Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-17 / 347. szám

2 Dunántúli napló 1978. december 17.,vasárnap Pártértekexlét Sikíösoh Megválasztották az MSZMP Siklós városi-járási Bizottságát ülést tartott tegnap az MSZMP Siklós járási Bizottsá­ga. Kosztárt Erzsébetnek, a já­rási pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Kovácse- vics Márk, a járási pártbizott­ság első titkára számolt be az 1978. évi munkáról. Ezt köve­tően dr. lerszi István, a megyei pártbizottság titkára, a megyei párt-vb tagja ismertette az MSZMP Politikai Bizottságának határozatát. Elmondotta többek között, hogy a közigazgatás te. rületi beosztásának további kor­szerűsítése következményeként néhány pártszervezési feladat megoldására is sor kerül. A Politikai Bizottság határozata értelmében a külön-külön mű­ködő siklósi járási, illetve vá­rosi pártbizottság ezután össze, vontán folytatja tevékenységét. A megyei pártbizottság nevé­ben köszönetét mondott a párt- bizottság eredményes munká­jáért. A pártbizottság a Politi­kai Bizottság határozatát tudó. másul vette. ülést tartott tegnap az MSZMP Siklós városi Bizottsá­ga is. Szarka Árpád városi ta­nácselnök, a tanácskozás elnö­ke megnyitó szavai után Hor­váth Alajos, a városi pártbizott­ság első titkára számolt be az 1978. évi munkáról. Ezt köve­tően Rózsahegyi István, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője ismertette a Politikai Bi­zottság határozatát, majd kö­szönetét mondott az eredményes munkáért. A határozatot a váro­si pártbizottság tudomásul vette. Az ülésen részt vett Dérfalvi István, az MSZMP KB munka­ié rsa. * A két pártbizottság külön-kü­lön megtartott ülése után a pártalapszervezetek 168 küldöt­te részvételével került sor a Siklós városi-járási pártérte­kezletre. Nagy Béla, a villányi általános iskola igazgatója mint a pártértekezlet elnöke üd­vözölte a résztvevőket, az elnök, ségben helyet foglaló dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Péter Jánost, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának osztály­vezető-helyettesét, dr. lerszi Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, a megyei párt-vb tag­ját, Dérlalvi Istvánt, az MSZMP KB munkatársát. Rózsahegyi Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Ezt követően dr. Nagy József értékelte az 1977-ben külön-külön megala­kult két pártbizottság munká­ját, majd ismertette és indo­kolta a Politikai Bizottságnak az összevonásra hozott határo­zatát. A megyei pártbizottság első titkára a megyei pártbi­zottság nevében köszönetét mondott a két pártbizottságnak eddig végzett eredményes mun­kájáért és sok sikert kívánt a megválasztásra kerülő városi- járási pártbizottságnak. Ezt követően a küldöttek meg­választották az 55 tagú városi­járási pártbizottságot, majd a pártbizottság megválasztotta az első titkárt, a titkárokat, a 11 tagú végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot, valamint a városi-járási pártbizottság mellett működő munkabizottsá­gokat. Első titkár: Kevácsevics Márk, titkárok: Horváth Alajos, Kosztán Erzsébet. A végrehajtó bizottság tagjai: Kovácsevics Márk, Horváth Alajos, Kosztán Erzsébet, Bohoczki Antal, Ker­ner Ádám, Lőrincz Lajosné, Nagy Béla, Szarka Árpád, Szikszói Ti­bor, Verők Anna, dr. Vida Sán­dor. A fegyelmi bizottság elnö­ke: Csokona József. A pártértekezlet az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Évente százezer magnetofon Jelentős állomásához ér­kezett a hazai magnógyár­tás: a Budapesti Rádió­technikai Gyár kecskeméti megnóüzeme túljutott az idén az egymilliomodik ké­szülék gyártásán. Az utóbbi évek gyártmánycsaládjai­ból kialakított típussal, az MK-27-sel jutottak el a ki­magasló eredményig. Az egysebességes, kétsávos magnó tökéletes hangvisz- szaadásra alkalmas és hosszú élettartamú. Éven­te, így az idén is, száz­ezer készült belőle. Az utolsó szállítmány, mintegy hétezer MK-27-es kazettás magnó, most kerül az üz­letekbe a karácsonyi ajón- dékvásárláshoz. Ifjúsági parlament a megyei tanácson és a MÉH Vállalatnál Az objektív tényezők mellett rendkívül fontos a tanácsi munkában az ember szerepe, hiszen mindenki előtt két lehe­tőség áll: vagy szorgalmas, al­kotó emberré vagy kényelmes hivatalnokká válik. Többek kö­zött ezt hangsúlyozta szóbeli kiegészítőjében Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese tegnap, a tanács apparátusában dolgozó fiata­lok ifjúsági parlamentjén. Az írásos beszámoló szóbeli kiegészítőjében, majd a hozzá­szólásokban, vitában értékes gondolatok hangzottak el, min­denekelőtt az, hogy erősíteni kell a tanácson belül a szakmai munkát, s a fiataloknak foko­Tanácskozott a MEDOSZ központi vezetősége A mezőgazdasági termelők idén többet adtak, mint tavaly, a termelés növekedésének mér­téke azonban valamivel kisebb a népgazdasági tervben elő­irányzottnál; főként azért, mert a kertészek a kedvezőtlen idő­járás miatt elmaradtak az elő­irányzattól. Az állattenyésztés fejlődése viszont a vártnál gyor­sabb ütemű, s így összességé­ben a népgazdaságnak ez az ága eredményes évet zár — mondotta Kovács Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes szombaton a MEDOSZ központi vezetőségé­nek ülésén, amelyen a mező- gazdaság idei eredményét és a jövő évi feladatokat vitatták meg. Jövőre a mezőgazdasági ter­melést—a terv szerint-3-3,5 százalékkal fokozzák. Ezt a tel­jesítményt úgy érik el, hogy az állami gazdaságok az átlagos­nál nagyobb mértékben fokoz­zák a termelést, s legalább 6 százalékkal adnak többet, mint 1978-ban. Miután a gaz­daságok a tervezettnél kisebb művelt földterülettel rendelkez. nek — az elmúlt években a vártnál nagyobb mértékben vontak ki ipartelepítésre, város- fejlesztésre, útépítésre mezőgaz­dasági rendeltetésű földeket — ezért jövőre különösen fontos a területegységre jutó hozamok növelése, általában a gazda­sági hatékonyság fokozása. Délszláv blúz, német kendő, hímzések Díszítő­művészeti kiállítás Pécsett Akar egy nagy hímzőkönyv az Engels úti kiállítás. A túlsúly­ban lévő baranyai motívumok mellett vásárhelyi, buzsáki, to- rockói, kalotaszegi hímzések so­rakoznak a paravánokon, de láthatunk délszláv blúzt és né­met kendőt is. A pécsi Puskin Művelődési Ház erzsébettelepi díszítőművé­szeti szakkörének 28 tagja száz­nál több munkát állított ki, A környéken lakó bányászasszo­nyok hosszú évek óta hetente eljárnak a foglalkozásokra, a hímzéseken keresztül közelebb kerülve egymáshoz és a külön­böző tájegységek lakóihoz. Tudják, hogy az ókalocsai hím­zés az 1890-es évekből szárma­zik, s hogy a tarkát csak a har­mincas évek után kezdték meg­szeretni áz ottani asszonyok, eladdig nem hímeztek olyant. Kis Jankó Bori emlékkönyvét lapoz­va bukkantak rá az eredeti ómatyó mintákra, amelyek szin­tén nem tévesztendők össze a korai piros-kék matyó-motívu­mokkal. A szakkör vezetője Auth And­rásáé, a Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat dolgozója már gyermekkorában tanulta a ké- zimunkázást a nagyanyjától. Később sem hagyta abba és ál­landó „mellékhivatásává” vált. Legelőször Szentlászlón vezetett kézimunka szakkört, majd Nagy- peterden folytatta ezt a mun­kát. Közben letette a szakkör­vezetői vizsgát is. Az erzsébet­telepi asszonyoknak 1971 óta tart foglalkozásokat. Nemcsak Pécsen rendeznek kiállításokat, de elmennek a tájegységi be­mutatókra is. A szakkörvezető ezen kívül előadásokat is tart a megyében