Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-12 / 312. szám

1978. NOVEMBER 12. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Fórum a beruházások hatékonyságáért (IV.) Tovább javítjuk a pécsiek életkörülményeit Az érdekeír azonosulására van a legnagyobb szükség Sorozatunkban ezúttal dr. Németh Lajos, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyet­tese a vitapartnerünk. Pécsett az ötödik ötéves terv során mintegy 5 milliárd forint érték­nek megfelelő létesítményt kell felépíteni, a következő terv­időszakban várhatóan ehhez hasonló nagyságrendű beru­házásra kerül sor. Baranyában tehát döntő a beruházási te­vékenységben a megyeszékhely szerepe.- A megbízó - egyszerűsít­sük te a kérdést -, a városi tanács a beruházási folyamat- ban hói látja a leggyengébb láncszemet? — A kérdésre nagyon rövi­den válaszolva azt tudnám mondani, hogy egy komplex szervezet hiányában, amely az összes közreműködőt foglalná magába. Természetesen ez a kérdésnek csak az egyik olda­la, amely megoldaná a beru­házási folyamatban rész1 vevők érdekeinek azonosulását, de nem biztos, hogy feloldaná a tervezői és kivitelezői kapacitás elégtelenségét egy adott tér­ségben. Mai körülmények kö­zött azt monhatom, hogy a be­ruházási folyamatban a leg­gyengébb láncszem mindig az, a résztvevő, amelyik valami­lyen okból nem készült fel az adott beruházás megvalósítá­sából ráeső feladatra. Pécsett, amikor a beruházá­sok meqvalósításáról beszé­lünk. szinte természetes velejá­rójaként mondjuk, hogy kevés a tervezői és kivitelezői kapaci­tás, nincsenek jól előkészítve a beruházások. Kétségtelen, hogy vannak ezen a téren problémáink, de kizárólag er­re hivatkozni hiba lenne. Meg­győződésem, hogy a rendelke­zésre álló szellemi kapacitás, a meglevő munkaerő és ez adott eszközállomány hatékony felhasználásával, a társadalom érdekeinek szem előtt tartásá­val. többet is meg tudnánk valósítani. A korábbi években nagy problémát jelentett a lakásépí­tés tervszerinti meavalósítósa. Ma már elmondhatjuk. hogy ezen a téren nincsenek jelen­tős gondjaink. De miért nem épülnek meg a lakásokhoz kaDcsolódó létesítmények? Miért okoz problémát az egvéb más jellegű létesítmé­nyek határidőre történő meg­építése? A beruházási folya­mat hatékonyságát javítaná, ha a meqnendelő időben, a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket követve adná meg a programot á tervező szervezetnek, a tervező pedig a kivitelező felkészültségét fi­gyelembe véve, vele folyama­tosan konzultálva készítene reálisan megvalósítható tervet. A kivitelező már a középtávú tervek elfogadásakor jusson birtokába a ráháruló feladatok nagyságáról, készüljön fel a feladatok elvégzésére, ' és a' meqvalósítás időszakában ne kibúvókat keressen, mit miért nem tud elvállalni, illetve ha­táridőre felépíteni. Ha a be­ruházási folyamatban részt ve­vők eqvmás érdekeinek leg­messzebbmenő szem előtt tar­tásával működnek együtt, biz­tos vagyok benne, hogy önma­gával ezzel a ténnyel is jelen­tősen javul tevékenységünk. Engedje meg, hogy még egyet hozzátegyek, az adott szó be­csületét, mert az együttműkö­dők között ezt tartom a leg­fontosabbnak. — Véleményünk szerint a megbízó elkülönülése a beru­házások bonyolításában a hi­bák elsőrendű forrása. — Ezzel a véleménnyel nem értek egyet. Egyrészt, mert ez a kifejezés, hogy elkülönülés helytelen. A megbízó, jelen esetben a városi tanács, folya­matosan figyelemmel kíséri a beruházásokat, részt vesz a tervkonzultációkon, a tervező­vel és kivitelezővel tartja a kapcsolatot. Másrészt a meg­bízott beruházási vállalat, mint a tanács szervezete, olyan szakemberekből áll, akik meg­felelő szakismeretekkel és gya­korlattal rendelkeznek, hogy beruházási folyamatban a megbízó által adott feladatokat a megbízó érdekében el tudiák látni. A beruházásokat lebo­nyolító szervezeteket országo­san létrehozták, mert egy szer­vezetben hatékonyabban tud­ják e feladatokat elvégezni, mintha például a tanács min­den beruházói jogkörrel felru­házott szervezete önálló lebo­nyolító szervet hozna létre. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy a lebonyolítói mun­kán nem kell javítani. A beruházási folyamatban részt vevők mindegyikétől, így a megbízott lebonyolítótól is hatékonyabb tevékenységet vá­runk el. Elsősorban jó együtt­működést a résztvevőkkel és jó koordinációs tevékenységet. — A megbízó szerepét tehát rendszerint átveszi a beruhá­zást lebonyolító szervezet. Saj­nos, a felelősséget, a megva­lósításban való aktív részvételt nem. Valóban Így van ez? — Ismerve a lebonyolító szer­vezetek feladatait és az UNI- BER tevékenységét, azt kell- vá­laszolnom, hogy nem így van. A beruházási célt és a terve­ző felé adandó proqramot a megbízó készíti és juttatja el a lebonyolítón keresztül a ter­vezőhöz a tervezési szerződés megkötése céljából. A lebonyo­lítónak a programban megha­tározott feladat meqvalósítását kell felelősséggel ellátnia. Vé­leményem szerint pontosan a megvalósítósért érzett felelős­ség okozza a legtöbb prob'é- mát a folyamatban részt vevők között. A kérdés másik fele, az aktív részvétel a megvalósítás­ban azt a kérdést veti fel, meddig szabad a tervező tevé­kenységét külső szervnek befo­lyásolnia. A tervező tartozik a programnak megfelelő, a kivi­telezővel egyeztetett és a ren­delkezésre álló pénzügyi fede­zet ereiéig kivitelezési tervdo­kumentációt készíteni. A lebo­nyolító részt vesz a megbízóval és a különböző hatósáaokkal együtt a tervek egyeztetésén. Ezen túlmenően a lebonyolí­tó folyamatosan tartja a kap­csolatot a tervezőkkel, részére információkat szolgáltat és szer­vezi a tervező és kivitelező vé­leményeltérésének egyeztetését. A kérdésen túl azonban va­lóban fontosnak tartom, hogy a megbízó és az üzemeltető — ha ez egy harmadik szerv — tevékenyen és alkotó módon, a programban meghatározott fel­adatok megvalósításában job­ban vegyen részt és ne a kész létesítménynél tegyen észrevé­telt. — A kivitelező szerint akkor bukik el először a beruházás, amikor hosszú távra nem tudjuk megfogalmazni a célokat. A tervezést, a kivitelezést is ez zavarja legjobban. Mi erről a véleménye? — Nagyon egyetértek a kivi­telezővel abban, hogy ismerni kell a beruházási célokat több évre előre, de pontatlan a megfogalmazás, amikor „hosz- szú távról” beszélünk. Bár van­nak hosszú távú koncepcióink, ilyen többek között a 15 éves lakásépítési programunk is, a tanácsoknak a konkrét célok jóváhagyása az ötéves tervek­ben történik. A kivitelező az ötéves tervek birtokában, sőt, ezt megelőzően az ötéves terv- koncepció alapján elkészíthet­né saját ötéves tervét, hogy a ráháruló feladatokat maradék­talanul