Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-24 / 354. szám

1978. december 24., vasárnap

Dünantmt napló

Eredményesen megvalósulnak a tanácsi fejlesztési tervek megyénkben

Beszélgetés Horváth Lajos elvtárssal, Baranya megye Tanácsának elnökével

Az év végén, az új esztendő küszöbén a megyei tanács, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága áttekintette az ötödik ötéves tervben megjelölt tanácsi• fejlesztési célkitűzések megvalósulásának helyzetét, a legfontosabb soronlévö feladatokat. Erről beszélgetett Horváth Lajos elvtárssal, Baranya megye Tanácsának elnökével Mitzki Ervin, lapunk főszerkesztője.

A megyei tanács elnöke a beszélgetést a következő megállapításokkal kezdte:

— Elsősorban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fejlesztés mindig valamilyen cél érdekében történik, tehát eszköz. Vagy a termelés bővítését, vagy a lakosság jobb ellátását szolgálja. Néha ott követünk el hibát, hogy az eszköz helyett cél lesz a fejlesztés. A megye politikai vezetése a tervidőszak elején frontosán megfogalmazta a fejlesztés irányait, melyeket a következőkben tudok összefoglalni: elősegíteni a korábban kissé túlzottan lelassult ipari termelés növekedését, elősegíteni a már megfogalmazott és kívánt szerkezeti változás megvalósulását, s ez utóbbi előnyeinek kibontakoztatását. Megteremti a termelés előnyeinek magasszinten tartását a mezőgazdaságban, ebben az ágazatban az országos átlagnál magasabb színvonalat biztosítani. Indokolt differenciáltsággal elősegíteni a településfejlesztést, elsősorban a városok, különösképpen Pécs fejlődésének gyorsításával. Három esztendő telt el a tervidőszak kezdete óta és azt állapíthatjuk meg, hogy egészében teljesülnek a megyei politika célkitűzései.

— A fenti megállapítások bizonyítását miben tudná ősz- szeg ezni?

— Mindenekelőtt arra lehet hivatkozni, hogy az ipari termelés különösen az utóbbi két esztendőben, gyorsult a megyénkben, éppen a megvalósult új beruházások hatására. Ezek közül hadd emeljek ki néhányat: a Mohácsi Székgyár, Pécsett a nyomda, az Autójavító, a Kesztyűgyár új gyáregysége, az Egyesült Izzó új gyártócsarnoka, a baromfi- feldolgozó, a komlói AFIT-szer- viz. Előnyösen változott az ipar ágazati szerkezete, de gyártmányszerkezete is. Az előző középtávú tervidőszakban az ipari termelés Baranya megyében alig évi 1 százalékkal növekedett csak, most — 1978-ban — 3 százalékkal. Szeretnék utalni többek között arra, hogy a szénbányászat ebben az évben többet termelt, mint az előző tervidőszakokban, hogy a külkereskedelem igényeinek egyre jobban megfelelő gyártmányszerkezet kezd kialakulni. Anélkül, hogy ezekből túlzott következtetéseket vonnánk le, mindenesetre kijelentjük: egy dinamikusabb ipari fejlődés részesei lehettünk. Az eltelt három évben a megye mezőgazdasága túlteljesítette a terv célkitűzéseit és ez az ágazat nagyon magabiztosan fogja teljesíteni az ötéves terv magasszintű előirányzatait. Megállapíthatjuk, hogy a termelés- politikai célkitűzések tehát alapvetően időarányosan valósultak meg eddig.

— Kérem, hogy foglalja ösz- sze, minek tulajdonított kiemelt jelentőséget a megyei tanácsi fejlesztési politika ebben az ötéves tervben?

— Ismételten arra kell utalnom, hogy céljaink között nagyon egyértelműen fogalmaztuk meg: a megnövekedett tanácsi fejlesztési lehetőségeket ott és arra fordítsuk mindenekelőtt, ahol az ellátási feszültségek a leginkább éleződtek, és amiben a társadalmi igények’ leginkább kifejeződtek. Mivel a feszültségek legnagyobb mértékben a városokban, különösen Pécsett voltak érzékelhetőek, ezért a tanácsi erőket és eszközöket, a beruházási pénzeket ebben a tervidőszakban — és itt hangsúlyozom még . egyszer: hogy ebben a tervidőszakban — mindenekelőtt ide összpontosítottuk. Nagyon megfontolt politikai döntés volt ez! Nem tűzhettük célul a települések közötti ellátási különbségek jelentősebb mérsékelését ebben az ötéves tervben. Ez nyilvánvalóan az ezután következő tervidőszak feladata lesz. A társadalmi igények közül a tanácsi fejlesztési politika mindenekelőtt a lakásellátás, a közművesítés, az iskolák és gyermekintézmények fejlesztésének, az egészségügyi ellátás javításának adott elsőbbséget. Ezekre a célokra a-megyei tanács szervei közel 7 és fél milliárd forint fejlesztési alapot képezhettek. Hallatlanul nagy összeg ez, 56 százalékkal magasabb annál, mint amennyi az előző tervidőszakban ezekre a célokra rendelkezésünkre állt. Hozzáteszem, hogy az országos átlagot meghaladó növekedés ez' megyénkben, mély azt bizonyítja, hogy a központi szervek is megfelelő módon segítették megyénk gyorsabb ütemű fejlődését.

