az elmúlt évi munka megalapozta a Kesztyűgyár bőrruházati gyárának, a Bőrgyár kéregkonfekcionáló üzemének, a Húsipari Vállalat rekonstrukciója második ütemének és a BÉV új központi telephelyének határidőre történő befejezését. Tervszerűen folytatódott a város fejlesztése. A fejlődést jelző számok önmagukért beszélnek és jogos büszkeséggel tölthetnek el bennünket. A IV. ötéves tervben * megvalósult 1976—7S-ban megvalósult Várható az V. ötéves tervben Lakásépítés összesen (db) 6181 5 215 9 516 Óvodaépítés (férőhely) 1 284 1 410 2 135 Bölcsődeépítés (férőhely) 340 266 546 Általános iskolai tanterem (db) 40 64 110 Kereskedelmi eladótér (m2) 10 000 17511 36 310 Szolgáltatói iparüzlet (m2) 2 346 2 039 4 049 Előreléptünk a kulturális és egészségügyi- létesítmények fejlesztésében, az úthálózat és a közművek rekonstrukciójában, a városfenntartást és a város- üzemeltetést szolgáló fejlesztésekben, a pincerendszer felszámolásában, mégpedig tervszerűen. Az eredmény azt bizonyítja, hogy a tanácsi szervek emelkedő színvonalú munkája, a tervezők, beruházók, kivitelezők és bonyolítók jobban koordinált együttműködése, a politika és a cselekvés, a szó és a tett egysége célhöz vezet. Gondok és feszültségek Nem titkoljuk, hogy a város gazdaságának elmúlt évi fejlődését számos gond, feszültség is jellemzi. A termelésnövekedésének kiemelkedő üteme önmagában jó dolog volna. A probléma az, hogy a terv más céljait nem értük el, ezért ez a bővülés nem szol- ' gálta megfelelően népgazdasági célkitűzéseink megvalósulását. A tőkés export előirányzatait Pécs ipara sem teljesítette, igy a meg növekedett termelés nem járult hozzá kellően a külgazdasági egyensúly javításához. A termelékenység és a hatékonyság gyorsabb növelésére irányuló erőfeszítések nem vezettek a kívánt eredményre, a gazdasági szabályozás konkrét rendszere nem eredményezte a gazdálkodó szervezetek kellő mértékű differenciálódását. A munkaerő-gazdálkodás gyakorlata továbbra sem megfelelő. Az ipari termelés növekedésének alig több mint fele származik a termelékenység javulásából. A létszámtervek többsége irreális. A gazdálkodó szervezeteknél — kevés kivételtől eltekintve — a létszámhiányra való hivatkozással tovább él a liberális szemlélet a munkafegyelem megsértőivel szemben. További csúszások keletkeztek egyes beruházások kivitelezésében is. Az EIVRT So- piana Gépgyárban hátralévő munkák, valamint az ÉPGÉP Nagyárpádi úti telephelyének átadása csak késve, előreláthatóan 1979. III. negyedévében történik meg. A beruházásokkal kapcsolatos problémák mind az előkészítés, mind a kivitelezés szakaszában megmutatkoznak. Nehézségeinket csak tetézte, hogy az állami építőipar tavaly elmaradt saját építési-szerelési tevékenységének tervétől, és a munkáslétszám lemorzsolódását sem tudták megakadályozni. A termékszerkezet korszerűsítésének ütemével nem lehetünk elégedettek. Számos intézkedés történt ennek érdekében, a termékváltás azonban még döntően a beruházásokhoz kapcsolódik, a gyártmányfejlesztés kevés figyelmet kap és az ágazati irányító szervek intézkedései sem éreztetik eléggé hatásaikat. Az idén magasabb mércét kell állítanunk magunk elé. Tudjuk azonban, hogy a város gazdaságában meglévő feszültségek, gondok ellenére az elmúlt évben megfelelő alapokat teremtettünk a megnövekedett követelmények teljesítéséhez. Szigorúbb mércével Az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatokat a sajtó, a rádió és a televízió már részletesen ismertette. Ezek a feladatok Pécsett is érvényesek: a város gazdaságában maradéktalanul érvényesíteni kell a népgazdasági tervben megfogalmazott követelményeket. Elsőbbséget élveznek azok a folyamatok, amelyek a népgazdaság egyensúlyának javítása irányában hatnak. A párt- bizottság csak a gazdaságosan értékesíthető termékeket előállító — ezen belül is elsősorban a tőkés exportot növelő —, továbbá a lakosság ellátása szempontjából jelentős tevékenységet folytató ipari szervezetek termelésének bővülését támogatja és olyan mértékben, amennyiben az említett célok elérését szolgálja. Ez a korábbinál nagyobb szelektivitást kell hogy eredményezzen. A mennyiségi növekedés tehát nem lehet mindenütt cél. Ahol emiatt kapacitások maradnának kihasználatlanul, azokat — amennyiben erre reális lehetőség van — kooperáció útján a termelésüket gyorsabban növelő ipari szervezetek rendelkezésére kell bocsátani. Ennek érdekében erősíteni szükséges a város iparában eddig létrejött kapcsolatokat, sőt, az együttműködés további lehetőségeit is keresni és hasznosítani kell. Indokolt esetben létszám-átcsoportosítások kezdeményezésére is sor kerülhet. Az építőiparban a teljesítmények növelése útján javuljon a beruházási kereslet és kínálat egyensúlya. Ezt a kereslet oldaláról is segíteni kell. Változatlanul cél az építőipari kapacitások koncentráltabb felhasználása, a korszerű eszközök kihasználásának fokozása, a kivitelezés szervezettségének javítása és a kivitelezési időtartam csökkentése. A kivitelező szervek erősítsék kapcsolataikat, fejlesszék az egymás közötti munkamegosztást. A kivitelezők erőforrásait elsősorban a városfejlesztés beruházásaira, a korszerűbb termékszerkezet kialakítását és a konvertálható árualapok bővítését szolgáló beruházásokra kell összpontosítani. Ez utóbbiak sorában fejeződjenek be 1979-ben az EIVRT Sopiana Gépgyárban hátralevő munkák, az ÉPGÉP telephely és a kesztyűgyár bőrruházati gyárának építése, a Húsipari Vállalat rekonstrukciójának második üteme és a BÉV komplex beruházása. Új beruházások csak minden tekintetben megfelelő előkészítéssel, korlátozott számban indulhatnak. Ezek sorában a város fejlesztését szolgáló munkák mellett — idén elkezdődik a Pécsi Sütőipari Vállalat süteményes üzemének és a Fog- technikai Vállalat laboratóriumának építése. A beruházó, bonyolító, tervező és kivitelező szervezetek fokozzák együttműködésüket, erősítsék a szerződéses fegyelmet. A mezőgazdaságban a központi irányelvek érvényesítése mellett fontos célunk, hogy a városkörnyéki mezőgazdasági üzemek fokozottan működjenek közre Pécs zöldség-gyümölcs ellátásában. Cselekvő együttműködéssel A gazdasági hatékonyság korábbinál erőteljesebb növelése feladatunk megoldásában elengedhetetlen feltétel. Ez döntően vállalati tennivaló. Az ipari termékszerkezet korszerűsítésében — figyelemmel a gazdaságos értékesítés, a hatékony termelés feltételeire, a minőség élenjáró műszaki-gazdasági kritériumaira és a lakosság ellátásában betöltött szerepére — gyorsabb előrehaladásra van szükség. A gyártmány- és gyártásfejlesztés kapjon nagyobb figyelmet. Aktuális feladat a kisüzemek szervezeti helyzetének, profiljainak • elemzése és a telephelyi koncentráció irányzatának ésszerű érvényesítése is. A termelő ágazatokban a létszám növelését csak kivételesen indokolt esetben szabad lehetőségként figyelembe venni. A gazdálkodó szervezeteken belül tekintsék mindenkire kötelező feladatnak a törvényes munkaidő jobb kihasználását és a munkafegyelem szilárdítását. Az ésszerű takarékosságra nemcsak a munkaerőt, munkaidőt illetően, hanem valameny- nyi termelési tényezőre nézve szükség van. Különösen áll ez az energiára és az importból származó anyagokra, alkatrészekre. A gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósíthatók. Ennek érdekében — méginkább, mint korábban - a gazdasági és politikai vezetők, a párt- és tömegszervezeti tisztségviselők, az egész munkahelyi kollektíva kezdeményező és együttműködő készségére van szükség. Világosan megfogalmazott szakmai tennivalókkal kell a dolgozók elé állni. Javuló ellátás Várospolitikai munkánk változatlan célja, hogy a rendelkezésre álló erőforrások észszerű felhasználása útján Pécs tervszerű és arányos fejlesztését és fenntartását, lakosságának javuló ellátását biztosítsa. Idén 2049 lakás felépítésére számítunk. A családi ház építés feltételeinek könnyítése érdekében megvizsgáljuk a városkörnyéki községek lehetőségeit is. Az óvodai férőhelyek számát 350-nel tervezzük bővíteni, ebből 300 Lvov-Kertvárosban létesül. A bölcsődei férőhelyek száma terveink szerint — beleértve az 1978-ban elmaradt átadást is — 120-al bővül, valamennyi Lvov-Kertvárosban. Az általános iskolai oktatás feltételeit újabb 25 tanterem fogja gyarapítani. Ezek a nevelési központ első létesítményei lesznek: tervezzük egyebek között, hogy a Griffaton-ház átalakításának ezévi befejezésével úi létesítményhez jut a Városi Könyvtár. Az úthálózat fejlesztése és rekonstrukciója során 1979-ben tervezzük a 6/A út IV. szakaszának, a Bálicsi útnak és a Magyarürögi út alsó szakaszának átadását. Folytatódik a Tüzér utca korszerűsítése és a felüljáró építése, megkezdődik az új távolsági autóbusz-pályaudvar kivitelezése. A kereskedelem és a vendéglátás létesítményei 1979-ben újabb 5464 négyzetméterrel gyarapodnak. A részletes felsorolás hosszú lenne, néhányat azonban érdemes kiemelni. Lvov-Kertvárosban két új ABC- áruház, a