el tudja végezni. A ro­hamosan fejlődő technika nem is teszi lehetővé, hogy hosz- szabb távra terveket készítsünk. A kivitelező szervezet adott­ságához, felkészültségéhez kell a terveket elkészíteni. Az építő­ipar korszerűsége, a mindenko­ri ipari háttér a meghatározó az ötéves tervekben kitűzött célok megvalósításában. Egyet­értek abban, hogy évekre előre ismertessük a tervezővel, kivi­telezővel céljainkat, de elné­zést kérek, valósítsuk meg az ez évi, a múlt évi adósságun­kat is, amelyek már több éve ismertek. — Az ön véleménye szerint mit lehetne tenni a beruházá­sok hatékony megvalósításá­ért? — Az előzőekben elmondot­tak tulajdonképpen választ is adnak erre a kérdésre. A kö­vetkező tervidőszakban még többet szeretnénk a lakosság életkörülményeinek javítása ér­dekében tenni. Ugyanakkor számolnunk kell a térség ter­vezői és kivitelezői kapacitás jelenlegi nagyságrendjével. Egyetlen kiút van, a meglévő kapacitások hatékonyabb fel- használása, amelyet nagyon sok tényezővel kell elérni. Javítani kell a beruházások előkészíté­sét. Jobb együttműködést a be­ruházási folyamatban részt ve­vők között. Meg kell akadá­lyozni a tervezői és kivitelezői kapacitás szétaprózódását. Fe­lül kell vizsgálni az anyagi ösz­tönzők rendszerét, hogy kikü­szöböljük az esetleges érdekel­lentéteket. A magunk részéről vállaljuk, hogy a megbízóra, illetve a megbízott lebonyolító szervezet­re háruló feladatokat a tervek maradéktalan megvalósítása érdekében teljesíteni fogjuk és ehhez kérjük a tervezők és ki­vitelezők jó együttműködését. Lombosi Jenő A Mecseki Szénbányák központi gépüzeme Gépipar Komlón? A MOM szovjet gyártmányú, félautomata üregelőgépe Komló az ötvenes évek köze­pén a feketeszénre épült. Je­lenleg is mintegy 9000-en dol­goznak a bányákban, ami azt jelenti, hogy a keresőképes la­kosság majdnem felének a Me­cseki Szénbányák ad munkale­hetőséget. Az évek során azonban bebi­zonyosodott, hogy a bányászat tradicionálisan nem fejlődik tovább. Azok a komlói fiatalok, akik nem akarták tovább foly­tatni nagyapjuk, apjuk mester­ségét, elhagyták Komlót és zömmel Pécsett helyezkedtek el. Azért, hogy valamilyen módon Komlón tartsák a fiatalokat, egyéb ipari bázisokat kellett létrehozni. így alakult ki a vá­ros gép- és könnyűipara. Vaion van-e Komlón gépipar? * A Mecseki Szénbányák köz­ponti gépüzemén kívül két gép­ipari egység jött létre: a Ma­gyar Optikai Művek komlói gyára és az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat mecse­ki üzemvezetősége. Az Elektroakusztikai Ktsz megszűnése után 1971 októbe­rében vette ót a MOM a szö­vetkezet épületeit: forgácsoló­gépeit, valamint száz dolgozót és 50 szakmunkástanulót. 1973- ban már elkezdték a hidrauli­kus fékszerelvények, így a fő­fékhengerek, munkahengerek, szervó'hengerek, valamint a számítógépek szalaqadaqoló- jána'k gyártását. Az 1973- as esztendőben a gyár 288 dolgozója mintegy 34 mil­lió forint értéket termelt. Az elmúlt két évben megszün­tették a geodéziai állványok szerelését és 1976 novemberé­ben elkezdték a mechanikus, majd decembertől az automati­kus léqfékes járművekhez rend­szeresített fékkarok gyártását. A profiltisztítás, illetve a kvalifi­káltabb munkát igénylő, maga­sabb műszaki színvonalú termé­kek előállításával megdupláz­ták termelési értéküket. Termé­keik zömét exportálják. A gyárban jelenleg 400-an dolgoznak. Az egy főre jutó ter­melési érték idén már eléri a 384 000 forintot, a termelési ér­ték pediq meghaladja a 154 millió forintot. A kollektíva ki­váló munkáját jelzi, hogy tavaly elnyerték a MOM legjobb üze­mének kijáró vándorzászlót. A MOM komlói gyárában az idei év végén elkészül a 25 mil­lió forint értékű gyártócsarnok, amely lehetővé teszi új gépek beszerzését, a korszerűtlen, ré­gi épületek felújításával pedig megoldódik a qyár dolgozói­nak szociális ellátásának javí­tása. * Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzem- vezetősége életében 1971-ben döntő változás történt. Előtérbe került a gépipari tevékenység, valamint a laboratóriumi föld­tani kiértékelő munka. A Bu­dapesten felszámolt szerszám­gépgyártó és gépjavító üzem utódaként hozták létre, s fel­adata a vállalat fúrási szerszá­mokkal és eszközökkel történő ellátása volt olyan időben, ami­kor földtani kutatási munkákra szinte alig volt szükség. Ezek­ben az években ezért mindent elvállaltak. Gyártottak sertésól- fűtő- és szellőzőberendezéseket, trágyakivonókat, porleválasztó­kat, zsaluzóelemeket, nyílászáró szerkezeteket. 1974 óta a kuta­tások növekedésével az üzem egyre inkább rátért a fúrási szerszámok és gépek gyártásá­ra. Az üzem ma már fúrási szerszámokból, kisgépekből, el­sősorban iszapszivattyúkból or­szágos igényt is kielégít. Jelenleg bányaipari eszközö­kön kívül hőkezelő kemencéket és gáztalanító berendezéseket gyártanak. Termékszerkezetüket azonban a fúrás és bányaipar irányába változtatják. Az üzem jelenleg 232 fővel dolgozik. Idén a termelési ér­tékük várhatóan meghaladja a 44 millió forintot. Épül egy 3000 négyzetméte­res üzemcsarnok, melynek elké­szültével a mecseki üzemveze­tőség létszáma 500 főre bővít­hető, amit saját képzéssel igye­keznek megoldani. A műhely- csarnok még ebben az évben elkészül. * A Mecseki Szénbányák köz­ponti üzemét 1972-ben elsősor­ban azért hozták létre, hogy a tartalék bányagépek, berende­zések egy helyre kerüljenek, és hogy ezek nagyjavítását is köz­pontilag végezhessék. Az ala­kulás szinte egyidőben történt a bányászat visszafejlesztésével, ezért, hogy a mintegy 400 dol­gozót foglalkoztatni tudják, egyéb munkákat is elvállaltak. Abban az időben az éves ter­melési értékük 60 millió forint volt, aminek felét külső mun­kák adták. Ekkor kerültek kap­csolatba a pécsi Zsolnay Por­celángyárral, az Egyesült Izzó­val, a BVM komlói gyárával, valamint az OBV-vel. Ezek a munkavállalások azt jelentették, hogy kialakult egy univerzális szakembergárda. Azóta nőtt a bányagépek, berendezések, szerkezetek gyártása és nagy­javításra az igény. Az idei ter­melési értékük meghaladja a 100 millió forintot, aminek már csak 10 százalékát végzik külső megrendelésre. A bányászati berendezések közül többek kö­zött bányamozdonyokat, kana­las kőzetfelrakókat, hidraulikus fúrótámokat javítanak, valamint az aknakörnyék gépi szerkeze­teit és 2,3 tonnás szénszállító csilléket gyártanak. Termékváltásra nem keiül sor a következő években. To­vábbra is a bányaműszaki fej­lesztési célokat szolgáló tevé­kenység ellátása a feladatuk, ezenkívül szinte az egész or­szágban vállalnak daruterhelési próbákat és acélsodronykötél vizsgálatokat. Roszprim Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents