Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-14 / 13. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 979. JANUAR 14. Baranya megye térképének átrajzolása után Változások az ügyintézésben Földhivatali ügyfélszolgálat Szentlörincen és Pécs- váradon — Rendőri ügyekben a körzeti megbízottak a lakosság rendelkezésére állnak — A komlói járás közjegyzője Sásdon székel A Baranya közigazgatási térképén 1979. január 1- én történt változások ter­mészetesen nemcsak az ál­lamigazgatás szervezetét érintették; a változás moz­gásba hozta a politikai és társadalmi szerveket, vala­mint minden egyéb olyan szervet, amelynek működé­se a közigazgatási határok­hoz igazodik. Az utóbbiak­ról kértünk tájékoztatást az érintett szervek vezetői­től. Kérdésünkkel először dr. Ha­zafi Józsefhez, a Baranya me­gyei Tanács végrehajtó bizott­ságának titkárához fordultunk: — Az átszervezés a tanácsi szervezeten belül mindenekelőtt a végrehajtó bizottság appará­tusának illetékességi körét érin­tette, illetve az általa irányított szakigazgatási intézményekét: a földhivatalt, az illetékhivatalt, a közegészségügyi felügyeletet, a mezőgazdasági ágazat felügye­lőségeit, a növényvédelmi, az állattenyésztési, az állategész­ségügyi felügyelőséget. Az olapelv az volt, hogy Pécs vá­roskörnyékére a városi szervek illetékessége kiterjedjen. Tehát mindazokat a hatósági felada­tokat, amiket eddig a járási szintű szervek láttak el, azokat január 1-től a városkörnyéken Pécs szervei látják el. Az történt, hogy a járási szerv be­olvadt a városiba, vagy a váro­si-járási szerv átalakult városi­vá, s ezzel egyidejűleg az erők egy része a községekkel együtt az illetékes átvevő járási szerv­hez került. — Ami a lakosságot mind­ezen szervek közül a legköze­lebbről érinti, az a földhivatal. A pécsi járás megszűntével Szentlörincen és Pécsváradon szervezett körzeti közigazgatás­hoz kapcsolódóan mindkét nagyközségben földhivatali ügyfélszolgálatot szerveznek. Ez azt jelenti, hogy a járási föld­hivatal egy-egy munkatársa a hét meghatározott napjain a nagyközségi tanácsnál a hoz­záforduló ügyfelek rendelkezé­sére áll, felvilágosítást ad, ké­relmeket, megrendeléseket vesz fel. Sásdon előreláthatólag 1982-ig a helyén marad a föld­hivatal; az ottani és a komlói járási földnivatal egyébként egyaránt felkészült a járás bár­mely területéről érkező ügyek gyors intézésére. Hogyan változott a népi el­lenőrzés szervezete? Dr. Szabó Józseftől, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökétől a következőket tudtuk meg: — Megszűnt a Pécsi Járási- Városi NEB, s most újjászervez­ve Pécs Városi NEB-ként végzi munkáját. Illetékességi területe természetesen kiterjed Pécs vá­roskörnyékére is. A városban és a hozzátartozó városkörnyé­ken lévő tanácsi és egyéb szer­vek a népi ellenőrzés szempont­jából a városi NEB-hez tartoz­nak, a megyei NEB a politikai vagy egyéb fontos okok miatt kiemelt, vagy a megye egész területére, illetve több megye területére kiterjedő tevékenysé­get folytató szerveket tartotta meg a saját hatáskörében. A megszűnt Sásdi Járási NEB te­vékenységét a Komlói Városi- Járási NEB folytatja, illetékes­sége az előbb említetteket fi- gyelembevéve kiterjed a járás területén működő szervezetek döntő többségére. A megszűnt pécsi járástól a mohácsi, sik­lósi, szigetvári járáshoz került területek népi ellenőrzését a jövőben az illetékes járási-vá­rosi NEB-ek látják el. Bizonyos vagyok abban, hogy a végre­hajtott szer/ezeti és személyi változások jól szolgálják a szo­cialista ellenőrzés érvényesülé­sét, az ellenőrzött szervek és azok vezetőinek munkáját, a