Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-14 / 344. szám

1978. december 14., csütörtök Duntmtuii napló 3 A népfront pécsi nőbizottsága szervezésében Hasznos programok az otthon levő asszonyoknak Előadások, bemutatók, látogatások Kevés a szálláshely, változnak az igények H nevelési központ ajánlatai Téli idegenforgalom Baranya megyében Mentesítő szállodák a megyében Üdülés Szigetváron és Siklóson ____________________________J Családi házak Nagydobszán Vá ltozások Nagydobszán Az anyagi mellé szellemi gyarapodás is szükséges A dolgozó nők részére több­nyire a munkahelyek kapuin belül szerveznek tanfolyamokat, előadásokat, őket érdeklő be­mutatókat. Az otthon levő asz- szonyok hasznos időtöltéséről pedig a Hazafias Népfront nő- bizottságai gondoskodnak, Pé­csett a HNF Pécs városi Bizott­sága mellett működő nőbizott­ság tagjai jelenleg 33 körzeti aktivista segítségével ajánla­nak programokat a háztartás­belieknek, a gyesen levőknek, nyugdíjasoknak. Az utóbbi években megdup­lázódott azoknak a nőknek a száma, akik részt vesznek egy- egy nőbizottsági rendezvényen. Figyelemreméltó ez a növeke­dés, mert a zárkózottabb élet­formájú lakótelepeken tapasz­talták a növekedést, ugyanak­kor azt is jelzi, hogy a nőbi­zottságok jobban megtalálták azokat a témákat, melyek iránt érdeklődnek az asszonyok. Az utóbbi három esztendőben Lvov-Kertváros volt a „nehéz” terület. A passzivitás személyes megkeresések után oldódott, s azóta már két szabás-varrás tanfolyam is befejeződött, több mint száz nő részvételével illetve megszervezték a hetente kétszeri asszonytornát. Ezek az összejövetelek alapot teremte­nek a „törzsgárda” kialakításá­ra és bővítésére, s a másjelle- gű találkozók szervezésére. A népfront Pécs városi nő­bizottságának ugyanis egyik legfontosabb feladata a poli­tikai nevelő munka. A város legtöbb népfrontkörzetében az MSZMP alapszervezetekkel együttműködve szervezik azokat az előadásokat, melyeken ak­tuális bel- és külpolitikai kér­désekről tájékoztatják a lányo­kat, asszonyokat. A politikai előadások mellett egészségügyi felvilágosító kerekasztal-beszél- getéseket szerveznek, ahol egy- egy alkalommal átlagosan 40 —50 fő vesz részt. Népszerűek azok a rendez­vények, tapasztalatcserék, me­lyeken a legújabb háztartási eszközöket, kozmetikai szereket, illetve egy-egy szolgáltató egy­ség munkáját mutatják be az asszonyoknak. Legutóbb a Centrum Áruház tartott ilyen bemutatót a HNF városi bizott­ságának titkárságán, illetve a Patyolathoz látogattak az asz- szonyok. A FEK-ben rendezett ételbe­mutatóra — ahova a dolgozó nőket is meghívták, s ahol előt­tük készítettek olcsó nyers­anyagokból főtt és sült ízletes ételeket - ma is emlékeznek az asszonyok, s úgy tervezik, hogy jövőre megismétlik ezt a bemutatót. Ugyancsak sikert aratott az a divatbemutató, ahol a nemcsak az otthonlevő, hanem munkába járó nők di­vatos, ugyanakkor kényelmes és célszerű öltözködéséhez ötlete­ket adó kollekciókat mutattak be. Ezekben a napokban pe­dig már gyűjtik azokat a ké­zimunkákat, melyekből kiállí­tást akarnak rendezni a jövő év elején. Az utóbbi években mind többször halljuk: nemcsak nyá­ron érdemes üdülni, számos szépséget tartogat a hazai tél is... Az idegenforgalmi hiva­talok propagandája nyomán országszerte növekedett üdülő­helyeink téli forgalma. Baranya megye a téli spor­tok űzésére alig alkalmas — bővelkedik viszont műemlékek­ben, s itt van Harkány is. A nagyvárosok kulturális prog­ramajánlatokkal is vonzzák a téli látogatókat, Pécs is ezek közé tartozik, de az idegen- forgalom lehetőségeit korlátoz­za a szállodahiány. A két szál­loda — a Nádor és az új Pan­nónia — állandóan zsúfolt, azo­kat a vendégeket is igen gyak­ran Pécsen kívül kell elhe­lyezni, akik idejében jelezték érkezésüket. Vajon jobb-e a helyzet azo­kon a szálláshelyeken, ame­lyeknek a Mecsek-Tourist a gazdája? — Erről beszélgettem Keserű Sándorral, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével és Tiszay László értékesítési osztályvezetővel. — Harkány, Szigetvár és Sik­lós azok az üdülőhelyek, ame­lyeket télen is szívesen látogat­nak a hazai és külföldi vendé­gek. Elsősorban Harkány iránt van télen is érdeklődés. A fürdő ekkor is nyitva tart, s a Dráva szállóban negyven- nyolc kétágyas, fürdőszobás, és ugyancsak negyvennyolc két­ágyas, mosdófülkés szoba vár­ja a vendégeket. Pótágyakkal együtt 250 személy elhelyezé­sére van lehetőség. November­ben és decemberben 70 száza­lékos, januárban és februárban 50-60 százalékos a kihasznált­ság. — Az első két téli hónapban vannak a hagyományos ren­dezvények — egészítette ki Ti­szay László —, mint például a TIT Téli Egyetem, amely két hétig tart, majd következnek a karácsonyi és szilveszteri ünne­pek. Szilveszterre nemcsak Har­kányban, hanem mindenhol a megyében hónapokkal előbb minden hely elfogy. Jellemző, hogy már 1979 szilveszterére vesszük fel a rendeléseket. Ja­nuár-február hónapban az egész országban visszaesik az idegenforgalom: ekkor ugyanis az előző évi szabadságok már elfogytak, az újhoz' nem akar­nak hozzányúlni. — Van-e elképzelésük a sza­badon maradó szálláshelyek kihasznárására? » — Sajnos ezen nem kell gon­dolkodni — válaszol Keserű Sándor. — Pécs szállodagond­jainak enyhítésére használjuk fel. Ott helyezzük el az olyan csoportokat, amelyeknek Pé­csett nem jut hely. Például Har­kányba kellett irányítanunk a Poznani Színház együttesét is, és legutóbb ott lakott az a 60 tagú televíziós stáb is, amely a Ti és Mi című műsort készítette. — Szigetváron, Siklóson mi­lyen üdülési lehetőségek van­nak, s felhasználják-e az otta­ni szálláshelyeket is mentesí­tésre? — Egyik meghirdetett téli programunk: „üdülés Szigetvá­ron". Kétágyas, fürdőszobás szállodai szobákban helyezzük el vendégeinket teljes ellátás­sal, igény szerinti időtartamra. Mivel ez sikeresnek bizonyul, jövőre Siklóson tervezünk ha­sonló programot. E két helyen valamivel alacsonyabb szállás­helyeink kihasználtsága mint Harkányban, de ezeket is kiad­juk olyanoknak, akik eredetileg Pécsett szerettek volna lakni. Igen lényegesnek tartom — tette hozzá Keserű Sándor -, hogy ha nem áramlana át hoz­zánk ez a vendégsereg, akkor is ki tudnánk adni szállodáin­kat télen, elsősorban a harká­nyit. — Milyen programokat szer­veznek az átutazó látogatók­nak? — E tekintetben az igények alapvető változásának vagyunk tanúi — mondotta Tiszay Lász­ló. — Míg pár évvel ezelőtt nagy keletjük volt a szervezett autóbusztúráknak, legutóbb például nem tudtuk elindítani a mohácsi busójárásra szánt autóbuszt, mert mindössze ti­zenöt jelentkező volt. A busó­járáson egyébként 20 ezren vettek részt... Az autók szá­mának növekedése okozza a változást — individualizálódnak az üdülési, turisztikai szokások. Ha van is igény a szervezett autóbusztúrára, akkor is egy- egy gyár, intézmény, vagy is­kola, tehát valamelyest homo­gén társaság kéri megszerve­zését. Nem valamiféle bara­nyai sajátosságról van szó, or­szágszerte ez a tendencia ural­kodott el. Most tanácskozunk arról, hogy milyen új turisztikai formákat vezessünk be. Bara­nyában csak olyanokra gondol­hatunk, amelyek különleges beruházást nem igényelnek, mert e tekintetben lehetősé­geink igen korlátozottak. Tófalvi Éva Reggel kezdett esni a hó, délelőttre már fehér takaró bo­rította a határt. Csúszós az út, latyakos is, óvatosan fordulok be a hatos útról Nagydobszá­ra, Csendes a község, a hosszú főutcán csak egy idős asszony — kis kézikocsit húz. — Merre a tanács, néni? — Még jó messze, menjen csak, aztán majd a templom mellett megtalálja ... Takaros házak sora, itt is, mint falvainkban általában, nagy ab­lakokat nyitottak, új kerítéseket húztak. — Tizennyolc éve vagyok itt tanácselnök, tanúja az itt élők anyagi gyarapodásának — mondja Sánta László. - Kezdet, ben bizony a termelőszövetke­zet hét-nyolc forintos munka­egysége a megélhetéshez is alig volt elég. Most több mint száz forint — a háztájiból pe­dig tizennégymillió forint a tagság bevétele . . . A nyolcszáz lakosú község alsófokú központ Szigetvártól alig tíz kilométerre. A közeli vá­ros üzemei nemcsak „bejárás­ra" vonzzák a község lakóit, többen — különösen a fiata- labbja — be is költöznek. — De azért nem kell tarta­nunk a megszűnéstől — mondja a tanácselnök. — Az utóbbi években vagy egy tucat új ház­zal gyarapodtunk, jövőre a tár- sasház-akcióban nyolc lakás építése a terv, aztán majd több is. Az új otthonokhoz a terme­lőszövetkezet segítséget nyújt, jutányos épületfával, fuvarral, néhány tízezer forint kölcsön­nel. Törpe vízmű, korszerű általá­nos iskola, ötven személyes óvó. da, kétszáz személyautó az életszínvonal emelkedését bi­zonyító tények. — Televízió jóformán minden házban van. Alapjában jó dolog ez, ablakot nyitva a világra — folytatja a tanácselnök. — De ennek az autós, televíziós anya­gi jólétnek én látok egy visszás oldalát is. Ezt annak hangsú­lyozásával említem, hogy termé. szetesen öröm az anyagi gya­rapodás, hiszen ezért is dol­gozunk. A negatív jelenség azonban a társas, a közös élet soványosodása. Városban, fa­lun egyaránt tapasztalható ez. Reggel az emberek elmennek munkába — délután, estefelé hazajönnek, hozzálátnak a ház­körüli vagy a háztáji második műszakhoz, aztán' amikor itt .s befejezik a munkát, becsukják az ajtót és bekapcsolják a tv-t. Másnap kezdődik elölről az egész. — Kell a háztáji termelése? — Vitathatatlan. De időigé­nyes is. Fogalmazhatom úgy, hogy a falu anyagi gyarapo­dásával nem tart lépést a szel-' lemi gyarapodás. „Belekeveredtünk" a téma sűrűjébe. Abba, hogy régen a pap, a jegyző, meg a tanító al­kotta a falu értelmiségét. Ma kibővült a „kör". Csak itt, Nagy. dobszán több mint félszáz a magasabb iskolát végzettek szó. ma. 3.- Meglátszik-e ez a „szellemi súlykülönbség" a régihez képest a falu arculatán? Ezt Kolics Pál­tól, az általános iskola igazga­tójától kérdeztem.- Legfőbb feladatunk azon munkálkodni, hogy meglátsszék — mondja. Ezért is alakult meg egy éve a nevelési központ. Cé­lunk a közoktatás mellett a köz- művelődés érdekében is — a társközségekkel együtt — az egységes gazdálkodás, irányí­tás, tervezés. A nevelési központ nem intézményekben, hanem életkorokban gondolkodik. A legifjabbaktól a legidősebb kor. osztályokig egymásra épülő kép. zési, továbbképzési feladatokat határoztunk meg. Csak érzék­lésként például: az óvodáskorú előtt lévő gyerekek édesanyái a „Kismama klubban" ismerked­hetnek jogi, egészségügyi, pe­dagógiai témákkal. A három­hat évesek szülői a Szülők isko­lájában tájékozódhatnak kü­lönböző kérdésekről. Az általá­nos iskolások a tanítás utáni szabad időt szervezett keretek közt, könyvtárban, játékterem­ben tölthetik el, sportolásra al­kalmas létesítményeink vannak. A következő korosztály az ifjú­sági klubokban találhatja meg szórakozási, önművelési lehető­ségeit. A felnőttek a klubkönyv­tárakban jöhetnek össze, isme­retterjesztő előadásokon vehet­nek részt. A nevelési központ keretében öntevékeny művé. szeti csoportok működnek, cite- razenekar, népi zenekar, nép­dalkor. Működik az értelmiségi klub, mind több agrórértelmisé- gi nyitja meg ajtaját. A nevelési központ megkezd, te a község szellemi életének er. jesztését. Szellemi vetélkedőt hirdettek úttörőcsapatoknak. Ja­vasolták, hogy a csapatokat patronáló brigádok is vegyenek ebben részt - karöltve az út­törőkkel, alkossák a vetélkedő egységeket. De a brigádok, amelyek nagyszerűen kiveszik részüket a munkából, kitűnően dolgoznak — nem jöttek a vetélkedőre.-a. Az általános iskolában ötezer kötetes könyvtár - nyitva az aj­taja fiatalnak, idősnek. Fotelek, kellemes meleg, tanulhat, műve. lődhet, aki akar.- Látogatottság? — Két hónapja van itt ez a könyvtár, még nem szoktak ide, még kevés a felnőtt olvasónk — mondja az igazgató.- Az iskolával, ha úgy tetszik a könyvtárral szemben az ital­bolt, a presszó. Hat-nyolc év­vel ezelőtt 600 000 forint körüli volt a kocsma forgalma, ma megközelíti az évi kétmillió fo­rintot. — Hat-nyolc évvel ezelőtt kö­rülbelül százzal lakták többen a községet, mint ma . . . Igaz, a könyvtárral ellentét­ben, a kocsma már rég ezen a helyen van .. . Garay Ferenc Tan tervelőkészítő tanácskozás Háromnapos tanterv-elő- készítő tanácskozás kez­dődött tegnap a pécsi Leöwey Klára Gimnázium­ban középiskolai és kollé­giumi igazgatók részvéte­lével. Lantos József me­gyei művelődésügyi osz­tályvezető-helyettes meg­nyitója után dr. Szabolcs Ottó, az Országos Peda­gógiai Intézet főosztályve­zetője tartott előadást Mo­dern társadalomtudomá­nyos szemlélet kialakítása a középiskolákban az új tanterv alapján címmel, majd szakfelügyelők adtak tájékoztatást az új tanter­vekről. Ma délelőtt Felzárkóz­tatás és orientáció címmel Újszászi- Jánosné, az OPI munkatársa tart előadást, délután pedig dr. Wel­ker Ottó Oktatásügyi Mi­nisztériumi osztályvezető irányításával konzultáció lesz a gimnáziumi nevelés és oktatás tervének fonto­sabb pontjairól, többek között a gimnáziumi fakul­tációról. Pénteken két előadás­sal, bemutató órával és konzultációval, valamint szakfelügyelői tájékoztató­val zárul a tanácskozás.

Next

/
Thumbnails
Contents