Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-14 / 344. szám

2 Dunántúli napló 1976. december 14., csütörtök Segítés, hozzájárulás A komlói vállalatok lakásépítése A NEB-vizsgálat kedvező tapasztalatai A komlói vállalótok —mun­kaerőhelyzetükből adódóan — mindent megtettek, hogy dolgozóikat lakáshoz juttassák. Az utolsó három évben száz- huszonhét dolgozó jutott a munkahelye segítségével la­káshoz, a vállalatok eddig több lakást utaltak ki, minta IV. ötéves tervben. Egyértel­műen bizonyítható, hogy ez­zel jól szolgálták a szakem­ber-utánpótlást, a fiatal dol­gozók letelepedését. Egyebek ■között ezt állapították meg a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatában, melyben a kom­lói vállalatok lakásépítő te­vékenységét elemezték. Az anyagot tegnapi ülésén meg­vitatta a Komló városi Tanács végrehajtó bizottsága. A vizsgálat megállapította, hogy minden vállalatnál gon­doskodtak a dolgozók lakás­igényei megoldásához szüksé­ges belső szabályozások rögzí­téséről, amelyek helyet kaptak a kollektív szerződésben. A már hagyományos formák mellett, mint a lakásépítési és vásárlá­si kölcsön, a bérlőkijelölési jog megszerzése mellett figyelemre méltó néhány új kezdemé­nyezés. A Carbon Könnyűipari Vállalat harmincegy dolgozója számára az albérleti díj ötven százalékát kifizeti, évente két- százharmincezer forintot fordít erre, a szükséglakások fenn­tartására pedig mintegy öt­venezer forintot költ. Bontás­ból származó anyagjuttatással segítik a családiház-építéseket a Baranya megyei Vízműnél, a Carbonnál és a Városgazdál­kodási Vállalatnál, és kedvez­ményes fuvart is igénybe ve­hetnek az építkezők. A válla­latok társadalmi segítséget ad­nak a tervezésben és a lebo­nyolításban is. A Dunántúli Kőbánya Vállalat önköltségi áron követ adott dolgozóinak. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzemvezetősége vissza nem té­rítendő segélyt fizetett ki nyolc munkásának költözködésre és bútorvásárlásra. A népi ellenőrök azt ta­pasztalták, hogy a komlói vál­lalatoknál demokratikusan oszt­ják el a lakásokat, a kollektív szerződésben megfogalmazott elvek érvényesülnek. Az üzem­részlegek mindenütt képvisel­tetik magukat, beleszólnak az elosztásba. Főként a harminc éven aluli fizikai dolgozók, a fiatal szakmunkások szociális helyzetét kísérik megkülönböz­tetett figyelemmel. G. M. Az 500. sz. Szakmunkásképző Intézet diákparlamentje (Folytatás az 1. oldalról) ken szó mos első, második és harmadik helyezést értek el, kitűnően működik az énekkar, fotószakkör is. Az intézet ta­nulói jelentős társadalmi mun­ka vállalással segítették a kü­lönböző feladatok megoldását. A legutóbbi diákparlamenten felvetettekről szólva utalt szá­mos kérés teljesítéséről, töb­bek között tanműhelyi kiállí­tások rendezésével segítik az általános iskolások pályavá­lasztását — az intézet tanu­lóinak lehetőségük lesz az NDK-ban csereüdültetésben részt venni. Ezt követően is­mertette az 1980-ig szóló in­tézkedési tervet, az ifjúságpo­litikai célokra felhasználható összegeket. Jut ebből majd ifjúsági klubokra, színházi bér­letekre, tanulmányi kirándulás­ra is. De nagyon gondosan és jó| kell beosztani a pénzt! A beszámolóhoz húszán szól­tak hozzá, mondtak javasla­tot, ajánlottak fel további ön­kéntes munkát. Javasolták töb­bek között egy tornaterem lé­tesítésének szükségességét, a sportpálya megvalósításához munkájukat ajánlották fel. Szó esett a gyengébben tanuló diáktársak szervezett korrepe- tálasáról, a fokozott segítség- nyújtásról. Többen szóltak a rend, a fegyelem, a tisztaság és az udvariasság követelmé­nyeiről, ezek betartásában fel­merült hiányosságokról. Szót ejtettek az ifjúsági szakszer­vezet további erőteljesebb te­vékenységéről. A felszólalók témáikat általában a tanul­mányi körülmények további ja­vítása, a jobb tanulás, a ta­nulási színvonal emelése köré csoportosították. Felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára is. Felszólalásának elején az ifjúsági és diákparlamentek je­lentőségét hangsúlyozta, majd szólt arról, hogy a mi társa­dalmunk közösségi társada­lom, ahol a közösséget érintő feladatokat, illetve azok meg­oldását közüggyé kell tenni. Az ifjúsági és diákparlamentek jelentős részei a szocialista demokráciának, az üzemi, a munkahelyi demokráciának. A ma tanulói a holnap dolgozói lesznek, és már az iskolában készülni kell a hatalom gya­korlásával kapcsolatos teen­dőkre. Hangsúlyozta: a mun­kahelyen belül az ott dolgozó emberek «közösen döntsék el a munkahelyi tennivalókat. Ezek a fórumok nagyon alkal­masak a közösségi életre ne­velésre. Felhívta a fiatalok fi­gyelmét: a közvagyon védel­mét már az iskolában kezdjék el! Közösségi társadalom va­gyunk, felelősek egymásért, szük­ségünk van egymás megbe­csülésére, értékeink védelmére, mert ennek hiányában mi le­szünk a kárvallottak. Tanulá­sukhoz, további munkájukhoz sok sikert kívánt. „Olyan lesz az életünk, amilyenné közösen formáljuk” — mondta befeje­zésül. Az intézet igazgatója vála­szolt a kérdésekre, a javas­latokra, majd a diákparlament résztvevői mind a beszámolót, mind az intézkedési tervet el­Végső búcsú a Zobák bányai gázkitörés áldozataitól A komlói temetőben szer­dán délután mély részvéttel kí­sérték utolsó útjára a múlt hét csütörtökön Zobák-bányaüzem- ben bekövetkezett tragikus ki­menetelű gázkitörés három ál­dozatát, Horváth István vájárt, Rupa Róbert vájárt és Rizmayer László segédvájárt. A bányász tiszteletadáson megjelentek a megye és Komló város párt, ál­lami és társadalmi szerveinek vezetői, a Mecseki Szénbánya Vállalat és a társüzemek kép­viselői. A ravatalnál Kerényi Jó­zsef, Zobák-bánya szakszerve­zeti bizottságának titkára, a sír­nál Deák János, az üzem mun­kaügyi osztályának vezetője kö­szönt el az elhunytaktól a hoz­zátartozók, a vállalat, az üzem, a bányásztársak nevében. Végső búcsút vettek lakóhe­lyükön a szerencsétlenség há­rom másik áldozatától is. Füle Gyula vájárt Nagymányokon, Bartók József yájárt Váralján és Szász Mihály vájárt Bonyhá- don helyezték örök nyugovóra. Prágai metró-kiállítás A magyar és szovjet szakem­berek segítségével épült prágai metró két vonalát mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílt a budapesti metró Nagy­várad téri végállomásának csarnokában. 1990-ig a prágai metró a város közlekedési rend­szerének gerincévé válik, be­hálózza a városközpontot, az ipari centrumokat és a legna­gyobb, újonnan épült lakóne­gyedeket. 1980-ban adják át a II. a és a II. c szakaszt, s 1990- ig épül fel az I. b, a II. b, a III. c, és a III. b metróvonal. Ezzel a metró Prágában a tömegköz­lekedés 40 százalékát veszi át. fogadták. A diákparlament az Internacionálé hangjaival ért véget. Gáspár Sándor elvtárs dél­utáni programjaként dr. Nagy József, Horváth Lajos, Neubau­er József és Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizott­sága titkára kíséretében a pé­csi Porcelángyárba látogatott, ahol Bosnyák János igazgató, Vörös Márton, a pártvezetőség titkára, Kovács Lászlóné, a szakszervezeti bizottság képvi­selője fogadták a vendégetés kíséretét, majd megtekintették a gyárat. Ezt követően Gáspár Sándor, dr. Nagy József kísé­retében az SZMT vezetőivel ta­lálkozott, majd visszautazott Budapestre. G. F. Eredményes az óvodák iskolaelőkészítő tevékeoysége Ajánlják az előkészítőt az óvodába nem járt gyermekek szüleinek (Munkatársunk telefonjelen­tése) Az óvodai nevelésnek és az iskolaelőkészítésnék napjaink­ban mind nagyobb a szerepe. Az óvoda már nemcsak meg­őrzőhely, hanem fontos pe­Befejeződött a nőpolitikái tanfolyam A nőpolitikái tanfolyam be­fejező előadásaként tegnap Pécsett, az MSZMP Baranya negyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán előadást hall­gattak a résztvevők azokról az eredményekről, melyek az MSZMP KB nőpolitikái határo­zata nyomán Baranyában szü­lettek, illetve azokról a gon­dokról, melyek az elkövetkezen­dő időkben jelentenek felada­tokat. Dr. Jerszi István, a me­gyei párt-vb tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára előadásában többek között elmondta, hogy a me­gyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban elemezte az ed- diq végzett munkát, s megál­lapította, jelentősen javultak a nők politikai, gazdasági és szociális körülményei. Egysége­sebb a nőpolitika értelmezése, erősödött a nők munkában és a közéletben betöltött szerepe, nőtt a politikai, közéleti aktivi­tásuk. Az eredmények azonban nem minden területen azono­sak. Változatlanul feladatot je­lent hnnv 07 eddinieknél nagyobb számban vonják be a nőket a felsőbb vezetésbe, hogy szembeszálljanak a tradí­ciókból, a kispolgári nézetek­ből táplálkozó helytelen szem­léletekkel, még nagyobb törő­déssel, körültekintéssel készít­sék fel a fiatalokat a felnőtt­kor feladataira. Dr. Jerszi Ist­ván hangsúlyozta, hogy a nő­politikái határozat eddiginél eredményesebb végrehajtása a felnőtt társadalom tagjain mú­lik, s legfontosabb előfeltéte­le a jó munka, melynek ered­ményeként az eddigieknél na­gyobb anyagi lehetőségek te­remtődnek a nők helyzetének további javítására. A nőpolitikái tanfolyamon lészt vett nőreferensek, nőfele­lősök, nőbizottsági vezetők, akik tegnap, illetve az elmúlt hetekben részletes tájékozta­tást kaptak a legfontosabb po­litikai, gazdasági, kulturális kérdésekről, ezeket az ismere­teket, információkat továbbít­ják a gyárakban, üzemekben, szövetkezetekben, intézmények- bén dolgozó nőknek, illetve a munkájukban hasznosítják. dagógiai intézmény is. E sze­repkört felismerve vezették be 1971-ben az óvodai nevelési programot. A program tartal­mazza az iskolára való felké­szítés lehetőségét, módszereit, biztosítja a gyermekek har­monikus fejlődését. A prog­ramot röviden értékelte és a már elért eredményeket is­mertette az Oktatási Miniszté­rium tegnapi sajtótájékoztató­ján Szabó László, az általá­nos iskolai főosztály vezetője. Az új nevelési program — amely nem egyenlő az iskolai módszerek alkalmazásával —, a tapasztalatok szerint javí­totta az óvónők és a gyer­mekek, illetve az óvoda és o család kapcsolatát. Az óvo­dákban otthonosabb, oldottabb lett a légkör. Többet törődnek a hátrányos helyzetű és ve­szélyeztetett gyermekekkel, de általában többet foglalkoznak az óvodásokkal egyénileg is. Mindezek következtében fejlő­dött a gyerekek értelmi képes­sége és cselekvő készsége. Az Országos Pedagógiai In­tézet háromezer nagycsoportos gyermeket vizsgált meg, kutat­va neveltségi szintjüket- prob­léma-megoldó tevékenységü­ket. A még nem végleges adatok szerint is, az óvodában vagy az iskolaelőkészítői fog­lalkozásokra járt gyerekek job­ban alkalmazkodnak az iskola követelményeihez, aktívabbak, nagyobb teljesítményekre képe­sek. A vizsgálatok azt mutat­ják, hogy ezen a területen a legjobb eredményeket a me­gyeszékhelyeken, majd a vá­rosokban, a nagyközségekben, és