Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-12 / 312. szám
1978. NOVEMBER 12. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Fórum a beruházások hatékonyságáért (IV.) Tovább javítjuk a pécsiek életkörülményeit Az érdekeír azonosulására van a legnagyobb szükség Sorozatunkban ezúttal dr. Németh Lajos, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese a vitapartnerünk. Pécsett az ötödik ötéves terv során mintegy 5 milliárd forint értéknek megfelelő létesítményt kell felépíteni, a következő tervidőszakban várhatóan ehhez hasonló nagyságrendű beruházásra kerül sor. Baranyában tehát döntő a beruházási tevékenységben a megyeszékhely szerepe.- A megbízó - egyszerűsítsük te a kérdést -, a városi tanács a beruházási folyamat- ban hói látja a leggyengébb láncszemet? — A kérdésre nagyon röviden válaszolva azt tudnám mondani, hogy egy komplex szervezet hiányában, amely az összes közreműködőt foglalná magába. Természetesen ez a kérdésnek csak az egyik oldala, amely megoldaná a beruházási folyamatban rész1 vevők érdekeinek azonosulását, de nem biztos, hogy feloldaná a tervezői és kivitelezői kapacitás elégtelenségét egy adott térségben. Mai körülmények között azt monhatom, hogy a beruházási folyamatban a leggyengébb láncszem mindig az, a résztvevő, amelyik valamilyen okból nem készült fel az adott beruházás megvalósításából ráeső feladatra. Pécsett, amikor a beruházások meqvalósításáról beszélünk. szinte természetes velejárójaként mondjuk, hogy kevés a tervezői és kivitelezői kapacitás, nincsenek jól előkészítve a beruházások. Kétségtelen, hogy vannak ezen a téren problémáink, de kizárólag erre hivatkozni hiba lenne. Meggyőződésem, hogy a rendelkezésre álló szellemi kapacitás, a meglevő munkaerő és ez adott eszközállomány hatékony felhasználásával, a társadalom érdekeinek szem előtt tartásával. többet is meg tudnánk valósítani. A korábbi években nagy problémát jelentett a lakásépítés tervszerinti meavalósítósa. Ma már elmondhatjuk. hogy ezen a téren nincsenek jelentős gondjaink. De miért nem épülnek meg a lakásokhoz kaDcsolódó létesítmények? Miért okoz problémát az egvéb más jellegű létesítmények határidőre történő megépítése? A beruházási folyamat hatékonyságát javítaná, ha a meqnendelő időben, a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket követve adná meg a programot á tervező szervezetnek, a tervező pedig a kivitelező felkészültségét figyelembe véve, vele folyamatosan konzultálva készítene reálisan megvalósítható tervet. A kivitelező már a középtávú tervek elfogadásakor jusson birtokába a ráháruló feladatok nagyságáról, készüljön fel a feladatok elvégzésére, ' és a' meqvalósítás időszakában ne kibúvókat keressen, mit miért nem tud elvállalni, illetve határidőre felépíteni. Ha a beruházási folyamatban részt vevők eqvmás érdekeinek legmesszebbmenő szem előtt tartásával működnek együtt, biztos vagyok benne, hogy önmagával ezzel a ténnyel is jelentősen javul tevékenységünk. Engedje meg, hogy még egyet hozzátegyek, az adott szó becsületét, mert az együttműködők között ezt tartom a legfontosabbnak. — Véleményünk szerint a megbízó elkülönülése a beruházások bonyolításában a hibák elsőrendű forrása. — Ezzel a véleménnyel nem értek egyet. Egyrészt, mert ez a kifejezés, hogy elkülönülés helytelen. A megbízó, jelen esetben a városi tanács, folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházásokat, részt vesz a tervkonzultációkon, a tervezővel és kivitelezővel tartja a kapcsolatot. Másrészt a megbízott beruházási vállalat, mint a tanács szervezete, olyan szakemberekből áll, akik megfelelő szakismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, hogy beruházási folyamatban a megbízó által adott feladatokat a megbízó érdekében el tudiák látni. A beruházásokat lebonyolító szervezeteket országosan létrehozták, mert egy szervezetben hatékonyabban tudják e feladatokat elvégezni, mintha például a tanács minden beruházói jogkörrel felruházott szervezete önálló lebonyolító szervet hozna létre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a lebonyolítói munkán nem kell javítani. A beruházási folyamatban részt vevők mindegyikétől, így a megbízott lebonyolítótól is hatékonyabb tevékenységet várunk el. Elsősorban jó együttműködést a résztvevőkkel és jó koordinációs tevékenységet. — A megbízó szerepét tehát rendszerint átveszi a beruházást lebonyolító szervezet. Sajnos, a felelősséget, a megvalósításban való aktív részvételt nem. Valóban Így van ez? — Ismerve a lebonyolító szervezetek feladatait és az UNI- BER tevékenységét, azt kell- válaszolnom, hogy nem így van. A beruházási célt és a tervező felé adandó proqramot a megbízó készíti és juttatja el a lebonyolítón keresztül a tervezőhöz a tervezési szerződés megkötése céljából. A lebonyolítónak a programban meghatározott feladat meqvalósítását kell felelősséggel ellátnia. Véleményem szerint pontosan a megvalósítósért érzett felelősség okozza a legtöbb prob'é- mát a folyamatban részt vevők között. A kérdés másik fele, az aktív részvétel a megvalósításban azt a kérdést veti fel, meddig szabad a tervező tevékenységét külső szervnek befolyásolnia. A tervező tartozik a programnak megfelelő, a kivitelezővel egyeztetett és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet ereiéig kivitelezési tervdokumentációt készíteni. A lebonyolító részt vesz a megbízóval és a különböző hatósáaokkal együtt a tervek egyeztetésén. Ezen túlmenően a lebonyolító folyamatosan tartja a kapcsolatot a tervezőkkel, részére információkat szolgáltat és szervezi a tervező és kivitelező véleményeltérésének egyeztetését. A kérdésen túl azonban valóban fontosnak tartom, hogy a megbízó és az üzemeltető — ha ez egy harmadik szerv — tevékenyen és alkotó módon, a programban meghatározott feladatok megvalósításában jobban vegyen részt és ne a kész létesítménynél tegyen észrevételt. — A kivitelező szerint akkor bukik el először a beruházás, amikor hosszú távra nem tudjuk megfogalmazni a célokat. A tervezést, a kivitelezést is ez zavarja legjobban. Mi erről a véleménye? — Nagyon egyetértek a kivitelezővel abban, hogy ismerni kell a beruházási célokat több évre előre, de pontatlan a megfogalmazás, amikor „hosz- szú távról” beszélünk. Bár vannak hosszú távú koncepcióink, ilyen többek között a 15 éves lakásépítési programunk is, a tanácsoknak a konkrét célok jóváhagyása az ötéves tervekben történik. A kivitelező az ötéves tervek birtokában, sőt, ezt megelőzően az ötéves terv- koncepció alapján elkészíthetné saját ötéves tervét, hogy a ráháruló feladatokat maradéktalanul el tudja végezni. A rohamosan fejlődő technika nem is teszi lehetővé, hogy hosz- szabb távra terveket készítsünk. A kivitelező szervezet adottságához, felkészültségéhez kell a terveket elkészíteni. Az építőipar korszerűsége, a mindenkori ipari háttér a meghatározó az ötéves tervekben kitűzött célok megvalósításában. Egyetértek abban, hogy évekre előre ismertessük a tervezővel, kivitelezővel céljainkat, de elnézést kérek, valósítsuk meg az ez évi, a múlt évi adósságunkat is, amelyek már több éve ismertek. — Az ön véleménye szerint mit lehetne tenni a beruházások hatékony megvalósításáért? — Az előzőekben elmondottak tulajdonképpen választ is adnak erre a kérdésre. A következő tervidőszakban még többet szeretnénk a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében tenni. Ugyanakkor számolnunk kell a térség tervezői és kivitelezői kapacitás jelenlegi nagyságrendjével. Egyetlen kiút van, a meglévő kapacitások hatékonyabb fel- használása, amelyet nagyon sok tényezővel kell elérni. Javítani kell a beruházások előkészítését. Jobb együttműködést a beruházási folyamatban részt vevők között. Meg kell akadályozni a tervezői és kivitelezői kapacitás szétaprózódását. Felül kell vizsgálni az anyagi ösztönzők rendszerét, hogy kiküszöböljük az esetleges érdekellentéteket. A magunk részéről vállaljuk, hogy a megbízóra, illetve a megbízott lebonyolító szervezetre háruló feladatokat a tervek maradéktalan megvalósítása érdekében teljesíteni fogjuk és ehhez kérjük a tervezők és kivitelezők jó együttműködését. Lombosi Jenő A Mecseki Szénbányák központi gépüzeme Gépipar Komlón? A MOM szovjet gyártmányú, félautomata üregelőgépe Komló az ötvenes évek közepén a feketeszénre épült. Jelenleg is mintegy 9000-en dolgoznak a bányákban, ami azt jelenti, hogy a keresőképes lakosság majdnem felének a Mecseki Szénbányák ad munkalehetőséget. Az évek során azonban bebizonyosodott, hogy a bányászat tradicionálisan nem fejlődik tovább. Azok a komlói fiatalok, akik nem akarták tovább folytatni nagyapjuk, apjuk mesterségét, elhagyták Komlót és zömmel Pécsett helyezkedtek el. Azért, hogy valamilyen módon Komlón tartsák a fiatalokat, egyéb ipari bázisokat kellett létrehozni. így alakult ki a város gép- és könnyűipara. Vaion van-e Komlón gépipar? * A Mecseki Szénbányák központi gépüzemén kívül két gépipari egység jött létre: a Magyar Optikai Művek komlói gyára és az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat mecseki üzemvezetősége. Az Elektroakusztikai Ktsz megszűnése után 1971 októberében vette ót a MOM a szövetkezet épületeit: forgácsológépeit, valamint száz dolgozót és 50 szakmunkástanulót. 1973- ban már elkezdték a hidraulikus fékszerelvények, így a főfékhengerek, munkahengerek, szervó'hengerek, valamint a számítógépek szalaqadaqoló- jána'k gyártását. Az 1973- as esztendőben a gyár 288 dolgozója mintegy 34 millió forint értéket termelt. Az elmúlt két évben megszüntették a geodéziai állványok szerelését és 1976 novemberében elkezdték a mechanikus, majd decembertől az automatikus léqfékes járművekhez rendszeresített fékkarok gyártását. A profiltisztítás, illetve a kvalifikáltabb munkát igénylő, magasabb műszaki színvonalú termékek előállításával megduplázták termelési értéküket. Termékeik zömét exportálják. A gyárban jelenleg 400-an dolgoznak. Az egy főre jutó termelési érték idén már eléri a 384 000 forintot, a termelési érték pediq meghaladja a 154 millió forintot. A kollektíva kiváló munkáját jelzi, hogy tavaly elnyerték a MOM legjobb üzemének kijáró vándorzászlót. A MOM komlói gyárában az idei év végén elkészül a 25 millió forint értékű gyártócsarnok, amely lehetővé teszi új gépek beszerzését, a korszerűtlen, régi épületek felújításával pedig megoldódik a qyár dolgozóinak szociális ellátásának javítása. * Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzem- vezetősége életében 1971-ben döntő változás történt. Előtérbe került a gépipari tevékenység, valamint a laboratóriumi földtani kiértékelő munka. A Budapesten felszámolt szerszámgépgyártó és gépjavító üzem utódaként hozták létre, s feladata a vállalat fúrási szerszámokkal és eszközökkel történő ellátása volt olyan időben, amikor földtani kutatási munkákra szinte alig volt szükség. Ezekben az években ezért mindent elvállaltak. Gyártottak sertésól- fűtő- és szellőzőberendezéseket, trágyakivonókat, porleválasztókat, zsaluzóelemeket, nyílászáró szerkezeteket. 1974 óta a kutatások növekedésével az üzem egyre inkább rátért a fúrási szerszámok és gépek gyártására. Az üzem ma már fúrási szerszámokból, kisgépekből, elsősorban iszapszivattyúkból országos igényt is kielégít. Jelenleg bányaipari eszközökön kívül hőkezelő kemencéket és gáztalanító berendezéseket gyártanak. Termékszerkezetüket azonban a fúrás és bányaipar irányába változtatják. Az üzem jelenleg 232 fővel dolgozik. Idén a termelési értékük várhatóan meghaladja a 44 millió forintot. Épül egy 3000 négyzetméteres üzemcsarnok, melynek elkészültével a mecseki üzemvezetőség létszáma 500 főre bővíthető, amit saját képzéssel igyekeznek megoldani. A műhely- csarnok még ebben az évben elkészül. * A Mecseki Szénbányák központi üzemét 1972-ben elsősorban azért hozták létre, hogy a tartalék bányagépek, berendezések egy helyre kerüljenek, és hogy ezek nagyjavítását is központilag végezhessék. Az alakulás szinte egyidőben történt a bányászat visszafejlesztésével, ezért, hogy a mintegy 400 dolgozót foglalkoztatni tudják, egyéb munkákat is elvállaltak. Abban az időben az éves termelési értékük 60 millió forint volt, aminek felét külső munkák adták. Ekkor kerültek kapcsolatba a pécsi Zsolnay Porcelángyárral, az Egyesült Izzóval, a BVM komlói gyárával, valamint az OBV-vel. Ezek a munkavállalások azt jelentették, hogy kialakult egy univerzális szakembergárda. Azóta nőtt a bányagépek, berendezések, szerkezetek gyártása és nagyjavításra az igény. Az idei termelési értékük meghaladja a 100 millió forintot, aminek már csak 10 százalékát végzik külső megrendelésre. A bányászati berendezések közül többek között bányamozdonyokat, kanalas kőzetfelrakókat, hidraulikus fúrótámokat javítanak, valamint az aknakörnyék gépi szerkezeteit és 2,3 tonnás szénszállító csilléket gyártanak. Termékváltásra nem keiül sor a következő években. Továbbra is a bányaműszaki fejlesztési célokat szolgáló tevékenység ellátása a feladatuk, ezenkívül szinte az egész országban vállalnak daruterhelési próbákat és acélsodronykötél vizsgálatokat. Roszprim Nándor
