Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-06 / 307. szám
1978. november 6., hétfő Dunántúlt napló 7 A barátság mérhetetlen gazdagsága Irta: Dmitrij Jaremcsuk, az Ukrán KP Ivovi területi bizottságának másodtitkára 16 évvel ezelőtt alakult meg Lvovban a Szovjet— Magyar Baráti Társaság helyi tagozata. Ugyanebben az időben kezdtek alakulni a Ivovi terület és Baranya megye közötti szoros testvéri kapcsolatok. A két testvérmegye együttműködésének néhány eredményéről Dmitrij Jaremcsuk, a Ivovi területi pártbizottság másodtitkára tájékoztatja olvasóinkat. m ""* * EJ i Az Építők útja Magadánban Civilizáció az örök fagy birodalmában A kikötő az Ohotszki-tenger partján, ahol még júniusban hó borít mindent. — Lvovot hazánkban és külföldön is úgy ismerik, mint komoly ipari, tudományos és kulturális központot, ahonnan a világ közel 80 országába szállítunk különböző termékeket. Lvov egyben „exportálja" a legújabb tudományos-műszaki eljárásokat is, melyek közül elegendő, ha megemlítjük a minőségellenőrzés komplex rendszerét. Van azonban egy másik Lvqv is, mely nekünk, Ivovi lakosoknak azért kedves, mert ez a magyar és szovjet nép közötti barátság szimbóluma. „Lvovnak" nevezik ugyanis barátságunk tiszteletére Pécs egyik új lakókerületét. A testvérvárosok és testvérmegyék kétoldalú kapcsolatai, melyek a nemzetközi élet jelentős tényezői, a különböző országokban élő emberek békére és békés együttműködésre törekvését fejezik ki. A szocialista országok dolgozói közötti ilyen kapcsolatoknak az a sajátossága, hogy az ideológiai közösségen és az azonos történelmi feladatokon nyugszik. Nő és erősödik az a szocializmus által szült érzés, melyet nagyszerű költőnk, Pavlo Ticsina „egységes család érzésének” nevezett. A városok, megyék, országok és népek közötti barátság csakúgy, mint az egyes emberek közötti barátság akkor lesz szilárdabb, ha alapját a közös harc és c közös célok képezik. Ennek igazáról még egyszer meggyőződhetünk, ha közelebbről megismerkedünk a Ivovi terület és Baranya megye közötti testvéri kapcsolatok gyakorlatával. Az ilyen kapcsolatok áthatják a megye életének minden területét. Szerves részét képezik távlati terveinknek és mindennapi tevékenységünknek. Intenzív párt-, szakszervezeti, ifjúsági, munkás-, tudós-, szakembercserét folytatunk a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban. Vegyük például a gazdasági élet szféráját. Itt évente fokozódik az egymás tapasztalatai iránti érdeklődés. A Lvovi Autóbuszgyár kollektívájának a magyar kollégákkal történt megismerkedése szoros tudományos, műszaki együttműködéssé fejlődött az Ikarus-gyárral, a vagongyárral és az Autóipari Tudományos Kutató Intézettel. Ezeknek a vállalatoknak a munkásai és mérnökei a tervezőkkel közösen korszerű, új városi és városközi járatokon használt autóbuszok terveit dolgozzák ki. Cservonográdban élő bányászaink és Komló között már több éve szocialista munka- versenyszerződés van, melynek eredményeit közösen ösz- szegzik, megvitatják az eljövendő terveket, megosztják egymással a műszaki eredményeket, tájékoztatják egymást aZ újdonságokról. Vagy itt van még egy cím, mely a barátságot juttatja eszünkbe: a Ivovi gyémántszerszámgyár és a pécsi So- piana üzem. A tekintélyes munkásokból és szakemberekből álló bizottság havonta elemzi és összehasonlítja a két munkáskollektíva eredményeit. A Ivovi üzemben hetente kétszer hangzik fel a „magyar újdonságok” helyi rádióműsor hívójele, több alkalommal tartanak előadásokat Magyarországról, vetítenek magyar filmeket, rendeznek a szocialista Magyarország életét bemutató fotókiállításokat. Magyar barátaink kiemelkedő évfordulóit saját ünnepként ülik meg. Helyesen mondotta ezzel kapcsolatban Vlagyimir Gurgál országszerte ismert kiváló esztergályos, a fémek gyorsforgácsolásának tekintélyes szakembere, a Szocialista Munka Hőse: „mi és a Sopiana gyárban dolgozó kollégáink régóta egy családnak érezzük magunkat, egyetlen nagy kollektívának, melyet minden másnál jobban összetartanak a közös eszmék". Jó kapcsolatok alakultak ki a mezőgazdasági szakemberek között is. Csupán az elmúlt évben Baranya megyében hét Ivovi küldöttség fordult meg, hogy tanulmányozzák a kukorica-, cukorrépa- és hagymatermesztés korszerű ipari termelésének technológiáját. Magyarországról ugyancsak ennyi küldöttség járt nálunk. Hasonló tapasztalatcserére készülünk idén is. Szerződést irtunk alá, melynek értelmében a magyar fé| segít meghonosítani a kukoricatermelés ipari módszereit a Ivovi terület kolhozaiban. Ugyanakkor a Lvovptyi- ceprom tröszt együttműködik a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal, amelyik segít a baromfiállomány minőségének javításában és a broylercsirke- nevelés technológiájának tökéletesítésében. Pécs egyik iskolájának falán Lvov panorámája látható. Az iskola építésében Ivovi szakemberek vették részt. Hazatérésük után a Lvovpromsztroj építőtröszt vezetői számos, magyar barátaik tapasztalataiból merített értékes javaslatot tettek az építési módszerek korszerűsítésével kapcsolatban. Radics József elvtárs vezetésével belső építészeti munkát végeztek az Elektron egyesülés új iparcsarnokóban. Megemlítem, hogy a magyar brigád kezdeményezte a szovjet munkáskollektívában azt a kommunista szombatot, mely a szovjet—magyar barátság igazi ünnepévé vált. Bővül az együttműködés a testvérmegyék között a. tudomány területén s. Megszokottá váltak a közös tudományos konferenciák és szimpozionok a Lvovi Orvostudományi Főiskola és g Pécsi Orvostudományi Egyetem küldöttségeinek cseréi. A múlt tanévben mindkét felsőfokú oktatási intézmény kölcsönösen építőbrigádot és gyakorló szakembereket küldött egymáshoz. A Ivoviak segítettek Baranya megyében a kukorica betakarításban, gyakorlati idejüket töltötték az orvostanhallgatók a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, Budapestre tettek kirándulást és a Balatonnál pihentek, A magyar egyetemi hallgatók gyakorlati idejük letöltése után a Lvovi Orvostudományi Főiskola üdülőjében pihentek, meglátogatták Kijevet és Odesz- szát. A pécsi orvosok a főiskola klinikáin töltenek hosz- szabb-rövidebb időt. A klinika rektora, Mihail Danyilenko a Szocialista Munka Hőse, az országszerte ismert kiváló mellkassebész, aki néhány évvel ezelőtt a pécsi egyetemtől díszdoktori címet kapott. Mihail Lebovics, az Iván Frankóról elnevezett Lvovi Állami Egyetem professzora a Szovjet—Magyar Baráti Társaság lvovi tagozatának elnök- helyettese. A professzor 80 olyan mű szerzője, mely a magyarországi forradalmi mozgalmak és a szocialista építés történetét tárgyalja. Kapcsolataink szilárdítása szempontjából fontos jelentősége van a testvéri magyar nép, ezen belül Baranya megye sikerei propagandájának. Közel 200 ezren keresték fel azt a kiállítást, melyen Baranya megyei barátaink a népgazdaság eredményeit mutatták be. Hasonló kiállítást rendeztek a Ivoviak Pécsett. A lvovi tömegkommunikációs eszközök állandóan tájékoztatják a dolgozókat a szocialista Magyarország életéről. így például a lvovi Pravda Magyarország felszabadulásának ünnepe alkalmából egész oldalt bocsátott a Dunántúli Napló című testvérlap újságíróinak rendelkezésére. Érdeklődéssel olvastuk az ünnepi számban Nagy József elvtársnak, a Baranya megyei Párt- bizottság első Titkárának cikkét az MSZMP XI. kongresz- szusán a népgazdaság fejlesztésével kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítéséről. Az ilyen jellegű tematikus összeállítások hagyománnyá váltak lapjainkban. Kapcsolatainkban jelenleg nincs olyan terület, ahol együttműködésünk ne lenne szoros és termékeny. A kölcsönös szellemi gazdagodást eredményező barátság, tapasztalat és együttműködés integrációja évről évre növekszik. Ha az ember erre gondol, akaratlanul is eszébe jutnak Brezsnyev elvtársnak az MSZMP XI. kongresszusán mondott szavai: „Pártunk és egész népünk nem sajnálja erejét, hogy barátságunk szakadatlanul erősödjön és mélyüljön.” A Moszkva és Magadán közötti távolság háromszorosa a Moszkva—Párizsénak. Itt a nap 8 órával korábban kel, mint Moszkvában. A megközelítőleg 130 ezres lakosú Magadán az 1,2 millió négyzetkilométernyi területen fekvő azonos nevű körzet székhelye. A körzet egésze az örök fagy birodalmában fekszik. A legmelegebb, járásokban az évi középhőmérséklet mínusz 4 °C, a tél nyolc hónapon keresztül uralja az időjárást. Az évnek csak alig több mint száz napján emelkedik a hőmérő higanyszála a 0 fok fölé. Az Ohotszki-tenger partját még júniusban is hó borítja. A Jegestenger vidékén pedig még júliusban és augusztusban sem ritkaság a hóesés. A magadáni körzet hatalmas sziget. Az ország más körzeteivel csak légi és vízi útvonalak kötik össze. E rendkívül rideg éghajlatú körzet szociális-gazdasági fejlesztésének kérdéseiről beszélgettünk Szergej Sajdurovval, az SZKP Magadán Körzeti Bizottságának első titkárával. A körzet az össz-szövetségi munkamegosztás rendszerén belül a bányászatra szakosodott, pontosabban arany, ezüst, wolfram, ón és más ércek bányászatára. Az eddigi geológiai felmérések — amelyek még korántsem tekinthetők befejezetteknek — arról tanúskodnak, hogy ennek az iparágnak itt igen nagy távlatai vannak. — A magadáni körzetben nemcsak aranylelőhelyek találhatók, működnek itt ércdúsítókombinátok is, gépgyártó és -javítóüzemek, szénbányák, villamos erőművek, építő- és járműipari vállalatok, szovhozok. Ezek fő feladata az alapiparág zavartalan tevékenységénekelősegítése és ezenkívül a lakosság igényei egy részének kielégítése.- Az élelmiszerigények kielégítését túlnyomórészt az ország más területeiről történő behozatallal biztosítják. Gazdaságossági szempontból igazolt-e ez a nagymérvű behozatal? — Erre jelenleg: mindenképpen szükség van. Mezőgazda- sági termelést folytatni az örök fagy körülményei között — ez ma még újdonság, nehéz és költséges dolog. Ezt a kérdést egyik napról a másikra megoldani természetesen nem lehet, de a távlatok biztatóak. A szakemberek számításai szerint már a közeljövőben saját erőből tudják biztosítani a körzet teljes fogyasztói igényét tejből, korai zöldségfélékből, tojásból és halból; húsból megközelítőleg az igények felét, burgonyából pedig a kétötödét. — A magas ráfordítási költségekről szólva ön a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen időjárási viszonyokra gondolt? — Nemcsak erről van szó, de erről is természetesen. A munkáskéz nálunk az aranynál is értékesebb. Északon a dolgozók átlagban 1,7—2,5-szeres munkabért kapnak (az eltöltött évek száma után) azonos mu káért, mint az ország más • rületein. Amint már korábbon is említettem, a szociális infra struktúra is magasabb ráfordításokat igényel. A körzet minden egyes lakója a fent említett célokra 600 rubel értékű beruházást jelent. Vegye még mindehhez a melegházi gazdaságok létrehozására, talajjavítására, különböző gépek és berendezések ideszól- lítására és más szükséges beruházásokra fordítandó összegeket. — Milyen a körzetben a munkaerőhelyzet, a lakosság fluktuációja?- A kérdés az egyik legégetőbb problémánkat érintette. Az egész országra érvényes munkaerőhiány a magadáni körzetben különösen érezhető. Sokan érkeznek hozzánk, de sajnos távolról sem mindenki tud megszokni nálunk. Sokan nem tudják elviselni a zord éghajlati viszonyokat, ez ellen védekezni nem lehet. Mások esetleg munkakörben vagy fizetésben nem találják meg a számításaikat. A fluktuáció okaként ma még az összkomfortos lakások kis száma, az óvodai férőhelyek és sportlétesítmények hiánya is szerepel. Az pedig mind morális, mind tisztán gazdasági szempontból is megengedhetetlen. Az elmúlt másfél évtized alatt a körzet szociális infrastruktúrájának fejlesztésére fordított költségvetési összeg két és félszeresére emelkedett. Célunk, hogy teljes értékű feltételeket biztosítsunk dolgozóink számára. Egy főre számítva talán nálunk a legmagasabb a kiskereskedelmi forgalom. Itt fizetik elő a legtöbb újságot, és költenek legtöbbet könyvekre. Az északon dolgozók kivételezett helyzetben vannak az ország legszebb üdülőibe szóló kedvezményes beutalók elosztásánál. Az „Or- bita"-rendszer segítségével minden lakásban fogható a központi tv műsora. Észak-Kelet fokozatosan megélénkül, egyszer s mindenkorra élettel telítődik. A szovjet emberek nem azért jöttek erre a távoli területre, hogy gazdagságát kiaknázva újra elhagyják. A különleges éghajlati viszonyok között normális feltételeket teremtenek az élet, a munka, a tanulás és a pihenés számára. Alekszandr Guber (APN) á lvovi minőségjavítási rendszer A Szovjetunióban közel három éve alkalmazott, úgynevezett lvovi minőségjavítási rendszerben mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy kidolgozásakor általánosították Szaratov, Moszkva, Leningrád, Szverdlovszk, Gorkij, Jarosz- láv és Kremencsug iparvállalatai pártszervezeteinek gyakorlati munka során is ellenőrzött tapasztalatait. Sikerült a minőség javításának problémáját a tervezés oldaláról megközelíteni, egyesítve az ágazati és a területi minőségszabályzó módszereket. Már több mint két év telt el azóta, hogy az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta a lvovi terület élenjáró ipar- vállalatai pártszervezetei és kollektívái által a termékminőség szabályozása érdekében kidolgozott és bevezetett komplex rendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatot — a rendszer megalkotóit egyébként Állami-díjjal jutalmazták. A lvovi komplex rendszer lényege és speciális jellege abban áll, hogy a rendszer egységes és a termelés minden láncszemére kiterjed, kezdve a műszaki gondolat megszületésétől a késztermék kibocsátásáig. Vonzáskörzetéhez tartozik a termelési folyamat valamennyi résztvevője — kezdve a munkástól az igazgatóig. A lvovi rendszer elvileg új vonása, hogy a jó minőségű termékek előállításáért folytatott küzdelemben ezúttal a fő figyelmet nem az ellenőrzés tökéletesítésére, a hibák kimutatására fordították, hanem a selejtet okozó tényezők kizárására. Ha a munkát igen precízen, minden részletében előírják, hogy a termelés minden résztvevője a kidolgozott ajánlások szerint tevékenykedjen, az utóbbiak betartása esetén garantált a kiváló minőség. Ilyen részletes ajánlásoknak tekinthetők az üzemi szabványok, amelyek szervezeti, technikai és gazdasági intézkedéseket irányoznak elő a minőség javítása érdekében. A termelésben részt vevők munkájának minőségét úgynevezett minőségi együtthatóval értékelik — ezen együttható maximális értéke egy. A különféle hiányosságokért levonják belőle az előre meghatározott néhány tizédnyi vagy századnyi értéket. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzés mértékét az egyes dolgozók, illetve egész kollektívák esetében is a ténylegesen elért minőségi koefficiens-értéktől függően állapítják meg. Á termékminőség iránt támasztott követelmények fokozódásától függően felülvizsgálják az emberek munkájának értékelésére szolgáló szabványokat is. Rendelkezésre áll tehát a minőség tervszerű szabályzására alkalmas rendszer, amely a termelés lehető legnagyobb hatékonyságának elérését szolgálja. E feltételek között fokozódott az egyes emberek tevékenységének társadalmi jelentősége is. Kezdeményezések és vállalások egész áradata kezdődött. Nemcsak a termelésben, hanem a szellemi dolgozók körében is hódított ez a kezdeményezés. Az Elektron egyesülés a kutatókkal karöltve ötletes rekonstrukciós sémát dolgozott ki az üzem számára, így a rekonstrukciót meglepően rövid idő alatt sikerült befejezni és az egyesülés teljes egészében színes televíziók gyártására állt át. A terület vállalatainak tapasztalatai arra utalnak, hogy a rendszer lényeges befolyást gyakorol a termelés műszaki színvonalának és hatékonyságának fokozására. Ez talán a Kiváló Áruk Fórumába bekerült termékek számának változásán keresztül is érzékeltethető. Míg 1972-ben ilyen termékből mindössze 81 volt, 1975- ben 512, 1977-ben pedig már 910. Nagy feladatok állnak előttünk a folyó ötéves tervidőszak hátralévő éveiben is, különösen a közfogyasztási cikkek minőségének javítása területén. Lvov vidékén e termékek teszik ki a teljes ipari termelés több mint 45 százalékát. A legközelebbi, feladat a komplex rendszernek ,a népgazdaság valamennyi ágában való bevezetése. Igor Martinyenko