— Mint említette a tanácsi fejlesztésekben kiemelt feladatként szerepel a lakásépítés. Hogyan ítéli meg ennek helyzetét?

— Ez év végéig a megyében összesen 9600—9700 lakás épül meg, állami beruházásokból és magánerőből. Ez azt jelenti, hogy időarányosan teljesül a tervidőszak lakásépítési programja. Sajnos a viszonylag nagymértékű lakásépítés sem fogja mérsékelni a meglévő feszültségeket. Közel 18 és fél ezer lakásigénylőt tartunk nyilván megyénkben és ez a jövő gondjaira is figyelmeztet bennünket. Ebben az esztendőben 3100 lakást épít meg a kivitelező építőipar, ami megközelítően ugyanolyan magas szám, mint a tavalyi kiugró teljesítmény. Példamutató a Pécs városi lakásépítési terv teljesítése, tehát az a felelős politikai és állami szervező munka, ami az utóbbi években jellemzi a városban az előkészítést, a megvalósítást és az ellenőrzést!' A* legnagyobb feladat a jövő évi lakásépítési terv teljesítése lesz. 3270 lakás megépítése a program, ebből 1430 tanácsi célcsoportos. A kivitelező építőipar kapacitás- hiánnyal, túlzott leterheltséggel küzd, így feladataival nehezen tud megbirkózni. Különösen sok gondot okoz számunkra a lakótelepek kapcsolódó beruházásainak viszonylagos elmaradása. Az a célunk, hogy itt az egyidejűséget megteremtsük, és pótolnunk kell bizonyos korábbi elmaradásokat is. Sajnos, a tervidőszak hátralévő két évében ezt behozni nem tudjuk, most csak az elmaradások bizonyos mérsékelését lehet célul tűzni.

— A tanácsi fejlesztési tervekben szereplő egyéb területeken milyenek a tapasztalatok?

— Mindenekelőtt arra szeretnék utalni, hogy jelentős társadalmi összefogással, különösen a szocialista brigádok segítségével, már ez ideig is 2800 óvodai férőhely létesült, több, mint -amennyit erre az időszakra terveztünk. Meg kell jegyeznem, hogy sajnos a bölcsődeépítés nem kap ilyen társadalmi támogatást, ezen a területen elmaradásunk nagyobb. Száztíz általános iskolai osztályterem épült meg megyénkben, noha nem mindig ott, ahol ezt tervbe vettük. Ugyanakkor, különösen a falvakban, régi szándékok kerülnek megvalósításra, és itt dicséretes az a segítség, amit ehhez a termelőszövetkezetek nyújtanak. Jelentős előrelépés van a diákotthoni fejlesztésben, lényegében teljesítettük a tervidőszak előirányzatát, és ez igen nagy eredmény. Fontos feladatunknak tartjuk a pécsi szakmunkásképző intézet építésének befejezését. Kiemelt szerepet kapott a közművek fejlesztése. Célkitűzéseink itt is teljesülni fognak. Nagy jelentőségű, hogy a Duna II. távvezeték megfelelő ütemben épül, mely Pécs vízellátásának javításán túl Mohács és a távlatokban Komló szempontjából is fontossággal bír. Nagy figyelmet fordítunk a községek vízellátásának javítására is, sajnos a rendelkezésünkre álló erőforrások ehhez nem elegendőek. A megye 71 községében helyszínen fúrt kútból nem lehet egészséges ivóvizet biztosítani, itt egyéb lehetőségeket kell keresni. A pécsi szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítésében jelentős az előrehaladás, biztató a helyzet Szigetváron, a komlói és a máza- szászvári sajnos halasztást szenved. A tervben szereplő egészségügyi fejlesztések mérsékelten valósulnak meg, többek között a szigetvári elmégyógykórház építésében elmaradás mutatkozik. Ugyanakkor vannak terven felüli fejlesztések, például a harkányi, mohácsi és a pécsi gyermekkórházak bővítése. A gyógyintézeti ellátás 240 ággyal növekedett.

A lakosság ellátását jelentősen javító beruházások történtek, gondolok itt a Konzum Áruházra, a kenyérgyárra, az ABC áruházak sorára, az új Pannónia Szállóra, a Szliven étteremre. Nem utolsósorban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy eddig félmilliárd forint értékű lakáskarbantartást és felújítást végeztünk el.

— Hogyan ítéli meg Horváth elvtárs a tanácsok pénzügyi gazdálkodását?

— Sajnos a tanácsok még sokszor alátervezik a beruházási költségeket. Ezzel a beruházók számára anyagi gondokat okoznak, később nagyon nehéz előteremteni a hiányzó pénzösszegeket. Látni kell azt, ha nincs tartalék, nincs biztonság sem! Ugyanakkor csak új beruházásokkal törődni ma már nem lehet, nagyobb figyelmet kell tehát fordítani a korszerűsítésekre. Sok nehézséget okoz a fejlesztések ütemezése is, gyakoriak az elhúzódó beruházások, ez hátrányosan érinti a következő tervidőszak fejlesztési lehetőségeit. Sajnos már előre látható, hogy lesznek olyan beruházások, melyek csak a hatodik ötéves tervben fejeződnek be, és ezáltal később nehezebb feltételeket teremtenek majd az új fejlesztési feladatok meg- valósításá hoz.

— összegezve a beszélgetés tanulságait, mit tart az 1979. év legfontosabb feladatainak a tanácsok munkájában, mihez kéri a megye lakosságának segítségét, támogatását?

— A tervidőszak eddig eltelt három évében a tanácsoknak nem voltak pénzellátási nehézségeik. Az állam tisztességgel teljesítette támogatási vállalásait, ezért is tudtuk eddig megvalósítani fejlesztési terveinket. Pártunk Központi Bizottságának decemberi határozata, az országgyűlés legutóbbi ülésszaka arra irányítja figyelmünket, hogy az ország gazdasági életében fordulatot szükséges elérni. Nem beszélni kell — tettekre van szükség! A fejlődés bizonyos visszafogásával lehet csak egyensúlyi helyzetet, rendet teremteni. Természetesen ez érinti majd megyénket is. Alig valamivel, de mégis kevesebb lesz a fejlesztési lehetőség. Ez például azt is jelenti, hogy a tervezettnél kevesebb lakás — 1979- ben Pécsett 45-tel kevesebb — épül majd meg. A mérsékeltebb fejlesztési lehetőségek el. lenére is az az álláspontunk, hogy 1979-ben sem rosszabbodhat a lakosság ellátása. Ennek érdekében természetesen a pénzeszközök felhasználásánál nagyobb körültekintésre lesz szükség a tervezéskor, az intézkedések kidolgozásánál és a végrehajtás időszakában is. Minden tanácsi szinten, minden tanácsi vállalatnál és intézménynél valóban javítani kell a gazdálkodás színvonalát, jobban elosztani azt, ami rendelkezésünkre áll, mindez a lakosság érdekében történik. Jelszavunk: értük és velük! Nagy szükség lesz az együttes gondolkodásra, a megértésre, cselekvő támogatást várnak a tanácsok a lakosságtól, a mozgalmi szervektől. Bizton remélem, hogy meg is kapjuk ezt.

Végezetül engedjék meg, hogy ez alkalomból Baranya megye minden lakójának kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog -új -évet kíván jaki-----„J

önnek haza a gyerekek...”

— Azt hallottam, hogy a véméndi termelőszövetkezetbe mind több fiatal szakember kéri felvételét, olyannyira, hogy idestova már sorbaállásról is beszélnek . . .

— Valóban jönnek haza a gyerekek — mondja Borbély Ferenc, a termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára. Fiatalodunk. Szövetkezetünk aktív tagjainak átlagéletkora 40 év.

Söllei Rudolf, a szövetkezet elnökhelyettese csaknem két évtizede tagja a termelő- szövetkezetnek.

— Kezdetben, az alakulás idején általában a család idősebb tagja lépett be, a többi munkabíró más területen keresett munkát. Akik akkor fiatalok voltak és elmentek, érthető módon már meg. gyökeresedtek munkahelyükön, ahová mentek ott maradnak. Rájuk a szövetkezet munkaerő-utánpótlás szem. pontjából már kevésbé számíthat. De az öt-hat évvel ezelőtt a községből városisa ment fiatalok azok, akik kopogtatnak a szövetkezet ajtaján és érdeklődnek: felvennénk-e őket?

Az idén ötvenen kérték fel. vételüket a véméndi tsz-be. Fele 30 év alatti. Többségük szakmunkás. A termelő- szövetkezet jó kapcsolatot alakított ki a pécsváradi, szentlőrinci mezőgazdasági szakiskolával, a mohácsi szakmunkásképzővel. Az ott tanuló községbeli fiatalok gyakorlati idejüket a termelőszövetkezetben töltik és iskolájuk végeztével ez a szövetkezet az első munkahelyük. Az ipari szakmunkás- képzőt végzettek — lakatosok, hegesztők — is itt találnak munkalehetőséget. Jól gépesített a tsz, szükség van szakmunkásra.

— Ezek szerint nincs gondjuk az utánpótlással?

— Nincs, sőt több a jelentkező, mint amennyit fel tudunk venni — mondja az elnökhelyettes. - Természetesen megtörténik, hogy megüresedik — elköltözés vagy egyéb okok miatt egy-egy szakmunkásállás, — de az itt dolgozó fiataloknak nagy az ismeretségük, már jönnek és mondják: „Ismerünk egy srácot, jó melós, szívesen jönne közénk . .." Ha a mi fiataljaink szólnak valaki érdekében, az a legjobb ajánlólevél.

A múlt évben 3200 forint volt a havi átlagkereset. Az állattenyésztésben 4000 forint körül. Az ipari-szakmai területen 5-6 éves gyakorlattal 16-17 forint az órabér.

— Az ipari szakmunkás- képzőt végzett fiatal 12,50 forintos órabérrel kezd nálunk — mondja a párttítkár.

— Meg a háztáji is hoz valamit.

— Nem nagyon igénylik a fiatalok a háztájit. Terményben kérik a részüket, kukoricában, búzában. Így kérik, így adjuk. Ez is kitesz vagy 6000 forintot egy évben.

Évente tíz, tizenkét ház épül, korszerűsödik Véménden. Két éve alakult a lakás, építő szövetkezet. Tizenkét család kezdte el az építkezést, kétszintesek a házak, telepes, tömbös építkezési formában. A szövetkezet az otthonteremtéshez sokrétű segítséget — irányítást, műszaki ellenőrzést — nyújt. Az első lakásokba már rövidesen megkezdődik a beköltözés.

A fiatalok közül, akik jöttek:'

Kerekes Béla raktárkiadó:

— Pécsett, a 12-es Volán autójavítóban dolgoztam. Megnősültem, családot alapítottam, itt lakunk a szülői házban. Egy kicsit alakítottunk a házon, jól érzem magam itthon. Anyagi számításomat is megtalálom a termelőszövetkezetben. Van egy kis autóm — ha úgy gondoljuk, beszaladunk vele Pécsre. Negyven perc az út. Megnézünk valami kedvünkre való műsort, rendezvényt és jövünk vissza. Véméndi vagyok, nem is megyek én már innen sehova.

Hofstetter József vasesztergályos:

— A palotabozsoki gépjavítóban dolgoztam. Két éve jöttem ide. Megnősültem, jövőre bővítjük a házat. Tizenhat forint órabérem van. Befizettem egy Zsigulira. Jól megvagyunk itt. A Kerekes Bélával focizok egy csapatban, a Véménd ll-ben. Jó sport, szórakozás ez is. Elégedett vagyok, szeretek itt dolgozni.

Hergert Antal vasesztergályos:

— Nem itt dolgoztam, lesze. relés után viszont ide jöttem. Véméndi vagyok. Vettem egy házat, családot ala. pítottam. Nyáron kombájnra ülök, nem keresek rosszul. Én is befizettem egy kocsira.

Mindhárman a termelőszövetkezet központi gépműhelyében dolgoznak, szocialista brigád tagjai.

Mint véméndiek, tesznek-e valamit falujukért?

Szinte egymás szavába vágva mondj_ák, a falu érdekében végzett munkájukat: a játszótér építését, az iskolánál egy salakos sportpálya kialakítását. A vasgyűjtés a termelőszövetkezet új KISZ-klubjának felépítését segíti. Az épület mór áll, most szerelik a központi fűtést, rövidesen beköltözhetnek. Körülbelül 20Q ezer forintba kerül berendezéssel együtt. Lesz benne színes tv is — mondják.

Az . utóbbi hónapokban Pécsről egy lakatos,, egy autó- villamossáqi szerelő is „érkezett”.

— A közelmúltban rendeztük meg az ifjúsági parlamentet — mondja az elnök- helyettes. — A szövetkezet vezetősége 1979-től lakás, építési alap létesítését határozta el. Ezzel is segíteni kívánjuk azokat a fiatalokat, akik ide jönnek, itt dolgoznak, itt akarnak otthont teremteni, családot alapítani.

Mert jönnek, hazajönnek a gyerekek.

Caray Ferenc

A Beton- és Vasbetonipari Művek Szolnoki Gyárában ebben az évben kilencvenezer négyzetméter nagy fesztávolságú feszített födémpanelt gyártanak. Az amerikai licenc alapján készülő építőelemeket nem kell vakolni, elsősorban ipari létesítmények építéséhez használják. A képen: A födémpanelek kiemelése a sablonból.