Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-24 / 354. szám
A Dunántúli napló 1978. december 24., vasárnap Sajtókonferencia a Dili Postai tervek Baranyában Mint hírül adtuk, az Eszéken megjelenő Glas Slavonije és a Dunántúli Napló közötti sokéves együttműködés jegyében a kölcsönös tájékoztatás új formája indult útjára a csütörtökön lapunk szerkesztőségében megrendezett sajtókonferencián. Ezúttal eszéki és más horvátországi hírközlő szervek munkatársai tettek fel kérdéseket, s Pécs és Baranya közéletének vezetői adtak részletes 'ájékoztatást életünkről, terveinkről, valamint a kapcsolatok rejlesztésének általunk vélt lehetőségeiről. A jövő év márciusában pécsi újságírók kérdéseire eszéki vezetők válaszolnak majd. Őszintén, tárgyilagosan Eszék és Pécs öt esztendeje testvérvárosi rangra emelt kapcsolatának természetes velejárója az egymás jobb megismerése iránti igény. A társadalmi szervek, intézmények, vállalatok kapcsolata a kölcsönös megismerést a dolog természeténél fogva viszonylag szűk körre korlátozza, s az idegenforgalom keretében létrejövő személyes kapcsolatokból eredő ismeretszerzés is jóformán a felszín közelében mozog. Egymásról alkotott képünket teljesebbé kell tenni — ez alapvető hozzájárulás lehet kapcsolataink kiszélesítéséhez. Ez a felismerés vezette a két lap szerkesztőségét, amikor az 1979-es együttműködési tervben első helyen szerepeltette a Pécsett és Eszéken megrendezendő sajtókonferenciákat. Milyen kérdésekkel jöttek Pécsre az eszéki újságírók? Mindenekelőtt a pártmunka, a pártépítés kérdései iránt érdeklődtek, s választ vártak arra, hogyan fejlődik Pécs, milyenek a lakásépítés és az infrastrukturális ellátás tapasztalatai, hogyan fejlődik a város ipara és milyen problémákat vet fel a foglalkoztatottság. Bőséges teret adott a sajtókonferencia a különböző rendű és rangú kapcsolatoknak, kezdve a társadalmi szervek kapcsolatától a színházak együttműködésén át a kishatármenti forgalomig és az idegenforgalmi kapcsolatokig. A két város és megye rendszeres ' pártközi kapcsolataiba1 fakad az érdeklődés: milyen nálunk a párt tevékenysége? Mint Antal Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője elmondotta, a párt figyelme alapvetően a politikai nevelőmunkára, a gazdasági szervező munkára, valamint e kettő érdekében a pórtélét belső helyzetének javítására és a pártépítésre fordul. A pécsi városi pártbizottság ezek részeként kiemelten fontos kérdésként kezeli a helyi várospolitikai munka segítését. E téren jó munkamódszernek bizonyult a városépítés problémáinak megoldására irányuló koordinációs tevékenység. Ez egyébként olyan lehetőség, amellyel a pártbizottság egyéb területeken is él, s hasznát a város egész lakossága látja. Kérdést tettek fel a párttagság összetételére vonatkozóan. A válaszból kitűnt, hogy a munkásság aránya 40 százalék fölött van, a nőké 30 százalék, a 30 éven aluli fiataloké pedig 15 százalék. Ezek közel vannak az országos arányszámokhoz. Az új felvételeknél a munkásság arányának növelése és a fiatalítás a tendencia. Figyelemreméltó, hogy sokkal többen kérik felvételüket a pártba, mint amennyit fel is vésznek, ami lehetővé teszi, hogy a pórtépítés elvei szigorúan érvényesüljenek. hiszen nem a tagság tömegében, hanem összetételében kell megnyilvánulnia a párt erejének. A várospolitikát érintő kérdésekre Czente Gyula, a városi tanács elnöke válaszolt. A város általános fejlesztésében kulcshelyzetben van a lakáskérdés megoldása. E tervidőszakban 8530 lakás építése a feladat, az első hárón) év eredménye arról tanúskodik, hogy eddig a tervezettnél 500- zal több lakás épült. Azonban még így is- -kisebb Pécsett a Teljesebbé tenni egymásról Új kisposták alkotott képünket Jugoszláv újságírók kérdeztek, pécsi és baranyai vezetők válaszoltak lakásépítés üteme, mint a másik négy nagyvárosban, amelyek mindegyikében házgyár segíti a dinamikus lakásépítést. Jelenleg ott van a város, hogy a több lakás építése nem a pénzen, hanem egyértelműen az elégtelen építőipari kapacitáson múlik. A tanácselnök a város állami vezetése részéről méltatta a városi pártbizottság által folytatott koordinációs tevékenységet, ami egyértelművé teszi, hogy a lakásépítésre mint a legfontosabb társadalompolitikai kérdésre irányuljon a figyelem. Az infrastrukturális ellátást illetően tárgyilagos tájékoztatást adott a tanácselnök: a felszabadulás óta eltelt 34 esztendő alatti dinamikus városfejlődéssel nem tudott lépést tartani az ellátás, s csak a most folyó ötödik ötéves terv nyitotta meg a lehetőséget a vízellátás, a szennyvízkezelés megoldására, s most történtek az első jelentős lépések a város közúthálózatának korszerűsítésére. Kérdés hangzott el a város munkaerőhelyzetét illetően. Ez — mint a válaszból is kitűnt — nem választható el az iparfejlesztéstől. Pécsett jelenleg 195 különböző ipari üzem műköclik. Természetes dolog, hogy ezek között van jó néhány, amelyik nem termel gazdaságosan. A szelektív iparfejlesztés keretében elképzelhető, hogy a fejlődésképtelen üzemek megszűnjenek, s az azoknál felszabaduló munkaerőt a fejlődő- képes iparba irányítsák. Ez jelentősen javíthat a város munkaerőhelyzetén. Szó volt oktatási rendszerünkről is. Néhány jellemző adatot közölt a tanácselnök: a város 60 óvodájában 5300 gyermekkel foglalkoznak, a 32 áltafános iskolában 17 000, a 12 középiskolában és az 5 szakmunkásképző intézetben pedig 5900 diák tanul. Államunk nemzetiségi politikája jegyében Pécsett működik egy délszláv óvoda, a délszláv általános iskolának 172 növendéke van, tervezik egy délszláv tagozatos gimnáziumi osztály létrehozását. flz együttműködés további lefietőségei A mozgalmi szervek együttműködéséről egymás után fejtette ki véleményét a Hazafias Népfront, a KISZ és a szakszervezetek képviselője. A Hazafias Népfront és a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének helyi szervei az gyében működnek együtt, így került a legutóbbi tanácskozás napirendjére a környezetvédelem és a művelődéspolitika kérdése. A szakszervezetek több mint tíz esztendős kapcsolata évről évre terebélyesedik: idén például az építőipari és a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének megyei szervei között létesült kapcsolat, jövőre a kereskedelmi dolgozók szakszervezetének megyei szervei alakítják ki kapcsolatukat. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa szorgalmazza a hasonló jellegű vállalatok kapcsolatteremtését, ennek keretében folynak tárgyalások a szén- bányászati kapcsolatok létesítésére. Gyümölcsözők a kapcsolatok a két terület úttörőszervei, valamint a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Narodna Technika között. Nem mondható el ugyanez a KISZ és a Szocialista Ifjúsági Szövetség területi szerveinek kapcsolatáról, amit 1973-ban létesítettek, s ami 1976 óta egyhelyben topog. A KISZ Baranya megyei Bizottsága évről évre megküldi együttműködési tervezetét — 1979-re a vezetőségek tapasztalatcseréjét, vezető munkatársak munkalátogatását, propagandaanyagok, kiadványok cseréjét javasolták —, a partner azonban nem válaszol. Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára kijelentette: bíznak a kapcsolatok rendezhetőségében, s ehhez kérte az eszéki újságírók közreműködését. Érdekes volt az, amit Ková- csevics Márk, a Siklósi városijárási Pártbizottság első titkára mondott a kapcsolatok fejlesztéséről. A mintegy 100 km- es határszakasszal rendelkező nemzetiségi járás a rengeteg személyi — rokoni, baráti, ismerősi — kapcsolatokon túl fontos feladatnak tartja a donji- miholjaci területtel való hivatalos kapcsolat ápolását. A kapcsolat eszköze: a drávaszabol- csi híd. A két járás kapcsolatainak fejlesztéséről már voltak előzetes megbeszélések, a megállapodást januárban kötik meg. Hagyományosnak mondható a Pécsi Nemzeti Színház és az Eszéki Népszínház kapcsolata, jóllehet a pécsi színház más jugoszláviai színházakkal is tart kapcsolatot. A két város színházi kapcsolatát illetően Nógrádi Róbert elmondta, hogy azt kifejezetten operai jellegűvé kívánják fejleszteni. Ennek jegyében január—februárban három pécsi magánénekes és egy karmester vendégszerepei Eszéken, s ennek viszonzásaként Pécs januárban három mestert vár vendégszereplésre. A jövő évben az eszéki színház egy Gotovac-operával jön Pécsre, a mi operatársulatunk pedig a Háry Jánossal vendégszerepei Eszéken a sportosa rnok-/ ban. Elmondta azt is, hogy Eszékről a Pécsi Balett segítségét kérték egy balettstúdió létrehozásához, erre Tóth Sándor balettigazgató vállalkozott. Mit kínálunk, mit várunk? Kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó téma: a kishatármenti kereskedelmi forgalomban mit kínálunk egymásnak, illetve mit várunk egymástól. Az áruforgalom jói fejlődött az elmúlt években, s idén csak a szövetkezetek bonyolításában — amint Ambrus Lajos MESZÖV-elnök elmondotta — egyik-egyik oldalról elérte a félmillió dollárt. Mindkéí fél részéről megvan a készség arra, hogy a jövő esztendőben tovább növeljék az áruforgalom értékét, főleg a lakosságot kölcsönösen érdeklő árucikkek kivitelében, illetve behozatalában. A kapcsolat azonban időnként botladozik, így történhetett meg, hogy a magyar fél Icészsége ellenére sem jött létre idén a kölcsönös áruházi hét: az eszéki szervek nem tudták megszerezni a kiválasztott mag/ar árucikkekre a beviteli engedélyt. Az árucsere jelentős bázisai a vásárok: Az immár évtizedes múltra visszatekintő Pécsi Ipari Vásár mindenkor jól szolgálta a két ország kereskedelmi kapcsolatának fejlesztését, s ezért sajnálhatjuk, hogy Eszéken nincs meg ennek a megfelelője. Asztalos Ferenc, a PIV igazgatója a kapcsolatok fontos állomásaként értékelte Szlavónia— Baranya októberi élelmiszeripari kiállítását, amelynek megfelelőjére jövő év októberében kerül sor a baranyai vállalatok részéről Eszéken. Közben azonban 1979 júliusában megrendezik Pécsett a hetedik ipari vásárt, amelyre a jugoszláv kiállítók részéről ’ elsősorban könnyűipari termékeket várunk, az érdeklődés a bútorok, szőnyegek, cipők iránt a legnagyobb. Eszéki kollégáink nevében Mijo Dimsics, a Glas Slavonije főszerkesztő-helyettese mondott köszönetét a nyílt, őszinte tájékoztatásért, amelynek hangot adva a két város és a két megye kapcsolatainak elmélyítését, s ahol szükséges: megerősítését kívánják szolgálni. ,. Hársfai István . . . aktuolitósok -je- -eszéki magénénekest és egy karSzekszárd is bekapcsolódik a távhívóhálózatba A postai szolgáltatások minőségét egyre inkább a technika határozza meg. Azt meg az anyagi lehetőségek. Mit valósított meg, mit valósít meg a közeljövőben a posta Baranyában? * Pécsett 6500 telefonigényt tartanak nyilván. Hétezerrel, nagyobbrészt ikerállomással bővítik a crossbar-központot. A majdnem 130 millió forintos beruházás várhatóan 1979 végén készül el a BHG és a posta szerelőinek munkájával. Ez sem jelent végleges megoldást, hiszen a Ivov-kertvárosi telefonigénylőket csak egy tervezett második konténer crossbar-központ képes kielégíteni. A központ fejlesztése a megyének is sokat jelent, ide futnak be a crossbar-végközpon- tok: Szentlőrinc 200 állomással bővül, 1980-ban adják át a Pellérd, Görcsöny,' Baksa, Orfű, Szalánta, összesen 300 állomásos, az országos távhívó hálózatba is bekapcsolt végközpontot. Hosszúhetény is két éven belül távhívható lesz. 1980-ban 80 áramkörrel bővül a komlói automata központ. Idén 30 új telefonállomást kapcsoltak be a mózaszászvári központba. Az új pécsi főposta beruházási és kiviteli tervei 1979-ben elkészülnek, de az építkezés megkezdésének időpontja még bizonytalan. A főpályaudvari, új 2-es számú postahivatal beruházási programja a MÁV- val egyeztetve készül, jelenleg a terület előkészítése, kisajátítása folyik. Az biztos, hogy a TITÁN jeleníegi helyén épül majd fel. A vállalatok igénye alapján, pénzeszközeik átvételével a posta saját beruházásában folyamatosan létesíti a vállalati távbeszélő központokat: két éve 24, tavaly 23, idén 25 készült el. A Diósi úton az üzemi telephely is terjeszkedik, egyebek között 1000 adagos konyhát és éttermet adnak ót 1981- ben. Még az idén két új hírlapárus-pavilonnal gazdagodik Pécs, ezeket a Kossuth téren és Lvov-Kertvárosban állítják fel. Mohácson most készítik elő egy új crossbar-központ építését, amely induláskor háromezres, a végleges kiépítés után hatezres kapacitású lesz. Szigetvár kézi kapcsolású helyi távbeszélő-központját 140- nel bővítették, s tavasszal megkezdik az új postaforgalmi és távközlési épület kivitelezését. Átadását 1981-re tervezik. Távlati terv, hogy Szigetvár is automata távbeszélő központot kap. Bővítik a városi kábelhálózatot és a körzetkábelt is. Siklóson a tavalyi 200-as központfejlesztést újabb hálózatbővítés követi. Nagyobb teljesítményű körzetkábel-hálóza- tot építenek ki Szigetvár—Kaposvár, Pécs—Harkány között, a vasútvonal és a mellette lévő légkábelek megszűnése miatt. A kispostaépítési tervek megvalósítása jó úton halad: 1976- ban Mohács 2. és Lippó, tavaly Pécs 4., Hosszúhetény, Vé- ménd és Pellérd kapott új épületet, megnagyobbították a má- gocsi postát is. Idén Szabadszentkirályon új postát avattak, Baranyajenőn bővítettek, Gö- rösgalon is nemsokára új kispostát adnak át, akárcsak Du- nafalván, Lvov-Kertvárosban és Pécs-Vasason. Ezenkívül korszerűsítik a harkányi, magyarszéki és hetvehelyi postahivatalokat. Félmilliárdos beruházással 1979-ben Paks és a szomszédos megyeszékhely, Szekszárd is bekapcsolódik az országos tá vh ívó- há lózatba. Murányi László A szabadszentkirályi új posta telefonközpontja Utazási iroda SZOT-szállóban A vendég megérkezik a kiharcolt beutaló büszke érzésével, hogy két hétig csak alszom, eszem és iszom . . . Ezen a „népszerű" nézőponton próbált változtatni a Volán soproni kirendeltsége, amikor is a Lőverekben felépült kiienc- emeletes szállodai szintű KPVDSZ-üdülőben utazási irodát nyitott. Az országosan egyedülálló próbálkozás nem várt sikereket és természetesen ezzel együtt fokozott érdeklődést hozott az üdülők körében. A kezdeményezés bátorságát a már külföldre is szervezett utak mutatják. Egy terminusban most már hqrom-négy panorámás Ikarus-busz viszi az érdeklődőket Pozsonyba. Bő ajánlattal várjáJe-o- hazai- tójakkak.ismerkedni akarókat is. Egész, és félnapos kirándulások között válogathatnak Nagycenk---Kő szegtől, Ják—Szombathelyen át a Fertőd—Pannonhalma útvonalakból az utazni akarók. A fenti kezdeményezés már ötletével is érdekes hír, de itt Pécsett is követői akadhatnának. Gondolom, a pécsi Volán irodája is érdekelt az üzletben. Baranya és a környező közeli megyék is tartogatnak oly látnivalókat, ahová szervezhetők kiránduló programok, Már csak azért is, mert a jövő üdüléséről kiadandó SZOT-irányelvek is tanácsolják a szervezőknek, az érdekelteknek a kulturált programokat.-------------------.Deák F.