utolsósorban a fővárosi óvo­dákban érték el. Az iskolaelőkészítő foglalko­zásokat azoknak az ötéves gyerekeknek szervezik, akik nem jártak óvodába. A szak­emberek szerint még évköz­ben is érdemes bekapcsolód­ni ezekbe az óvodapótló fog­lalkozásokba, mert ennek hiá­nyát erősen megérzik az isko­lában a gyerekek. Ehhez a szülők segítsége és megértése is szükséges, hiszen rendelet még nem írja elő a gyerekek előkészítőre való beiratását. Az Oktatási Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal közösen végez vizsgálatokat, és a távlati tervekben szerepel az iskolaelőkészítő kötelezővé - tétele. B. A. A felnőtt- oktatásról Különös véletlen, hogy két nap alatt egyszerre került terítékre a magyar oktatás­ügy két feszítő gondja. Szer­dai számunkban a tanköte­lezettség teljesítésének prob­lémáiról szóltunk az MTV Pé­csi Körzeti Stúdiója által készí­tett film, s a bemutatását követő szakmai vita apropó­ján. Ma, egy lépéssel to­vább haladva a dolgozók esti iskolájának egy kísér­leti formáját mutathatjuk be. Újdonságként nem be­szélhetünk róla, hiszen a budapesti Kertész utcai kí­sérlet „előtanulmányok” után már az 1968-69-es Loránd Ferenc, a „Kertész utcaiak" szerzője Pécsett tanévben megkezdődött, s első periódusa 1970-ben le is zárult. Részleteiről Loránd Ferenc a Kertész utcaiak cí­mű könyvéből, valamint a Balázs Béla stúdió által forgatott hasonló című film­ből tudunk meg többet. Lo- ránd Ferenc, a Kertész ut­cai iskola akkori igazgatója, ma az Oktatási Minisztéri­um tudományos főmunkatár­sa tegnap Pécsett járt; a Beszélgetések tudományról, művészetről című közműve­lődési sorozat vendége volt, beszélgető partnere pedig dr. yastagh Zoltán kandidá­tus, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola neveléstudományi tan­székének vezetője. Délelőtt a főiskolán levetítették a fil­met, amely a megszokott, rámenős Balázs Bélás stí­lusban készült, s délután került sor a beszélgetésre. Loránd Ferenc és tanár- kollégái abból indultak ki, hogy eredményesebben fog­lalkozhatnak 14. életévüket betöltött, de még iskolakö­teles korú tanítványaikkal, ha a tanítást munkával, gyári, fizikai munkával kombinál­ják, s emellett az átlagosnál szorosabb közösségi életet igyekeznek kialakítani. Ki nem mondotton is valamifé­le makarenkói telep körvo­nalai bontakoztak ki a ne­velők elképzelésében: a há­rom évfolyam munkáját a parancsnokság, a József At­tila dandár parancsnoksága irányítja, széles körű szava­zati joggal és jelentős önál­lósággal. A filmen látható történet ugyan az utolsó kockák lefutásával véget ért, de a Kertész utcai kísérleti iskola ma is működik, im­már Molnár Béla vezetésével. Igaza volt Loránd Ferenc­nek, amikor arra a kérdésre, hogy sikeres volt-e a hagyo­mányokkal szakító képzés, azt válaszolta, hogy két ev tapasztalatai alapján ezt nem lehet megítélni. Az min­denesetre bebizonyosodott, hogy differenciáltabb törő­déssel, a túlkoros diákok tes­ti és szellemi állapotának, befolyásolásával, körülmé­nyeik javításával igen szép eredményeket lehet elérni. Más kérdés, hogy a szándé­kon túl, erre hol van meg a lehetőség. Sokan érdeklőd­tek az országban a kísérlet eredményei iránt, Győrben, Debrecenben és Békéscsa­bán indult is hasonló kez­deményezés, mégsem vált tömegessé ez a fajta okta­tás. Loránd Ferenc jövőre, ha lehet, még ennél is érdeke­sebb vállalkozásba kezd: 10— 18 éves korú nevelőintézeti gyerekek oktatását végzi majd új módszerekkel. Vár­hatjuk tehát az újabb köny­vet, filmet, és talán, egy­szer, az eredményes kísérlet felhasználását is. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents