Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-12 / 312. szám

2 Dunántúlt napló 1978. november 12., vasárnap Megkezdődött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa Szombaton, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében megkezdődött a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszu­sa. Knyihár János, a szövetség elnöke üdvözölte a 198 kül­döttet és a meghívott vendé­geket, köztük Kornidesz Mi­hályt, az MSZMP KB osztály- vezetőjét, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Oktatási és a Kulturális Minisztérium képviselőit. A szövetség országos vá­lasztmányának az V. kong­resszus óta végzett munkáról szóló beszámolójához Such János, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Valter Imre kitüntetése A Somogy megyei balaton- szabadi November 7. termelő- szövetkezet tagsága szomba­ton ünnepi közgyűlésen búcsú­zott el a nyugdíjba vonuló el­nökétől, Valter Imrétől, aki 26 esztendeig állt egyfolytában — először a Ráksi Új Élet, majd 1964-től a balatonszabadi No­vember 7. közös gazdaság élén. Mindkét helyen nagy ér­demeket szerzett a szocialista mezőgazdasági nagyüzem ki­alakításában. Valter Imre eredményes mun­kájáért több magas kitüntetés­ben részesült, a közelmúlt na­pokban kapta meg a Szocia­lista Magyarországért érdem­rendet. Emlékezés Katona Józsefre A magyar drámairodalom nagy alakjára, Katona József­re emlékeztek szombaton - szü­letésének 187. évfordulóján - szülővárosában, Kecskeméten. A drámaíró szobránál rende­zett ünnepségen a kecskeméti Katona József Társaság, a Kecskeméti városi Tanács, va­lamint a drámaíró nevét viselő helyi intézmények, szocialista brigádok képviselői vettek részt. A megemlékezés Katona József szobrának koszorúzásával zá­rult. Iro-oluaso találkozó Pécsett A „Gazdálkodás” című folyóirat baranyai kiilönszámáról tanács elnöke is. A találkozót dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyette­se nyitotta meg, méltatva a ________________________________________________________ Gazdálkodás című folyóirat v alóságfeltáró munkáját, a leg- ..... , .... „ . frissebb hazai és külföldi tu­Az Erdei Ferenc áltál alapított, havonta megjelenő mezőgazda- dományos eredményeket ismer- sagi, uzemszervezesi es agrárközgazdasági folyóirat, a „Gazdái- , tető_ de a gyakorlati életet is kodas legutóbbi szamot teljes terjedelemben Baranya megye - tükröző_ annak gondjait bemu- részben a del-dunantuli regio mezógazdasaga és élelmiszeripara tat6 tevékenységét. A lappal bemutatásának szentelte. A szám szerzői csaknem kizárólag ba­ranyaiak. A lap bevezető cikkét, „Ten­denciák Dél-Dunántúl mező- gazdaságában és élelmiszer- iparának fejlesztésében" cím­mel dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára írta, amelyben egyebek között rámutat, hogy a Dél-Dunántúlon — Baranya, Tolna és Somogy megyében - található az ország mezőgaz­dasági területének 14,4 száza­léka, s e területi arány mellett, az adottságokhoz igazodó ter­melési struktúrának megfelelő­en e térségben van az ország összes búzavetés területének 15,7, a kukoricának 19,2, a burgonyának 13,7 és a cukor­répáénak 11,2 százaléka. Az ál­lattenyésztés a lehetőségeknek és a népgazdasági igényeknek megfelelően folyik a térségben — az állatsűrűség Baranyában, Tolnában nagyobb, Somogybán kisebb az országos átlagnál. Dél-Dunántúlon az ország hí­zómarha értékesítésének 15,5 százalékát, a sertésének 16, a baromfiénak 6,9 és a tejének 15,5 százalékát adja. A régió élelmiszeriparában mintegy 21 ezren dolgoznak, az ágazat fej­lesztése az ismert gondok, fe­szültségek ellenére is erőteljes a térségben. # — A következő másfél évti­zedben a régió népessége sze­rény mértékben — 2,5—3 száza­lékkal — nő. A mezőgazdasági termelést a körzet lakosságá­nak élelmiszerfogyasztása elő­reláthatóan nem befolyásolja. A mennyiségi igények szeré­nyebb növelése mellett