Mecsek-Nyugaton szuperett, a Szdbadság úton halbisztró, a Landler Jenő utcában pinceborozó. Nagy- Szkókóban kisvendéglő készül el idén. Továbbra is nagy súlyt helyezünk arra, hogy a vásárlóerő és az árualap egyensúlyban legyen, mennyiségben és minőségben mindenki azt kapja a pénzéért, amire szüksége van. A kommunális szolgáltatások fejlesztését az elhatározott ütemben folytatjuk. A város fejlődésével összhangban kiemelt figyelmet fordítunk a köz- tisztaságra, a parkok építésére és fenntartására, a lakó- és középületek felújítására, a városkép megóvására és csinosítására. Röviden fogalmazva az a célunk, hogy a pécsiek jól érezzék magukat városukban. Mindenki a maga helyén! A pártbizottság mindenekelőtt saját feladatait fogalmazta meq. amikor a célkitűzések megvalósításának eszközeit kereste. Ez távolról sem jelent kizárólagosságot, mert a maga helyén mindenkire szükség van. Cselekvő összefogásunk valamennyiünk összefogását kell, hogy jelentse. A szocialista brigádok, a munkaverseny- mozgalomban résztvevő dolgozók aktivitását, melyre most a hatékonyság fokozása, a minőség javítása, az ésszerű takarékosság érvényesítése érdekében van szükség. Az MSZMP Pécs városi Bizottsága egyik legfontosabb feladatának most azt tartja, hogy a város és a városkörnyék valamennyi lakójának, az állami szerveknek, a tömegszervezeteknek, a tömegmozgalmaknak tevékenységét az önmagunk elé kitűzött és bízvást elérhető célok megvalósítása érdekében szoros egységbe ötvözze. Harmincéves a szocialista szakmunkásképzés „Nincs többé tanonc, csak ipari tanuló": „Az iparos ifjúság joga" — harminc esztendeje ilyen és ehhez hasonló címekkel üdvözölte a korabeli sajtó terjedelmes cikkekben a tényt. Az országgyűlés 1949. január 14-én — Kossá István iparügyi miniszter előterjesztésére — megszavazta az iparos- és a kereskedőtanulókról alkotott 4. törvényt, mely véget vetett a tanoncok korábbi kiszolgáltatottságának, rendezte a szakmai tanulás körülményeit, a munkáltatók és a tanulók kapcsolatát, kölcsönös jogait, kötelezettségeit. Először ez a törvény írta elő, hogy 14 évesnél fiatalabb tanulókat nem szabad szerződtetni, és úttörő- jelentőségű abban is, hogy iskolai végzettséghez kötötte a szakmunkásképzést. A többi között kimondta, hogy a szakmához nem tartozó munkával tilos foglalkoztatni az ipari tanulókat. A fiatalok nem munkaviszonyba kerültek a munkáltatóval, hanem tanulói viszonyba. Iskoláztatásuk ingyenessé vált. Ami azonnal kitűnik a három évtizeddel ezelőtt életbe lépett törvény rövid ismertetéséből, az, hogy mindenekelőtt új társadalmi felfogást tükrözött. A tanonc szónak az ipari tanulóval való felváltása aligha tekinthető formális újításnak, nem etimológiai értékű változtatás, hanem a szocialista munkásosztály kinevelésének fontosságát tükrözte. Azóta a szakmunkásképzés megért egy-két jelentős tartalmi változást. A legjelentősebb változás már ebből az évtizedből kelteződik. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat nyomán meggyorsult a szakmunkásképzés korszerűsítése. Ma már a szakmunkásképzés szerves része a középfokú oktatásnak, nem zsákutca-típusú iskola, mint volt korábban. E „nyitottság" haszna felbecsülhetetlen. Mert gondoljuk csak meg: a szakmunkásképző intézetbe íratkozók 80—82 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, és évről évre ők képviselik az általános iskolát befejezők létszámának a felét. Az ő számukra a szakmunkásképzés reformja óta ez az iskolatípus a továbbtanulás biztos és bíztató eszköze lett. Jó leírni, hogy sokan továbbtanulnak a három év eltelte után. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint 15—20 százalékuk iratkozik be valamely, érettségit adó iskolába. Egyéni és társadalmi haszon ez, hiszen gyarapszik az érettségivel rendelkező munkások száma. Az sem ritka, ha valaki szakmunkásképző iskolával a háta mögött egyetemre, főiskolára kerül. A honi szakmunkásképzés szép hagyományokkal és eredményekkel dicsekedhet. Három évtized alatt kinevelte napjaink munkásosztályának derékhadát, több mint egymillió szakmunkást bocsátottak ki az iskolapadokból. Ez idő szerint pedig 160 ezer fiatalt képeznek a szakmunkásképző intézetekben. Persze van demográfiai hullámvölgy is. És sajnos csökken egyes szakmák iránt az érdeklődés. A betöltetlen űrt megérezzük valamennyien. Újabb és újabb korszerűsítésekre van tehát szükség a szakmunkásképző iskolák falai közt. Igazodva a harminc éve kiadott törvény szelleméhez. F. Gy.
