Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-24 / 354. szám
1978. december 24., vasárnap Dunántúlt napló Szigorúbb közgazdasági szabályzók Vélemények a változásokról Nagyobb megfontoltságot a fejlesztésben Pótolják a kieséseket x Most forró a leves, és aki nem hajlandó így megenni, keljen fel az asztaltól — fogalmazott egy ipari szövetkezet elnöke a szabályzó változásokkal, még- inkább az 1980-ban esedékes átfogó árrendezésekkel összefüggésben. Immár napvilágot láttak a közgazdasági szabályozó rendszer 1979. évi változásai. Az új teltételeknek megfelelően szigorúbbak a szabályzók. Mindent a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának kell alárendelni. Miként érintik a vállalatokat a változások? Milyen erőfeszítéseket tesznek, hogy a magasabb követelményeknek megfeleljenek? Erről készítettünk körképet. Korszerűbbet, olcsóbban! Gulyás József, a Pécsi Kesztyűgyár vezérigazgatója: — A rubelszorzó másfél forinttal való csökkentése közvetlenül érint bennünket, nyereségünk ezáltal jövőre 3,5—4 millió forinttal csökken. Az általános nyereségadó felemelése, ami természetesen minden vállalatot érint, további 3—4 millió forintot, a kötelező tartalékalap-képzés mértékének felemelése pedig újabb 3,5—4 millió forintot visz el a nyereségből. összesen tehát 11—12 millió forint esik ki a saját alapokból. Az összeg nagyságának érzékeltetésére hadd jegyezzem meg, ekkora nyereség eléréséhez százmillió forintnál is több termelési .érték szükséges. Mivel próbáljuk ellensúlyozni a kieséseket? A piaci jelzések és tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy a kieső összeget egyrészt a tőkés piaci árak emelésével, részben a Szovjetuniónak felkínált kollekció ösz- szetételének változtatásával az értékesebb kesztyűk javára, s így magasabb árak elérésével, kisebb mértékben a belföldi árak módosításával, nagyobbrészt pedig az önköltség csökkentésével, szervezési intézkedésekkel pótolni tudjuk. Jövő évi terveinket már ebben a szellemben állítjuk össze. Szekeres Istvánná, a Pécsi Bőrgyár gazdasági igazgató- helyettese: — A szabályzók változása gondot okoz a bérfejlesztésben, termelésünk ugyanis visszafogott és a hatékonyság jövőre nem nő megfelelően. A rendelet csak arra nyújt lehetőséget, hogy a korábban megszerzett tartalékainkból adjunk három- százalékos bérfejlesztést. Mit tehetünk? Tervbe vettük, hogy esetleg a létszámot csökkentjük. Az ebből adódó megtakarításokat a nagyobb teljesítmények ösztönzésére és elismerésére mozgóbérként adjuk ki a műhelyekben. A kötelező tartalékképzés mértékének felemelése csökkenti nyereségünket, ezáltal a korábbi összegnek egyharmada áll rendelkezésre a szintentartó beruházásokra. Jövőre még gondosabban kell ügyelnünk az üzemvitelre, nagy feladatok hárulnak tehát műszakiainkra. Időben jelezzék! Mészáros László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági ' igazgatóhelyettese : — Hatszázmillió forint költségű beruházásunk van folyamatban, épül központi telepünk. Miközben költségeink növekednek, nyereségünk pedig csökken, ebben az átmeneti" időben is megfelelő bérfejlesztést kell biztosítanunk dolgozóinknak. Ám ahhoz, hogy négy százalékos bérfejlesztést tudjunk adni, 10 százalékos hatékonyságjavulást kellene elérnünk. Viszont a beruházás jövőre is csak költségeket jelent, nem pedig bevételeket, központi telepünk csak 1980-ban kezd termelni. Ekkora hatékonyságnövelésre képtelenek vagyunk. Végül is 3 százalékos bérfejlesztést irányoztunk elő. Megpróbáljuk a hatékonyságot növelni elsősorban a lakásépítés terén. Ha sikerül többet, teljesítenünk, a nagyobb teljesítmények fejében több bért tudunk majd kifizetni. Misota István, a Pécs-reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet elnökhelyettese: — Jövőre jó néhány olyan beruházásnál, amely népgazdasági szempontból jelenleg nem indokolt, a támogatás csökkentésével vagy megvonásával ráléptek a fékre. Ez érthető. Amit sérelmezünk, az az, hogy az elvonó jellegű szabályzókról nem szerezhettünk időben tudomást. A kötelező tartalékalapot 1978. évi tervünkben 8 százalékban állítottuk be, november 2-án aztán megjelent a rendelet, hogy nem 8, hanem 12 százalék a kötelező tartalék. Ha tudjuk, akkor mondjuk nem adjuk el a búzánkat, kukoricánkat, hogy ne a fejlesztési alapból kelljen kiszakítani a pénzt. Hasonlóan érint a forgóalap-feltöltési kötelezettség. Indoka, hogy az 1980-ban esedékes árváltozásokhoz meglegyen a megfelelő belső tartalék. Az elgondolás helyes. Viszont jó lett volna előbb tudomást szerezni róla, mert például a forgóalap-fel- töltést végrehajtani nem tudó szövetkezeteknek január másodikón a fejlesztési alapjukat kell megterhelniük és esetleg mínusszal indulnak. Ez a rendelkezés számításaink szerint a mi fejlesztési alapunkból is elvisz 3,5 milliót. Tudomásul vesz- szük a szabályzóváltozásokat, de ismétlem, az lenne a kívánatos, ha a változások a terv- készítés idején állnának a tsz- ek rendelkezésére. Rugási Zoltán, a , MÉSZÖV közgazdasági osztályvezetője: — A nyereségadó és a kötelező tartalékalap felemelése jelentős összegeket visz' el a fogyasztási szövetkezetek fejlesztési alapjaiból. A megszorítások ellenére úgy látjuk, az ötödik ötéves tervidőszakra tervezett beruházásaink, köztük a folyamatban lévő jelentősebb beruházások, mint a komlói áruház, a KONZUM-étterem és -irodaház, megvalósulnak. Szigorítás úgy is jelentkezik, hogy tovább tart c differenciálódás szövetkezeteinkben, s ezek a különbségek egyre inkább a vezetés színvonalában való eltérésekből adódnak. A gazdálkodás belső tartalékait kiaknázandó, elsősorban a vezetés színvonalát kell emelni. Különösen a kereskedelmi üzletpolitika kialakításában van nagy szükség az összefogásra a szövetkezetek között. Keményebbek a hitelfeltételek Dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója: — Szigorodnak a gazdálkodás pénzügyi feltételei, amit ezúttal is a hatékonyság növeléséhez, a vállalati tartalékok feltárásához fűződő érdekek tesznek szükségessé. A csökkenő vállalati önerőt figyelembe véve bizton lehet arra számítani, hogy a fejlesztésekben nagyobb megfontoltság érvényesül és javul a készletekkel való gazdálkodás. Erre annál is inkább gondolnunk kell, mivel a részleges termelői árváltozások és a szabályzók jelzett módosulása miatt széles körben lesz jellemző a mainál feszesebb pénzügyi helyzet, így várhatóan növekszik a hitel befolyásoló szerepe. A folyamatosan napvilágot látó jogszabályok feladataiból mindenképpen kiemelném az exportfejlesztő beruházások kapcsán vállalt kötelezettségek behajtásának szükségességét, hiszen csak így juthatunk előbbre a fizetési mérleg javításában. Egyébként feltétlen javulás várható az intézkedésektől. Azok szükségszerűen megtett lépések az értéket a mainál jobban tiszteletben tartó ár- és pénzügyi helyzet felé, amitől már nagyobb biztonsággal és többet lehet kívánni. Miklósvári Zoltán r Uj gépek a Pécsi Dohánygyárban Több multifilteres cigaretta 1979-ben 0 gép nem téved - megszűnik a filterhiba Gyorsan megkedveltük a Pécsi Dohánygyár két kombinált filteres, úgynevezett multifilteres termékét, a Sopianaet és a Metropolt. Népszerűségük hihetetlenül megnőtt, úgyhogy a gyár egyszerűen képtelen volt kielégíteni az igényeket. Pedig ebben az esztendőben már 1,9 milliárd cigarettát csomagoltak az ízléses dobozokba ezekből a gyártmánykülönlegességekből. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezt a mennyiséget is csak úgy tudták legyártani, hogy 700 millió cigarettához való, aktív szénnel dúsított füstszűrőt Ausztriából kellett importálni. A kereslet állandóan emelkedik, így született az elhatározás, hogy vásárolnak egy kombinált filtergyártó és egy cigarettagyártó berendezést. A két gépsor november végén, december elején érkezett a Pécsi Dohánygyárba. A filtergyártót az NSZK-beli, hamburgi HAUNI cég, míg a cigarettagyártót a párizsi ARENCO DECOUFLÉ cég szállította. A dohánygyár vezetői elmondták, hogy ezek a gépsorok a világon jelenleg gyártott legkorszerűbb ilyen típusú berendezések közé tartoznak. A MULFI KDF-2D típusú kombinált filtergyártó géphez egy Cascad kerettöltő, valamint egy porelszívó, porülepítő berendezés kapcsolódik. Ez a gépsor szinte teljesen automatikusan, egy műszak alatt 830 ezer filterrudat gyárt, de ha szükséges, ezt a teljesítményt is fokozni tudja. Lényeges része a berendezésnek, hogy a filter- rúd vastagságát önműködően állítja, s a selejtes filtert kiválasztja. Ha gyakori a filtermeghibásodás, akkor a gép automatikusan leáll. Ez azt jelenti, hogy a jövő évben bízhatnak abban a‘dohányosok, hogy nem szívnak filterhibás Sopianaet és Metropolt. A DECOUFLÉ cég cigaretta- gyártó, filterfelrakó és kerettöltő gépsora szintén teljesen automatizált. Emberi beavatkozás nélkül készíti a cigarettát, csak a kiszolgálásról és az esetleges hibaelhárításról kell gondoskodni. Technológiai szempontból egyenletesen osztja el a dohányt a cigaretta- rudakban. Minőségvizsgálatot is végez, azaz minden egyes cigarettát egy érzékelővel letapogat, s ha valamelyik hibás, akkor azt kiveszi a többi közül. Az eddigi gépek egy műszak alatt 930 ezer cigarettát gyártottak, a DECOUFLÉ várhatóan 1,4 millió darabot termel majd. A kész cigarettát ez a gép is automatikusan teszi a tartályba, így ennél szintén munkaerőt takarítanak meg. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a zajszintje 20 százalékkal alacsonyabb a meglevő gépeknél. A két cég szakembereinek segítségével most üzembe helyezik a cigaretta- és filtergyártó gépeket, majd a decemberben elkezdődő próbaüzem után 1979-ben pedig már ezeken készül a Sopianae és a Metropol. A két berendezés értéke meghaladja a 25 millió forintot, de ha meggondoljuk, hogy jövőre már 3,1 milliárd darab multifilteres cigarettát gyártanak Pécsett és a filterrudat sem kell importálni, akkor az ára hamarosan megtérül. Roszpiim Nándor MUNKÁVAL TÖLTIK AZ ÜNNEPEKET A legtöbb háziasszony már napok óta a karácsonyra készül. Ma reggel sokan a szokásosnál korábban keltek, hogy elkészítsék az ünnepi ebédnek, vacsorának valót, hogy este ők is nyugodtan, kényelmesen ülhessenek a karácsonyfa mellé. S vannak, akik azért sütnek- főznek délelőtt, hogy időben indulhassanak munkába ... Orbán Lajosnénak nem újdonság a karácsonyi munka : — Tizenkilenc évvel ezelőtt jöttem a Pécsi Állami Gazdaságba — mondja. — Legalább 10—12 karácsonyt munkával töltöttem. Az üszögpusztai szarvasmarha-telepen dolgozik. Negyvenöt hízóbika ellátása a feladata. Ma is hajnali Asszonyok, karácsonyi műszakban A műszerfal lámpái, mint a fenyőfa gyertyái három órakor lesz az ébresztője, háromnegyed négyre leér az istállóba. Megeteti, megitatja a bikákat, tiszta almot rak alájuk, s ha nagyon igyekszik, hat órára végez a reggeli munkával. Mivel Üszögön laknak, hamar hazaér, s nekilát az ebéd és vacsora elkészítésének. A délutánja ismét a hízóbikák etetésével telik, de öt órára végez. — Mit gondol, hány asz- szony tölti munkahelyén a karácsonyi ünnepek egy részét? — Szerintem nagyjából annyi, ahány férfi. Itt négyen dolgozunk. Négy nő. A Pécsi Hőerőmű sem tudja nélkülözni az ünnepek alatt az asszonyok munkáját. Németh Imréné és özv. Galamb Györgyné este tíz órakor kezdenek, a szénadagoló mellett. Galambné Újpetrén fakik, este nyolc órakor ül autóbuszra, hogy az éjszakai műszakra beérjen. Két gyermekére az anyósáék vigyáznak. — Nálunk korábban lesz majd a gyertyagyújtás — mondja. — Az ünnepet a munkához kell igazítani. Holnap még éjszakás leszek, de a második nap már dél- utános műszakban dolgozom. Némethné számol: — Jövőre csak karácsony este leszünk éjszakások, mert egy napot ugrik a műszakbeosztás — magyarázza. Első és másődik napon délután jövünk. Németlhék Pécsett laknak, Lvov-Kertvórosban. Másfél évvel ezelőtt költöztek az új lakásukba. — Szerencsénk volt, hogy amíg a gyerekek kicsik voltak, anyósomék vigyáztak rájuk — mondja. — Náluk laktunk. A férjem a gázműnél dolgozik, az ő műszak- beosztása miatt is nagyon jól jött nekünk ez a segítség. A gyerekek most már eléggé önállóak, míg én dolgozom, a lányom lesz a háziasszony.., A hőerőműből érkező forró víz egy része abba a Ivov-kertvárosi közműalagútba kerül, melynek egyik alközpontjában, a -01-esben. Varga Győzőné, a Távfűtő Vállalat alközpont-kezelője figyeli a műszerfalat: — Ezer lakás fűtését, ivó- és használati melegvíz-ellátását, szennyvíz elvezetését ellenőrizzük — mondja. Vargáné ma délután két órakor kezdi az ügyeletet: — Húszéves házasok vagyunk, de ez lesz az első karácsony este, amit nem együtt tölt a család. A férjem az ércbányánál dolgozik, robbantómester, neki nem kell dolgoznia. Megígérte, hogy ő készíti a vacsorát. A gyerekek a bevásárlást vállalták. Amíg én dolgozom, csak televíziót néznek, majd ha hazaérek, akkor lesz ajándékosztás. — Ez a sok apró lámpa itt a műszerfalon azt jelzi, hogy mindenhol minden rendben van? — Igen. Ugye olyanok, mint a karácsonyfa gyertyái? Ha karácsony este is így jeleznek, akkor nyugodtan ünnepelhetnek az emberek . . . Török Éva