Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-17 / 347. szám
ASZOTésaKISZKB állásfoglalása a szocialista munkaverseny-mozgalom 1979. évi folytatásáról Dr. Nagy József, a négyszeres „kiváló szövetkezeti gazdaság" jubileumi ünnepségén a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a TOT, a TESZOV vezetőinek közös jókívánságait tolmácsolva elismerését fejezte ki a termelőszövetkezet tagságának, vezetőinek, majd miniszteri kitüntetést adott ót Farkas Ferencnek és Varga Józsefnek. Bíró Sándor, a Termelőszövetkezetek Baranya megyei Szövetségének titkára Varga Lajosnak a TOT kitüntetését adta át, „Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó" kitüntetést kapott Ihász Istvánná, Tamásovits Lajos, Blázsovics Józsefné, Bory Ferenc, Nick János, Deák Ferenc, Erős Ferenc, Karácsonyi Józsefné, Jakabovics Györgyné, Kovács Márkné, Krizmanics Jánosáé, Szalancsanin Mártonná, Emberovics Márk, Engelmayer Henrikné és Iveszics Mihály. L. J. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi Bizottsága — egyetértve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülésének megállapításaival — felhívja a szervezett dolgozókat, a fiatalokat, munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat, értelmiségieket és alkalmazottakat a szocialista munka- verseny-mozgalomban való további cselekvő részvételére, az 1979. évi terv sikeres megvalósítására. Ezzel szolgálhatjuk hazánk szocialista fejlődését, az utóbbi két évtizedben az ország társadalmi-gazdasági erőforrásainak gyarapításában, népünk életszínvonalában elért jelentős eredmények megőrzését és további tervszerű növelé. sét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a szocialista munkaverseny 1979. év fő célkitűzéseit az alábbiakban határozták meg: Az 1979. évi népgazdasági terv teljesítése egész társadalmunktól, minden dolgozótól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel. A dolgozók, a szocialista brigádok, a vállalatok kollektíváinak kezdeményezései, a szocialista munkaverseny- mozgalom fontos tényezői társadalmi és gazdasági előrehaladásunknak. A munkaverseny- mozgalom a korábbiaknál eredményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló legfontosabb feladatok megvalósítására. Ezért a szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései az 1979. évben a gazdaságosság fokozására, a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére irányuljanak. A munkaver- seny-vállalásokban csak ott és olyan mértékben tűzzék célul a terv mennyiségi túlteljesítését, ahol az összhangban van a gazdaságossági — elsősorban az export gazdaságossági — követelményekkel, illetve a valóságos társadalmi igényekkel. A munkaverseny vállalati célkitűzéseiben és tartalmában kapjon az eddigieknél nagyobb szerepet: Teljesítette ez évi tervét a Pécsi Dohánygyár. A tervek szerint mintegy hatmillióid darab szivarka gyártását irányozták elő és az év végére 3—4 szá zalékos tervtúlteljesítésre számítanak. — Szokolai felv. — — A termékszerkezet korszerűsítése, a versenyképes, jól értékesíthető, jó minőségű, korszerű termékek gyártása, e termékek exportjának fokozása és a vállalt szállítási feltételek pontos teljesítése, — az anyaggal és az energiával való ésszerű, fokozott takarékosság, különös tekintettel az importanyag takarékosságra, illetve kiváltásra — a termelés és a munka Több mint 200 ezer dollár értékben exportál a Zsolnay Porcelángyár díszműárut ebben az évben. A termékek között sok az egyedi és a kis sorozatban gyártott darab, melyeket külön tervezőcsoport készít. Képünkön Istókovics Károlyné tervező, egy nagyméretű vázát fest Benkö felv. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 347. szám 1978. december 17.,vasárnap Ara: 1,20 Ft. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az új büntető törvénykönyv f galkotásunknak immár több éves gyakorlata, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit közvetlenül érintő jogszabályok tervezetét széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátják a törvényelőkészítők. Ennek haszna és jelentősége — ugyancsak íöbb év gyakorlata igazolja - egyaránt nagy: az eszmecsere kölcsönösen előnyös, hiszen a vélemények, a javaslatok ismeretében már eleve jobb, pontosabb törvénytervezet kerülhet az országgyűlés elé, a hozzászólók pedig sok értékes tennivalóval gyarapodhatnak. A társadalmi viták - elmondható — a jogpropagandának, a jogok és a kötelességek megismerésének, megismertetésének is fontos fórumai. Különös jelentőséget kap az előkészítés demokratizmusa törvénykönyveink módosításakor, s újjáalkotásakor. A kódexek ugyanis az alapvető társadalmi viszonyok legmagasabb szintű, legfontosabb jogi szabályait foglalják magukban —, s évtizedekig érvényesek. Legutóbb — mint emlékezetes — a Polgári Törvénykönyv módosítását előzték meg országszerte szakmai és társadalmi viták. Most, az országgyűlés téli ülésszakára készülve másik nagy törvénykönyvünk, a BTK előkészítésének tapasztalatait összegezhetjük. A megalkotandó Büntető Törvénykönyv, a harmadik ilyen szabálygyűjtemény lesz jogtörténetünkben. Az 1878-as úgynevezett Csemegi kódex rendelkezéseit 1961-ben követte a most hatályban levő, első szocialista Büntető Törvénykönyv elfogadása. Többszöri módosítás után azonban szükségessé vált, hogy a társadalmi igényeknek, a bűnözés helyzetének és várható alakulásának jobban megfelelő szabályokkal váltsák fel. Az úi törvénykönyv előkészítése voltaképpen négy évvel ezelőtt kezdődött: 1974 őszén alakult meg a kodifikációs bizottság. Munkájában a bűnüldöző hatóságok képviselőin kívül természetesen részt vettek a büntetőjog legkiválóbb elméleti szakemberei is. Az általuk elkészített tervezetet bocsátották országos vitára. A Hazafias Népfront bizottságai Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nóg- rád és Vas megyében, s Budapest két kerületében — Kelenföldén és Angyalföldön - szerveztek társadalmi fórumot. Egy- egy eszmecserén negyven-ötve- nen vettek részt; a legkülönfélébb foglalkozási rétegek képviselői mondták el javaslataikat, észrevételeiket. A társadalmi vitákat — mint más alkalmakkor - most is alapos tájékoztatás előzte meg: az Igazságügyi Minisztérium írásban ismertette a résztvevőkkel a főbb tudnivalókat. Ezeket a helyszínen a minisztérium munkatársai, a kodifikációs-törvény- előkészítő bizottság tagjai szóban is kiegészítették. Megvitatta a tervezetet a KISZ KB értelmiségi fiatalok rétegtanácsa is. Szakmai tanácskozás mindegyik megyében volt: a rendőrfőkapitányságok, a bíróságok, az ügyészségek munkatársai, s az ügyvédi munkaközösségek tagjai egyaránt elmondták véleményüket. A Magyar Jogász Szövetség a többi szakterület jogászait vonta be az új rendelkezések megvitatásába; Budapesten, Székesfehérvárott, Miskolcon, Pécsett és Szegeden tartott megbeszéléseket. n tapasztalatokat már összegezték. Az érdeklődés, az aktivitás — mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s az Igazságügyi Minisztérium megállapította — mindenhol nagy volt, a résztvevők annak tudatában tették meg javaslataikat, hogy bár a bűnözés elleni harc nem csupán adminisztratív feladat, a jó jogszabály hatékony eszköze lehet a bűnüldözésnek, a társa- a'alomellenes cselekmények megelőzésének. A törvénytervezet a társadalmi, s a szakmai vitákon elhangzott, hasznos javaslatokkal kieaészítve kerül az országgyűlés téli ülésszaka elé. S minden bizonnyal érvényesül majd az a másik, fontos célkitűzés is, hogy az új jogszabály a korábbiaknál egyszerűbb, érthetőbb legyen. Kulcsár Anna Bányaipari szocialista brigádvezetők tanácskozása A szocialista brigádmozgalom tapasztalatait értékelte és az újabb feladatokat összegezte szombaton a Bányászszakszervezet székházában a bányaipari szocialista brigádvezetők ágazati tanácskozása, amelynek résztvevői 4840 szocialista bányászkollektíva 73 000 tagjának képviseletében foglaltak állást a mozgalom továbbfejlesztése mellett. Megjelent a tanácskozáson Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Simon Pál nehézipari miniszter és Vi- rizlay Gyula, a SZOT titkára. Lájer László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára vitaindító beszámolójában megemlékezett a két évtizeddel ezelőtt zászlót bontott szocialista brigádmozgalom fejlődéséről, megállapította, hogy valóságos tömegmozgalommá, népmozgalommá terebélyesedett a szocialista brigádmozgalom, amely nélkülözhetetlen erőforrása gazdasági építőmunkánknak, a szocialista emberré váiásnak. A vitában felszólalt Havasi Ferenc, aki az MSZMP Központi Bizottságának nevében köszöntötte a bányaipar szocialista brigádjait, méltatta munkájuk eredményeit, és utalt a jövő évi feladatokra, amelynek teljesítése a bányászattól és más ágazatoktól is az eddiginél szervezettebb és hatékonyabb munkát igényel. Simon Pál miniszter felszólalásában hangoztatta, hogy a szocialista brigádmozgalom kibontakozásával együtt kezdődött meg a bányák nagyarányú gépesítése. A vitában kifejezésre jutott, hogy növekedett a bányászmunka becsülete, rangja, jelentősen fejlődött a szocialista brigádtagok politikai és közéleti tevékenysége, és sok kezdeményezés segíti szakmai, politikai és általános műveltségük fejlesztését. Állást foglaltak amellett, hogy a szocialista brigádok.a helyi lehetőségek alapján kezdeményezzék a munkahelyi tartalékok jobb kihasználását, a munka minőségi és hatékonysági követelményeinek érvényesítését. Jubileumi ünnepség Reménypusztán Harminc éves az Új Élet T ermelőszövetkezet szervezettségének javítása, a nagyértékű, gazdaságosan üzemeltethető gépek, berendezések jobb kihasználása, a munkaidő veszteségek csökkentése- a termelési kooperáció javítása, a szállítási szerződések fegyelmezett betartása. — a beruházások szervezettségének fokozása, a részt vevő kollektívák együttműködésének javítása. A dolgozók és a kollektívák szocialista kötelezettségvállalásai teljesítéséhez a gazdasági vezetők biztosítsák a szükséges feltételeket. A szocialista brigádmozgalom résztvevői a kollektív ösz- szefogós, a példamutatás erejével járjanak élen a szocialista munkaerkölcs, a munka- fegyelem, a technológiai fegyelem megszilárdításában. Segítsék a pályakezdők, fiatalok munkahelyi beilleszkedését az általános és szakmai műveltség, a politikai ismeretek gyarapítását. A brigádok fejlesszék tovább közéleti tevékenységüket, a szocialista gondolkodásmód és magatartás elemeit munkahelyen és lakóhelyen egyaránt. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a szervezett dolgozókban, ifjúságunk, ban megvan a képesség, tapasztalat és határozott szándék, hogy tudásukkal, szorgalmukkal, munkában való példás, fegyelmezett helytállásukkal tel. jesítik egész társadalmunk, dolgozó népünk alapvető érdekeit szolgáló 1979. évi feladatokat. Szakszervezetek Országos Tanácsa Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága A szükség nagy úr, a Pécs reménypusztai „Új Élet" Termelőszövetkezet alapítói talán mindenkinél jobban tudják ezt. Harminc esztendővel ezelőtt né. hány nincstelen parasztcsalád közös gazdaságot alapított Pécs déli határában, nyomorúságos sorsuk jobbrafordulását már csak attól remélték, ha közösen művelik meg a hajdani Ress-birtokot. 1948. november 15-én tizenöt éhes, de hitében erős ember — Berta László, Bódog Ferencné, Jandó Péter, Jandó Péterné, Kovács Ferenc, Kovács Ferencné, Krammertet- ter Imre, Kiss János, Kovács Sándor, Kovács Sándorné, Szűcs János, Szűcs Jánosné. az első elnök, Varga Lajos és Varga Lajosné - földbérlő szövetkezetei alakítottak, arra gondolva, hogy összefogva köny- nyebben boldogulnak, mintha maguk küszködve dolgoznak. Tegnap délelőtt a termelőszövetkezet központjában küldött- gyűlést tartottak, éppen ott, ahol három évtizede még petróleumlámpa fényénél a „holnaptól" is tartottak. Most 110 millió forint értékű közös vagyonnal rendelkezik a termelőszövetkezet, évi 150 millió forintnyi árbevételt ért el, a tagság éves jövedelme pedig 45 ezer forint. Amolyan családi körben ünnepelték a jubileumot, amelyre azonban eljöttek az alapítókon, a szövetkezet mostani legkiválóbb tagjain kívül azok is, akik az alakuláskor és később is segítették a szövetkezetét. Részt vett az ünnepi küldött- közgyűlésen többek között: dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, Petőhó- zi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Novics János országgyűlési képviselő. Sziveri Kálmán, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökségi tagja is. Kislaki László, a szövetkezet elnöke ünnepi beszédében visz- szaemlékezett az elmúlt három évtized jelentős eseményeire, a történelmi időszakot végigküszködő idős emberek alig-alig voltak képesek meghatottságukat leplezni, amikor az ő munkájuk eredményeit bemutató mezőgazdasági üzem fejlődésé ről adott számot az elnök.