a baranyai hímzé­sekről, szőttesekről és a népi díszítőművészet mai alkalmazá­sáról. Munkája elismeréséül idén augusztusban megkapta a „Szocialista kultúráért” kitünte­tést. — A legnagyobb örömet az asszonyok lelkesedése jelenti nekem — mondta az ünnepélyes megnyitó után Auth Andrásné, és kérésre felsorolta a legszor­galmasabb tagokat, így Balázs Józsefnét, Balázs Gyulánét, Né­meth Józsefnét, Farkas Verát, Horváth Gyulánét, Szak József­nét. A kiállítás a 2. számú párt- alapszervezet helyiségében, az Engels út 2. szám alatt decem­ber 21-ig tekinthető meg. B. A. Vízhiány . . . Elnézést — belátom — tévedtem, amikor gyakran hallom a rádióban, hogy Pesten itt meg itt csőtörés volt az éjszaka, a közelmúlt­ban pedig a főnyomóveze­tékből robbant napszintre annyi víz, hogy a Blaha Luj­za teret elöntötte és a „szer­vek” kérték a lakosság tü­relmét, ami miatt rövidebb- hosszabb időre szünetel a vízszolgáltatás és én mind­ezt vállvonogatva vettem tu­domásul itt Pécsett, mondván, ez nem annyira országos ügy, csupán né­hány száz lakást érint. Kö­vetkezésképpen , mennyiben érdekel engem kétszáz kilo­méterrel odébb, de most — belátom — tévedtem és szé­gyenlem is magam, mert ha a pesti csőtörések nem or­szágos ügyek, akkor a pécsi vízhálózati zűrök még úgy sem, mégis a Kossuth és a Petőfi adó késő estig min­den hírműsorában vigasztal­ta a vízhiányban szenvedő pécsi lakók ezreit, hogy csü­törtökön a déli órákban — a szerelők ígérete szerint — már lesz víz... Ez szép gesz­tus volt a rádiótól, hogy fi­gyelemmel kíséri — ezúttal egyik pécsi új lakótelep — népének gondját-baját és az ügyek menetéről folyamato­san beszámol nekik. ... Mert szerdán kora haj­nalban elapadtak a csövek és egy csepp vizet már nem adtak, s éppen hajnalban és reggel, amikor az embe­rek készülődnek munkába, iskolába, hivatalba és víz kéne, de nincs, aztán egész nap száradnak a csapok, és este is, amikor már egyre kínzóbb és tarthatatlanabb a helyzet... Igaz ugyan, hogy tartály- kocsik megjelentek például a Szigeti városrész utcáin, de a demizsonokba, mű­anyag kannákba, vödrökbe és fazekakba csurgatott víz éppen csak arra elég, hogy a sivalkodó gyerekeket meg­mosdassák és megitassák. Az ember csak akkor értéke­li a vizet, amikor egyik perc­ről a másikra elapadnak a csapok, főleg bizonytalan időre, mert ezek a szép és modern lakások — az össz­komfortnak megfelelően — távfűtéssel, villannyal, gáz­zal, hideg-meleg vízzel el vannak látva. Az emberek élvezik és főleg megszokják a modern lakás áldásait, de ha csak egyetlen egy is a hálózatok közül fölmondja a szolgálatot —1 egyszerre re­ménytelenné válik minden. A szerda éjszaka csendes volt, nem hallatszott a csö­veken áramló víz megnyug­tató surrogása és ez a csend nagyon elszomorító volt, kéz­mosáshoz elegendő víz sem volt, a szifonra félretett és hűtőben tárolt liternyi víz is rég elfogyott, víz nélkül bo­rotválkozni sem lehet, és az éjszakai álom is ragad az ember arcán, amint bepil­lant a tükörbe és elgondol­kozva dörzsölgeti immár két­napos-borostás * állát... Eszébe jut — ajaj! — mi lenne, ha valami előre nem várt katasztrófa révén a hőenergia is megszűnne, hi­szen a panelekben még kály­hacsőnek való nyílás sincs és a fűthetetlen lakás a maga reménytelenségével már-már háborús ostromál­lapotokra emlékeztet, vagy mondjam a villanyt? —, ami nélkül a betontömbök ezer­nyi lakásai sivár 'börtönné változnak, emlékszem rá — a közelmúltban — New York egész területét sötét borítot­ta el, milliók estek pánikba, valamiféle keserves háborús hisztéria fogta el az embe­reket és én mélységesen megértettem riadalmukat. A technika csodálatos dolog, főként ha azt az ember szol­gálatába állítjuk, de néha csapdát állít és akkor — ha csak egy pillanatig is —de érezheti az ember, hogy mennyire gyenge és tehe­tetlen. Csütörtök reggel — és nem délben — egyszer csak kvartyogtak-köpködtek a csa­pok, előbb rozsdás, barna víz jött, de ennél szebb lát­ványt akkor aligha tudtak volna elképzelni a lakók, szóval, megindult a víz és jó volt arra gondolni, hogy a vízmű és az áramszolgáltató dolgozói igazán kemény — jó huszonnégy órás — mun­ka árán visszaadták az em­berek nyugalmát. . . Rab Ferenc meg is íugui- óbb és-konkré- rárrxík. ek/ — mint azt zottabban informálódniuk kell, hiszen nem könnyű dolog átte­kinteni az egész megye hely­zetét, márpedig egyénenként is mindenki csak úgy végezheti jól a munkáját, ha a ráeső részt pontosan el tudja helyezni az egészben. Ebben a tájékozó­dásban segítséget kell adni a fiataloknak, ugyanakkor — hi­szen mindennek két oldala van —, nekik ezt igényelniük is kell. S hogy igénylik, arra a tegnapi ifjúsági parlament volt a példa, ahol meg is fogal­mazták, hogy több és tabb feladatot vár A megjelentek^ Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke is megál­lapította hozzászólásában —, felelős és elkötelezett vitát foly­tattak, amelyből kitűnt, hogy megvan bennük a tettrekészség, felszólalásaik nem nélkülözik a realitást. A Baranya megyei Tanács el­nöke intézkedési tervet dolgo­zott ki az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvénynek a tanácsi apparátusban való végrehajtá­sáról, melyet a parlament egy­hangúan megszavazott. Négy megyére terjed ki — a két évvel ezelőtti egyesítés óta — a Dél-dunántúli MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat. Hu­szonhárom telephelyén csak­nem 650 dolgozót foglalkoztat, 40 százalékuk 30 év alatti fia­tal. A fenti néhány adat is jel­zi, hogy ennél a vállalatnál kü­lönleges jelentősége van az if­júsági parlamentnek. Főként akkor, ha olyan aktív, a közös ügyeket szolgáló felvetések hangzanak el, mint a tegnap sorra került fórumon. Schmidt Ottó, a vállalat igaz­gatója számolt be az elmúlt két év alatt az ifjúság élet- és munkakörülményeinek érdeké­ben végzett munkáról, az ifjú­sági törvény végrehajtásáról. Kifejtette, hogy a vállalat anyagi erejéhez mérten igye­kezett biztosítani a fiatalok szo­ciális körülményeinek javítá­sát. Ugyanakkor azt is hangsú­lyozta, hogy sok még a tenni­való a munkakörülmények job­bá tételéért, a lakásépítés és -vásárlás segítésében, a mun­ka- és védőruha-ellátásban. A vita során a fiatalok első­sorban a jobb munkavégzés ér­dekében emeltek szót. Felvetet­ték többel: között, hogy sok még a javítani való a gépek kihasználásában, a műszaki színvonal emelésében, a szak- képzettségnek megfelelő fog­lalkoztatásban, a jobb. ered­ményesebb munkára ösztönző anyagi elismerés megszervezé­sében. Felvetődött az is, hogy a vállalatnál is létre kell hoz­ni az „add a neved a munkád­hoz" mozgalmat. Több hozzá­szólás foglalkozott a béreme­léssel és a fiatalok lakáshely­zetével, valamint továbbtanulá­sukkal kapcsolatban. A kérdésekre, felvetésekre adott válaszokból kitűnt, hogy a komoly fejlődés előtt álló MÉH Vállalat nagy figyelmet fordít a fiatalok helyzetére, ugyanakkor azt kérte Schmidt Ottó igazgató hogy továbbra is legyenek a közösség segítsé­gére javaslataikkal, helyenként áldozatot is követelő munká­jukkal. Zobák-bánya teljesítette széntermelési tervét Pénteken hajnalban Zobák- bányán kiszállították a bányá­ból azt a csillét is, amelyben a szakmai tervet jelentő 480 700-ik tonna szenet helyez­ték el. Az év hátralevő nap­jaiban a komlói bányaüzem dolgozói vállalták, hogy még 15 ezer tonna szenet termel­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents