Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-07 / 337. szám
1978. december 7., csütörtök Dunántúli napló 3 Dzsessz-hétvége International Jazz Mleekend Nagykanizsán Hatodik alkalommal találkoztak idén a legjobb hazai és külföldi dzsesszegyüttesek Nagykanizsán, az immár hagyományossá vált dzsessz-hét- végén. A népes mezőnyben New Yorktól Moszkváig egy- egy jelentős dzsesszmuzsikussal képviseltette magát a világ. Három napon át muzsikától zengett a város. A Hevesi Sándor Művelődési Központ impozáns falai közt 15 koncert hangzott el, éjszakánként pedig jam session (örömzene) formájában folytatódott a játék. Kiemelkedő hangszerszólók A magyar együttesek közül Vukán György Comboja mutatkozott be elsőként a bolgár Simeon Sterev közreműködésével. A sok gondolati elemet tartalmazó kreatív zene virtuóz megszólaltatása hatásos bevezetőnek bizonyult, amelyre Sterev kiváló, dallamos improvizációkat fuvolázott. — Tomsits Rudolf új együttesével óriási sikert aratott. A jazz-rock kompozíciók igényes precízen kidolgozott témáit invenciózus szólók követték. Az együttes vezetőjén kívül külön említést érdemel László Attila gitáros és a zeneszerzőként is kiváló szovjet fenderzongorás Vladimir Horunzsij. — Regős István többségében tehetséges fiatalokból álló big-band-je kevésbé nyerte meg tetszésemet. A kiemelkedő hangszerszólók, mint például Vajda Sándor bőgőjátéka, vagy Dés László és Dresch Mihály szaxofonimprovizációi kisegyüttesben hasonló funkciót láttak volna el. A ritka big-band hangzás ugyan szépen szólt, mégis gyenge keretjátékként hatott. A csehszlovák Rudolf Dasek külön szólókoncerten mutatkozott be, a kamaraterem közönségének. Gitárjátékáról csak felsőfokon beszélhetünk, mégsem aratott osztatlan sikert. Nagyszerű technikáját és mély muzikalitását a dzseSsztől sokszor eltérő (kis túlzással), öncélú zenei régiókba vezette. — Lakatos Antal kvartettje maga a fiatalos életerő. Könnyed, közérthető zenéjük valahol mélyen a swingtoen gyökerezik. Az együttesben Tiborcz András bőgőjátéka külön is dicséretes. — Nem így a nemzetközi ösz- szeállítású héttagú Northern Light együttes. Kidolgozatlan műsoruk egyéni kvalitásaik ellenére mélyen a fesztivál színvonala alatt szólalt meg. (Jó tapasztalat a jövőré: csak garantált és ismert együttesek jelentkezését fogadják el ezentúl.) A másik nemzetközi ösz- szeállítású zenekar, a Neighbours koncertjén viszont egyik ámulatból a másikba estem .. . A free jazz ezen az estén (annak ellenére, hogy nem vagyok kimondottan ennek az irányzatnak a híve) hatalmába kerített. Az összjáték precizitása, a fölényes hangszertudás csak alapul szolgált a jobbnál jobb kompozíciókhoz. Fred Anderson chicagói néger szaxofonos tónusa felejthetetlen élmény volt. Szakcsi Lakatos Béla Németh Jánossal alakított új kvartettje tulajdonképpen egy már megkezdett közös zenei utat jár következetesen. A dallam, a harmónia és a ritmus játékos lüktetésével kiváló produkció tanúi lehettünk. Az úttörőházban három tehetséges fiatal együttes lépett pódiumra. Füsti Balogh Gábor együttese már a Ki mit tud?- on felhívta magára a figyelmet. A prágai FH-com'bo a jövő nagy ígérete. Külön örömünkre szolgált, hogy ezen a fesztiválon pécsi színeket képviselve, a Budapesten tanuló R. A. B.-együttes tagjai is bemutatkozhattak. Lendületes műsoruk osztatlan sikert aratott. — Ugyanebben az időben a kamarateremben Gallusz György Tornóczky Ferenccel és Beamter Jenővel szerzett kellemes perceket hallgatóinak. A fesztivál gálájának is beillő utolsó napi koncertek valódi csemegét ígértek és eredményeztek. Teddy Wilson, akit több híres amerikai big-band zongoristájaként ismert meg a világ, most 67 évesen járt először Magyarországon. A színpadon rögtönzött kis születés- napi ünnepség egyben a tiszta jazz stílusjegyeit őrző kiváló zongorajátékának is szólt. Magyar partnerei (Berkes Balázs és Kőszegi Imre) segédletével olyan hangulatos, könnyed játékot mutatott, amely elbűvölte a teljes közönséget. — Az ismert jugoszláv vibrafonos Bosko Petrovic együttese jól illeszkedett a koncertek sorába. Progresszív zenéjük széles skáláján a jazz-rock elemek domináltak. A két vendégszólista (Deseő Csaba elektromos hegedűn és az amerikai zongoristanő Jessy Pensy) kiváló alkalmazkodásával járult hozzá a sikerhez. Nagy zenei élmény A fesztivál talán legnagyobb zenei élményét a Nyugat-Euró- pá'ban élő amerikai zongorista Walter Norris és Pege Aladár duettjének műsora jelentette. Játékukból korunk zenéjének kifejezési formáival, a dzsessz- ben modern romantikának is nevezhető színgazdagsággal olyan optimizmus, olyan életigenlés sugárzott, amely a műfaj határain belül nemcsak izgalmas, de egyedülálló is. A produkció záróakkordjai méltó befejezésként csendültek fel a minden tekintetben rangos nemzetközi fesztiválon. Bornemissza Géza Bábfesztivál Pécsett A Doktor Sándor Művelődési Központ 1979-os tervei Pécs kulturális életében nem közömbös, hogy a Doktor Sándor Művelődési Ház milyen programokat kínál a közönségnek. Baló István igazgatótól a ház jövő évi terveit kérdeztük, s megtudtuk, hogy 1979 egyik legrangosabb eseménye az V. nemzetközi bábfesztivál lesz októberben. Sok neves hazai és külföldi csoport jelezte már részvételi szándékát. A vendéglátó Bóbita Báb- egyílffes négy gyermekbemutatót tervez, áprilisban Eszékre utaznak, majd a Nyári Színház műsorában felnőttek számára készült produkciót mutatnak be. A hónap utolsó vasárnapján már hagyománnyá vált Csont- váry-matinékat is megrendezik, lehetőség szerint a Janus Pannonius Múzeummal és az Országos Filharmónia pécsi ki- rendeltségével közösen. A Pécsi kamaraesték sorozat az eddigiéktől eltérően jövőre elsősorban nívós pécsi együtteseknek nyújt szereplési lehetőségeket évi 6—8 alkalommal. Az Amatőrök Fóruma pedig a tehetséges második vonalbeli csoportok bemutatkozását segíti majd a továbbiakban is. Lesznek fúvószenekari napok, múzeumi séták és diszkók. A Mecsek Táncegyüttes januárban a békéscsabai IV. országos szólótánc-fesztiválon szerepel. Tavasszal minősítő műsort rendeznek a színházban, s részt vesznek a szekszárdi néptáncfesztiválon is. A Mecsek Kórus számára elsősorban pécsi és baranyai fellépési lehetőségeket kívánnak biztosítani. Továbbtanulás külföldön Kívánatos a jó nyelvtudás A külföldi ösztöndíjakról szóló tájékoztatót jelentette meg a közelmúltban az Oktatási Minisztérium. A szürke fedelű tájékoztató annál fogva is kiemelkedik a többi pályaválasztást előkészítő füzet" közül,' mivel a más országban folytatható továbbtanulásra egyre nagyobb az érdeklődés. A szülők, a családok körében ugyanakkor mintha még nem tudatosult volna, milyen lehetőségek között választhatnak gyermekeik a környező baráti és távolabbi országok egyetemein, főiskoláin. Kicsit még mindig valami távoli, elérhetetlen dolognak tartják a külföldön való továbbtanulást. Ugyanakkor a pályázók érdeklődése változatlanul a divatos szakok felé irányul, ezekre nyolc-tízszeres túljelentkezés is előfordul. Ilyen például a szovjetunióbeli elektromos számítógépek, atomerőművek, berendezések, nemzetközi kapcsolatok, a higiénikus-orvos szak. A felkapott területeken kívül számos más lehetőséget is kínál az OM tájékoztatója az 1979/80-as, illetve az 1980/81-es tanévre. Egyet azonban nem szabad elfelejteni a pályázóknak: orosz és német nyelvterület esetén kívánatos a jó nyelvtudás. Az értelmiség helyzete Hasznos megállapításokat tartalmazó felmérés Az értelmiség helye, szerepe társadalmunkban már régen tisztázódott. Alapelvek, határozatok rögzítik jogaikat és feladataikat. Viszont nem mellékes, hogy az értelmiség menynyiben felel meg ezen követelményeknek, milyen a közgondolkodás és a kapcsolat az egyes osztályok, rétegek között. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa felmérte a megyében az értelmiség körében végzett szakszervezeti munka Vidéken elsőkén* ifi létesül* 25 éves a pécsi hanglemezbolt Bizonyára rendhagyó gesztusnak tűnik, hogy egy kereskedelmi egység, egy üzlet létrejöttének évfordulójára emlékezünk, de egy kulturális vonatkozású bolt esetében, mely éppen a vidék egyik művészeti centrumában működik immár negyedszázada, ez megengedhető. 1953 decemberében nyílt meg a magyar vidéki váró-' sok sorában elsőként a pécsi hanglemezbolt. Esztétikus környezet, áttekinthető lemezkészlet Elindítója és első vezetője az akkor már több évtizede eredményes tevékenységet folytató, köztiszteletben álló könyv, és hanglemez-szakember, Luko- vich László volt, kitűnő segítőtársat kapott Kazal Káról y n é boltvezető-helyettes személyében. A pécsi hanglemezbolt szüjetése nagyjából egybeesett a mikrobarázdás hanglemezek hazai elterjedésével, népszerűsödésével. Tudvalevő, hogy a század eleje óta, amikoris a fonográf utódaként a lemezjátszók lettek a rögzített beszéd, és zenei hang legfőbb tolmácsolói, a percenként 78-as fordulatszámú, törékeny anyagból készült, ún. normálbaráz- dós hanglemezek terjedtek el világszerte, E lemezek egy.egy oldalára legfeljebb 4-5 percnyi műsoranyag fért rá. (Gondoljuk csak el; pl. Beethoven IX. szimfóniáját 6—7 nagylemezre tudták csak rögzíteni. A mikrobp- rázdás lemez-technika mindösz- sze egyetlen hanglemezre tudta csökkenteni a terjedelmet. Arról nem is szólva, hogy ezek a hanglemezek törhetetlen anyag, ból készülnek.) Lukovich Lász- lóék boltjában egyaránt kaphatók voltak a hagyományos normál- és a mikrobarázdás lerne, zek is. Ez utóbbiak egyelőre még csak korlátozott mennyiségben; a magyar mikrolemez- gyártás még nem indult meg, nyugatiak importjáról abban az időben szó sem lehetett, így kizárólag a cseh Supraphon-cég produkciói és a CjCCP feliratú szovjet lemezek közt válogathattak a vásárlók. A hanglemezbolt indulása után még jóidéig kottákat, lemezjátszókat, zeneszerzői képeket is árusított. Óriási szenzációnak számított akkoriban a mikrobarázdás hanglemez! Két példát említek; Horváth Mihály, a pécsi zeneiskola igazgatója 1953—54-ben a Liszt-teremben mikrolemezeken sorozatban mutatott be teljes oratóriumokat, operákat, szimfóniákat. E sorok írója ugyanezt tette a zalaegerszegi művelődési házban. S az eredmény: - ma szinte hihetetlenül hangzik — mindkét sorozat (pedig nem élő — hanem gépi zenéről van szó) telt házat vonzott! Zenekedvelők százai képesek voltak 3-4 órás Verdi-, Wagner- operákat, hasonló terjedelmű Bach-, Höndel-oratóriumokat, miséket „végigülni”! Híre járt, hogy a fővárosban s más vidéki nagyvárosokban sok-sok ember élt meg abból, hogy belépődíjas házi lemez-koncerteket rendezett. . . A pécsi hanglemezbolt az egyik legvonzóbb üzlet lett a városban. Ahogy belépett a vásárló, híres zeneszerzők képmásait, Bartók és Kodály egy-egy örökérvényű gondolatának feliratát láthatta. (Lukovich László ma is hálával emlékezik a kitűnő zenepedagógus, Agócsy László e téren nyújtott hasznos tanácsaira.) A berendezés más vonatkozásban is esztétikus és korszerű volt. Két üvegfülke is rendelkezésére állt a vásárolni szándékozónak vagy érdeklődőnek, ahol zavartalanul meghallgathatta a lemezek bármelyikét. (Célszerű lenne ezt a lehetőséget ismét megteremteni!) De nemcsak köznapi értelemben vett „üzlet" volt a hanglemez- bolt; a muzsika és más művészeti ágak prominens pécsi szakemberei nap mint nap, alkalomszerűen összefutottak a boltban s, kicserélték gondolataikat a művészeti, politikai, társadalmi élet aktualitásairól. 1955 jelentős határmezsgyéje volt nemcsak a pécsi bolt, de a magyar hanglemezgyártás történetének is; megszületett az első magyar mikrobarázdás lemez! A kisméretű, 25 cm-es fekete korongon Erkel Bánk bánjának részletei szólaltak meg Simándy József és más kiváló magyar művészek tolmácsolásában. örömmel állapíthattuk meg: felveszi a versenyt a legjobb cseh és szovjet felvételekkel is. Ma már tudjuk, hogy ez a Bánk bán-lemez szerény alfája volt az azóta világszínvonalra fejlődött, nagyszámú nemzetközi díjat nyert magyar hanglemez-kultúrának. Lukovich László hosszú évekig vezette a vidék legelső hang- lemezboltját. Felettes szervei később az egész Dél-Dunántúl instruktori teendőivel bízták meg. A pécsi bolt mintájára évek. kel később más vidéki városokban (Kaposvárott, Szegeden, Debrecenben, Győrött) is nyíltak hanglemez-szaküzletek. Szinte valamennyit ismerem, a nagyobb múlttal rendelkező fővárosiakat is; meggyőződéssel mondhatom, hogy a napjainkban Wieder Béláné és helyettese : Muszty Kázmér- n é, valamint munkatársaik által vezetett hanglemezboltunknak nincsen szégyenkezni valója testvér-üzleteivel szemben . . . Az esztétikus környezet, a dinamikus forgalom, a bárki által könnyűszerrel áttekinthető lemezkészlet, magnókazetta-állomány az ott dolgozók rátermettségét, nemes hivatásérzetét dicséri. Ök szervezik a Magyar Hanglemezklub pécsi szekcióját. Gondoskodnak arról, hogy a budapesti szakboltokkal egy- időben, sőt nem ritkán azokat megelőzve hozzáférhetők legyenek a hanglemez-piac magyar és külföldi újdonságai is. ' Ivasivka Mátyás tapasztalatait és továbbfejlesztésének feladatait. A felmérés igyekszik objektív képet mutatni és feltárni a hiányosságokat, nehézségeket is. Jellegéből következően néhol csak általánosságokat tudunk meg, de egészében véve hasznos megállapításokat tartalmazó dokumentumot készítettek. Baranya szakszervezeti mozgalmának 14 ezer értelmiségi tagja van. Jelentős hányadát a pedagógusok teszik ki. Többségük részt vesz a közéleti munkában. A nevelőtestületekben viszont méq mindig kiugró munkamegosztási aránytalanságok találhatók. Sok helyütt baj van a munkahelyi demokrácia megteremtésével is, amit az osztatlan vagy részben osztott iskolák megléte még csak tovább hátráltat. A bérrendezés jótékony hatása nem maradt el, de 898 oktatásügyi dolgozó fizetése a rendezés után sem'érte el az alsó bérhatárt. Hiányoznak a szolgálati lakások és a fiatal pályakezdők — nemcsak pedagógusok — anyagi alapok hiányában kevés segítséget kapnak a lakásszerzéshez, az otthon- és családalapításhoz. Rendezték az egészségügyi dolqozók fizetését is, ami különösen a fiataloknak nyújt segítséget. Még megoldatlan a kórházi, klinikai üqyelet rendszere. Ezekben az intézményekben két-három naponként esik egy orvosra a 16 órás ügyelet. Ezt a munkaidő után kezdi, majd reggel hozzálát az újabb 8 órához. A körzeti orvosoknál tavaly vezették be a központi vagy összevont ügyeletet, ami biztosítja az orvosok pihenését. A lakáskérdés az orvosoknak is közoonti problémája, csakúgy, mint a zsúfolt, korszerűtlen intézmény- hálózat. Biztató a közalkalmazottak helyzete. Növekedett a köz- szolgálat tekintélye, amit a dolgozók élet- és munkakörülményének javulása is követett. A költségvetési rendszerben, dolqozó intézményeknél viszont minimális a szociális juttatások lehetősége. Csak egy adat: az étkeztetéshez mindössze egy forint ötvennyolc fillérrel járulnak hozzá ... A művészeti szakszervezetek más problémákkal küszködnek. A tagsáq heterogén, szétszórtan dolgoznak, nincs meg a közösség, a oartneri kapcsolat. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége megyei koordinációs bizottságot hozott létre, és az új szerv a jelek szerint betölti feladatkörét. Külön kell foglalkozni az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó értelmiséggel. Az iparban 25 százalékuk tevékenykedik. A vállalatok többsége lakáshoz ségíti a dolgozókat, kezdeményezi és támogatja a továbbképzést. Növekedett a mezőgazdasági szakma, az agrárértelmiség szakmai megbecsülése is, de ennek ellenére méq létezik különbség az ipari és a mezőgazdasági értelmiséq között. Az oktatási intézmények profilja is hiányos, nem veszik figyelembe az átrendeződést, a specializálódást, a termelés diktálta változó igényeket. összefoglalva meg kell állapítani, hogy a tennivalók — a konkrét helyzetelemzésektől eltekintve — hasonlók és együttes feladatmegoldásokat kívánnak. Az értelmiség nem érte el a közéletiség optimális fokát. Befolyásolhatja ezt a nem mindig megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülés. A tennivaló továbbra is kettős irányú. Dolgozni, néha áldozatot hozni a társadalomért, és részesülni a társadalmi javakban — régi igazság ez, és a mérleg csak így marad egyensúlyban. B. A.