területi párt- és állami vezetés sokoldalú tevékenységét és a lakossággal szükséges kapcso­latok tartalmas és korrekt érvé­nyesülését is. A rendőrség szervezetében végrehajtott változtatásokról Branovics Gyula, a Baranya megyei Rendőr-Főkapitányság titkárságvezetője tájékoztatott: — A sásdi járási kapitány­ság működése megszűnt, a já­rás rendőri ügyeiben a jövő­ben a Komló városi-járási ka­pitányság intézkedik (Pécsi út 42.). Sásdon azonban maradt egy körzeti megbízotti csoport. Az átszervezéssel más járások­hoz csatolt községek lakossága az újonnan illetékes járási ka­pitányságokhoz forduljanak ügyeik intézése végett. A pécsi városi-járási kapitányság városi kapitánysággá szerveződött, amelynek illetékessége kiterjed Pécs városkörnyékre is. A vá­roskörnyéki községekben lévő körzeti megbízottak minden rendőrhatósági ügyben felvilá­gosítással szolgálnak a hozzá­juk fordulóknak. A Pécs váro­sában végrehajtott közigazga­tási változás a rendőrségre úgy hatott ki, hogy megszűntek a kerületi őrsök, a volt I. és III. kerületi őrs épületében körzeti megbízottak maradtak, akik rendőri intézkedést igénylő ügyekben a lakosság rendelke­zésére állnak. Egyébként pedig kérjük a lakosságot, hogy to­vábbra is vegye igénybe a se­gélyhívó oszlopokat, a 07-es telefonbejelentési lehetőséget és forduljanak bizalommal a körzeti megbízottakhoz. Dr. Defy Lászlót, a megyei főügyész általános helyettesét az ügyészi szervezetet érintő változásokról kérdeztük: — A megszűnt sásdi járási ügyészség munkáját az újon­nan szervezett komlói városi­járási ügyészség vette át, amely egy új ügyészt is kapott. A pé­csi járás megszűnte annyi vál­tozást hozott, hogy a pécsi székhelyű ügyészség, ami a pé­csi városi ügyészség nevet vi­seli, alkalmazkodva a közigaz­gatáshoz, ellátja a városkör­nyék ügyészi, törvényességi ese­ményeit. A bírói szervezetben —amint az lapunk december 31-i szá­mában megjelent közleményből is kitűnt — felemás megoldá­sokhoz kellett folyamodni. Mi­ért? Dr. Tamásfy József, a Me­gyei Bíróság elnöke erről a kö­vetkezőket mondta: — Komlón a régi bíróság épületét lebontották, a bíróság jelenleg ideiglenes helyen mű­ködik, s az új épület építéséről — jóllehet beruházási progra­munk és pénzünk van rá — ki­vitelezői kapacitás hiányában egyelőre nincs szó. Ha nem kapunk valami segítséget, félő, hogy a beruházás meghiúsul. Ezért kellett olyan kényszermeg­oldáshoz nyúlni, hogy az új komlói járásbíróság büntető­ügyekben az egész járás terü­letére vonatkozóan eljár, pol­gári ügyekben viszont két ta­nács, a komlói és a pécsi já­rástól kapott területekről érke­ző ügyekben jár el, a régi sás­di járás területéről érkező ügye­ket a komlói járásbíróság sás­di épületében működő polgári bíró látja el. Az egész járásra illetékes közjegyző is Sásdon székel, ez mindenképpen olyan utazási problémákat vet fel, amelyek miatt eleve kérnünk kell az ügyfelek elnézését. A pécsi járásbíróság helyett ja­nuár 1. óta városi bíróság mű­ködik, melynek illetékessége ki­terjed Pécs városkörnyékre is. A pécsi bíróság bírói kara a szigetvári járásbíróság javára egy fővel csökkent. A szigetvá­ri járás területnövekedése mi­att az ottani bíróságot ily mó­don egy fővel meg tudtuk erő­síteni, s mostantól három bíró­val működik. H. I. Kévés faluban van köztéri szobor. A Csongrád megyei Székkutas község azonban most má ,,szobros falu”. Tóth Valéria szobrászművész a,.Béke csendje" című új alkotását a székkutasi mű velödési ház melletti parkban helyezték el. A harkányi reuma­kórház betegei között Szakorvosi kezelés, gyógyulni akarás A folyosón süppedős szőnye­gek, a kétágyas szobákban színes függönyök, kényelmes fotelek, az előtérből nyílik a kékcsempés fürdőszoba ... In­kább szanatóriumi, mint kór­házi hangulatot kelt a harká­nyi reumakórház új szárnyá­nak berendezése addig a pil­lanatig, amíg nem találkozunk az első, botra támaszkodva lé­pegető, kezét a derekára szo­rító beteggel. Ez a reumatoló­giai osztály. A legtöbb beutalt — csak­nem kétszáz —, erre az osz­tályra érkezik. Nemcsak Ba­ranyából, hanem az ország minden tájáról. A mozgás- szervi megbetegedések miatti táppénzes napok az országos rangsorban a harmadik, a me­gyében az első helyen szere­pelnek. Különösen a bányák­ban dolgozókat találja meg idő előtt e tartós betegségek sora. így aztán nem véletlen, hogy minden hónapban leg­alább húsz bányász keresi a gyógyulást a reumakórházban. Vannak, akik már évek óta várnak az ideszóló orvosi be­utalóra. Akik viszont a soru­kat kivárva itt tölthetnek egy pár hetet, a kezelések, a pihe­nés és a gyógyulni akarás együttes hatására hosszabb időre megszabadulnak a fáj­dalmaiktól. A másik, a régi épületben levő rehabilitációs osztály be­tegeinek különösen fontos együttműködniük a szakorvo­sokkal annak érdekében, hogy ismét munkaképes emberekké váljanak. Tárnái Mihályné ellenőrző vizsgálatra jött. A pécsi fia­talasszony, aki a szolgáltató­ipari vállalat 15-ös számú üz­letében fodrász, pár hónappal ezelőtt jobb kezének műtétjét követően hosszú ideig várta begipszelt kezének gyógyulá­sát. A gipszlevétel utón vi­szont kiderült, hogy nem tud­ja a kezét használni. A harr kányi kórházba magával hoz­ta a hajsütő vasat is, s ami­kor lehetett, az orvosok segít­ségével próbálta a vasat meg­fogni, forgatni, s egy idő után már ő készítette betegtársai frizuráját. Ma már dolgozik, s mint mondja, az átlagnál gyorsabban . . . A jövőben szeretnének mi­nél több munkaképtelen em­bert talpra állítva, már a kór­házban munkaképessé tenni. Ehhez viszont egy-két gyár ak­tív együttműködésére is szük­ségük lenne. . . Valamivel több, mint egy éve, hogy a rehabilitált osztá­lyon fekvő betegek munkahe­lyeivel a kórház szociális szer­vező munkatársa felveszi a kapcsolatot, egyezkedik az il­letékes vezetőkkel, hogy a majd visszatérő dolgozójuk a neki megfelelő munkakörbe kerüljön. E munkának ered­ményeként számos, valamikor munkaképtelen ember talált önmagára. A vállalatokkal, gyárakkal egyébként is igye­keznek kapcsolatot teremteni a kórház vezetői. A Pécsi Por­celángyárral, ahonnét szintén sok betegük van, évek óta együttműködnek. A közelmúlt­ban pedig Petőcre látogatott 15 orvos és egészségügyi szak­dolgozó, hogy az ércbányá­szok munkájával és körülmé­nyeikkel ismerkedjenek. T. É. A szavatossági idő zűrzavara Rejtjeles élelmiszerek 1981 után egységes jelölés A gyorsfagyasztott szilvalek­város derelye ízléses külsejű do­bozát nézegetem — és nem ju­tok semmire. Azt szeretném megtudni, mikor jár le a szava­tossági ideje. Némi részinfor­mációhoz azért hozzájutok: el­tarthatósági idő mínusz 18 Cel­sius fokon egy év, aztán gyártá­si idő és egy kettőspont. Mind­ez nyomtatva áll a doboz olda­lán. A gyártási idő kettőspont­ja után van ugyan valami a hófehér papírba préselve, de ezt nem lehetne kihívóan feltű­nőnek nevezni. Végül is otthon, erős lámpafény alá, a szemhez közel tartva sikerül kiolvasni a titkot. De ezzel még nincs meg­oldva semmi. Merthogy a mí­nusz 18 fokot házilag elég kö­rülményes előállítani, legalábbis nem mindegyik hűtőszekrény ad rá lehetőséget. Engem például sokkal jobban érdekelne az, hogy ahol nincs mínusz 18 fok, ott meddig marad derelye a derelye. Ennél persze vannak izgalma­sabb feladatok is, amilyen elé például a Rama margarin állítja a gyanútlan kíváncsisko­dót. Az világosan kiderül az előre nyomtatott szövegből, hogy a Rama 42 napig tartható el. De hogy mikortól, azt a mai •napig sem tudom, mert amikor megtaláltam a gyártási idő jel­zését, egy útvesztőnek is beillő lyukhalmaz gátolt meg a meg-' fejtésben. A példákat vég nélkül lehet­ne sorolni, ehelyett inkább csak egy, de igazán gyorsan romló élelmiszert említenék meg, a te­jet. Ezen aztán semmi sincs. Il­letve a zacskóra előre rányom­tatva a következő: 5 és 10 °C között tárolva fogyasztható (ket­tőspont), hónap (kettőspont, utána semmi), nap (újabb ket­tőspont, utána újabb semmi). De azt azért még leolvashatja bárki, aki ezek után úgy érez- né, nem tud még eleget, hogy az előzőkhöz képest viszont nul­la és 5 fok között tartva még egy napig fogyasztható a tej. Biztos, ami biztos. Hosszasan el lehetne humori­zálni arról, hogy melyik élelmi­szeren milyen ötletes formában bukkan föl ez a valójában nél­külözhetetlen „rejtjel”, de a jókedv csakhamar alábbhagy, amikor a kupakot lecsavarva a Boci tejszínes sajt tubusából olyan bűz árad néha, hogy nem lehet ezzel az egyébként kiváló termékkel egy helyiség­ben megmaradni. Mert az ilyen tubusoknál - Boci sajt, Piros Arany, mustár - az a gyakorlat, hogy legalulra, a tubus vissza­hajtott, recézett szegélyébe pré­selik a számokat: a récék min­den domború részére jut egy- egy szám. Ezek többnyire vég­képp kivehetetlenek, sőt, időve! el is kopnak, meg is sérülnek A szavatossági idő jelzésé­vel valahogy annyira hadilábon állunk, hogy lassan már nincs olyan vásárló, aki a boltban ennek a jelzésnek a keresésére fecsérelné az időt. A felháboro­dás tulajdonképpen ott kezdő­dik, amikor valamiről kiderül, hogy romlott. S persze ezek az olvashatatlan jelzések elősegí­tik azt a szabálytalanságot is, hogy valami tovább kint marad­jon a pultokon, mint lehetne Korábban is voltok a jelölése­ket szabályozó rendeletek, július óta pedig törvény írja elő, ho­gyan és mikor kell alkalmazni ezeket. Mit mond ki erről a bel­kereskedelmi törvény? Először is azt, hogy föl kell tüntetni a gyártási időt, illetve a fogyaszt­hatósági időt vagy azt az idő­tartamot, ameddig az élelmiszer megőrzi eredeti minőségét. Ez a gyártónak — importtermékek­nél a belföldi megrendelőnek — a kötelessége. Sőt, egyértelmű­en megfogalmazták azt is, hogy e jelnek olvashatónak, tartós­nak, szembetűnőnek és közért­hetőnek kell lennie. Az 1977 elején életbe lépett élelmiszertörvény sem hagyja figyelmen kívül ezt a problémát, s a törvény és végrehajtási rendelete ezen a téren is egy­séges gyakorlatra törekszik. Ma még többféle megfogalmazás olvasható az élelmiszereken, ezek azonban idővel három ki­fejezésre korlátozódnak. így a gyorsan romló — 14 napnál to­vább nem tartható — élelmisze­reken a „fogyasztható”; végül a 3 éven túl eltartható élelmi­szereken a „minőségét korlát­lan ideig megőrzi" kifejezést olvashatjuk majd. Természete­sen mindenütt a megfelelő dá­tumokkal együtt. Mindezekhez hozzátartozik még az a tény, hogy pillanat­nyilag igen sok - több százmil­lió forint értékű — csomagoló­anyag van forgalomban az ed­dig használt jelölésekkel. Ép­pen ezért az egységes jelölések bevezetésére határidőt szabtak meg. Eszerint 1981. december 31-e után már csak ez a há­romféle jelölés használható az élelmiszerek ipari csomagolá­sán. Most már csupán az a kérdés, hogy az egységes jelö­lés bevezetése után eltűnnek-e ezek a rejtjelek, s tényleg ol­vasható és egyértelmű dátu­mok váltják-e föl helyüket. Dücső Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents