Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-24 / 324. szám
2 ■Megkezdődött az ________Dunántúli napló 1 978. november 24., péntek Pártunk hat évtizede (Folytatás az 1. oldalról) Vörös Hadsereget több mint háromszoros túlerő támadta. És ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdiktatúra, az ország függetlensége védelmében, sikereket tudott elérni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a felszabadított területeken a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres hadjárata? Abból, hogy a Tanácsköztársaság háborúja igazságos, forradalmi háború volt. Egyidejűleg harcolt a nemzeti önrendelkezésért és a proletárforradalom vívmányainak megvédéséért, ,,A háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak hábdrúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” - üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben lévő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kényszerítette a Vörös Hadsereget. Magyarországra igen nehéz idők következtek. A fehérterror, a 25 éves Horthy- rendszer. A magyar proletariátus szívéből azonban még a féktelen fehérterror sem tudta kitépni a felejthetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a proletárdiktatúra leverése utáni időszakban a párt illegális sejtjei rövid időn belül kiépültek, s 1920 tavaszán már megjelentek az országban az első kommunista propagandaanyagok, hírül adva: él, dolgozik a párt. A húszas évek közepén még legális fedőszervet, a gyorsan népszerűvé váló, s ezért hamar a hatóságoktól felmorzsolt MSZMP-t is szárnyra tudta bocsátani. A mély illegalitásban működő kommunista párt tevékenységének kiemelkedő aktusa volt az 1930 szeptemberi budapesti megmozdulás, ahol újra százezreket tudtak az utcára vinni a burzsoázia ellen. És a párt — vezetőinek sorozatos letartóztatása és kivégzése ellenére — hallatta hangját, a totális fasiszta diktatúra kiépítésének kísérlete, majd a fokozott háborús kizsákmányolás ellen, a fasiszta szövetséges blokkból való kilépés, a szovjetellenes háború haladéktalan befejezése érdekében, a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtése mellett, az antifasiszta egységfrontért. Amiért a kommunisták küzdöttek a fehérterror alatt, 1945. április 4-ével, hazánk felszabadításával következett be. A szovjet hadsereg elhozta a várva várt felszabadulást, népünk előtt megnyílt a felemelkedés, a szebb, boldogabb élet lehetősége. A kis létszámú illegális kommunista pártból néhány hónap alatt több tízezres, számottevő politikai erőt képviselő, szervezetileg egységes marxista—leninista párt lett. Az MKP volt az egyetlen erő, amely a felszabadulás kezdetétől mutatni tudta a magyar népnek a háború okozta összeomlásból a kivezető utat, s meghirdette: lesz magyar újjászületés! A KMP 1945 májusi országos értekezlete határozatainak megfelelően küzdött a gazdasági stabilitásért, az infláció megszüntetéséért, a bányák, a bankok államosításáért. A kommunisták javasolták a 3 éves tervet, ők voltak, akik kidolgozták a szocialista átalakulás programját, megteremtették a jó forintot, leleplezték a reakciót. És élen haladt a párt a munkás egységfront, az egységes munkáspárt megteremtésében, az új államhatalom kiépítésében, a szocializmus alapjainak lerakásában, a proletár- diktatúra megszilárdításában. Az eredmények mellett azonban pártunk hibákat is elkövetett, melyekért drágán fizetett. A személyi kultuszból eredő elméleti és politikai hibákat az ellenség kihasználta, s 1956-ban ellenforradalom tört ki. A magyar munkásosztály és a magyar nép legjobbjai, a szocialista rendszer hívei a Szovjetunió testvéri, internacionalista segítségével leverték az ellenforradalmat, s országunk, népünk újra elindulhatott a felemelkedés útján. A forradalmi munkásparaszt kormány rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg a tevékenységét. Az ellenforradalom hallatlan anyagi és politikai károkat okozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt azonban megmutatta a kivezető utat a nehézségekből. „A párt összes egészséges erőire támaszkodva helyreállítjuk és új életre keltjük a párt szervezeteit" - adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásában. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és világos programja gyökeres fordulatot hozott. A párt újjáalakult tevékenységét olyan sikerek fémjelezték, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése, a szocialista társadalom alapjainak lerakása, az életszínvonal állandó emelése, a kulturális forradalom teljes kibontakoztatása, a gazdaság- irányítási rendszer reformja, a fejlett szocialista társadalom építésének kezdete. Eddig elért eredményeinket húzta alá a Központi Bizottság 1978 áprilisi ülése, megállapítva’: az élet minden fő területén, a politikai, a gazdasági, a kulturális életben eredményes munka folyik. Alapjában sikeresen oldjuk meg gazdasági életünkben az intenzív fejlődésre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás nagy erőpróbát jelentő és összetett feladatát, ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddigi teljesítése azt bizonyítja, hogy egységes akarással úrrá tudunk lenni gondjainkon, nehézségeinken. 1979-ben és a következő években a gazdasági építőmunka sikeres folytatásának kulcskérdése, hogy fejlődésünk minőségi tényezőit, elsősorban a gazdasági egyensúlyt javítsuk. Minden más feladatot ennek kell alárendelni. Ha erőinket célirányosan összefogjuk, akkor megteremtjük annak feltételét hogy közös erőfeszítéssel megőrizzük népünk elért életszínvonalát és a jövőben is gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel összhangban javítsuk rendszeresen tovább. Jó munkával teremtettük meg országunk nemzetközi megbecsülésének, tekintélyének alapjait is. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építésében tanúsított magatartásával, igazi szocialista haza- fiságával, eredményeivel járul hozzá a proletár internacionalizmus eszméjének és gyakorlatának gazdagodásához, erősíti szövetségét, barátságát és együttműködését a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ezzel járul hozzá a haladás erőinek világméretű előretöréséhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. Pártunk születésnapján büszkén tekinthetünk vissza a megtett útra, s meghajtjuk á kegyelet zászlaját az előző kommunista nemzedékek előtt, akik a maguk idejében igen sokat tettek a kommunista eszmék győzelmes el-' terjesztéséért. Kádár János elvtársnak, a párt megalakulásának 50. évfordulóján mondott szavait idézzük: „Érdemes volt küzdeni! Magasan leng a zászló, amelyet ők bontottak ki.” Fodor László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője országos arkonferencia 1980-ban átlogí árrendezést hajtanak végre Felvázolták, mi változik Lukács János nyitotta meg a konferenciát — Szokotai felv. — flz öt megyei városról volt szó Országos közlekedési konferencia kezdődött Szegeden Az árváltozások előszele csapta meg közvéleményünket, szinte mindennapos beszédtéma, mi lesz az árakkal? Nem titok. A II. országos arkonferencia hatszáz résztvevője mindenesetre átfogó képet kapott, miként képzelik el az elkövetkezendő 6—8 évben a magyar árrendszer és ármechanizmus reformját. A kétnapos konferencia, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete rendezett, tegnap délelőtt a pécsi Petőfi moziban együttes üléssel kezdődött. Ezen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Lukács János, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára, az SZVT megyei elnöke, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és Frank Tibor, az SZVT főtitkár- helyettese. Kapcsolat a világpiaccal Az árkonferencia időszerűségét hangsúlyozva, Lukács János mondott megnyitót, majd — az előadó távollétében — dr. Horváth József felolvasta Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettesének előadását az árpolitika időszerű kérdéseiről. Vallus Pál elöljáróban foglalkozott az árrendszer fejlődésével, meglévő fogyatékosságaival, majd felvázolta az árpolitika hosszú távú feladatait. Árrendszerünket és ármechanizmusunkat tökéletesíteni kell, ezzel kapcsolatban már jövőre történnek lépések, 1980-ban pedig átfogó árrendezést kell végrehajtani. íme, az árrendezés irányelvei, céljai a termelői árak területén: Következetesen kell érvényesíteni és folyamatosan fenn kell tartani a világpiaci árakkal való szerves kapcsolatot, hogy ezáltal a hazai termékek eltérő jövedelmezősége jobban fejezze ki termelésük hatékony- sági különbségeit és az árak (jövedelmezőség) orientáljanak, ösztönözzenek a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a termelési szerkezet előnyös átalakítására. A termelői áraknak a világpiaci árakkal való szerves kapcsolatát reális, az átlagkitermeléshez közel álló valutaárfolyammal kell alapvetően biztosítani. Csökkenteni kell a termelői árak társadalmi tisztajövedelem tartalmát az eszközlekötési járulék és a bér- járulék mérséklése révén. A termelői árak belső tagozódásában jelentős változásokat kell elérni: az iparban az energetikai árak és az ipari anyagjellegű termékárak növekedése mellett a feldolgozóipari termékek árszintje — csökken; a mezőgazdasági felvásárlási árak szintje — az anyagok és energia áremelésének hatására és a támogatások csökkentésének következtében — emelkedik;'a szolgáltatósok árszínvonala ugyancsak növekszik. Az árrendezés eredményeként a termelői árak egészének árszínvonala csökkenjen. Rugalmasabbá kell tenni az ármechanizmust, biztosítva a világpiaci árhatások érvényesülő-. sét. Egyidejűleg fejleszteni kell az áralakulás központi irányítását, kézbentartását és ellenőrzését. Jelentős lépést kell tenni a fogyasztói árrendszer értékarányosságának megvalósítása irányába. Ennek fő szempontjai; Meg kell szüntetni az indokolatlan, fejlettségi szintünkkel összhangban nem álló fogyasztói ártámogatások egy részét. Ahol a termelői árak lehetővé teszik, csökkenteni kell a fogyasztói árakat. Az alapvető szolgáltatásoknál (oktatás, egészségügy, kultúra), az ár- preferenciák fennmaradnak. Az alapvető élelmiszerek és a gyermekcikkek árpreferenciája csökkenthető, de továbbra is jelentős marad. A fogyasztói ármechanizmust rugalmasabbá kell tenni; életszínvonal előirányzatainkkal összehangoltan általában biztosítani kell a termelői és a fogyasztói árak együttmozgását. Továbbra is érvényes természetesen a pártnak az az irányelve — fűzte hozzá az előadó —, hogy az árpolitikai intézkedéseket úgy kell megtenni, hogy a lakosság életszínvonalának tervszerű alakítását nem veszélyeztetheti. S végül: az árrendezés eredményeként kétszintű árrendszert alakítanak ki. Vallus Pál előadásában végezetül rámutatott: az 1980-as árrendezés nem betetőzése az 1974 óta folytatott árpolitikának — mint azt mi magunk is korábban gondoltuk —, hanem az árpolitika tartós elveinek megvalósítása érdekében teendő egyszeri nagyobb lépés. Nyilvánvaló, hogy a termelői árak közelítése a világpiaci árarányokhoz csak a gazdasági munka hatékonyságának jelentős javulásával, vállalataink versenyképességének növekedésével párhuzamosan valósulhat meg a kívánt mértékben. Bármilyen jól sikerül is az 1980-as árrendezés, ezen a téren nyilvánvalóan sok teendő marad későbbre is. Úgyszintén maradnak még ma is ismert megoldatlan problémák a fogyasztói árak területén, különösen a szolgáltatások körében. Számítani kell ezenkívül az 1980 utáni világpiaci viszonyok változásainak árakra gyakorolt hatásaival, amelyeket a belső árrendszerben szintén le kell reagálni. Két fontos megállapítás Az előadás két fontos megállapítását idézzük még: támogatni kell a népgazdaságban a hatékonyságnak megfelelő vállalati differenciálódást, mert ez segíti elő a mobilitást, a gazdaság teljesítőképességének növekedését. A gazdaság- irányítás minden szintjén 'támogatni, anyagilag és erkölcsileg ösztönözni kell a kiugró hatékonyságot, az erre irányuló vállalati és személyi kezdeményezést. A konferencián további két előadás hangzott még el, ezek még részletesebben foglalkoztak árrendszerünk és ármechanizmusunk továbbfejlesztésének kérdéseivel. Délután szekcióülésekkel folytatódott a munka. A mai záró ülésen összegzik a tapasztalatokat és ajánlásokat tesznek. Miklósvári Zoltán (Munkatársunk telefonjelentése) Mintegy egymillió helybeli lakos és 100 ezer bejáró dolgozó közlekedik nap mint nap gyalog, autóbusszal, villamossal, vagy személygépkocsival hazánk öt megyei városában, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Győrben, továbbá Pécsett. A több mint egymillió embert érintő kérdésről, o megyei városok közlekedési helyzetéről kezdődött tanácskozás tegnap délelőtt Szegeden, a Technika Házában. Az országos közlekedési konferencia résztvevőit Papp Gyula, a Szegedi városi Tanács elnöke köszöntötte, majd Molnár János, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium tanácsi főosztályának főosztály- vezetője tartott megnyitót. Ebben utalt arra, hogy a felmérések szerint az öt nagyváros tömegközlekedési eszközein mérséklődött ugyan a zsúfoltság, csökkent az utazási idő, elégedettségre azonban még- sincs ok. Leterheltek a főközlekedési utak átkelési szakaszai, kevés a parkolóhely, a csúcsforgalomban hosszú koBérügyi témákat tárgyalt többek között tegnap délelőtt Pécsett c Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Baranya megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett Földes Jánosné dr., a KPVDSZ szociálpolitikai osztályának osztályvezető-helyettese, Jakabos Zoltánná, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Kovács Endre, az SZMT osztályvezetője. Három évvel ezelőtt születtek azok a rendeletek, melyek megfogalmazták az alsó bérhatárokra való kötelező beállást. A tapasztalatok szerint a határidőre 1979. március 31-re valamennyi vállalat megvalósítja ezt a feladatot. A műszakpótlék bevezetését örömmel fogadták a dolgozók. Ez évi kiterjesztésével fejoldották a tavaly még meglévő feszültségeket. A takarítási pótlék bevezetésével a kisebb kereskedelmi üzletek takarítónői létszámhiányát akarták ellensúlyozni. Az ilyen üzletekben többnyire közösen takarítanak a dolgozók. Az előterjesztést követő vitában Fónai Gábor, a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat dolgozóinak bérszínvonaláról, Tátrai Jenő a jutalékkulcs folyacsisorok kígyóznak a forgalomirányító lámpák előtt, az autóbuszok, villamosok sem tátonganak az ürességtől. Ezután Hegyi Kálmán, a MÁV Tervező Intézet igazgatója a „Közlekedésfejlesztési tervek célkitűzései és megvalósításai megyei városainkban" címmel tartott előadást, majd Törőcsik Frigyes, a KPM közúti főosztály vezetője a KPM kezelésében levő utak átkelési szakaszainak és csomópontjainak korszerűsítéséről beszélt. Az első napi program Szeged közlekedésfejlesztési tervének ismertetésével, Biró Lajosnak, a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgató-helyettesének a „Város—közlekedés—forgalomszervezés" című előadásával és hozzászólásokkal fejeződött be. A háromnapos országos konferencia —, amelynek megnyitásával egyidőben Szeged közlekedését bemutató kiállítás is nyílt —, ma délelőtt újabb előadásokkal, délután pedig szekcióülésekkel folytatódik és szombaton a helyi közlekedési létesítmények megtekintésével zárul. H. L. matos karbantartásának fontosságáról, Jakabos Zoltánné, a pótlékok jelentőségéről szólt. Tóth Zoltán és Deák Imre a bérkategória alsó határára való beállás kapcsán a differenciálásra hívta fel a figyelmet. Kovács Endre hangsúlyozta, hogy az egyszeri évvégi jutalommal szemben elsősorban az alapbérekkel kell jobb munkára ösztönözni. Nagy László a szövetkezetek bérpolitikájáról, dr. Melis Béla pedig a pótlékok hatásáról beszélt. A vitát ösz- szegező Jávor Antalné, a megyei bizottság titkára többek között elmondta, hogy nem értenek egyet a nagyösszegű egyszeri jutalmak adásával. A dolgozók érdeke azt igényli, hogy tervszerű munka eredményeként már évközben, béremelésként kapják meg a rendelkezésre álló összeget. A megyei bizottság tagjai határozatot hoztak a tervszerűbb vállalati bérpolitika alakításával kapcsolatos szakszervezeti feladatokra. Ezt követően bensőséges ünnepségen eredményesen dolgozó szakszervezeti aktívák munkáját köszönték meg. öten SZOT-oklevelet, 30- an pénzjutalmat kaptak. Az okleveleket és jutalmakat Jávor Antalné adta át. T. É. A műszakpótlék kedvező hatása Ülésezett a KPVDSZ megyei bizottsága