folyta­tódik az élelmiszerfogyasztás szerkezetének változása a kor­szerűbb termékek irányába, ez viszont az élelmiszeriparral szemben támaszt növekvő igé­nyeket. összegezésként megállapít­ja, hogy a régió mezőgazda­ságában érvényesülnek mind­azok a főbb irányzatok, ame­lyek az ágazat fejlődését elő­segítik; a térségben dolgozók a párt- és kormányprogramok­ban megfogalmazottaknak megfelelően tevékenykednek, a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar a termelési együttműködés tekintetében kihasználja a te­rület lehetőségeit és a táj adottságait. * A mezőgazdasági együttmű­ködés tapasztalatairól ír a lap­ban dr, Földvári János, a me­gye búza- és kukoricaterme­léséről dr. Baracs József, a szarvasmarha-tenyésztésben történő lépésváltásról Pék János, a juhtenyésztés szako­sításáról dr. Állá Miklós, a ter­melőszövetkezetek differenciált­ságáról Kiss Béla és Polgár Antal, az újpetrei Petőfi Tsz üzem- és munkaszervezési ered­ményeiről Brunn József, A Gaz­dálkodás gyakorlatából című rovatban, Baranya komplex víz- gazdálkodásának gyakorlatá­ról, a korszerűsödő háztáji gazdaságokról és Vass János tollából — a melléktermék­hasznosítás lehetőségeiről és eredményeiről olvashatunk. A Szemle rovatban szólal meg Kisjakab Lajos, a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát vezetője, a termelőszövetkezetek munkc- díjazási rendszeréről ír Kiss Ká­roly, a jégeső-elhárítás bara­nyai tapasztalatairól dr. Wirt Endre számol be. A Tudomá­nyos életünk rovat a MAE Ba­ranya megyei szervezetének munkáját és (dr. Diófási Lajos cikkével) a Pécsi Akadémiai Bizottság Biológiai és Mező- gazdasági Szakbizottságának tevékenységét mutatja be. A Pillantás a világba rovat Szluka Emil cikkét közli a magyar-ju- goszláv határmegyék forgalmá­ról. * Tegnap — szombaton — dél­előtt Pécsett, a megyei tanács nagytermében tartotta meg so­ros 'ülését a lap szerkesztő bi­zottsága. Ezt megelőzően író'— olvasó találkozóra került sor, melyen a baranyai mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemek vezetőinek kérdéseire adtak vá­laszt a folyóirat szerkesztői, köztük dr. Romany Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Gazdálkodás szer­kesztő bizottságának elnöke, Biró Ferenc, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, a szer­kesztő bizottság tagja, dr. Cse- te László, a lap felelős szerkesz­tője, dr. Márton János, az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet igazgatója, a szerkesztőség tagja. A találkozón, amelyet a lap szerkesztősége, a Baranya me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAE Baranya megyei Szervezete és a Baranya megyei Tsz Szövet­ség rendezett, részt vett dr. Nagy József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára és Horváth Lajos, a me­gyei párt-vb tagja, a megyei kapcsolatos olvasói kérdésekre dr. Csete László felelős szer­kesztő válaszolt. Rné Megalakult az SZMT jogsegélyszolgálat! bizottsága A szakszervezeti jogsegély- szolgálatot az MSZMP KB egyik 1974 márciusában^ kelt határozata hívta életre, 1975- ben csupán kísérleti jelleggel, egy évvel később már az or­delme, jogi tájékoztatás, ta­nácsadás, szükséges mértékű segítségnyújtás és a jogi kép­viselet biztosítása. A jogse­gélyszolgálatot a vállalat min­den dolgozója igénybe veheti, szág jelentős vállalatainál és függetlenül attól, hogy szak­ipari szövetkezeteinél rendsze­res működési lehetőséggel. Köztudott, hogy a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat célja a dolgozók érdekeinek jogi vé­Küldöttközgyűlést tartott november 11-én a Magyar Vadászok Országos Szövet­ségének Baranya megyei In­téző Bizottsága. A megyei küldöttközgyűlésen megje­lent dr. Koller Mihály, a MAVOSZ főtitkára is. Dr. Gyöngyösi János me­gyei IB-titkár megnyitója után tájékoztatót adott az egyesületi életről. Kiemelte, hogy ma már nem az a gond, hogy növelni kell a vadásztársaságok tagjainak számát, hanem, hogy a fel­vételeknél megfelelően ala­kuljon a fiatalok, a fizikai és a szellemi dolgozók ará­nya. A továbbiakban is cél az egyesületi élet demokra­tizmusának erősítése, s ugyanakkor a központi ren­delkezések végrehajtása és a vadásztársaságok közti in­formációáramlás megköny- nyítése. Az eredmények közt tartják számon a kollektív döntések számának növeke­dését, a klubbizottságok munkájának fellendülését és A baranyai vadászok küldöttközgyűlése a hivatásos vadászok szak- szervezeti életének rendezé­sét. Farkas János megyei főva­dász beszédében három té­makört érintett: beszélt a baranyai vadgazdálkodás ez évi helyzetéről, az 1979-es terv elkészítéséről és a jövő év feladatairól. A múlt év novembere óta eltelt időszak eredményeit értékelve Farkas János elmondta, hogy a vadásztársaság területén az élő-, lőtt-, apró- és nagy­vadvadászat eredménye 100 hektáronként 79,9 kg volt, ami jobb az előző évi orszá­gos átlagnál (49,5 kg), ám a megyei átlagot csak 16 vadásztársaság teljesítette túl, 25 alatta maradt. Fó- cánvadászatban a megyei átlag 100 hektáronként 13,3 db volt, amely még az elő­ző évi országos átlagnál is alacsonyabb (14,1). Ebben ugyancsak 16 társaság szár­nyalta túl a megyei átlagot, 25 alatta teljesített. Az előterjesztést vita kö­vette, amelyben felszólalt dr. Koller Mihály MAVOSZ-fő- titkár és dr. Kollár László, a Baranya megyei Rendőr­főkapitányság igazgatás- rendészeti osztályának veze­tője is. Az utolsó napirendi pont új tisztségviselők megválasz­tása volt. A közgyűlés a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága elnökévé egyhangúlag megválasztot­ta dr. Jerszi Istvánt, propa­ganda felelősévé pedig Bé­kés Sándort. T. É. I. Beléptünk a téli évnegyedbe Nem kaptánk ludat Márton napján égyszáz vadlibát ejtett el Kár is róni az üzleteket, ilyen Albrecht királyi herceg csúzérlelő hidegben. Meleg és kellemes hely a könyvtár, ahol és vadásztársasága a Hortobágyon — tudósít első ol­dalán a Dunántúl 1928. novem­ber 11-i számo. Ez a hír ezen a napon megelőzte még a Jó­zsef királyi herceg náthalázáról szóló beszámolót is. Nem vélet­len ez, hiszen november 11-e, Márton napja a hagyomány sze­rint a ludakhoz kötődik. Márton napi sétánkat a pia­con kezdtük, ahol bizony elfe­lejtkeztek a kalendáriumi pa­rancsról. Pedig faluhelyeken néhol még ma is elképzelhetet­len lenne e jeles nap papri­kás zsírtól csillogó lúdpecse- nye nélkül. Már csak azért is liba kéll az asztalra, hogy meg­nézhesse a ház feje a neki já­ró mellrész csontját. Ha ugyan­is az fehérnek bizonyul, akkor alaposan fel kell tölteni a tü­zelőkészletet, mert kemény tél­nek nézhetünk elébe. A Már­ton azért is jeles nap, mert a megfigyelésekből táplálkozó né­pi bölcsesség szerint ez a téli évnegyed kezdő napja. A bor­nak is Márton a bírája — tart­ja a mondás, azaz nem mind­egy, hogy milyen az időjárás, amikor forrnia, tisztulnia kell a hordó kincsének. Idén nem jött Márton szürke lovon (nem ha­vazott), de csak egy foknyi hő­mérséklet választott el. minket a fagytól. És Márton napja volt mór egyhuzamban a 8., ami­kor nem sütött ki a nap. Szó­val nem jégen érkezett Már­ton, aminek nem biztos, hogy örülnünk kell. A regula szerint „ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál”. Márton napon nemcsak a pia­con, hanem a boltokban sem le­hetett libát kapni, de még a Nádorban sem nézhettük meg a nagytestű szárnyas mellcsont­ját. Persze talán nem is baj, mert a kor már a regulát túl­haladta. Ki tudja, hogy a Már­ton napon vásárolt Mirelit li- bácska mikor gágogott utoljá­ra ...? tovább lapozhatjuk az ötven esztendővel ezelőtti Márton- nap híreit a Dunántúl lapjain. A pécsi hírlapíró nem bővelke­dett a szenzációs események­ben (akkor sem), így hót azért panaszkodik, mert pörköltszag van a Pannónia hangversenyte­remben; a Petőfi utcán bokáig vízben gázolnak a derék adófi­zetők és jobban is állhatna a II. Ligában Pécs-Baranya lab­darúgócsapata: Kevés a 15 pont az üdvösséghez. Bűnügyi tudósí­tást tucatnyit közöl a lap. Boris Józsefné Pécsváradon a férje bláírását hamisította egy 2000 pengős váltóra, majd leszámí- toltatta a bankban. Másnap már annyira háborgott lelkiis­merete, hogy önként jelentkezett a hatóságoknál. Izgalmas rá- galmazási per kezdődött az 1928-as Márton napon Mohá­cson. Balatinácz Katalin neve­zetű sokác leány fordult a bí­rósághoz védelemért. Rosszaka­rói ugyanis azt terjesztették ró­la, hogy vasárnap a város alatt elterülő réten csókolózott. A fel­peres, Ivánácz Anna és Bug- regh Anna tanúkkal kívánja bi­zonyítani, hogy ő a tényálla- dékban szereplő napon délután a korzón sétált, majd tánces­télyen vett részt, majd időben megtért a szülői házba. Vajon mi lett a per vége? És egyál­talán mi volt az igazság? Ezt csak Balatinácz Katalin néni tudná megmondani, ha a sors rendeléséből módja van újsá­got olvasni. S hogy, mit hirdettek Már­ton napján, Pécsett 1928-ban? Fiakert lovak­kal; kocsmát Nagyharsányon, dr. Oetker sütőport és Ferenc József keserűvizet. A kritikus lelkületű szerkesz­tő „Időjóslás" címmel teszi köz­zé a prognózist a Dunántúl utolsó oldalán: fagyos, hűvös időt ígér, éjszakai havazással .. . Erdős Ákos szervezeti tag-e, vagy sem. Jogi segítségre számíthatnak a szakmunkástanulók és a nyugdíjasok is. Baranya megyében hatvan vállalatnál, illetve gyáregység­nél működik jogsegélyszolgá­lat, amely mintegy 85 ezer dolgozó számára nyújt lehe­tőséget mindennapos ügyeik egyszerűbb elintézésére. Az SZMT közgazdasági osztályá­tól kapott tájékoztatás szerint tavaly közel hatezer üggyel foglalkoztak a jogsegélyszol­gálatok; ezek zömét polgári, munkajogi és államigazgatási ügyek alkották. Jó néhány esetben sikerült megelőzni a munkahelyi vitákat, s ezzel a munkahelyi döntőbizottságok munkáját is megkönnyítették. Tekintettel arra, hogy a jpg- segélyszolgálotok tevékeny­ségét össze kell hangolni, a szakemberek továbbképzéséről és a kisebb vállalatok dolgo­zóinak jogi érdekvédelméről is gondoskodni kell, szükségessé vált a megyékben jogsegély­szolgálati bizottság létrehozá­sa. Baranyában november 9- én alakult meg a különböző állami, politikai, társadalmi és jogi szervek képviselőből álló 11 tagú bizottság. Célja a jog­segélyszolgálati tevékenység koordinálása, ellenőrzése, az egyéb szervekkel kialakított kapcsolatok ápolása, s nem utolsósorban jogi felvilágosí­tás, tanácsadás azok számára, akiknek a munkahelyén nem működik jogsegélyszolgálat, (ügyfélfogadás minden hétfőn és csütörtökön 15—17 óráig az SZMT-székházban.) A bi­zottság a jövő héten kezdi meg tevékenységét. Munkás képzőm ű vészét i körök második országos kiállítása Az idén második alka­lommal került sor a mun­kás képzőművész-körök or­szágos kiállítására, ezúttal Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Központban. 22 alkotókor magas szín­vonalon reprezentálja a hazai amatőr képzőművé­szeti mozgalom eredmé­nyeit, a kultúra demokra­tizálásáért, a művészeti értékeknek a tömegekhez való eljuttatásáért tett erőfeszítéseket. A képző- művészeti technikák való­ságos arzenálját vonultat­ja föl a 150 alkotó mint­egy 235 munkája, bemu­tatva az újító törekvése­ket, kísérleteket is, a kon­vencionális alkotói szán­dékok mellett. A zsűri, amelynek Lan­tos Ferenc képzőművész személyében pécsi tagja is volt, számos egyéni és szakköri díjat ítélt oda műfajok szerint. A bemu­tatón ezúttal a legered­ményesebb szakkörveze­tőket is jutalmazták. Aki­állításon egyetlen- pécsi munkás képzőművészkor szerepelt. A Puskin Műve­lődési Ház Pandur József festőművész által vezetett képzőművészköre Freinvo- gel Gábor, Kalász Vera és Szabó István egy-egy alkotása képviseli a Me­csek alji várost. P. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents