Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-14 / 344. szám
2 Dunántúli napló 1976. december 14., csütörtök Segítés, hozzájárulás A komlói vállalatok lakásépítése A NEB-vizsgálat kedvező tapasztalatai A komlói vállalótok —munkaerőhelyzetükből adódóan — mindent megtettek, hogy dolgozóikat lakáshoz juttassák. Az utolsó három évben száz- huszonhét dolgozó jutott a munkahelye segítségével lakáshoz, a vállalatok eddig több lakást utaltak ki, minta IV. ötéves tervben. Egyértelműen bizonyítható, hogy ezzel jól szolgálták a szakember-utánpótlást, a fiatal dolgozók letelepedését. Egyebek ■között ezt állapították meg a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatában, melyben a komlói vállalatok lakásépítő tevékenységét elemezték. Az anyagot tegnapi ülésén megvitatta a Komló városi Tanács végrehajtó bizottsága. A vizsgálat megállapította, hogy minden vállalatnál gondoskodtak a dolgozók lakásigényei megoldásához szükséges belső szabályozások rögzítéséről, amelyek helyet kaptak a kollektív szerződésben. A már hagyományos formák mellett, mint a lakásépítési és vásárlási kölcsön, a bérlőkijelölési jog megszerzése mellett figyelemre méltó néhány új kezdeményezés. A Carbon Könnyűipari Vállalat harmincegy dolgozója számára az albérleti díj ötven százalékát kifizeti, évente két- százharmincezer forintot fordít erre, a szükséglakások fenntartására pedig mintegy ötvenezer forintot költ. Bontásból származó anyagjuttatással segítik a családiház-építéseket a Baranya megyei Vízműnél, a Carbonnál és a Városgazdálkodási Vállalatnál, és kedvezményes fuvart is igénybe vehetnek az építkezők. A vállalatok társadalmi segítséget adnak a tervezésben és a lebonyolításban is. A Dunántúli Kőbánya Vállalat önköltségi áron követ adott dolgozóinak. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzemvezetősége vissza nem térítendő segélyt fizetett ki nyolc munkásának költözködésre és bútorvásárlásra. A népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a komlói vállalatoknál demokratikusan osztják el a lakásokat, a kollektív szerződésben megfogalmazott elvek érvényesülnek. Az üzemrészlegek mindenütt képviseltetik magukat, beleszólnak az elosztásba. Főként a harminc éven aluli fizikai dolgozók, a fiatal szakmunkások szociális helyzetét kísérik megkülönböztetett figyelemmel. G. M. Az 500. sz. Szakmunkásképző Intézet diákparlamentje (Folytatás az 1. oldalról) ken szó mos első, második és harmadik helyezést értek el, kitűnően működik az énekkar, fotószakkör is. Az intézet tanulói jelentős társadalmi munka vállalással segítették a különböző feladatok megoldását. A legutóbbi diákparlamenten felvetettekről szólva utalt számos kérés teljesítéséről, többek között tanműhelyi kiállítások rendezésével segítik az általános iskolások pályaválasztását — az intézet tanulóinak lehetőségük lesz az NDK-ban csereüdültetésben részt venni. Ezt követően ismertette az 1980-ig szóló intézkedési tervet, az ifjúságpolitikai célokra felhasználható összegeket. Jut ebből majd ifjúsági klubokra, színházi bérletekre, tanulmányi kirándulásra is. De nagyon gondosan és jó| kell beosztani a pénzt! A beszámolóhoz húszán szóltak hozzá, mondtak javaslatot, ajánlottak fel további önkéntes munkát. Javasolták többek között egy tornaterem létesítésének szükségességét, a sportpálya megvalósításához munkájukat ajánlották fel. Szó esett a gyengébben tanuló diáktársak szervezett korrepe- tálasáról, a fokozott segítség- nyújtásról. Többen szóltak a rend, a fegyelem, a tisztaság és az udvariasság követelményeiről, ezek betartásában felmerült hiányosságokról. Szót ejtettek az ifjúsági szakszervezet további erőteljesebb tevékenységéről. A felszólalók témáikat általában a tanulmányi körülmények további javítása, a jobb tanulás, a tanulási színvonal emelése köré csoportosították. Felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. Felszólalásának elején az ifjúsági és diákparlamentek jelentőségét hangsúlyozta, majd szólt arról, hogy a mi társadalmunk közösségi társadalom, ahol a közösséget érintő feladatokat, illetve azok megoldását közüggyé kell tenni. Az ifjúsági és diákparlamentek jelentős részei a szocialista demokráciának, az üzemi, a munkahelyi demokráciának. A ma tanulói a holnap dolgozói lesznek, és már az iskolában készülni kell a hatalom gyakorlásával kapcsolatos teendőkre. Hangsúlyozta: a munkahelyen belül az ott dolgozó emberek «közösen döntsék el a munkahelyi tennivalókat. Ezek a fórumok nagyon alkalmasak a közösségi életre nevelésre. Felhívta a fiatalok figyelmét: a közvagyon védelmét már az iskolában kezdjék el! Közösségi társadalom vagyunk, felelősek egymásért, szükségünk van egymás megbecsülésére, értékeink védelmére, mert ennek hiányában mi leszünk a kárvallottak. Tanulásukhoz, további munkájukhoz sok sikert kívánt. „Olyan lesz az életünk, amilyenné közösen formáljuk” — mondta befejezésül. Az intézet igazgatója válaszolt a kérdésekre, a javaslatokra, majd a diákparlament résztvevői mind a beszámolót, mind az intézkedési tervet elVégső búcsú a Zobák bányai gázkitörés áldozataitól A komlói temetőben szerdán délután mély részvéttel kísérték utolsó útjára a múlt hét csütörtökön Zobák-bányaüzem- ben bekövetkezett tragikus kimenetelű gázkitörés három áldozatát, Horváth István vájárt, Rupa Róbert vájárt és Rizmayer László segédvájárt. A bányász tiszteletadáson megjelentek a megye és Komló város párt, állami és társadalmi szerveinek vezetői, a Mecseki Szénbánya Vállalat és a társüzemek képviselői. A ravatalnál Kerényi József, Zobák-bánya szakszervezeti bizottságának titkára, a sírnál Deák János, az üzem munkaügyi osztályának vezetője köszönt el az elhunytaktól a hozzátartozók, a vállalat, az üzem, a bányásztársak nevében. Végső búcsút vettek lakóhelyükön a szerencsétlenség három másik áldozatától is. Füle Gyula vájárt Nagymányokon, Bartók József yájárt Váralján és Szász Mihály vájárt Bonyhá- don helyezték örök nyugovóra. Prágai metró-kiállítás A magyar és szovjet szakemberek segítségével épült prágai metró két vonalát mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílt a budapesti metró Nagyvárad téri végállomásának csarnokában. 1990-ig a prágai metró a város közlekedési rendszerének gerincévé válik, behálózza a városközpontot, az ipari centrumokat és a legnagyobb, újonnan épült lakónegyedeket. 1980-ban adják át a II. a és a II. c szakaszt, s 1990- ig épül fel az I. b, a II. b, a III. c, és a III. b metróvonal. Ezzel a metró Prágában a tömegközlekedés 40 százalékát veszi át. fogadták. A diákparlament az Internacionálé hangjaival ért véget. Gáspár Sándor elvtárs délutáni programjaként dr. Nagy József, Horváth Lajos, Neubauer József és Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkára kíséretében a pécsi Porcelángyárba látogatott, ahol Bosnyák János igazgató, Vörös Márton, a pártvezetőség titkára, Kovács Lászlóné, a szakszervezeti bizottság képviselője fogadták a vendégetés kíséretét, majd megtekintették a gyárat. Ezt követően Gáspár Sándor, dr. Nagy József kíséretében az SZMT vezetőivel találkozott, majd visszautazott Budapestre. G. F. Eredményes az óvodák iskolaelőkészítő tevékeoysége Ajánlják az előkészítőt az óvodába nem járt gyermekek szüleinek (Munkatársunk telefonjelentése) Az óvodai nevelésnek és az iskolaelőkészítésnék napjainkban mind nagyobb a szerepe. Az óvoda már nemcsak megőrzőhely, hanem fontos peBefejeződött a nőpolitikái tanfolyam A nőpolitikái tanfolyam befejező előadásaként tegnap Pécsett, az MSZMP Baranya negyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán előadást hallgattak a résztvevők azokról az eredményekről, melyek az MSZMP KB nőpolitikái határozata nyomán Baranyában születtek, illetve azokról a gondokról, melyek az elkövetkezendő időkben jelentenek feladatokat. Dr. Jerszi István, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára előadásában többek között elmondta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban elemezte az ed- diq végzett munkát, s megállapította, jelentősen javultak a nők politikai, gazdasági és szociális körülményei. Egységesebb a nőpolitika értelmezése, erősödött a nők munkában és a közéletben betöltött szerepe, nőtt a politikai, közéleti aktivitásuk. Az eredmények azonban nem minden területen azonosak. Változatlanul feladatot jelent hnnv 07 eddinieknél nagyobb számban vonják be a nőket a felsőbb vezetésbe, hogy szembeszálljanak a tradíciókból, a kispolgári nézetekből táplálkozó helytelen szemléletekkel, még nagyobb törődéssel, körültekintéssel készítsék fel a fiatalokat a felnőttkor feladataira. Dr. Jerszi István hangsúlyozta, hogy a nőpolitikái határozat eddiginél eredményesebb végrehajtása a felnőtt társadalom tagjain múlik, s legfontosabb előfeltétele a jó munka, melynek eredményeként az eddigieknél nagyobb anyagi lehetőségek teremtődnek a nők helyzetének további javítására. A nőpolitikái tanfolyamon lészt vett nőreferensek, nőfelelősök, nőbizottsági vezetők, akik tegnap, illetve az elmúlt hetekben részletes tájékoztatást kaptak a legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális kérdésekről, ezeket az ismereteket, információkat továbbítják a gyárakban, üzemekben, szövetkezetekben, intézmények- bén dolgozó nőknek, illetve a munkájukban hasznosítják. dagógiai intézmény is. E szerepkört felismerve vezették be 1971-ben az óvodai nevelési programot. A program tartalmazza az iskolára való felkészítés lehetőségét, módszereit, biztosítja a gyermekek harmonikus fejlődését. A programot röviden értékelte és a már elért eredményeket ismertette az Oktatási Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó László, az általános iskolai főosztály vezetője. Az új nevelési program — amely nem egyenlő az iskolai módszerek alkalmazásával —, a tapasztalatok szerint javította az óvónők és a gyermekek, illetve az óvoda és o család kapcsolatát. Az óvodákban otthonosabb, oldottabb lett a légkör. Többet törődnek a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel, de általában többet foglalkoznak az óvodásokkal egyénileg is. Mindezek következtében fejlődött a gyerekek értelmi képessége és cselekvő készsége. Az Országos Pedagógiai Intézet háromezer nagycsoportos gyermeket vizsgált meg, kutatva neveltségi szintjüket- probléma-megoldó tevékenységüket. A még nem végleges adatok szerint is, az óvodában vagy az iskolaelőkészítői foglalkozásokra járt gyerekek jobban alkalmazkodnak az iskola követelményeihez, aktívabbak, nagyobb teljesítményekre képesek. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ezen a területen a legjobb eredményeket a megyeszékhelyeken, majd a városokban, a nagyközségekben, és utolsósorban a fővárosi óvodákban érték el. Az iskolaelőkészítő foglalkozásokat azoknak az ötéves gyerekeknek szervezik, akik nem jártak óvodába. A szakemberek szerint még évközben is érdemes bekapcsolódni ezekbe az óvodapótló foglalkozásokba, mert ennek hiányát erősen megérzik az iskolában a gyerekek. Ehhez a szülők segítsége és megértése is szükséges, hiszen rendelet még nem írja elő a gyerekek előkészítőre való beiratását. Az Oktatási Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal közösen végez vizsgálatokat, és a távlati tervekben szerepel az iskolaelőkészítő kötelezővé - tétele. B. A. A felnőtt- oktatásról Különös véletlen, hogy két nap alatt egyszerre került terítékre a magyar oktatásügy két feszítő gondja. Szerdai számunkban a tankötelezettség teljesítésének problémáiról szóltunk az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója által készített film, s a bemutatását követő szakmai vita apropóján. Ma, egy lépéssel tovább haladva a dolgozók esti iskolájának egy kísérleti formáját mutathatjuk be. Újdonságként nem beszélhetünk róla, hiszen a budapesti Kertész utcai kísérlet „előtanulmányok” után már az 1968-69-es Loránd Ferenc, a „Kertész utcaiak" szerzője Pécsett tanévben megkezdődött, s első periódusa 1970-ben le is zárult. Részleteiről Loránd Ferenc a Kertész utcaiak című könyvéből, valamint a Balázs Béla stúdió által forgatott hasonló című filmből tudunk meg többet. Lo- ránd Ferenc, a Kertész utcai iskola akkori igazgatója, ma az Oktatási Minisztérium tudományos főmunkatársa tegnap Pécsett járt; a Beszélgetések tudományról, művészetről című közművelődési sorozat vendége volt, beszélgető partnere pedig dr. yastagh Zoltán kandidátus, a Pécsi Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszékének vezetője. Délelőtt a főiskolán levetítették a filmet, amely a megszokott, rámenős Balázs Bélás stílusban készült, s délután került sor a beszélgetésre. Loránd Ferenc és tanár- kollégái abból indultak ki, hogy eredményesebben foglalkozhatnak 14. életévüket betöltött, de még iskolaköteles korú tanítványaikkal, ha a tanítást munkával, gyári, fizikai munkával kombinálják, s emellett az átlagosnál szorosabb közösségi életet igyekeznek kialakítani. Ki nem mondotton is valamiféle makarenkói telep körvonalai bontakoztak ki a nevelők elképzelésében: a három évfolyam munkáját a parancsnokság, a József Attila dandár parancsnoksága irányítja, széles körű szavazati joggal és jelentős önállósággal. A filmen látható történet ugyan az utolsó kockák lefutásával véget ért, de a Kertész utcai kísérleti iskola ma is működik, immár Molnár Béla vezetésével. Igaza volt Loránd Ferencnek, amikor arra a kérdésre, hogy sikeres volt-e a hagyományokkal szakító képzés, azt válaszolta, hogy két ev tapasztalatai alapján ezt nem lehet megítélni. Az mindenesetre bebizonyosodott, hogy differenciáltabb törődéssel, a túlkoros diákok testi és szellemi állapotának, befolyásolásával, körülményeik javításával igen szép eredményeket lehet elérni. Más kérdés, hogy a szándékon túl, erre hol van meg a lehetőség. Sokan érdeklődtek az országban a kísérlet eredményei iránt, Győrben, Debrecenben és Békéscsabán indult is hasonló kezdeményezés, mégsem vált tömegessé ez a fajta oktatás. Loránd Ferenc jövőre, ha lehet, még ennél is érdekesebb vállalkozásba kezd: 10— 18 éves korú nevelőintézeti gyerekek oktatását végzi majd új módszerekkel. Várhatjuk tehát az újabb könyvet, filmet, és talán, egyszer, az eredményes kísérlet felhasználását is. H. J.
