Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-07 / 337. szám

1978. december 7., csütörtök Dunántúlt napló Aktuális munkaügyi feladatok 1979-ben A magyar gazdaság egyik legfontosabb, ugyanakkor leg­több gondot okozó kérdéséről kezdődött tegnap kétnapos ta­nácskozás Pécsett, az Ifjúsági Házban. A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Baranya megyei Szervezete és a Magyar Közgazdasági Társaság Bara­nya megyei Csoportja „Aktuá­lis munkaügyi feladatok 1979- ben" címmel rendezett- konfe­renciát, amelyről az ország minden részéből többszázan jöttek el Pécsre. A tanácskozást tegnap dél­előtt Lukács János, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, a Pécs városi Párt- bizottság első titkára nyitotta meg, majd a SZOT, a Munka­ügyi Minisztérum. a Pécsi Tu­dományegyetem Közgazdaság- tudományi Karának képviselői tartottak előadást a szerteága­zó témával kapcsolatban. Délután négy szekcióban folytatódtak a megbeszélések, ma pediq ugyancsak az Ifjú­sági Házban a konferencia ér­tékelésére kerül sor. Az ifjúsági sajtó hete Az új IM Az ifjúsági sajtó hete ren­dezvénysorozatának keretében szerdán délután, a pécsi Ko­dály Zoltán úti középiskolai kollégium lakóival találkozott Czippán György, az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyette­se. — Október elsejétől megvál­tozott formátumban és színes nyomással jelenik meg az If­júsági Magaíin, Példányszá­munk a negyedmillió felé kö­zeledik — tájékoztatott Czip­pán György. — A 14—20 éves korosztály 13 éves folyóirata nemcsak külsőleg újult meg, hanpm tartalmilag is. Széle­sebb tematikai és műfaji ská­lán próbálja tájékoztatni olva­sóit az őket érdeklő kérdések­ről. A pécsi találkozó — és a siklósi, melyen Papp Márió ol­vasószerkesztő vett részt — azt jelzi, hogy jó úton járunk, fel­adatunk változatlan: az ifjú­ságpolitikai célkitűzések való- raváltásának segítése a sajtó sajátos eszközeivel. Hctéráxic és genetikai előrehaladás Dr. Horn Artúr akadémikus előadása Pécsett Hogy lehet a genetikai határokat maximalizálni és a heterózis-hatást a korszerű szarvasmarha tej- és húster­melésben is érvényesíteni? Hol tart a tudomány e téren, s a hazai kutatás a jövőre nézve milyen utat jelöl ki a gyakor­latnak? Erről a napjainkban igen aktuális témáról tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást dr. Horn Artúr akadémikus, állami-díjas egyetemi tanár a Pécsi Akadémiai Bizottság, a MAE és a TIT megyei szerve­zete, valamint az Állattenyész­tési Felügyelőség rendezésé-, ben Baranya állattenyésztési szakembereinek tegnap délelőtt Pécsett, a Technika Házában. Élettani frontáttörés Hol van a biológiai határ? Ez egyes állatféleségeknél el­térő. Tojástermelésben már élettani frontáttörésről beszél­hetünk, a magyar tojórekorder­tyúk 367 tojást termel, többet, mint ahány nap van egy év­ben, szemben a 240 darabos országos átlaggal. Hízósertés­nél az eddigi rekord napi 1 167 gramm — az átlag 450 gramm —, hízómarhánál a ha­zai rekord 2500 gramm napi súlygyarapodás, míg az átlag 1000 gramm. Tejből évi 25 000 liter a magyar rekord, ami 842 százalékkal magasabb az or­szágos átlagnál, de ötszöröse a legjobb üzemek 5500 literes átlagtenmelésének is. Itt nagy frontáttörés várható. Tekintve, hogy a magyar állattenyésztés exportcentrikus, s csak a "költ­ségek visszaszorításával lehet versenyképes, nem szabad mennyiségi rekordok bűvöleté­be esni. A tejet és a marha­húst lehetőleg olcsó nyers­anyagból és energiából kell előállítani. Az állatok igényes­ségét olyan szinten kell tarta­ni, amit ki is lehet elégíteni. Az állatok genetikai értéké­nek növelése javítja a külpia­ci versenyképességet s egyben alacsony szinten tartja a költ­ségeket. Ha a genetikai fejlő­désből — ami az amerikai Holstein-fríznél évi 1,5—2 szá­zalék, s ez azt jelenti, hogy 10 év múlva a mai 6000 li­terről 8400 literre nő a fajta ótfagtermeJése — származó előnyöket ki akarjuk használ­ni, akkor be kell lépnünk a nemzetközi integrációba. Az Konferencia a szarvasmarha­tenyésztés időszerű kérdéseiről egyes országok ma már im­portálják a legjobb fajtákat — vagy a mélyhűtött spermát — s keresztezéssel állítják elő a maguk tejelő és húster­melő típusait. így érvényesül a szarvasmarhánál ma még kihasználatlan heterózis — a hibrid vigor — is, ami azt je­lenti, hogy a keresztezésből származó egyed életképesség­ben s egy sor fontos tulajdon­ságban felülmúlja mindkét szü­lő tulajdonságát. A heterózis-hatós kihaszná­lásához öt típus kell, két teje­lő típus; a nagy tejmennyisé­get adó amerikai—kanadai Holstein-íríz és a nagy tej­koncentrációt biztosító dán Jersey egy igénytelen anyate- hén-típus, ami 'bírja a primi­tív tartást, egy anyatehén elő­állító apai vonal, mint az igénytelen Hereford húsmarha, s végül a végtermék előállító húsmarha, ami lehet Szim- mentáli, Charolais vagy Li­mousine. A tej- és marhahústermelés integrálására, a nemzetközi in­tegrációba való bekapcsolódás és a heterózis maximális ki­használása céljából Európában a legnagyobb szabású kísérlet folyik hazánkban Horn pro­fesszor és munkatársai irányí­tásával. E kísérlet — amelyet négy állami gazdaságban 6000 tehénnel folytat az Állatte­nyésztési Kutató Intézet — eredményei jó modellál szol­gálnak a hazai gyakorlat szá­mára. Honorálni kell a minőséget Hét-nyolc év múlva mond­hatjuk el, hogy az ország szarvasmarha-állománya sza­kosodott, hogy a hasznosítási irányok szétváltak, és szarvas­marha-tenyésztő nagyüzemeink­ben kialakult a tejelő és a hústermelő típus. A jelenlegi ár. és dotációs rendszer ezt a szakosodást segíti elő, de hi­bája az, hogy csak a mennyi­ség növelésére ösztönöz. Ma A „Ti és Mi" pécsi Játékmestere Bedugult a pipája, így hát szivarozik. A füstölgő nikotin- rúd, mint valami kis mikrofon lóg ki a szájából. Négyen ül­jük körül, mint négy kamera, s Vitray mindig tudja, hogy kire kell nézni. Kigyullad a „piros lámpám”. — Milyen érzés volt meg­bukni a Ti és mi bemutatkozó adásával? — Hogy megbukott a mű­sor, azt most hallom először. A Magyar Televízióban eddig még soha semmi n'em tudott megbukni, örülnék, ha enyém lenne az elsőknek kijáró di­csőség, ám ez a vetélkedő — Game-show — sikeres műsor. — Úgy látszik, hogy nem egyféle újságot olvastunk ... — Tény, hogy a premier sajtóvisszhangja meglehetősen vegyes volt. A kritikákból azon­ban nem az derült ki, hogy rossz volt a műsor; a legtöb­ben azt tették szóvá, hogy az emberek nem tudnak még kel­lően felszabadultan játszani. A Ti és Mi egyébként az egész országban beszédtéma, pozitív VitrayTamás - a mókáról és negatív előjelű indulatokat váltott ki és én ezt csak si­kerként könyvelhetem el. — Úgy tűnt, hogy Miskolc és Kecskemét — pontosabban a miskolci férfiak és a kecske­méti nők — vetélkedésében mindenkit elragadott a szen­vedély, csupán Vitray Tamás maradt higgadt. — Ez tisztemből adódott. Én egyáltalán nem haragudtam a vitatkozó csapatkapitányokra, mert én is véresen komolyan veszem a játékot. — önt mókás embernek tartják... — Szeretek mókázni és ezt a tévéműsort is azért találtuk ki, hogy sokunk — remélem milliók — mókás kedve előjö­hessen. A Ti és Mi nem akar nevelni, nem akar senkit mű­veltté tenni; ez csupán egy játék. Szeretném hinni, hogy össrnépi. — Mikor játszott utoljára? egy jót — A héten. Betévedtem az egyik osztályra, ahol éppen pókereztek. Természetesen én is kértem lapot, és jót játszot­tunk. — A póker blöffölős játék. . . — Azért szeretem. — Ez a műsor sok minden­ről szól, csak éppen a nők és férfiak között, az idők kez­detétől dúló örök harcról nem. Talán szemérmesek vagyunk? — így is mondhatjuk. — Pénteken Pécsett a nőket vagy a férfiakat szeretné győ­zelemre vinni? — Én jobban szeretem a nőket. Remélem a sorsolás úgy hozza, hogy pécsi lányok és asszonyok között élvezhetem a játékot a sportcsarnokban, pénteken este 20 óra 25 perc­től. Erdős Á. még túl sok a híg, alacsony fehérje- és zsírtartalmú tej, s az iparnak igen sok többlet­energiát kell felhasználnia a tej koncentrálásához. A jövőben, mutatott rá dr. Horn akadémikus, olyan ár­rendszernek kell érvényesülnie, amely progresszíven honorálja a koncentráltabb tej előállítá­sát, és a tej zsírtartalma mel­lett az ár a tej fehérjetartal­mát is figyelembe veszi. — Rné — Folytatódnak az ásatások Védelmet nyernek a Jakab-hegy értékei Szabadtéri földtörténeti múzeum létesülhetne A közeljövőben vórhatóan megjelenik hivatalos lapban az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnökének határozata a Jakab-hegy ter­mészeti, földtani és kultúrtörté­neti értékeinek védetté nyilvá­nításáról. Ez tette időszerűvé a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei területi szer­vezetének tegnapi vitadélután­ját, amelyen az Ifjúsági Ház­ban nagyszámú érdeklődő vett részt. Várnai Tivadar, a védet­té nyilvánítást előkészítő mun­kabizottság vezetője foglalta össze a Jakab-hegy értékeinek A csíkos és a mintás is divat Nyakkendő­vásár a Centrumban Szaktanácsadás segít a választásban A negyven év körüli asszony­ka tanácstalanul válogat a pult­ra kitett nyakkendők között. Nem tud választani. Nézegeti, mustrálgatja a holmikat. Venne, de nem sejti, melyiket. Egyszer­re csak bátorságot merít és az eladóhoz fordul. — Mit gondol, jól menne ez a férjem szürke öltönyéhez? - kérdi és rámutat az egyikre. — Inkább ezt ajánlanám — se. gít az eladó, miközben a pult­ra teszi az általa kiválasztott di­vatárut. A színhely a pécsi Centrum Áruház divatáru osztálya, ahol árusítással és szaktanácsadás­sal egybekötött nyakkendővásárt tartanak ezekben a napokban. Mintegy 100 féle hazai, illetve jugoszláv gyártmányú termék közül válogathatnak a vásárlók. Az árak is különbözőek, a leg­olcsóbb portéka 48, a legdrá­gább 126 forintba kerül. Széles a választék. Van itt csíkos, mintás, egyszínű. Sza­bados Imréné, az áruház di­vatáru osztályának vezetője sze­rint mindegyik divatos most, ezért is nehéz a választás. En­nek megkönnyítésére az eladók tanácsokkal segítenek a vásár, lókon, akiknek zöme nő. Ök ke­resik és találják a szebbnél szebb portékákat, amelyeket ajándéknak szánnak a fenyő­fa alá. A mindig kelendő nyakkendő december elseje óta tartó vá­sárának nagy sikere van, je­lentősen megnőtt azóta a forga. lom. Köszönhető ez elsősorban a megannyi csíkos-mintás-egy- színű nyakkendőnek, amelyek vásárlásra csábítják a vevőket, no meg a szakszerű tanács­adásnak, a legmegfelelőbb szín, minta kiválasztásában való se­gítségnek. Kérésre még a most divatos nagy csomó megkötésé­re is megtanítják a vásárlókat. A megfelelő ajándék kiválasz, tása nem könnyű dolog. Aki a nyakkendő mellett döntött, itt kedvére választhat a százféle divatos holmi között. Amíg a készlet tart. Mert a kereslet meglehetősen nagy, színre, min­tára való tekintet nélkül. Sza­bados Imrénétől hallottuk, hogy december 23-ig „szabad a gaz­da”. Eddig tart ugyanis a nyak. kendők vására a Centrum Áru­házban. H. L. megmentésére irányuló eddigi tevékenységet, s vázolta a fel­adatokat, amelyek az országos természetvédelmi területtel kap­csolatban hivatalos szervekre, szakemberekre és a társada­lom közreműködésére várnak. Kárpáti Gábor régész a Jakab- hegyi ásatások legfrissebb ered­ményeit ismertette: a földvár egy ország résznyi, feltehetően á Balatontól a Dráváig terjedő terület központja lehetett (ez magyarázza egyedülálló mére­teit), a Bertalan püspök által alapított Pálos kolostorról pe­dig ma már tudjuk, hogy az a gótika legkorábbi megjelenése hazánkban. Jövőre kiterjedt ásatással akarják tisztázni a templom és a -kolostor helyze­tét, 1980—81. körül pedig meg­kezdenék a földvár kutatását. Koch László, a MÉV geológu­sa a Jakab-hegyi földtörténeti múzeum megvalósítására tett első lépéseikről beszélt, ez a szabadtéri múzeum ugyan nem az első hazánkban, de olyan földtörténeti folyamatokat mu­tathat be, amik csak itt figyel­hetők meg. Mindezek akkor válhatnak közkinccsé, ha az emberek el is juthatnak oda. A következő előadások a meg­közelítés lehetőségeit vázolták: merre lehet új turistautakat építeni, a MÉV üzemi útjának másfél kilométeres meghosz- szabbításával pedig szinte a természetvédelmi határig le­hetne gépkocsival eljutni. Az Éqer-potak rendezésével lehe­tővé válik, hoqy a szigeti vám­tól az Éger völgyig is kellemes, a közúttól távoleső sétaúton jussanak el a kirándulók. Dr. Vargha Károly a helytörténeti kutatásról szólva széles körű se­gítséget kért ahhoz, hogy talán az utolsó pillanatban qyűjtsük össze a még élő mondákat. H. I. Szakmunkások egyetemi, főiskolai ■ rr I r ¥ . v* • előkészítője Üj, hatékonyabb formában segítik elő a felsőoktatási in­tézmények az arra érdemes fia­tal szakmunkások egyetemi, fő­iskolai továbbtanulását. Az ál­lami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben, mezőgép­iparban dolgozó tehetséges szakmunkások számára az Ag­rárfelsőoktatási Intézmények Felvételi-előkészítő Bizottsága indít felvételire előkészítő tan- folyamot. Az 1979 szeptembe­rében kezdődő tíznapos inten­zív tanfolyamra mindazok a szakmunkások jelentkezhetnek, akiknek munkahelye a MÉM- tárcához, illetve a KGM-tárcárr belül a Mezőgép Tröszthöz tar­tozik. A tanfolyam 26 hetes, bentlakásos és 12 hetes ottho­ni tanulással egybekötött sza­kaszból áll. Ennek eredményes elvégzése és sikeres egyetemi, főiskolai felvételi vizsga letéte­le után a résztvevők a mező- gazdasági, élelmiszeripari, fa­gazdasági, műszaki, közgazda- sági és jogi felsőoktatási intéz­mények nappali, esti vagy le­velező tagozatán — üzemi ösz­töndíjasként tanulhatnak to­vább, és szerezhetnek egyete­mi vagy főiskolai diplomát. A tanfolyamra való jelentkezés egyik alapvető feltétele a mun­kahely ajánlása. Az érdeklődő munkahelyek és szakmunkások a továbbtanulási szándékot legkésőbb 1979. január 31-ig jelenthetik be az alábbi címen a kiválasztott felsőoktatási in­tézmény megjelölésével: Agrár­felsőoktatási Intézmények Fel­vételi-előkészítő Bizottsága, Gödöllő, Agrártudományi Egye­tem.

Next

/
Thumbnails
Contents